P.21091/2012/12 – Balassagyarmati Törvényszék

(3)bekezdés,

1. §-
2. §) A felperes a végzést a postai értesítések szerint
3. április 12-én átvette, a hiánypótlási felhívásnak azonban nem tett eleget, ezért az alperesi bíróság a keresetlevelet
4. számú végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. Ezen végzés mind a felperes, mind az alperesek részére kézbesítésre került, azt a felperes saját kezűleg
5. július
6. napján vette át. A felperes a végzéssel szemben fellebbezéssel nem élt, így a végzés
7. szeptember
8. napján jogerőre emelkedett. A felperes a ...Törvényszék alperessel szemben személyhez fűződő jogok megsértése iránt indított pert. Az eljárásra a ... Ítélőtábla ...számú végzésével a ... Törvényszéket jelölte ki. A törvényszék felhívására a felperesek keresetét pontosította. Határozott kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a Pp.
9. §., és a Pp.
10. §-a alapján biztosított tisztességes eljáráshoz való jogát - utalva az
11. §-ban foglaltakra is - megsértette, ennek megfelelően méltányos kártérítést követel. Kártérítési igényét jogfenntartással 100.000.000,-Ft-ban jelölte meg, mivel álláspontja szerint a sérelem jogorvoslati eljárásban már nem érvényesíthető. Kérte továbbá ezen összegnek
12. szeptember
13. napjától a Ptk.
14. §-a szerinti kamatát a Ptk. 339., valamint a Ptk.
15. §-ai alapján. Előadta, hogy tény, hogy a .. Bírósággal és ...-al szemben a keresetét a ... Bíróságon nyújtotta be ... szám alatt. Keresetéhez kapcsolódóan csatolta mindazon iratokat, amelyek elégségesek voltak ahhoz, hogy a ...Bíróság tárgyalást tűzzön ki. Csatolta a ..Nyomozó Ügyészség Nyom. ... számú tanúmeghallgatási jegyzőkönyvét, a ...Kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály ...szám alatti jelentését, kérte tanúként meghallgatni ...-nét, ...t, valamint ...-t. Figyelemmel arra, hogy I. rendű alperesként a ... Bíróságot, II. rendű alperesként pedig ...-t jelölte meg, ezért a kollégiumvezetőhöz írt kérelmében kérte másik eljáró bíróság kijelölését. A ...Bíróság kollégiumvezetője a kérelemnek eleget tett, és a ... Bíróság iratait megküldte a ... Ítélőtábla részére. A... Ítélőtábla ...számú végzésével a felperes kérelmének helyt adott, és eljáró bíróságul a ...Megyei Bíróságot, mint elsőfokú bíróságot jelölte meg. A ... Megyei Bíróság előtti eljárásra ... szám alatt került sor. A bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, arra hivatkozással, hogy a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. Jogi álláspontja szerint, a megyei bíróság (törvényszék) helytelenül járt el, mert a felperes jogi végzettségű, kérhette volna ennek igazolását, (hogy másolatban csatolja be, vagy eredetiben az első tárgyaláson mutassa be) Pp. 73/C. §

(3)bekezdés). Felhívta arra is, hogy a keresetlevelet ismételten nyújtsa be megfelelő példányszámban. A felperes jogi álláspontja, hogy a felperes a keresetlevelet már egyszer a megfelelő példányszámban benyújtotta a ...Bíróságon és az nyilvánvalóan az iratok megküldésével lekerült a ... Megyei Bírósághoz (... Törvényszékhez), és így indokolatlannak tűnik annak még egyszer való bekérése. Akkor járt volna el helyesen a megyei bíróság (törvényszék), ha kitűzi a tárgyalást és arra feleket megidézi. Mindezek alapján tehát a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani nem lehetett volna. Úgyszintén becsatolta a bíróság részére a felperes a kitöltött vagyonnyilatkozatot is, a továbbiakban megjelölte, hogy kiket kíván tanúként megidéztetni és csatolta a ... számú ítéletet. A ... Ítélőtábla kijelölő végzése szerint az alperesnek a felperes, és a Fővárosi bíróság mint I. rendű, valamint ...mint II. rendű alperesek közötti személyiségi jog megsértése iránt indított peres eljárást kellett volna lefolytatnia, mint kijelölt bíróságnak. E körben a felperes ismertette az ezen ügyhöz kapcsolódó tényállást. Pontosított keresetében e körben alperesként (I. és II. rendű alperesként) jelölte meg a ... Bíróságot (... Törvényszéket), és...-t, kérve, hogy a Ptk. 84/A. § alapján állapítsa meg a bíróság a jogsértés tényét, és, hogy a II. rendű alperes alaptalan állításai súlyosan sértők a felperesre nézve. A Ptk. 84. § e.) pontja alapján 30.000.000,- Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránti kereset is előterjesztett mindkét alperes vonatkozásában. Előadta továbbá, hogy a..Megyei Bíróság ... Törvényszék) megsértette a Pp. 1. §-ában megfogalmazott jogát, mert megfosztotta attól a jogától, hogy a jogvitáját a bíróság előtt intézze el, a 2. §

(1)bekezdés alapján a pernek a tisztességes lefolytatásához való jogát érvényesítse. Megsértette a ... Törvényszék alperes a Pp. 3. §

(2)bekezdését is, mivel a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez, és jognyilatkozatokhoz kötve van. Megsértette a Pp. 125. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mert elmulasztotta a tárgyalás kitűzésé t30 napon belül. Ennek alapján a felperes személyhez fűződő joga is súlyos sérelmet szenvedtek a Ptk.

1. §-
2. § és
3. §-ban foglaltak alapján. A törvényszék a felperest tájékoztatta, hogy a ... Törvényszék I. rendű és ...II. rendű alperesek vonatkozásában jelen perben a keresetmódosítás meg nem engedett keresetkiterjesztésnek minősül a Pp.
4. §

(1)bekezdésének megfelelően, ezért azt a törvényszék új számra fogja iktatni, és áttenni rendeli az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a ... Megyei Bíróságon kijelölés folytán

1. március 23-án .... ügyszámon indult meg az eljárás. A bíróság a
2. április 1-én kelt végzésében hiánypótlásra hívta fel a felperest. A hiánypótló végzést a posta tájékoztatása szerint a felperes személyesen vette át
3. április 12-én. A felhívásnak a felperes nem tett eleget, ezért a bíróság a
4. július 5-én kelt.... számú végzésével a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította, amely fellebbezés hiányában
5. szeptember 4-én jogerőre emelkedett. A felperes kártérítési keresete alapjaként a... Törvényszék (... Megyei Bíróság)... számú végzését jelöli meg azzal, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására jogszerűtlenül került sor. Az alperes az ellenkérelmében idézte a Ptk.
6. §-át, előadva, hogy a bírósági jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A ... Megyei Bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, végzésében tájékoztatta a felperest a jogorvoslat lehetőségéről. A felperes
7. július 13-án személyesen vette át a végzést, amellyel szemben fellebbezést nem nyújtott be. A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés
8. szeptember 4-én jogerőre emelkedett, mely tényről a bíróság a
9. szeptember 7-én kiadott végzésével értesítette a felperest. A felperesnek lehetősége lett volna a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzéssel szemben jogorvoslatot előterjeszteni, ha úgy ítélte meg, hogy a bíróság jogsértő módon járt el. A jogorvoslati lehetőségről a szükséges tájékoztatást megkapta. A felperes nem élt a jogorvoslat lehetőségével, így a végzés jogerőre emelkedett. A bírósági jogkörben okozott kár megállapítása iránti keresetében nem hivatkozhat olyan esetleges jogsértésre, melyet rendes jogorvoslat igénybevételével orvosolhatott volna. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek előadásai, köztük a felperes személyes előadása és az ügyben becsatolt okiratok tartalma alapján állapította meg. A Ptk.
10. §

(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 349. §

(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Pp. 2. §

(1)bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő elbírálásához való jogát érvényesítse. A

(3)bekezdés szerint az

(1)bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. A perben tényként volt megállapítható az, hogy a ... Törvényszék (... Megyei Bíróság) a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Tényként volt megállapítható az is, hogy a felperes a végzéssel szemben fellebbezéssel nem élt a törvényes határidőn belül. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a Ptk. 349. §

(1)bekezdése akkor alkalmazható, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, vagy a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Rendes jogorvoslatra azonban az ügyben nem került sor, a felperes a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzéssel szemben fellebbezéssel nem élt, így a Ptk. 349. §-a szerinti egyik kártérítési elem, a rendes jogorvoslat igénybevétele hiányzik. Mindez pedig a felperesi keresetet megalapozatlanná teszi. Ugyanez vonatkozik a Pp. 2. §

(3)bekezdés alapján érvényesített igényre is. Ezen szakasz szintén kimondja ugyanis, hogy a rendes jogorvoslati lehetőséget a félnek igénybe kell vennie, és amennyiben a kár ezzel nem hárítható el, abban az esetben van lehetőség az ezen szakasz alapján történő perlésre. Mindezek alapján pedig a felperes keresete nem foghat helyt, ezért azt a törvényszék elutasította. A törvényszék a felperest személyes költségmentesség kedvezményében részesítette, ezért a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13-14.§-ai alapján. Az alperesnek perköltség igénye nem volt, ezért a törvényszéknek ebben a kérdésben rendelkeznie nem kellett.(Pp. 78. §

(2)bek.) Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §

(1)bekezdésén alapul. ...,

1. május
2. napján ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő