G.20767/2012/45 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér

…............/2012/
szám A Balassagyarmati Törvényszék …............ (…............) I.r. és …............ (…............) II. r. felpereseknek – dr. Egyed Ferdinánd jogtanácsos által képviselt …............ Erdőbirtokossági Társulat (…............) alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a törvényszék a felpereseket, hogy az alperes részére 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 55.000,- (Ötvenötezer) Ft jogtanácsosi munkadíjat. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Balassagyarmati Törvényszéknél írásban, 4 példányban kell benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperesek mint erdőingatlan-tulajdonosok mindketten tagjai az alperesi erdőbirtokossági társulatnak. Tulajdoni arányukhoz igazodó társulati érdekeltségük mértékére figyelemmel a kettőjüket megillető szavazatok száma összesen
Az alperes
május 19-én tartotta
évi közgyűlését, melynek kezdetén a megjelent tagok részére kiosztásra került a társulat könyvelője által
május 7-én készített, a
évre vonatkozó írásos pénzügyi adatismertetés, és amely közgyűlés 2012/01/05.
sz. határozatával a közgyűlés levezető elnökét, jegyzőkönyvvezetőjét és jegyzőkönyv hitelesítőit választotta meg, 2012/02/05.
számú határozatával elfogadta a közgyűlésre szóló meghívón szereplő napirendi pontokat, 2012/03/05.
számú határozatával elfogadta a
évre vonatkozó elnöki, gazdasági és felügyelőbizottsági beszámolót, 2012/04./05.
számú határozatával elfogadta az Alapszabály módosításait, 2012/05/05.
számú határozatával megerősítette a jelölőbizottságot, 2012/06.05.
számú határozatával 5 év időtartamra megválasztotta a társulat elnökét, 2012/07/05.
számú határozatával a társulat elnökhelyettesét, 2012/08/05.
számú határozatával az elnökség tagjait, 2012/09/05.
számú határozatával a felügyelőbizottság tagjait, és 2012/10/05.
számú határozatával elfogadta a
évi tervet. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 2 - A felperesek
június 20-án keresetet terjesztettek elő a törvényszéknél a fenti határozatok közül a 01., 02., 03., 04.,
és
sorszámúak hatályon kívül helyezése iránt. A …............ Törvényszék Cégbírósága
július 6-án kelt Cg. …............/
számú végzésével az alperes által a fenti közgyűlésen meghozott határozatok alapján benyújtott változásbejegyzési kérelem elutasításának terhe mellett hiánypótlásra hívta fel az alperest, aki mivel a végzés szerinti hiányosságokat a megtartott közgyűlés vonatkozásában nem tudta pótolni,
augusztus 13-ára megismételt közgyűlést hívott össze. Erre figyelemmel a felperesek
május 19-én megtartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kereseti kérelme okafogyottá vált, attól
augusztus 3-án elálltak, erre figyelemmel a törvényszék a …............/
ügyszámon indult pert megszüntette. A felperes
augusztus 13-án megtartotta a megismételt közgyűlést, mely 2012/01/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – megválasztotta a közgyűlés levezető elnökét, 2012/02/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – megválasztotta a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét, 2012/03/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – megválasztotta a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítőit, 2012/04/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – elfogadta a közgyűlésre szóló meghívóban közzétett napirendi pontokat, 2012/05/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata és 5995 tartózkodás mellett - elfogadta a
évre vonatkozó gazdasági beszámolót, 2012/06/08.
számú határozatával – 8631 ellenszavazat mellett, melyben a felperesek 3272 szavazata is benne volt – elfogadta a
évre vonatkozó felügyelőbizottsági beszámolót, 2012/07/08.
számú határozatával – 2012 tartózkodás és a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – a
április 15-ig megválasztott társulati tisztségviselők tevékenységét a közgyűlés napjával bezárólag elfogadta, 2012/08/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett - 5 éves időtartamra megválasztotta a társulat elnökét, 2012/09/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – 5 éves időtartamra megválasztotta a társulat elnökhelyettesét, 2012/10/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellett – 5 éves időtartamra megválasztotta a társulat elnökségi tagjává …............-t, 2012/11/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellet – 5 éves időtartamra megválasztotta a társulat elnökségi tagjává …............-t és 2012/12/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata és 2012 tartózkodás mellett – 5 éves időtartamra a társulat elnökségi tagjává megválasztotta ….............-t 2012/13/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellet – 5 éves időtartamra megválasztotta a társulat felügyelőbizottsági tagjává …............-t, 2012/14/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata mellet – 5 éves időtartamra a társulat felügyelőbizottsági tagjává …............-t és 2012/15/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata és 1303 tartózkodás mellett – 5 éves időtartamra a társulat felügyelőbizottsági tagjává …............-t megválasztotta. 2012/16/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata és 2012 tartózkodás mellett – elfogadta az előterjesztett Alapszabály-módosítást és akként döntött, hogy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a társulat elnöke egyszemélyben jogosult aláírni. 2012/17/08.
számú határozatával egyhangúlag elfogadta az új társulati névjegyzéket, és 2012/18/08.
számú határozatával – a felperesek 3272 ellenszavazata és 5302 tartózkodás mellett – elfogadta a
évi tervet. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 3 - A közgyűlést követően az alperes a cégbíróság felé – ezen megismételt közgyűlés alapján –
augusztus 23-án eleget tett a cégbíróság Cg.…............/
számú végzésében foglalt hiánypótlási felhívásnak, erre figyelemmel a cégbíróság a közgyűlési határozatok alapján szükséges változásbejegyzéseket
augusztus 28-án kelt Cg. …............/
számú végzésével megtette és szintén
augusztus 28-án kelt Cgt. …............/
számú végzésével megszüntette a felperesek kezdeményezésére az alperessel szemben megindított törvényességi felügyeleti eljárást, megállapítva, hogy a
augusztus 13-i közgyűlésen meghozott határozatokkal az alperesi társulat a törvényes működését helyreállította. A felperesek
szeptember 11-én keresetlevelet adtak postára a törvényszékhez, melyben a
augusztus 13-án megtartott közgyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték. A közgyűlés jegyzőkönyvének részükre történt megküldését követően keresetüket akként pontosították, hogy a közgyűlésen meghozott 05., 06., 07., 08-15.,
és
sorszámú határozatok hatályon kívül helyezését kérték az alábbi indokaik alapján: A
sorszámú határozat kapcsán előadták, hogy a
évre vonatkozó gazdasági beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mert megsérti a Számviteli törvény által előírt elveket (a teljesség, valódiság, világosság, folytonosság elvét), továbbá a beszámoló hiányos azért is, mert kérdésre sem ismertette, hogy a kitermelés vonatkozásában ismertetett mennyiségi adatok milyen területre vonatkoztak, ugyanakkor tisztításnál, gyérítésnél pedig csak területi adatokat közölt mennyiség nélkül. A beszámoló nem tartalmazza továbbá az erdőművelés költségeinek felsorolását és a költségek fedezetének a biztosítását, azt, hogy a tisztítások, sarjazások stb. költségeinek miből volt a fedezete, nem tartalmazza továbbá a terv-tény egybevetést. A közgyűlésen ismertetett éves termelési adatok és az írásos pénzügyi tájékoztató adatai nem egyeznek, az elnöki beszámoló szerint 1029 m3 fa került kitermelésre, de a tagok csak 882,5 m3 fát kaptak, a pénzügyi beszámoló nem tartalmazza a nyitó- és a záróegyenleget, az ipari fa (szerfa) illetve a gallyfa mennyiségeket, azok kiosztását a tulajdonosok felé illetőleg értékesítését. Jogszabályellenes a határozat azért is, mert sérült a mérlegvalódiság elve azáltal is, hogy a
évi kitermelés felügyelőbizottsági ellenőrzés nélkül történt, mivel egy fős volt a „bizottság”, tekintettel arra, hogy annak elnöke korábban lemondott, egyik tagja pedig cselekvőképtelen volt, és az éves beszámoló elfogadására felügyelőbizottsági beszámoló nélkül került sor. Törvényellenes a határozat azért is, mert a Számviteli törvény a tárgyi eszközök felsorolásában a cégek tartós használatában lévő erdőre vonatkozóan is rendelkezik, ennek ellenére az alperes a tárgyi eszköz rovatban nullát szerepeltet, de még a közzétett éves beszámoló kiegészítő melléklet sem tartalmazza az erdő naturáliáit sem. Mindezeken túlmenően az elnök beszámolója sérti az Erdőbirtokosságról szóló
évi XLIX. törvény (Ebt.)
§

(2)bekezdését, mert nem tartalmazza a vagyoni beszámolót, a társulatnak a tulajdonosoktól tartósan használatba adott erdőállomány naturáliáit, változásait. Továbbá a pénzügyi beszámoló alapszabályt is sért, mert a társulatnál helyrajzi számos gazdálkodás van, ami az Alapszabály VII. fejezetének 2/

és 2/
pontjai alapján is megállapítható, ennek ellenére a könyvelés nem helyrajzi számonként, hanem társulati szinten Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 4 - történik. Mivel a helyrajzi számokra vetített költségelszámolás hiányzik, nem lehet tudni, hogy a költségeket mely erdők, ezáltal mely tulajdonosok, milyen mértékben állják. E határozat megtámadása keretében hivatkoztak arra is, hogy a faosztások, járandóságok juttatásai alapszabály-ellenesen, az Alapszabály VII. fejezetének 2/
pontjába ütköző módon történnek, mert az Alapszabály szerint előírt közgyűlési határozatok meghozatala nélkül, folyamatosan történik a szállítás, készletre vétel nélkül. Előadásuk szerint az éves beszámolót elfogadó határozatot magukra nézve azért tartják sérelmesnek, mert családi alapon a második legnagyobb tulajdonosok, és nem tudják, hogy az alperesi társulat kezelésében lévő vagyonuk állapota hogyan alakul, tulajdoni érdekeltségüknek megfelelően kapjáke a járandóságukat, illetőleg tulajdonuk csak az azt terhelő költségeket állja-e vagy más társulati költségek terheit is viseli-e. Sérelmes számukra a határozat azért is, mert tulajdonuk vágásérett tölgyes-cseres erdőben van, ahol a jó minőségű tölgyfák ipari faként történő értékesítése a jó erdőgazdálkodás alapvető követelménye lenne, és nem tudják, hogy ezek a tölgyfák milyen minőségben, hová kerültek, ezáltal mekkora káruk keletkezett, hiszen a közgyűlési jegyzőkönyvben is rögzítésre került, hogy a tulajdonuk után nekik járó tölgyfa mennyiséget az alperes egyáltalán nem tudja vagy nem akarja részükre biztosítani. Előadásuk szerint tulajdonuk védelmét csak a gazdálkodásra vonatkozó részletes, mindenre kiterjedő, átlátható elnöki, elnökségi, felügyelőbizottsági beszámolók megkövetelése biztosítaná. A
és
sorszámú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként előadták azt is, hogy azok meghozatalának sorrendje nem helytálló, mert a felügyelőbizottság feladata az éves beszámoló elfogadását megelőzően a társulat gazdálkodásának írásbeli véleményezése, mellyel a mérlegvalódiságot vagy annak hiányát hivatott alátámasztani és a tagoknak szolgáltatott tapasztalatai, információi alapján segítséget adni a felelősségteljes szavazáshoz. Mivel pedig a gazdasági beszámoló elfogadása megelőzte a felügyelőbizottsági beszámolót, megszavaztatásuk jogellenesen történt. Emellett a
sorszámú határozat jogszabályba ütközik azért is, mert a felügyelőbizottság ténylegesen egyetlen tagból állt, mivel az elnöke már korábban lemondott, a másik tag pedig cselekvőképtelen volt. A felügyelőbizottsági tag által a közgyűlésen megtartott felügyelőbizottsági beszámoló ugyanakkor csak általánosságokat tartalmazott, miszerint minden rendben volt és a társulat eredményes gazdálkodást folytatott, de arra a kérdésre, hogy mit ellenőrzött és mit tapasztalt, semmilyen választ nem tudott adni, még az alapvető számviteli alapdokumentumokat sem tudta még megnevezni sem, helyette a közgyűlést levezető elnök bizonygatta, hogy a társulati elnök a felügyelőbizottságnak megmutatta a papírokat, de hogy milyen papírokat, azt nem árulták el. A felügyelőbizottsági tag közgyűlésen tett nyilatkozatából az derül ki, hogy sokszor kellett jelen lennie a kitermelt fa átvételénél, tehát folyamatos volt az átvétel és a szállítás a kitermelés idején, és közgyűlési határozat nélkül folyamatosan történt járandóságok leszállítása a tagok részére, anélkül, hogy bárki tudta volna, hogy mennyit termeltek ki és abból kinek mennyi jár a tulajdoni érdekeltsége alapján. Még az sem állapítható meg, hogy a műveleti lapok szerint kitermelt mennyiség teljesen kiosztásra került-e tagi járandóságként. Ezen határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként előadták továbbá, hogy az Ebt.
§-a szerint a felügyelőbizottságnak legalább 3 fősnek kell lennie, és mivel a
Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 5 - évben a 3 fős felügyelőbizottság nem létezett, nem létező bizottság nem létező ellenőrzését utólag nem lehet pótolni, ezért felügyelőbizottsági ellenőrzés nélkül a
évre vonatkozó beszámolót a közgyűléssel nem lehetett törvényesen elfogadtatni, anélkül pedig a beszámolót nem lehetett szabályosan közzétenni. A
sorszámú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmüket a felperesek azzal indokolták, hogy a
április
napjával lejárt mandátumú korábbi tisztségviselők a közgyűlésen nem számoltak be a
április 15-től a közgyűlés napjáig végzett tevékenységükről, így ezen tevékenységük közgyűlési határozattal történt elfogadása értelmezhetetlen, a szavazás csak formális volt. Részben e körben, részben a
sorszámú határozattal szemben felhozott kifogásaik körében előadták még, hogy a törvénytelen működést egy információktól megfosztott közgyűlés formális szavazásával nem lehet legitimmé tenni. A tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos 08-
sorszámig terjedő határozatok hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként a felperesek előadták, hogy etikátlan és jogszabály ellenes, hogy a
november 24-i közgyűlési határozat kivette a közgyűlés hatásköréből és a társulati vezetés hatáskörébe tette a jelölőbizottság felállításának a jogosultságát, így a vezetés tagjai maguk közül hozták létre a jelölőbizottságot – amely ezért nem volt független -, és amely saját tagjait jelölte a tisztségekre. Ezen eljárás a felperesek előadása szerint Magyarország Alaptörvénye C. cikkének

(1)és

(2)bekezdésébe (a hatalom megosztásának elve, a hatalom erőszakos megszerzésének vagy gyakorlásának, kizárólagos birtoklásának tilalma) ütközik. A felperesi előadás szerint mivel az alperes Alapszabálya a választások lebonyolításának rendjéről nem rendelkezik, és az alperes választási szabályzattal sem rendelkezik, sőt az Alapszabályában említett Közgyűlési Ügyrendi Szabályzatot sem alkotott, ezért a választások gyakorlatában megszokottak az irányadók, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapelvei megfelelő alkalmazásának van helye, és ezen törvény 22. §

(2)és

(3)bekezdései szerint a választási bizottságoknak nem lehet tagja a jelölt vagy a jelölt hozzátartozója. A felperesek előadták továbbá, hogy a jelölőbizottság közgyűlés általi hitelesítése is elmaradt, ami sérti az Ebt. 11. §

(1)bekezdését, mely szerint a közgyűlés hatásköre minden olyan ügy, melyet a törvény vagy az alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A

(2)bekezdés szerint a közgyűlés hatásköre a tisztségviselők megválasztása, a választási törvény pedig választási bizottságok megválasztásáról rendelkezik (23. §), és a választási törvény 21. §

(2)bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság is választási bizottság, így megválasztása közgyűlési hatáskör, ennek ellenére a szavazatszámláló bizottság megválasztására sem került sor. Az alperes Alapszabálya módosítását elfogadó

sorszámú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként előadták, hogy az Alapszabály nem rendelkezik a legalapvetőbbről, nevezetesen a tulajdonosok által a társulat tartós használatába adott erdőállomány naturáliáinak a nyilvántartásáról és annak kezeléséért vállalt felelősségéről, a tulajdonosok felé történő elszámolási kötelezettségéről illetőleg arról, hogy elszámolási hiányosságok esetén hogyan történik a társulati tagok jogérvényesítése (kártérítés, felszámolás, stb.). Melléklete, a tagi névjegyzék nincs csatolva, így a felperesek nem tudják, Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 6 - hogy mekkora tulajdonnal és ahhoz kapcsolódó milyen mértékű szavazattal rendelkeznek; az Alapszabály nem tartalmazza a legkisebb szavazati egységet, mely alapján a tagok szavazata meghatározásra került, ami sérti az Ebt.
§

(2)bekezdésének h.) pontját; az őszi közgyűlés kivétele az Alapszabályból nem biztosítja a társulat törvényes működését, mivel a következő éves terv előkészítése, elfogadása az őszi közgyűlés feladata lenne. Ezen túlmenően előadták, hogy nem került a közgyűlés elé, annak nem volt témája az Alapszabály VII. fejezete 2/

pontjának módosítása, ennek ellenére a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály ezen pontja mégis olyan változást tartalmaz, mely az utóbbi évek alapszabályellenes gazdálkodását törvényesítené. Nevezetesen a módosítás előtti változat szerint „A tag az erdei főhaszonvételek gyakorlására a közgyűlés határozatai alapján jogosult. Ugyancsak közgyűlési határozatban kell meghatározni, hogy a mellékhaszonvételeket a tag – társulati érdekeltség arányában – milyen módon gyakorolhatja.” Ezzel szemben a módosítás utáni változat szerint „A tag az erdei főhaszonvételek gyakorlására a közgyűlés határozatai alapján jogosult. Ugyancsak közgyűlési határozatban kell meghatározni, hogy a mellékhaszonvételeket a tag – társulati érdekeltség hiányában – milyen módon gyakorolhatja.” A felperesi álláspont szerint ezen módosítás lehetővé tenné, hogy a mellékhaszonvételekből az a tag is részesedhessen, akinek abban a helyrajzi számban nincs érdekeltsége, azaz tulajdonjoga, ezáltal sérül a helyrajzi számos osztás és az ott lévő tulajdonosok joga. Ezen határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként a felperesek előadták azt is, hogy olyan javaslat sem került a közgyűlés elé beterjesztésre és szavazás sem volt a közgyűlésen a tárgyban, hogy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a társulat elnöke egyszemélyben legyen jogosult aláírni, így az ilyen tartalmú döntést magában foglaló határozat emiatt is jogszabályellenes. A
sorszámú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként úgy nyilatkoztak, hogy egyrészt jogszabályellenesen történt – és az őszi közgyűlés kivétele miatt a tárgyév májusi közgyűlésen jogszabályellenesen történik - az éves terv elfogadása a féléves termelés lefolytatása után, másrészt az éves terv közgyűlésen történt ismertetése alkalmával az alperes elnöke az alperes által az erdészeti igazgatóságnak mint szakhatóságnak elküldött éves tervet – a
év vonatkozásában bejelentett erdőművelési feladatokat – kérésük ellenére nem volt hajlandó bemutatni, ismertetni sem, az elnök közgyűlésen elhangzott tájékoztatása a kitermelést illetően csak köbméter adatokat tartalmazott, a területek megjelölése nélkül, a tisztítások vonatkozásában pedig csak terület-adatokat a mennyiség megjelölése nélkül, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást a 10 éves erdőtervvel, ezáltal a közgyűlésen a
sorszámú határozattal a
év vonatkozásában olyan éves terv került elfogadásra, melyet senki nem ismert, nem látott, annak ellenére, hogy megalkotása az Ebt.
§

(2)bekezdés i.) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A felperesek sérelmezték azt a számukra az eljárás során kiderült tényt is, hogy az alperes elnöke a társulat erdőgazdálkodói jogosítványát közgyűlési határozat nélkül megbízási szerződéssel továbbadta egyéni vállalkozónak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmének indokaként előadta, hogy a

sorszámú határozattal a
év vonatkozásban elfogadott beszámoló megfelel a Számviteli Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 7 - törvény előírásainak, azt az elnökség
április 15-én megtárgyalta és elfogadta, a közgyűlésen pedig ismertetésre kerültek a 2011-ben elvégzett munkák és a köbméterek is, valamint részletes szakmai beszámoló készült forrás-eszköz és eredmény kimutatásban, mely valósághűen tartalmazza a társulat
évi gazdálkodását. A beszámoló megfelel a teljesség elvének, mert minden gazdasági esemény le lett könyvelve, ami az eszközökre és forrásokra valamint a tárgyévi eredményre hatást gyakorolt. Előadása szerint 2011-ben 967 m3 fa került értékesítése, és az elnök a közgyűlésen tévesen mondott 1023 m3-t. Nem az összes fa került kiosztásra a tagoknak önköltséges áron, mert a társulatnak a folyó kiadásait (könyvelő, tiszteletdíj, útjavítás, hídépítés költsége) is fizetnie kell, ami piaci árú értékesítést is szükségessé tesz. Nyilatkozata szerint a társulatnak nincs tárgyi eszköze, így saját – vásárolt – erdeje sincs. A tulajdonosok által használatába adott erdők esetében egyetlen esetben sem került megállapításra az erdővagyon értéke, így az mérlegen kívüli tételként sem mutatható ki. Ezért a felperesek alaptalanul kifogásolják a közzétett éves beszámolóban a tárgyi eszközök 0 értékét is. Álláspontja szerint a folytonosság elve sem sérült, hiszen az előző évi záró adatok és a tárgyév nyitó adatai a közgyűlésen be lettek mutatva, amiből látható, hogyan növekedtek a társulat pénzeszközei. Nyilatkozata értelmében nem sérült a valódiság elve sem, hiszen a mérlegben szereplő tételek bankszámla-kivonattal, pénztár rovanccsal, a követelések esetében NAV folyószámla kivonattal is alá vannak támasztva, az év végi tüzifáról pedig leltár készül, melyet a leltározásban résztvevők aláírnak. Előadása szerint 2011-ben mellékhaszonvét-értékesítés nem volt. Nyilatkozata értelmében a társulat nem helyrajzi szám szerint gazdálkodik, hanem helyrajzi szám alapján oszt a tulajdonosoknak fát, illetve állapíthat meg befizetést is. A
sorszámú határozattal kapcsolatos felperesi kifogások tekintetében az alperes előadta, hogy álláspontja szerint a felügyelőbizottság elnökének
július 11-én történt lemondását követően is határozatképes maradt 2 taggal, a feladatát el tudta látni. Vitatta, hogy az egyik – mozgásában korlátozott - tag cselekvőképtelen lett volna. Előadása szerint logikailag és jogilag is a felügyelőbizottság beszámolója az elnökség beszámolója után következik, hiszen a felügyelőbizottság egyik fontos feladata a gazdálkodás figyelemmel kísérése. Ezt támasztja alá az Ebt.
§

(2)bekezdés e.) pontja is, mely szerint a felügyelőbizottság az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a gazdálkodásról. Tehát emiatt nem lehet időrendileg sem a felügyelőbizottság beszámolóját az elnökség beszámolója elé helyezni. A

sorszámú határozat vonatkozásában az alperes úgy nyilatkozott, hogy az nem volt formális, a cégbíróság is előírta Cg. …............/
számú végzésében a két időszak közötti tevékenység elfogadásának a szükségességét. A 08-
sorszámú határozatokkal kapcsolatos felperesi kifogásokra előadta, hogy a tisztségviselők megválasztása a hatályos jogszabályok alapján történt, a közgyűlés a
november 24-i ülésen felhatalmazta az elnökséget, hogy a
évi tisztújításra jelölőbizottságot hozzon létre. Ez a
április 15-i elnökségi ülésen megtörtént, így a jelölőbizottság közgyűlési felhatalmazás alapján végezte a feladatát és a tagok mintegy 70 %Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 8 - ával konzultált a jelöltek személyét illetően. Előadása szerint nincs törvényi akadálya, hogy a jelölőbizottság tagja egyben tisztségviselő is lehessen, hiszen a jelölőbizottság tulajdonosi akaratot közvetítette. Ezen túlmenően a közgyűlésen jelen lévő tagoknak még további lehetőségük lett volna a jelölésre, de ezzel senki nem élt. Nyilatkozata szerint szavazatszámláló bizottságot csak titkos szavazás esetén szükséges alkalmazni, de a közgyűlésen titkos szavazásra nem került sor. Vitatta a közgyűlésen történő szavazások alkalmával a választási törvény szabályainak alkalmazhatóságát. A
sorszámú határozat vonatkozásában az alperes nem vitatta azon felperesi állítást, hogy a határozat annak ellenére tartalmazza, hogy az egységes szerkezetű Alapszabályt az alperes elnöke egyszemélyben jogosult aláírni, hogy ez nem volt témája a közgyűlésnek és e tárgyban nem volt szavazás. Nem vitatta azt sem, hogy a közgyűlésnek szintén nem volt témája az Alapszabály VII. fejezete 2/
pontjának a módosítása, mint ahogy a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályból is megállapítható, hogy a módosítások vastag betűvel vannak szedve, ezen pont viszont nem. Úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint csak elírás folytán került a módosítást követően egységesen újra gépelt Alapszabály VII. fejezete 2/
pontjába az „arányában” helyett a „hiányában” szó. A
sorszámú határozat vonatkozásában az alperes előadta, hogy az éves tervet a közgyűlés – a többi gazdálkodó szervezet közgyűléséhez hasonlóan – mindig a tavaszi közgyűlésen fogadja el. A jegyzőkönyv tartalmazza az éves terv ismertetését, az osztás módját, az éves árbevételt, az önköltséges árat, a tisztségviselők díjazását. Előadta továbbá, hogy a társulat május
és szeptember
között nem végzett kitermelést. A kereseti kérelem indokaival szemben általánosságban előadta még, hogy az alperes – aki csak kezelője a tulajdonosok erdeinek – tevékenységét szigorú állami kontroll (erdészeti felügyelő, alkalmazott erdész) alatt végezheti, ami azt jelenti, hogy az általuk jóváhagyott módon és mértékben lehet fakitermelést végezni az adott évben. Ez elsősorban a 10 éves üzemtervből derül ki, melyben minden helyrajzi szám, erdőrészlet és faállomány felsorolása szerepel és amelyből a felperesek is rendelkeznek példánnyal. A közgyűlés csak ezek keretében hozhat érvényes döntést az éves árbevételről és kitermelésről. Ez azért fontos, mert a társulat alanyi adómentes, így a tulajdonosoknak a megkapott tüzifa után nem kell 27 % ÁFÁ-t megfizetniük, ennyivel olcsóbban jutnak tüzelőhöz. Az alperes gazdálkodásának ez a kulcsa. Ezt a közgyűlés minden évben elfogadja az adott határozat keretében, melynek során nem az egy tag – egy szavazat elve érvényesül, hanem a tagok tulajdoni arányuknak megfelelően szavaznak. A társulat fennállásának elmúlt 18 éve azt bizonyítja, hogy annak működésével a tagok túlnyomó többsége elégedett, a felpereseket a közgyűlés minden esetben leszavazza. Hogy hány hektáron történik egy adott évben a kitermelés, azt nem mindig lehet kimutatni, az attól függ, hogy milyen kitermelés történik. Tarvágás esetén például ki lehet mutatni, de bontó, szálaló kitermelés esetén nem. Ezen túl egy helyrajzi számon belül is lehet több különböző erdőállomány. Ezért a lényeg az, és az a kimutatható, hogy egy adott erdőállományból mennyi kerül kitermelésre. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 9 - Az alperes a törvényszék felhívására csatolta Számviteli politikáját, a
augusztus 13-án megtartott közgyűlése módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát is tartalmazó jegyzőkönyvét, a társulat tisztségviselői
április 13-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyvet, melyben rögzítést nyert, hogy a felügyelőbizottság jelen lévő tagjai a könyvelő jelenlétében ellenőrizték a birtokosság könyvelését, elszámolását, nyilvántartásait; a számszaki adatokat, a nyilvántartást rendben találták, a társulat gazdálkodását eredményesnek ítélték meg. Csatolta továbbá Számlarendjét, valamint a felügyelőbizottság nevében …............ által a
augusztus 13-i közgyűlésen megtartott beszámoló írásos példányát, és a könyvelője által
május 7-én készített, a
május 19-i közgyűlés előtt a megjelent tagoknak kiosztott, a
évi gazdálkodás pénzügyi adatait tartalmazó írásbeli tájékoztatást, és előadta, hogy ezen kívül elkészítette és a
május 19-i közgyűlést követően,
május 30-án közzétételre is került elektronikus formában az egyszerűsített éves beszámolja, amit beadványához csatolt is. Előadta, hogy a
május 19-én a tagoknak kiosztott és a
augusztus 13-i közgyűlésen is ismertetett írásos tájékoztató adatai a közzétett éves beszámolója adatainak megfeleltek, sőt a kiosztott és a közgyűlésen ismertetett írásos tájékoztató a közzétett éves beszámoló adatainál még részletesebb, a tagok számára még több információval szolgált, ugyanis naturáliákban és értékben is tartalmazza a bevételek részletezését és költségnemenként a kiadásokat, sőt még a mérlegadatok is részletesebb információkat tartalmaznak a közzétett mérleg adatainál, és az írásos tájékoztatóban még szöveges tájékoztatást is kaptak a tagok az alperes működését befolyásoló tényezőkről. A törvényszék felhívására az alperes úgy nyilatkozott, hogy Ügyrendi Szabályzattal nem rendelkezik. Az erdőbirtokossági társulatról szóló
évi XLIX. törvény (a továbbiakban Ebt.)
§

(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. A felperesek a

augusztus 13-i közgyűlésen meghozott fenti határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmüket e törvényes határidőn belül terjesztették elő. A fenti jogszabályi rendelkezések szerint a határozatok hatályon kívül helyezésének két együttes feltétele van, nevezetesen hogy egyrészt a határozat folytán a tag sérelmet szenvedjen, másrészt pedig ezzel egyidejűleg a határozat az Ebt., más jogszabály vagy a társulat alapszabálya rendelkezéseibe ütközzék. A felperesek kereseti kérelmének elbírálásánál e két együttes feltétel fennállását vizsgálta a törvényszék. A
sorszámú határozattal kapcsolatosan a bíróság a következőképpen foglalt állást: Az Ebt.
§

(2)bekezdése az elnök számára évente legalább egyszeri beszámolási kötelezettséget ír elő a közgyűlés felé a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valamint a saját tevékenységéről. A 11. §

(2)bekezdésének e.) pontja szerint az éves beszámoló elfogadása a közgyűlés hatásköre. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/

szám - 10 - A számvitelről szóló
évi C. törvény (a továbbiakban Számviteli törvény)
§

(1)bekezdésének

pontja,
§

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének b.) pontja,

(3)bekezdése és 9. §

(2)bekezdése alapján az alperes kettős könyvvitel vezetésére és egyszerűsített éves beszámoló készítésére köteles vállalkozás. 153. §

(1)bekezdése értelmében az alperes köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Ezen jogszabályi rendelkezésekből a törvényszék álláspontja szerint az következik, hogy az Ebt. 20. §

(2)bekezdésében írt, a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó beszámoló a Számviteli törvény 153. §

(1)bekezdése szerinti beszámoló, melynek jóváhagyása a 11. §

(2)bekezdésének e.) pontja szerint a közgyűlés hatásköre. A jóváhagyás a közzétételi kötelezettség teljesíthetőségének az előfeltétele. Ezzel szemben az elnök saját tevékenységére vonatkozó beszámolójának nincs jogszabály által előírt kötelező tartalma. A közgyűlés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan a közgyűlésen az elnök nem a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló adatait, hanem a 2011-ben elvégzett munkákat ismertette. A Számviteli törvény szerinti gazdasági beszámolót, mely vonatkozásában nincs a Számviteli törvénynek olyan rendelkezése, hogy annak a naturáliákat tartalmaznia kellene – a kiosztott írásbeli beszámolónak megfelelően – a közgyűlés levezető elnöke ismertette, és a közgyűlés által ezen gazdasági beszámoló került elfogadásra az

sorszámú határozattal. A törvényszék a tagok részére a közgyűlést megelőzően kiosztott és a közgyűlésen ismertetett írásbeli tájékoztatót és a közzétett beszámolót összehasonlítva megállapította, hogy azok egyeznek, a kiosztott és a közgyűlésen ismertetett tájékoztatás a közzétett beszámolónál még bővebb, szélesebb körű tájékoztatást adott a tagok számára. Az erdészeti szakhatóságtól beszerzett, oda az alperes által a
és
év vonatozásában benyújtott, az erdőgazdálkodási munkálatokkal és a kitermeléssel kapcsolatos adatszolgáltatások tartalma valamint az alperes elnöke és …............ volt erdészeti szakirányító tanúvallomása alapján a törvényszék megállapította, hogy a közgyűlésen a
év vonatkozásában ismertetett kitermelési adatok – melyek a kitermelt és átvételre előkészített famennyiségeknek az alperes által a favágótól történt átvételei alkalmával kerültek megállapításra és rögzítésre - vonatkozásában a felperesek állításával szemben nem állapítható meg, hogy azok nem valósak, mert nem egyeznek a szakhatóság felé bejelentett adatokkal, ugyanis egyrészt a erdészeti szakhatósághoz benyújtott, a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése nyomtatványokon és a műveleti lapokon történt bejelentések csupán becslésen alapuló tervadatok, melyekhez képest a tényleges kitermelés több tényező (pl. időjárási viszonyok, tagi befizetések alakulása, stb.) hatására változhat, így ezen tervbejelentések adatai a tényleges kitermelés igazolására nem alkalmasak, emellett az erdészeti szakhatóság felé benyújtott, a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése nyomtatványokon csak a kitermeléssel érintett területeket (hektár) kellett feltüntetni, a műveleti lapokon feltüntetett mennyiségi tervadatok pedig bruttó adatok, míg a közgyűlésen a kitermeléssel kapcsolatosan elhangzott mennyiségek nettó adatok, ezért az összehasonlításra emiatt sem alkalmasak, figyelemmel arra is, hogy …............ tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a bruttó és a nettó közötti különbözet egy-egy erdőrész tekintetében nagyon eltérő lehet, de akár az 50 %-ot is elérheti. Az elvégzett munkáról utólagosan Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 11 - kiállított, a bejelentett fahasználati tevékenységek teljesítése nyomtatványon pedig csak a területi adatokat kell bejelenteni, a mennyiségi adatokat nem, ezért ezen bejelentések szintén nem alkalmasak a
évi kitermeléssel kapcsolatosan a közgyűlések az elnök által ismertetett mennyiségi adatokkal való összehasonlításra. Az alperes rendelkezik Számviteli politikával, mely azonban lényegében a Számviteli törvény rendelkezéseit ismétli meg, az abban foglaltakhoz képest az alperes számára nem állapít meg további kötelezettséget. 5.
pontja úgy rendelkezik, hogy az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. A Számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő beszámoló a
év vonatkozásában az alperes által határidőben közzétételre került a
május 19-én megtartott közgyűlésen meghozott elfogadó határozat alapján. A teljesség elve (Számviteli törvény
§

(2)bek.) azt jelenti, hogy a könyvvitelben rögzítésre kerül valamennyi gazdasági esemény, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvény szerint. A közgyűlésen éves beszámoló címén a társulat könyvelője által

május 7-én készített, az iratokhoz
sorszám alatt csatolt tájékoztatás került ismertetésre a
évi pénzügyi adatokról. Ezen írásos tájékoztató a felperesek nyilatkozata szerint még a
május 19-i közgyűlésen kiosztásra került a tagok részére. A törvényszék megállapította, hogy ezen ismertető adatai megegyeznek a közzétett beszámoló adataival, sőt, a közzétett beszámolóban hiánytalanul meglévő kötelező tartalmi elemeken túl további, illetőleg tovább bontott adatokat, a társulat gazdálkodásáról a Számviteli törvény szerinti beszámoló kötelező tartalmi elemeinél bővebb információt tartalmaznak. Sem a Számviteli törvény, sem az alperes Számviteli politikája nem írja elő az éves beszámoló kötelező tartalmi elemeként a naturáliák megjelölését, azt, hogy a kitermelés hány hektár területre vonatkozik, illetőleg hogy a tisztítással, gyérítéssel érintett területről hány m3 kitermelés történt. A beszámolónak szintén nem kötelező tartalmi eleme az erdőművelés költségeinek és fedezetük biztosításának a feltüntetése valamint a terv-tény egybevetés sem. Továbbá a nyitó- és a záróegyenleg szintén nem a Számviteli törvény szerinti beszámoló kötelező tartalmi eleme, hanem azokat a beszámoló alátámasztásául szolgáló könyvvezetésnek és leltárnak kell tartalmaznia, amit a felügyelőbizottságnak kell ellenőriznie. A Számviteli törvény
§-a szerint az egyszerűsített éves beszámoló kötelező tartalmi eleme a kiegészítő melléklet is. A
§

(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben írtakon túlmenően további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához. A kiegészítő melléklet kötelező tartalmi elemeit a törvény 88-94/A. §-ai sorolják fel. Az alperes a

évi beszámoló kötelező tartalmi elemeként a
május 19-én megtartott taggyűlés jegyzőkönyvének kivonatát küldte meg a céginformációs szolgálathoz közzétételre, melynek vonatkozásában megállapítható, hogy nem felel meg a Számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet követelményeinek. Azonban a kiegészítő melléklet Számviteli törvény szerinti tartalmi elemei között sem szerepel a tulajdonosonkénti, helyrajziszámonkénti beszámoló, az erdőművelés költségei és Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 12 - fedezetük, a naturáliák, a terv-tény egybevetés, a nyitó- és záróegyenleg feltüntetése. Ilyen kötelezettséget a tagok összességéből álló közgyűlés igénye esetén az alperesi társulat Alapszabálya vagy Számviteli Politikája írhatna elő, amire jelen esetben nem került sor. Mindezekre figyelemmel nem állapítható meg, hogy a közgyűlés határozatával elfogadott éves beszámoló a kötelező kiegészítő melléklet hiányában a felperesek által hiányolt tájékoztatás hiánya miatt nem felel meg a teljesség elvének illetőleg a törvény egyéb rendelkezéseinek. Sem jogszabály sem az alperes Alapszabálya nem írja elő, hogy a kitermelésnél a felügyelőbizottságnak jelen kell lennie. Az alperesnek nincs ilyen előírást tartalmazó egyéb szabályzata sem. A valódiság elve (Számviteli törvény
§

(3)bek.) azt jelenti, hogy a könyvvitelben rögzített, a beszámolóba felvett tételek a valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók legyenek. Ennek alapvető feltétele az, hogy a törvény szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár, a leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket a törvényben leírt értékelési elvek, módszerek alapján értékeljék, a leltárral egyező összevont adatokat tartalmazzon a főkönyvi könyvelés. Mindezek figyelembevételével még ha volna is a kitermelésnél a felügyelőbizottság jelenlétét előíró rendelkezés, önmagában az, hogy a felügyelőbizottság nincs jelen a kitermelésnél, még akkor sem eredményezné a beszámoló valódisága elvének a sérelmét, mert az ellenkezője bizonyításáig nem lenne belőle levonható olyan következtetés, hogy a könyvvitelben rögzített, a beszámolóba felvett valamint a valóságban meglévő tételek nem egyeznek. A Számviteli törvény 26. §

(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet. Jelen esetben a tagok által az alperes használatába adott ingatlanok a tagok tulajdonában maradnak, ezért azokat az alperes tulajdonaként nem lehet nyilvántartásba venni. Ezért a törvényszék álláspontja szerint a Számviteli törvény 26. §

(1)bekezdése az alperes saját tulajdonát képező, általa rendeltetésszerű használatba is vett földterületekre vonatkozik. Ezért nem sérti az éves beszámoló a Számviteli törvény rendelkezéseit azáltal, hogy a tagok által az alperes használatába adott erdőterületek nem szerepelnek a beszámolóban. A Számviteli törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a beszámolóból ki kellene derülnie, hogy a könyvelés helyrajzi számonként történik-e. Ez csak az analitikus nyilvántartás ismeretében állapítható meg. Ahhoz, hogy az alperes Alapszabálya VII. fejezete 2/

és 2/
pontjában írt rendelkezések teljesülhessenek, a törvényszék megítélése szerint valóban szükséges lenne a helyrajzi számonkénti költségelszámolás, de az, hogy esetlegesen helyrajzi számonkénti költségelszámolás hiányában az Alapszabály ezen rendelkezései nem teljesíthetők, nem képezi tárgyát a konkrét közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított jelen peres eljárásnak, hanem a törvényszék megítélése szerint törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát képezheti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.)
§

(1)bekezdésének d.) pontja alapján, melynek értelmében törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cég a működése során nem tartja a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/

szám - 13 - Hogy a faosztások, járandóságok juttatásai alapszabály ellenesen történnek-e vagy sem közgyűlési határozatok meghozatala nélkül, azaz hogy a felperesek e körben közgyűlési határozatok meghozatalát hiányolják, szintén nem képezi a konkrét határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított jelen per tárgyát, mint ahogy az sem, ha az erdőgazdálkodási üzemvezetési feladatok 2009ben kelt szerződéssel közgyűlési határozat nélkül kerültek megbízási szerződéssel egyéni vállalkozó részére átadásra, valamint az sem, ha az alperes könyvelése esetlegesen alapszabály ellenesen történik, hanem a törvényszék megítélése szerint mindezek szintén a Ctv.
§

(1)bekezdésének d.) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére adhatnak alapot. Hogy a felperesek az éves beszámolót elfogadó határozatot magukra nézve azért tartják sérelmesnek, mert abból nem tudják megállapítani, hogy az alperes kezelésében lévő vagyonuk hogyan alakul, tulajdoni érdekeltségüknek megfelelően kapják-e a járandóságukat, tulajdonuk csak az őket terhelő költségeket állja-e, az erdőtulajdonukban lévő vágásérett tölgyfák milyen minőségben és hová kerültek, a jelen eljárásban érdemben azért nem vehető figyelembe, mert a 2011. évre vonatkozó beszámoló a fentiek szerint a törvényi rendelkezéseknek megfelelt, és az Ebt. 36. §

(2)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezéséhez a tag sérelmén kívül a határozatnak jogszabályba vagy a társulat alapszabályába is kell ütköznie, ez utóbbiak viszont nem állapíthatók meg. A

sorszámú határozattal kapcsolatosan a törvényszék az alábbiakat állapította meg: Hogy a felügyelőbizottság a törvényben előírthoz képest ténylegesen hány taggal működött, az a Ctv.
§

(1)bekezdésének d.) pontja szerinti törvényességi felügyeleti kérdés, és az még önmagában zárja ki azt, hogy az Ebt. 23. §

(2)bekezdésének g.) pontja szerint tevékenységéről a közgyűlésnek beszámoljon. Az ügy eldöntése szempontjából nincs jelentősége, de az alperes nyilatkozata, elnökének tanúvallomása és …............ tanúvallomása alapján is megállapítható, hogy …............ felügyelőbizottsági tag nem cselekvőképtelen, csupán mozgásában korlátozott volt, és a feladatok egymás közti felosztására figyelemmel …............ a kitermelést, …............ pedig a könyvelést ellenőrizte. A felperesi állítással szemben a könyvelés, nyilvántartások felügyelőbizottság általi ellenőrzésének megtörténtét igazolja az alperes által csatolt,

április 13-án kelt, …............ és …............ felügyelőbizottsági tagok valamint …............ elnök és …............ könyvelő által aláírt, a részvételükkel tartott ülésről készült feljegyzés. Hogy a felügyelőbizottság – illetőleg egyéb tisztségviselők – a tevékenységüket, a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott feladataikat milyen minőségben végzik, tevékenységükkel a tagok elégedettek-e vagy sem, az az egyes határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban nem vizsgálható, hanem az az Ebt.
§

(2)bekezdésének d.) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe utalt, a tisztségviselők felmentésével kapcsolatos kérdés. Az Ebt. 11. §

(2)bekezdésének e.) pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe utalt éves beszámoló elfogadása, döntés az eredményfelosztásról és a veszteség fedezetének biztosításáról nem a felügyelőbizottság 23. §

(2)bekezdésének g.) pontja szerinti beszámolójának az elfogadására, hanem az elnök 20. §

(2)bekezdése szerinti, a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről történő, a számviteli törvény szerinti beszámolójára vonatkozik. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/45. szám - 14 - A felügyelőbizottság a 23. §

(2)bekezdésének e.) pontja szerint ezen beszámoló alapján nyilvánít véleményt a gazdálkodásról, azaz a törvényszék megítélése szerint a helyes sorrend a közgyűlésen az éves beszámoló megtartása, arról a felügyelőbizottság vélemény-nyilvánítása, majd döntés az éves beszámoló elfogadása tárgyában. Nem állapítható meg azonban a törvény rendelkezéseiből, hogy a felügyelőbizottság ezen véleménye kötné a közgyűlést, és a Számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint sem előfeltétele az éves beszámoló elfogadásának a felügyelőbizottsági jóváhagyás, azaz a közgyűlés a gazdálkodásról szóló éves beszámolót akkor is elfogadhatja, ha a felügyelőbizottság arról nem nyilvánít véleményt vagy nem javasolja az elfogadását. Igaz ugyan, hogy az Ebt. 29. §

(4)bekezdése a társulat gazdálkodásával kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokra irányadó szabályok megfelelő alkalmazását rendeli el, és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) 35. §

(3)bekezdése szerint ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, azonban a Gt. ezen rendelkezése nem a gazdálkodással, hanem a működés ellenőrzésével kapcsolatos, így alkalmazásának nincs helye, az Ebt. és az alperes Alapszabálya pedig a felügyelőbizottság számára ilyen írásbeli jelentés készítését nem írja elő. Ezért nem jogszabályellenes a 2011. évi gazdálkodásról szóló elnöki beszámolónak sorrendben a felügyelőbizottsági vélemény-nyilvánítás előtti elfogadása tárgyában meghozott közgyűlési határozat. Az Ebt. és az alperes Alapszabálya nem írja elő, hogy az elnök és a felügyelőbizottság saját tevékenységükről szóló beszámolói (Ebt. 20. §

(2)bek. utolsó fordulat és 23. §

(2)bek. g.) pont) tárgyában a közgyűlésnek határozatot kellene hoznia. A 11. §

(2)bekezdésének e.) pontja szerinti beszámoló elfogadása a fentebb kifejtettek alapján csak a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadására vonatkozik. Erre figyelemmel pedig a törvényszék álláspontja szerint nem lehet jogszabályba ütköző a felügyelőbizottság illetőleg az elnök saját tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadó közgyűlési határozat, ha a közgyűlés általi jóváhagyásnak vagy a jóváhagyás megtagadásának nincs jogszabályban vagy az Alapszabályban megállapított következménye. A közgyűlés mint a tagok összessége eszköze a tisztségviselőkkel szemben a fentebb írtak szerint a felmentésük lehetősége illetőleg az Ebt. 11. §

(2)bekezdésének g.) pontja szerint kártérítési per indításának az elhatározása. A fentiekkel szemben csak a Számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásához fűződik és elsődlegesen a cég számára jogkövetkezmény, mert annak közzététele a Számviteli törvény 153. §

(1)bekezdése alapján kötelező, de ugyanezen jogszabályi rendelkezés szerint csak akkor tehető közzé, ha azt a közgyűlés elfogadta. A

sorszámú határozattal kapcsolatosan a törvényszék az alábbiakat állapította meg: A társulati tisztségviselők mandátuma
április 15-én lejárt. Újak megválasztására a
május 19-i közgyűlésen került sor, amely közgyűlésen meghozott határozatok folytán bekövetkezett változások bejegyzése iránti kérelem vonatkozásában a …............ Törvényszék Cégbírósága
június 6-án kelt Cg. …............/
számú végzésével hiánypótlásra hívta fel az alperest, melyben előírta a közgyűlés haladéktalan összehívását Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 15 - többek között a lejárt tisztségviselői megbízatásokra figyelemmel a
április 15-től az új tisztségviselők megválasztásának időpontjáig végzett tevékenységük elfogadása céljából. Az ezen végzésben foglaltakra figyelemmel került megismétlésre a közgyűlés
augusztus 13án, melyen a cégbíróság végzésében foglaltaknak megfelelően a
ssz. határozattal a közgyűlés napjával bezárólagosan elfogadásra került a tevékenységük. Ezt követően a cégbíróság a felperesek által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban
augusztus 28-án meghozott Cgt.…............/
számú végzésével megállapította, hogy az alperes a törvényes működését helyreállította, és az eljárást megszüntette. Végzése indokolása szerint a törvényes működés helyreállításának részét képezte az is, hogy a közgyűlés az elnökség és a felügyelőbizottság tevékenységét a
április 15-től
augusztus 13-ig terjedő időszak vonatkozásában joghatályosnak fogadta el. A felperesek ezen elfogadó határozatot azért sérelmezték, mert a tisztségviselők a
április 15től
augusztus 13-ig terjedő időszak alatt végzett tevékenységükről nem számoltak be a közgyűlésen, így a felperesi álláspont szerint gyakorlatilag nem volt mit elfogadni. A társulati elnök közgyűlés felé fennálló beszámolási kötelezettségét a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valamint saját tevékenységéről az Ebt.
§

(2)bekezdése írja elő az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer, az elnökség beszámolási kötelezettségét a saját munkájáról a 21. §

(3)bekezdése évente, a felügyelőbizottság beszámolási kötelezettségét pedig a 23. §

(2)bekezdésének g.) pontja írja elő a saját tevékenységéről évente legalább egy alkalommal. Ez a beszámoló az elnök és a felügyelőbizottság részéről a

augusztus 13-i közgyűlésen az előző,
év vonatkozásában megtörtént. Külön beszámolási kötelezettségük 2012-ben a megbízatásuk lejárta óta eltelt időszak vonatkozásában az Ebt. és az Alapszabály rendelkezései alapján nem volt. Ezen időszakra vonatkozóan általánosságban a tevékenységük (akár sor került részükről bármilyen konkrét tevékenységre a társulat vonatkozásában, akár nem) joghatályosnak elfogadására, azaz lényegében a megbízatásuk ezen időszakra történő kiterjesztésére a közgyűlés részéről a törvényes működés érdekében, a folytonosság fenntartásához, lényegében formális okból volt szükség a cégbíróság fenti hiánypótlást elrendelő végzése alapján. Mivel tehát ezen időszak vonatkozásában őket nem terhelte jogszabályban, alapszabályban írt beszámolási kötelezettség, nem jogszabálysértő a tevékenységüket ezen időszakra beszámoló nélkül elfogadó közgyűlési határozat, melynek vonatkozásában egyébként nem állapítható meg az sem, hogy a felperesek annak folytán bármilyen sérelmet szenvedtek volna. A 08-
sorszámú határozatokra vonatkozó felperesi kifogásokkal kapcsolatosan a törvényszék álláspontja a következő: A felperesek által sem vitatottan a
nov. 24-i közgyűlés felhatalmazta az elnökséget jelölőbizottság létrehozására, ami a
április 15-i elnökségi ülésen megtörtént. Ez a
november 24-i felhatalmazást tartalmazó közgyűlési határozat a jelen perben már nem volt támadható. A
augusztus 13-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint a tagok 70 %-át megkérdezték a jelölés előtt és a közgyűlésen ezen felül a jelöltekre még bárki tehetett javaslatot. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 16 - A közgyűlésen a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos eljárás során a hatalom erőszakos megszerzése, gyakorlása fel sem merült. Az alperesi társulat tisztségviselői vonatkozásban összeférhetetlenséget az Ebt.
§

(2)bekezdése határoz meg közeli hozzátartozók között, miszerint nem lehet a hozzátartozók egyike az elnökség, másika a felügyelőbizottság tagja. Az Alapszabály további összeférhetetlenségi szabályt nem határoz meg. Az nem merült fel a felperesek részéről, hogy a tisztségviselők választása ezen, az Ebt. szerinti összeférhetetlenségi szabályt sértette volna. Mindezekre figyelemmel nem állapítható meg, hogy a 08-15. határozatok vagy azok bármelyike Magyarország Alaptörvénye C) cikkének

(1)vagy

(2)bekezdésébe ütközne. A választási eljárásról szóló, a

augusztus 13-i alperesi közgyűlés időpontjában hatályban volt
évi C. tv. alkalmazásának az erdőbirtokossági társulat tisztségviselői választása vonatkozásában nincs helye, mert az
évi C. tv.
§-a részletesen felsorolja (és a választási eljárásról szóló
évi XXXVI. törvény is részletesen felsorolja), hogy a rendelkezéseit milyen választásokra kell alkalmazni, és ezen felsorolásban a gazdálkodó szervezetek tisztségviselőire vonatkozó választások nem szerepelnek, és sem az Ebt. sem az alperes Alapszabálya nem írja elő a választási eljárásról szóló törvény alkalmazását, így a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseibe ütközésre történt felperesi hivatkozás sem alapos. A
sorszámú közgyűlési határozattal kapcsolatosan a törvényszék az alperes elismerésére figyelemmel tényként állapította meg, hogy valóban nem volt a közgyűlés elé terjesztve szavazásra a határozatban foglalt azon rendelkezés megszavazása, hogy az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a társulat elnöke egyszemélyben legyen jogosult aláírni, így e vonatkozásban a közgyűlésen történt határozathozatal jogszabályellenes volt, azonban az egységes szerkezetű alapszabályt a Ctv. rendelkezései szerint egyébként sem kell mind a négy személynek, azaz a határozatot hozó közgyűlést levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek aláírnia – ez csak magára a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozik (Ebt.
§

(2)bek.) -, az alapszabály módosítás folytán létrejött, egységes szerkezetű alapszabályt a Ctv. szerint elég a társulat elnökének aláírnia és jogi képviselő ellenjegyzése szükséges a cégbírósághoz történő benyújtásához, nyilvántartásba vételéhez (51. §

(3)bek.). Csak a társulat alakuló közgyűlése által létrehozandó, elsőként megalkotott alapszabály (és nem a módosítás folytán egységes szerkezetbe foglalt alapszabály) az, amit e 4 személynek kell aláírnia (Ebt. 5. §

(3)bek.), azaz a közgyűlési határozatra e tárgyban nem is volt szükség és a felperesek mint tagok vonatkozásában nem állapítható meg, hogy ezen határozat folytán bármi sérelmet szenvedtek volna. Kifejezetten a

augusztus 13-i közgyűlésen elfogadott módosításokat rögzítő határozatok támadhatók e perben, így ezen határozat hatályon kívül helyezésének olyan okból nincs helye, mely nem a
augusztus 13-án elfogadott módosítással kapcsolatos, így kifejezetten ezen határozat megtámadásának okaként alaptalanul hivatkoznak arra a felperesek, hogy - az Alapszabály nem rendelkezik a tulajdonosok által a társulat tartós használatába adott erdőállomány naturáliáinak nyilvántartásáról, annak kezeléséért vállalt felelősségről és a tulajdonosok felé történő elszámolási kötelezettségéről, - az Alapszabály nem tartalmazza a legkisebb szavazati egységet, Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 17 - mivel e témaköröket ezen alapszabály-módosítás nem érintette, a felperesek által is elismerten ezek az Alapszabályban annak
augusztus 13-i módosítása előtt sem szerepeltek. Ezért a törvényszék nem bocsátkozott annak vizsgálatába, hogy valóban megállapíthatóak-e az Alapszabálynak ezen, a felperesek által állított, az alperes által vitatott hiányosságai. A Ctv.
§

(2)bekezdésének második mondata szerint az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a kft. tagjainak változása, új vezető tisztségviselő személye). Jelen esetben az Ebt. 8. §

(2)bekezdésének a.) pontja írja elő, hogy az alapszabályban meg kell határozni a társulati tagok nevét, lakcímét. A jelen határozattal elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály tartalmazza a hatályos tagnévsort lakcímmel, a változásokat vastag betűvel szedve, valamint az új tagok érdekeltségét és szavazatszámát is. Az Ebt.

§-a szerint a társulat tagjairól névjegyzéket vezet (társulati névjegyzék), melyben a tagok nevén és címén kívül fel kell tüntetni a tulajdonuk mértékét valamint a társulati érdekeltségükhöz igazodóan őket megillető szavazatok számát. Azaz a társulati névjegyzék nem a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály kötelező melléklete, hanem egy külön nyilvántartás, ezért az alapszabály-módosítás elfogadása nem jogellenes azért, mert a tagi névjegyzék nem képezi a mellékletét. A felperesek azon kifogására, hogy így nem tudják, mekkora tulajdonnal és az ahhoz kapcsolódó mekkora szavazattal rendelkeznek, a törvényszék utal az Ebt.
§-ában foglaltakra, miszerint ennek igazolására a társulati érdekeltséget tanúsító igazolás hivatott. Nem ütközik jogszabályba az Alapszabály azon módosítása sem, hogy a közgyűlést a korábbi legalább évi 2 helyett legalább évi 1 alkalommal kell összehívni, hiszen ez megfelel az Ebt.
§

(1)bekezdése rendelkezésének. A közgyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az Alapszabály VII. fejezet 2/

pontjának módosításáról nem esett szó, az nem került megvitatásra, a módosítás elfogadása előtt módosítani indítványozottként nem került megemlítésre, és az elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály sem tartalmazza vastag betűvel kiemeltként az összes többi módosítással szemben. Mindezek azon alperesi nyilatkozatot támasztják alá, hogy ezen VII. fejezet 2/
pontjában egy szót érintő eltérés („arányában” helyett „hiányában”) csupán elírás, mely kijavítandó, de nem alapszabály-módosítás, azaz az alapszabály-módosítást elfogadó határozat nem érinti. A
sorszámú közgyűlési határozattal kapcsolatos felperesi kifogások tekintetében a bíróság álláspontja a következő: Az Ebt. évente egy közgyűlés tartását teszi kötelezővé, és a közgyűlés hatáskörébe utalja az éves gazdasági terv elfogadását és módosítását (
§

(2)bek. i.) pont). Nem tartalmaz azonban arra vonatkozó rendelkezést, hogy az éves tervet mikor kell elfogadni, nem írja elő, hogy a gazdasági év kezdetét megelőzően. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló

évi XXXVII. törvény sem írja elő, hogy az erdészeti hatósághoz csak a társulat közgyűlése által jóváhagyott terv nyújtható be. Kötelező Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 18 - jogszabályi rendelkezés hiányában pedig nem állapítható meg a későbbi, a gazdasági év közbeni jóváhagyás jogszabályellenessége. A
év vonatkozásában a közgyűlésen a teljes évre 1232 m3 tervezett kitermelés került ismertetésre, ezzel szemben az erdészeti szakhatósághoz a
év vonatkozásában a közgyűlés időpontja előtt (
január 4-én és
január 31-én) benyújtott tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése nyomtatványok szerint a tervezett kitermelés 1779 m3 volt. Ezen adatok alapján sem állapítható meg azonban, hogy a
évre vonatkozó kitermelési terv vonatkozásában a közgyűlésen nem valós adatok kerültek szolgáltatásra, ugyanis a tanúvallomásokból megállapíthatóan a közgyűlésen elhangzott 1232 m3 nettó adat, míg a szakhatósághoz bejelentett 1779 m3 bruttó adat volt, ezen felül utóbbi a tervbejelentésekből megállapíthatóan tisztításból származó 429 m3-t is magában foglalt, míg a közgyűlésen ismertetett 1232 m3 a közgyűlés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan nem foglalja magában a tisztítást, hanem az külön került ismertetésre mennyiségmegjelölés nélkül, csupán a területek megjelölésével, aminek a tanúvallomások indokát adták azzal, hogy a tisztításnál a mennyiséget nem lehet meghatározni, arra az Erdőtörvény is csak –től-ig m3 adatokat ad meg. Mindezekre valamint a …............ tanúvallomása szerinti bruttó és nettó kitermelt mennyiség közötti változatos, egyes kitermelési fajtáknál akár 50 %-ot is elérő különbözetre figyelemmel a törvényszék megállapította, hogy a közgyűlésen a
teljes évre a tisztítás nélkül ismertetett nettó 1232 m3 kitermelési tervadat nem volt kevesebb a közgyűlés napjáig a szakhatósághoz bejelentett tervadatnál, mely bruttóban az 1779 m3 és a 429 m3 tisztítás különbözete, azaz bruttó 1350 m
Ezen bruttó és nettó adat különbözete 118 m3, ami csak 8,7 %, azonban a nettó 1232 m3 az egész
évre vonatkozott, a bruttó 1350 m3 pedig csak a közgyűlésig került bejelentésre a szakhatósághoz, azt követően
szeptember 16-án még további bruttó 683 m3 tervbejelentés történt, melyből 22 m3 volt a tisztítás, azaz a tisztítás nélkül a további terv bruttó 661 m3 volt. Ehhez hozzáadva a
január 4-én és 31-én tisztítás nélkül bejelentett bruttó 1350 m3-t, a szakhatósághoz 2012-re összesen bejelentett bruttó kitermelés 2011 m3, míg a közgyűlésen tervként 2012-re ismertetett nettó kitermelési terv 1232 m3 volt. A bruttó és a nettó kitermelési terv közötti eltérés 779 m3, mely 38,7 %-nak felel meg. A fentiekre tekintettel a törvényszék a felperesek keresetét mint alaptalant az általuk hatályon kívül helyezni kért összes közgyűlési határozat vonatkozásában elutasította. A törvényszék nem adott helyt a
és
évre az alperes által a felperesek állítása szerint az erdészeti szakirányításon túl erdőgazdálkodási üzemszervezés ellátására is kötött vállalkozási szerződések beszerzésére, a
és
évi járandóságok számfejtésének alapdokumentumai beszerzésére és az alperes által elnyert pályázatok – beleértve a deminimis támogatási kérelmek – iratainak a beszerzésére irányuló felperesi bizonyítási indítványának, figyelemmel arra, hogy ezek vonatkozásában a felperesek keresetével támadott közgyűlési határozatok semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak, ezért az ezen határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított jelen per eldöntése szempontjából irreleváns, hogy az alperes erdészeti szakirányítási megbízási szerződést vagy erdőgazdálkodási üzemszervezésre Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
szám - 19 - vonatkozó vállalkozási szerződést kötött-e, az a közgyűlés jóváhagyásával vagy anélkül került-e megkötésre, a pályázatoknál az alperes képviseletében ki járt el és milyen felhatalmazással. Ugyanígy irreleváns a jelen perben, ha a járandóságok kiosztásáról nem születtek közgyűlési határozatok, mert közgyűlési határozat hiánya a jelen perben – annak tárgya miatt – nem kifogásolható, hanem a fentebb írtak alapján ez az Alapszabály rendelkezésébe ütközés miatt törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére adhat alapot. Erre figyelemmel mellőzte a törvényszék a felperesek indítványa ellenére az alperes felhívását a
és
évi járandóságok számfejtése alapdokumentumainak a csatolására is. A törvényszék a Pp.
§

(1)bekezdése alapján kötelezte a felpereseket az alperes jogtanácsosi munkadíja mint perköltsége megfizetésére, melynek összegét a törvényszék a 32/2003. (VIII.22.) IM sz. rendelet 3. §

(3)bekezdése alapján állította meg, figyelemmel arra, hogy az alperes jogi képviseletét ellátott jogtanácsos három tárgyaláson vett részt 8 megkezdett óra időtartamban és 5 db érdemi írásbeli beadványt nyújtott be 11 oldal terjedelemben. A felperesek az általuk lerótt eljárási illetéket pervesztességükre figyelemmel maguk kötelesek viselni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §

(1)bekezdésén, 234. §

(1)és

(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,

július
dr. Nádai Mónika sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.