← Magyarország

Gf.40682/2013/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.682/2013/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pongó Erik ügyvéd (..........) által képviselt ........ (.......) I. r. és ........ (.......) II. r. felperesnek a dr. Egyed Ferdinánd jogtanácsos (..........) által képviselt .......... (.........) alperes elleni taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Balassagyarmati Törvényszék
  2. július 10-én kelt 22.G.20.767/2012/
  3. számú ítéletével szemben a felperesek fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Felperesek, mint erdőtulajdonosok az alperesi társulat tagjai. A társulati érdekeltségi mértékükhöz igazodóan összesen 3.272 szavazattal rendelkeznek. Az alperes
  4. április 15-i alapszabályának V.2/
  5. d) pontja szerint az elnökség a társulat nevében 600.000 forint értékhatárig kötelezettséget vállalhat, illetve szerződést köthet. A VII. fejezet 2/
  6. pontja úgy rendelkezik, a tag az erdei főhaszonvételek gyakorlására a közgyűlés határozatai alapján jogosult. Ugyancsak közgyűlési határozatban kell meghatározni, hogy a mellékhaszonvételeket a tag - a társulati érdekeltség arányában - milyen módon gyakorolhatja. A VII. fejezet 2/5 pontja szerint, ha a tulajdonos több helyrajzi számban is érdekelt, jogosultsága csak akkor keletkezhet, ha előbb - esetleg más helyrajzi számban keletkezett hátralékait, kötelezettségeit teljesíti. A 2/
  7. pont szerint a helyrajzi számonkénti érdekeltség nem lehet ellentétes az erdőbirtokossági társulat összérdekeltségével. Az alperes elnökségének és felügyelőbizottságának a megbízatása
  8. április 15én lejárt. Az alperes
  9. május 19-én megtartott
  10. évi közgyűlésén több határozatot hozott, így egyebek mellett elfogadta a
  11. évre vonatkozó gazdasági beszámolót, módosította az alapszabályt, megválasztotta a társulat tisztségviselőit, elfogadta a
  12. évi tervet. Az alperes
  13. május 30-án közzétette a
  14. évi normál egyszerűsített éves beszámolóját. A határozatok alapján az alperes változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Balassagyarmati Törvényszék Cégbíróságán (továbbiakban cégbíróság). A cégbíróság
  15. július 6-án kelt
  16. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésében írtakra figyelemmel az alperes
  17. augusztus 13-án újabb közgyűlést tartott. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint az összes szavazatszám 120.
  18. Felperesek a közgyűlésen jelen voltak, a
  19. sorszámú határozat kivételével a határozatok ellen szavaztak. A közgyűlés, miután az elnök ismertette a
  20. évben addig elvégzett munkákat, a levezető elnök a csatolt beszámoló szerinti számszaki adatokat,
  21. számú határozatával elfogadta a
  22. évi gazdasági beszámolót, annak eredményét 4.525.000 forint bevétellel, 102.000 forint eredménnyel és ennek eredménytartalékba történő helyezésével. Ezt követően .......... felügyelőbizottsági tag tartotta meg a felügyelőbizottság
  23. évi tevékenységéről a beszámolóját, utalva arra, a felügyelőbizottság az elnök lemondása folytán 2 taggal működött, a társulat gazdálkodásáról megállapították, a számszaki adatok megfelelnek a valóságnak, a nyilvántartások rendben vannak. A közgyűlésnek javasolta a
  24. évi beszámoló elfogadását. A közgyűlés
  25. számú határozatával a
  26. évre vonatkozó felügyelőbizottsági beszámolót elfogadta. Ezután, rögzítve, a
  27. május 19-i határozatokat ismételten meg kell hozni, a közgyűlés
  28. számú határozatával a
  29. április 15-ig megválasztott társulati tisztségviselők tevékenységét elfogadta. A
  30. április 5-én létrehozott jelölőbizottság javaslata alapján ezt követően a közgyűlés 8-
  31. számú határozataival 5 évre megválasztotta a társulat elnökségét (elnök: ........., elnökhelyettes: ........., elnökségi tagok: ........., ........, ..........), 13-
  32. számú határozataival a felügyelőbizottságot (......, ........., .....). Az alapszabály-módosítás tervezetének ismertetését követően
  33. számú határozatával elfogadta az alapszabály-módosítást akként, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a társulat elnöke egy személyben jogosult aláírni. Miután az elnök ismertette az új tagok nevét, lakcímét, társulati érdekeltségét és szavazatszámát a közgyűlés
  34. számú határozatával egyhangúlag elfogadta az új társulati névjegyzéket. A
  35. évi éves terv, ezen belül egyes már megtörtént kitermelések ismertetését követően
  36. számú határozatával elfogadta a
  37. évi tervre vonatkozó határozati javaslatot, mely szerint az ismertetett termelések folyjanak, az árbevétel 5.000.000 forint alatt maradjon, a fát 4.000 forint/m3 önköltségi áron kapják a tulajdonosok, ebből 3.500 forint fizethető ki a fakitermelőnek, az osztás helyrajzi szám alapján történjen. Az elnök tiszteletdíja 30.000 forint, saját gépkocsi használat 250.000 forint, az elnökhelyettes kapjon 3 m3 fát, míg az elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok fejenként 2-3 m3 fát. (A cégbíróság a meghozott határozatok alapján
  38. augusztus 28-án kelt Cg......... számú végzésével a cégjegyzéki adatváltozásokat a cégjegyzékbe bejegyezte, az ugyanezen a napon kelt Cgt......... számú - utóbb a Fővárosi Ítélőtábla
  39. március 14-én kelt 16.Cgtf.44.574/2012/
  40. számú végzésével helybenhagyott határozatával a felperesek által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a felügyelőbizottság megválasztására, a törvényes működés helyreállítására figyelemmel megszüntette.) A felperesek
  41. szeptember 13-án előterjesztett, utóbb többször kiegészített keresetükben az erdőbirtokossági társulatról szóló
  42. évi XLIX. törvény (Ebt.)
  43. §

(2)bekezdése alapján az alperes
  1. augusztus 13-i 2012/5-
  2. és a 18/08.
  3. számú közgyűlési határozatai felülvizsgálatát kérték. Az
  4. sorszámú határozatra nézve előadták, a
  5. évre vonatkozó gazdasági beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mert sérti a számviteli törvény által előírt elveket (a teljesség, valódiság, világosság, folytonosság elvét), továbbá a beszámoló hiányos is, mert kérdésre sem ismertette, a kitermelés vonatkozásában ismertetett mennyiségi adatok milyen területre vonatkoztak, ugyanakkor tisztításnál, gyérítésnél pedig csak területi adatokat közölt mennyiség nélkül. A beszámoló nem tartalmazza továbbá az erdőművelés költségeinek felsorolását és a költségek fedezetének a biztosítását, azt, a tisztítások, sarjazások stb. költségeinek miből volt a fedezete, nem tartalmazza továbbá a terv-tény egybevetést. Állították, a közgyűlésen ismertetett éves termelési adatok és az írásos pénzügyi tájékoztató adatai nem egyeznek, a pénzügyi beszámoló nem tartalmazza a nyitó- és záróegyenleget, az ipari fa (szerfa), illetve a gallyfa mennyiségeket, azok kiosztását a tulajdonosok felé, illetőleg értékesítését. A mérlegvalódiság elve sérül azáltal is, a
  6. évi kitermelés felügyelőbizottsági ellenőrzés nélkül történt, mivel egy fős volt a „bizottság", tekintettel arra, az elnök korábban lemondott, egyik tagja pedig cselekvőképtelen, mozgáskorlátozott volt. A számviteli törvény a tárgyi eszközök felsorolásában a cégek tartós használatában lévő erdőre vonatkozóan is rendelkezik, ennek ellenére az alperes a tárgyi eszköz rovatban nullát szerepeltet, de még a közzétett éves beszámoló kiegészítő melléklet sem tartalmazza az erdő naturáliáit. Az elnök beszámolója sérti az Ebt.
  7. §
(2)bekezdését, mert nem tartalmazza a vagyoni beszámolót, a társulatnak a tulajdonosoktól tartósan használatba adott erdőállomány naturáliáit, változásait. Továbbá a pénzügyi beszámoló alapszabályt is sért, mert a társulatnál az alapszabály VII. fejezetének 2/
  1. és 2/
  2. pontjaiból megállapíthatóan helyrajzi számos gazdálkodás van, ennek ellenére a könyvelés nem helyrajzi számonként, hanem társulati szinten történik. Mivel a helyrajzi számokra vetített költségelszámolás hiányzik, nem lehet tudni, a költségeket mely erdők, ezáltal mely tulajdonosok, milyen mértékben állják. Hivatkoztak arra is, a faosztások, járandóságok juttatásai alapszabály-ellenesek, az alapszabály VII. fejezetének 2/
  3. pontjába ütköző módon történnek. A határozat által elszenvedett sérelmet abban jelölték meg, mivel családi alapon a második legnagyobb tulajdonosok, és nem tudják, az alperes kezelésében lévő vagyonuk állapota hogyan alakul, tulajdoni érdekeltségüknek megfelelően kapják-e a járandóságukat, illetőleg tulajdonuk csak az azt terhelő költségeket állja-e vagy más társulati költségek terheit is viseli-e. A tulajdonuk vágásérett tölgyes-cseres erdőben van, ahol a jó minőségű tölgyfák ipari faként történő értékesítése a jó erdőgazdálkodás alapvető követelménye lenne, nem tudják, ezek a tölgyfák milyen minőségben, hová kerültek, ezáltal mekkora káruk keletkezett, hiszen a közgyűlési jegyzőkönyvben is rögzítésre került, a tulajdonuk után nekik járó tölgyfa mennyiséget az alperes egyáltalán nem tudja vagy nem akarja részükre biztosítani. A tulajdonuk védelmét csak a gazdálkodásra vonatkozó részletes, mindenre kiterjedő, átlátható elnöki, elnökségi, felügyelőbizottsági beszámolók megkövetelése biztosítaná. Az
  4. és a
  5. számú határozatok jogsértő voltát azon okból is állították, azok meghozatalának sorrendje nem helytálló, mert a felügyelőbizottság feladata az éves beszámoló elfogadását megelőzően a társulat gazdálkodásának írásbeli véleményezése, mellyel a mérlegvalódiságot vagy annak hiányát hivatott alátámasztani és a tagoknak szolgáltatott tapasztalatai, információi alapján segítséget adni a felelősségteljes szavazáshoz. A gazdasági beszámoló elfogadása megelőzte a felügyelőbizottsági beszámolót. A
  6. számú határozat jogszabályba ütközik azért is, mert a felügyelőbizottság ténylegesen egyetlen tagból állt. Az Ebt.
  7. §-a szerint a felügyelőbizottságnak legalább 3 fősnek kell lennie, nem létező bizottság nem létező ellenőrzése utólag nem pótolható, ezért felügyelőbizottsági ellenőrzés nélkül a
  8. évre vonatkozó beszámolót a közgyűléssel nem lehetett törvényesen elfogadtatni, anélkül pedig a beszámolót nem lehetett szabályosan közzétenni. A felügyelőbizottsági tag által megtartott beszámoló pedig csak általánosságokat tartalmazott, de arra a kérdésre, mit ellenőrzött, választ nem tudott adni, még az alapvető számviteli alapdokumentumokat sem tudta megnevezni. Nyilatkozatából az derül ki, sokszor kellett jelen lennie a kitermelt fa átvételénél, tehát folyamatos volt az átvétel és a szállítás a kitermelés idején, és közgyűlési határozat nélkül folyamatosan történt járandóságok leszállítása a tagok részére, anélkül, bárki tudta volna, mennyit termeltek ki, és abból kinek mennyi jár a tulajdoni érdekeltsége alapján. Még az sem állapítható meg, a műveleti lapok szerint kitermelt mennyiség teljesen kiosztásra került-e tagi járandóságként. A felperesek a
  9. számú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmüket azzal indokolták, a
  10. április 15-ével lejárt mandátumú korábbi tisztségviselők a közgyűlésen nem számoltak be a
  11. április 15-től a közgyűlés napjáig végzett tevékenységükről, így ezen tevékenységük közgyűlési határozattal történt elfogadása értelmezhetetlen, a szavazás csak formális volt. Hangsúlyozták, a törvénytelen működést egy információktól megfosztott közgyűlés formális szavazásával nem lehet legitimmé tenni. A tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos 8-tól
  12. számig terjedő határozatokra nézve előadták, etikátlan és jogszabályellenes, a
  13. november 24i közgyűlési határozat kivette a közgyűlés hatásköréből és a társulati vezetés hatáskörébe tette a jelölőbizottság felállításának a jogát, így a vezetés tagjai maguk közül hozták létre a jelölőbizottságot, amely ezáltal nem volt független, és amely saját tagjait jelölte a tisztségekre. Mindez az Alaptörvény C. cikkének
(1)és
(2)bekezdésébe (a hatalom megosztásának elve, a hatalom erőszakos megszerzésének vagy gyakorlásának, kizárólagos birtoklásának tilalma) ütközik. Mivel az alperes alapszabálya a választások lebonyolításának rendjéről nem rendelkezik, és az alperes választási szabályzattal sem rendelkezik, sőt az alapszabályban említett közgyűlési ügyrendi szabályzatot sem alkotott, ezért a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapelvei megfelelő alkalmazásának van helye, melynek 22. §
(2)és
(3)bekezdései szerint a választási bizottságoknak nem lehet tagja a jelölt vagy a jelölt hozzátartozója. A felperesek előadták továbbá, a jelölőbizottság közgyűlés általi hitelesítése is elmaradt. Ez sérti az Ebt. 11. §
(1)bekezdését, mely szerint a közgyűlés hatásköre minden olyan ügy, melyet a törvény vagy az alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A
(2)bekezdés szerint a közgyűlés hatásköre a tisztségviselők megválasztása, a választási törvény pedig választási bizottságok megválasztásáról rendelkezik (23. §), és a választási törvény 21. §
(2)bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság is választási bizottság, így megválasztása közgyűlési hatáskör, ennek ellenére a szavazatszámláló bizottság megválasztására sem került sor. Az alapszabály módosítását elfogadó
  1. számú határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmük indokaként előadták, az alapszabály nem rendelkezik a tulajdonosok által a társulat tartós használatába adott erdőállomány naturáliáinak a nyilvántartásáról és annak kezeléséért vállalt felelősségéről, a tulajdonosok felé történő elszámolási kötelezettségéről, illetőleg arról, elszámolási hiányosságok esetén hogyan történik a társulati tagok jogérvényesítése (kártérítés, felszámolás stb.). Melléklete, a tagi névjegyzék nincs csatolva, így nem tudják, mekkora tulajdonnal és ahhoz kapcsolódó milyen mértékű szavazattal rendelkeznek. Az alapszabály nem tartalmazza a legkisebb szavazati egységet, mely alapján a tagok szavazata meghatározásra került, ami sérti az Ebt.
  2. §
(2)bekezdésének h) pontját. Az őszi közgyűlés kivétele az alapszabályból nem biztosítja a társulat törvényes működését, mivel a következő éves terv előkészítése, elfogadása az őszi közgyűlés feladata lenne. Sérelmezték, nem került a közgyűlés elé az alapszabály VII. fejezete 2/
  1. pontjának módosítása, ennek ellenére a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály ezen pontja mégis olyan változást tartalmaz, mely az utóbbi évek alapszabály-ellenes gazdálkodását törvényesítené. A módosítás előtti változat szerint „A tag az erdei főhaszonvételek gyakorlására a közgyűlés határozatai alapján jogosult. Ugyancsak közgyűlési határozatban kell meghatározni, hogy a mellékhaszonvételeket a tag - társulati érdekeltség arányában - milyen módon gyakorolhatja.". Ezzel szemben a módosítás utáni változat szerint az „arányában" helyett „hiányában" szó szerepel. Ez a módosítás lehetővé tenné, a mellékhaszonvételekből az a tag is részesedhessen, akinek abban a helyrajzi számban nincs érdekeltsége, azaz tulajdonjoga, ezáltal sérül a helyrajzi számos osztás és az ott lévő tulajdonosok joga. Előadták továbbá, nem volt olyan javaslat, mely szerint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a társulat elnöke egy személyben legyen jogosult aláírni, így a határozat emiatt is jogszabályellenes. A
  2. számú határozat vonatkozásában úgy nyilatkoztak, egyrészt jogszabályellenes a tárgyév májusi közgyűlésen az éves terv elfogadása a féléves termelés lefolytatása után, másrészt az éves terv közgyűlésen történt ismertetése alkalmával az alperes elnöke az alperes által az erdészeti igazgatóságnak, mint szakhatóságnak elküldött éves tervet, a
  3. év vonatkozásában bejelentett erdőművelési feladatokat, kérésük ellenére nem volt hajlandó bemutatni, ismertetni sem, az elnök közgyűlésen elhangzott tájékoztatása a kitermelést illetően csak köbméter adatokat tartalmazott, a területek megjelölése nélkül, a tisztítások vonatkozásában pedig csak területadatokat a mennyiség megjelölése nélkül, ami lehetetlenné teszi az összehasonlítást a 10 éves erdőtervvel, ezáltal a közgyűlésen a
  4. év vonatkozásában olyan éves terv került elfogadásra, amelyet senki nem ismert, nem látott, annak ellenére, megalkotása az Ebt.
  5. §
(2)bekezdés i) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Ebt. 28. §
(5)bekezdéséből pedig egyértelműen következik, az éves tervet nem a tárgyévben, félidőben kell elfogadni. Hangsúlyozták, amikor a tervezés során, a beszámolóknál a területek közlésének hiányát kérik számon, akkor a 10 éves üzemtervvel való összehasonlíthatósága, a hiány/többlet megállapíthatóságának hiányát kérik számon. Sérelmezték azt is, az alperes elnöke a társulat erődgazdálkodói jogosítványát közgyűlési határozat nélkül megbízási szerződéssel továbbadta egyéni vállalkozónak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, az
  1. számú határozattal a
  2. év vonatkozásában elfogadott beszámoló megfelel a számviteli törvény előírásainak, azt az elnökség
  3. április 15-én megtárgyalta és elfogadta, a közgyűlésen pedig ismertetésre kerültek a 2011-ben elvégzett munkák és a köbméterek is, valamint részletes szakmai beszámoló készült forrás-eszköz és eredmény kimutatásban, mely valósághűen tartalmazza a társulat
  4. évi gazdálkodását. A beszámoló megfelel a teljesség elvének, mert minden gazdasági esemény le lett könyvelve, ami az eszközökre és forrásokra, valamint a tárgyévi eredményekre hatást gyakorolt.
  5. évben 967 m3 fa került értékesítésre, az elnök a közgyűlésen tévesen mondott 1.023 m3 -t. Nem az összes fa került kiosztásra a tagoknak önköltséges áron, mert a folyó kiadásait (könyvelő, tiszteletdíj, útjavítás, hídépítés költsége) is fizetnie kell. Tárgyi eszköze, saját + vásárolt erdeje sincs, a tulajdonosok által használatába adott erdők esetében egyetlen esetben sem került megállapításra az erdővagyon értéke, így az mérlegen kívüli tételként sem mutatható ki, ezért a felperesek alaptalanul kifogásolják a közzétett éves beszámolóban a tárgyi eszközök 0 értékét is. Részletesen előadta, milyen okból nem sérült a folytonosság elve, és a valódiság elve sem. Állította, 2011-ben mellékhaszonvét-értékesítés nem volt, nem helyrajzi szám szerint gazdálkodik, hanem helyrajzi szám alapján oszt a tulajdonosoknak fát, illetve állapíthat meg befizetést is. Hivatkozott arra is, a
  6. május 19-én a tagoknak kiosztott és a
  7. augusztus 13-i közgyűlésen is ismertetett írásos tájékoztató adatai a közzétett éves beszámolója adatainak megfeleltek, sőt a kiosztott és a közgyűlésen ismertetett írásos tájékoztató a közzétett éves beszámoló adatainál még részletesebb, a tagok számára még több információval szolgált, ugyanis naturáliákban és értékben is tartalmazza a bevételek részletezését és költségnemenként a kiadásokat, részletesebb információkat tartalmaz a közzétett mérleg adatainál, és az írásos tájékoztatóban még szöveges tájékoztatást is kaptak a tagok a működését befolyásoló tényezőkről. A
  8. számú határozatra nézve előadta, a felügyelőbizottság az elnökének
  9. július 11-én történt lemondását követően is határozatképes maradt 2 taggal, a feladatát el tudta látni. A két tagból egyik csupán mozgásában volt korlátozott. Logikailag és jogilag is a felügyelőbizottság beszámolója az elnökség beszámolója után következik, hiszen a felügyelőbizottság egyik fontos feladata a gazdálkodás figyelemmel kísérése. Ezt támasztja alá az Ebt.
  10. §
(2)bekezdés e) pontja is, mely szerint a felügyelőbizottság az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a gazdálkodásról. A
  1. számú határozat vonatkozásában úgy nyilatkozott, az nem volt formális, a cégbíróság is előírta a Cg. .......... számú végzésében a két időszak közötti tevékenység elfogadásának a szükségességét. A 8-
  2. számú határozatok tekintetében előadta, a tisztségviselők megválasztása a hatályos jogszabályok szerint történt, a közgyűlés a
  3. november 24-i ülésen felhatalmazta az elnökséget a
  4. évi tisztújításra, jelölőbizottság létrehozására. Ez a
  5. április 15-i elnökségi ülésen megtörtént, így a jelölőbizottság közgyűlési felhatalmazás alapján végezte a feladatát és a tagok mintegy 70 %-ával konzultált a jelöltek személyét illetően. Nincs törvényi akadálya, a jelölőbizottság tagja egyben tisztségviselő is lehessen, a jelölőbizottság tulajdonosi akaratot közvetítette. A közgyűlésen jelen lévő tagoknak még volt lehetőségük további jelölésre, de ezzel senki nem élt. Szavazatszámláló bizottságot csak titkos szavazás esetén szükséges alkalmazni, a közgyűlésen titkos szavazásra nem került sor. Vitatta, a választási törvény szabályainak alkalmazhatóságát. A
  6. számú határozat vonatkozásában nem vitatta, az elnök módosított alapszabály egyedüli aláírási joga nem volt témája a közgyűlésnek, ahogy az alapszabály VII. fejezete 2/
  7. pontjának a módosítása sem, az „arányában" helyett a „hiányában" szó elírás, gépelési hiba eredménye. A
  8. számú határozat vonatkozásában előadta, az éves tervet a közgyűlés, a többi gazdálkodó szervezet közgyűléséhez hasonlóan, mindig a tavaszi közgyűlésen fogadja el. A jegyzőkönyv tartalmazza az éves terv ismertetését, az osztás módját, az éves árbevételt, az önköltséges árat, a tisztségviselők díjazását. A társulat május
  9. és szeptember
  10. között nem végzett kitermelést. Egyebekben hivatkozott arra is, tevékenységét szigorú állami kontroll alatt végzi, ami azt jelenti, csakis az erdészeti felügyelő, alkalmazott erdész által jóváhagyott módon és mértékben lehet fakitermelést végezni az adott évben. Ez elsősorban a 10 éves üzemtervből derül ki, melyben minden helyrajzi szám, erdőrészlet és faállomány felsorolása szerepel, és amelyből a felperesek is rendelkeznek példánnyal. A közgyűlés csak ezek keretében hozhat érvényes döntést az éves árbevételről és kitermelésről. A közgyűlésen a tagok tulajdoni arányuknak megfelelően szavaznak. Nem minden fajta kitermelés esetén mutatható ki, hány hektáron történik egy adott évben a kitermelés, így a bontó, szálaló kitermelés esetén sem. Egy helyrajzi számon belül is lehet több különböző erdőállomány. Az a kimutatható, egy adott erdőállományból mennyi kerül kitermelésre. Egyebek mellett csatolta a számviteli politikáját, számlarendjét, .......... által a
  11. augusztus 13-i közgyűlésen megtartott beszámoló írásos példányát, a könyvelője által
  12. május 7-én készített, a
  13. május 19-i közgyűlés előtt a megjelent tagoknak kiosztott, a
  14. évi gazdálkodás pénzügyi adatait tartalmazó írásbeli tájékoztatást, a
  15. május 30-án közzétételre került egyszerűsített éves beszámolóját. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott. A felperesek indítványára a ....... Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától beszerezte
  16. és
  17. évekre benyújtott éves terveket („tervezett erdőgazdálkodási munkák bejelentése" elnevezésű ügyiratokat), az éves tervekhez tartozó műveleti lapokat, és a fahasználati jelentéseket („bejelentett fahasználati tevékenységek teljesítése" elnevezésű ügyiratokat). Tanúként hallgatta meg az alperes korábbi felügyelőbizottsági tagját, .........., ......... elnököt, alperes korábbi erdészeti szakirányítóját, ....... Az elsőfokú bíróság
  18. július 10-én kelt 22.G.20.767/2012/
  19. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket 55.000 forint jogtanácsosi munkadíj alperesnek megfizetésére. Az ítélet indokolásában mindenekelőtt rámutatott, az Ebt.
  20. §
(2)bekezdése értelmében a két együttes feltétel - egyrészt a felperesek határozatok által keletkezett sérelme, másrészt a határozatok Ebt., más jogszabályba vagy az alapszabályba ütközése - fennállását vizsgálta. Az 5. számú határozat tekintetében az Ebt. 20. §
(2)bekezdése, a 11. §
(2)bekezdés e) pontja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §
(1)bekezdésének
  1. pontja,
  2. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés b) pontja,
(3)bekezdése és 9. §
(2)bekezdése, a 153. §
(1)bekezdése értelmezésével úgy foglalt állást, az Ebt. 20. §
(2)bekezdésében írt beszámoló a számviteli törvény 153. §
(1)bekezdése szerinti beszámoló, melynek jóváhagyása a 11. §
(2)bekezdésének e) pontja szerint a közgyűlés hatásköre. A jóváhagyás a közzétételi kötelezettség teljesíthetőségének az előfeltétele. Ezzel szemben az elnök saját tevékenységére vonatkozó beszámolójának nincs jogszabály által előírt kötelező tartalma. A közgyűlésen az elnök nem a számviteli törvény szerinti éves beszámoló adatait, hanem a 2011-ben elvégzett munkákat ismertette. A számviteli törvény szerinti gazdasági beszámolót, mely vonatkozásában nincs a számviteli törvénynek olyan rendelkezése, annak a naturáliákat tartalmaznia kellene, a közgyűlés levezető elnöke ismertette, ezt fogadta el a közgyűlés. A közgyűlésen ismertetett írásbeli tájékoztatót és a közzétett beszámolót összehasonlítva megállapította, azok egyeznek, az ismertetett tájékoztatás a közzétett beszámolónál még bővebb, szélesebb körű tájékoztatást adott a tagok számára. Vizsgálta, a
  1. év vonatkozásában ismertetett kitermelési adatok valósak-e, s indokai kifejtésével arra az álláspontra helyezkedett, a felperesek állításával szemben azok valótlansága nem állapítható meg. Rögzítette, az alperes rendelkezik számviteli politikával, mely azonban a számviteli törvényhez képest az alperes számára nem állapít meg további kötelezettséget. A teljesség elve sérelme körében egyebek mellett kifejtette, a
  2. május 7-én készített adatokról szóló ismertető adatai megegyeznek a közzétett beszámoló adataival, sőt a számviteli törvény szerinti beszámoló kötelező tartalmi elemeinél bővebb információt tartalmaznak. A számviteli törvény és az alperes számviteli politikája sem írja elő az éves beszámoló kötelező tartalmi elemeként a naturáliák megjelölését, a beszámolónak szintén nem kötelező tartalmi eleme az erdőművelés költségeinek és fedezetük biztosításának feltüntetése, valamint a terv-tény egybevetés sem. A kiegészítő melléklet számviteli törvény szerinti tartalmi elemei között sem szerepel a tulajdonoskénti, helyrajzi számonkénti beszámoló, az erdőművelés költségei és fedezetük, a naturáliák, a terv-tény egybevetés, a nyitóés záróegyenleg feltüntetése. Ilyen kötelezettséget a tagok összességéből álló közgyűlés igénye esetén az alperesi társulat alapszabálya vagy számviteli politikája írhatna elő, amire jelen esetben nem került sor. Mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak, a határozat a felperesek által hiányolt tájékoztatás hiánya miatt nem felel meg a teljesség elvének, illetőleg a törvény egyéb rendelkezéseinek. Rámutatott, jogszabály, és az alperes alapszabálya sem írja elő a kitermelésnél a felügyelőbizottság jelenlétét. Még ha volna is a kitermelésnél a felügyelőbizottság jelenlétét előíró rendelkezés, önmagában az, a felügyelőbizottság nincs jelen a kitermelésnél, még akkor sem eredményezné a beszámoló valódisága elvének a sérelmét, mert az ellenkezője bizonyításáig nem lenne belőle levonható olyan következtetés, a könyvvitelben rögzített, a beszámolóba felvett, valamint a valóságban meglévő tételek nem egyeznek. Nem sérti az éves beszámoló a számviteli törvény rendelkezéseit azáltal, a tagok által az alperes használatába adott erdőterületek nem szerepelnek a beszámolóban. A számviteli törvény továbbá nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a beszámolóból ki kellene derülnie, a könyvelés helyrajzi számonként történik-e. Úgy foglalt állást, az, hogy esetlegesen helyrajzi számonkénti költségelszámolás hiányában az alapszabály VII. fejezet 2/
  3. és 2/
  4. pontjában írt rendelkezései nem teljesíthetők, törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát képezheti. Az, hogy a faosztások, járandóságok juttatásai közgyűlési határozatok meghozatala nélkül alapszabály-ellenesen történnek-e, vagy sem, azaz a felperesek e körben közgyűlési határozatok meghozatalát hiányolják, szintén nem képezi a konkrét határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított jelen per tárgyát, mint ahogy az sem, ha az erdőgazdálkodási üzemvezetési feladatok 2009-ben kelt szerződéssel közgyűlési határozat nélkül kerültek megbízási szerződéssel egyéni vállalkozó részére átadásra, valamint az sem, ha az alperes könyvelése esetlegesen alapszabály-ellenesen történik. Mindezek szintén törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére adhatnak alapot. Rámutatott, felperesek megjelölt sérelme érdemben azért nem vehető figyelembe, mert a
  5. évre vonatkozó beszámoló a törvényi rendelkezéseknek megfelelt, és az Ebt.
  6. §
(2)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezéséhez a tag sérelmén kívül a határozatnak jogszabályba vagy a társulat alapszabályába ütközése nem volt megállapítható. A
  1. számú határozat tekintetében szintén arra utalt, az, hogy a felügyelőbizottság a törvényben előírthoz képest ténylegesen hány taggal működött, ugyancsak törvényességi felügyeleti kérdés, de ez még önmagában nem zárja ki azt, az Ebt.
  2. §
(2)bekezdés g) pontja szerint tevékenységéről a közgyűlésnek beszámoljon. ......... felügyelőbizottsági tag csupán mozgásában volt korlátozott. A felperesi állítással szemben a könyvelés, nyilvántartások felügyelőbizottság általi ellenőrzésének megtörténtét igazolja az alperes által csatolt,
  1. április 13-án kelt, .......... és ......... felügyelőbizottsági tagok, valamint ......... elnök és .......... könyvelő által aláírt, a részvételükkel tartott ülésről készült feljegyzés. A felügyelőbizottság munkájának megítélése az Ebt.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe utalt, a tisztségviselők felmentésével kapcsolatos kérdés. Az Ebt. 11. §
(2)bekezdés e) pontja nem a felügyelőbizottság 23. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti beszámolójának az elfogadására tartalmaz rendelkezést. A felügyelőbizottság a 23. §
(2)bekezdés e) pontja szerint ezen beszámoló alapján nyilvánít véleményt a gazdálkodásról, ezért a helyes sorrend a közgyűlésen az éves beszámoló megtartása, arról a felügyelőbizottság véleménynyilvánítása, majd döntés az éves beszámoló elfogadása tárgyában. A felügyelőbizottság véleménye azonban nem köti a közgyűlést. Az Ebt. 29. §
(4)bekezdése szerint a
  1. évi IV. törvény (Gt.)
  2. §
(3)bekezdése alkalmazásának nem lehet helye, mivel ezen rendelkezés nem a gazdálkodással, hanem a működés ellenőrzésével kapcsolatos. Az Ebt. és az alperes alapszabálya pedig a felügyelőbizottság számára ilyen előzetes írásbeli jelentés készítését nem írja elő. Ezért nem jogszabályellenes a
  1. évi gazdálkodásról szóló elnöki beszámolónak sorrendben a felügyelőbizottsági véleménynyilvánítás előtti elfogadása tárgyában meghozott közgyűlési határozat. Rámutatott arra is, nem lehet jogszabályba ütköző a felügyelőbizottság, illetőleg az elnök saját tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadó közgyűlési határozat, ha a közgyűlés általi jóváhagyásnak vagy a jóváhagyás megtagadásának nincs jogszabályban vagy az alapszabályban megállapított következménye. A
  2. számú határozatra nézve rögzítette, a társulati tisztségviselők mandátuma
  3. április 15-én lejárt, a cégbíróság
  4. sorszámú hiánypótló végzésével előírta a közgyűlés haladéktalan összehívását többek között a tisztségviselők
  5. április 15-től az új tisztségviselők megválasztásának időpontjáig végzett tevékenysége elfogadása céljából. A
  6. számú végzés ezen felhívásnak tett eleget. A cégbíróság a Cgt. ...... számú törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzésével azt is megállapította, az alperes törvényes működése helyreállításának részét képezte az is, a közgyűlés az elnökség és a felügyelőbizottság tevékenységét a
  7. április 15-től
  8. augusztus 13-ig terjedő időszak vonatkozásában joghatályosnak fogadta el. Az elnök, az elnökség és a felügyelőbizottság beszámolási kötelezettségét az Ebt.
  9. §
(2)bekezdése, a 21. §
(3)bekezdése, a 23. §
(2)bekezdés g) pontja írja elő. Külön beszámolási kötelezettségük a megválasztott tisztségviselőknek 2012-ben a megbízatásuk lejárta óta eltelt időszak vonatkozásában az Ebt. és az alapszabály rendelkezései alapján nem volt, ezért nem jogszabálysértő a tevékenységüket ezen időszakra beszámoló nélkül elfogadó közgyűlési határozat, melynek vonatkozásában egyébként sem állapítható meg, a felperesek annak folytán bármilyen sérelmet szenvedtek volna. A 8-
  1. számú határozatok vonatkozásában tényként állapította meg, a felperesek által sem vitatottan a
  2. november 24-i közgyűlés felhatalmazta az elnökséget jelölőbizottság létrehozására, ami a
  3. április 15-i elnökségi ülésen megtörtént. A
  4. november 24-i felhatalmazást tartalmazó közgyűlési határozat a jelen perben már nem volt támadható. A
  5. augusztus 13-i közgyűlési jegyzőkönyv szerint a tagok 70 %-át megkérdezték a jelölés előtt, és a közgyűlésen ezen felül a jelöltekre még bárki tehetett javaslatot, így tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos eljárás során a hatalom erőszakos megszerzése, gyakorlása fel sem merült. Az Ebt. és az alapszabály sem tartalmaz a felperesek által hivatkozott összeférhetetlenségi szabályt. Nem volt megállapítható, a határozatok a Magyarország Alaptörvénye C) cikkének
(1)vagy
(2)bekezdésébe ütköznének, a választási eljárásról szóló
  1. évi C. törvény alkalmazásának pedig az erdőbirtokossági társulat tisztségviselői választása vonatkozásában nincs helye, mert az részletesen felsorolja, rendelkezéseit milyen választásokra kell alkalmazni. A
  2. számú határozatra nézve kifejtette, az alapszabály-módosítás folytán létrejött, egységes szerkezetű alapszabályt a Ctv. szerint elég a társulat elnökének aláírnia, és jogi képviselő ellenjegyzése szükséges a cégbírósághoz történő benyújtásához, nyilvántartásba vételéhez (
  3. §
(3)bekezdés). Így közgyűlési határozatra az elnök aláírása tárgyában nem is volt szükség, de a felperesek vonatkozásában nem állapítható meg, ezen határozat folytán bármi sérelmet szenvedtek volna. Kifejtette, jelen perben az alapszabály
  1. augusztus 13-i közgyűlésen elfogadott módosításai támadhatók, a határozatok felülvizsgálata iránti perben nem vizsgálható az alapszabály felperesek által megjelölt tartalmi hiányossága, mivel azokat az alapszabály-módosítás nem érintette. Kitért arra is, az Ebt.
  2. §-a értelmében a társulati névjegyzék nem a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály kötelező melléklete, hanem egy külön nyilvántartás, ezért az alapszabály-módosítás elfogadása nem jogellenes azért, mert a tagi névjegyzék nem képezi a mellékletét. A tulajdon és a szavazati jog mértékének igazolására az Ebt.
  3. §-a szerint a társulati érdekeltséget tanúsító igazolás hivatott. Nem ütközik jogszabályba az alapszabály azon módosítása sem, a közgyűlést a korábbi, legalább évi kettő helyett legalább évi egy alkalommal kell összehívni, hiszen ez megfelel az Ebt.
  4. §
(1)bekezdése rendelkezésének. A közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan az alapszabály VII. fejezet 2/
  1. pontjának módosításáról nem esett szó, az egy szót érintő eltérés („arányában" helyett „hiányában") csupán az alperes által hivatkozottak szerinti elírás, mely kijavítandó, de nem alapszabály-módosítás. A
  2. számú határozat tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, az Ebt. a közgyűlés hatáskörébe utalja az éves gazdasági terv elfogadását és módosítását, nem tartalmaz azonban arra vonatkozó rendelkezést, az éves tervet mikor kell elfogadni. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
  3. évi XXXVII. törvény sem írja elő, az erdészeti hatósághoz csak a társulat közgyűlése által jóváhagyott terv nyújtható be. Kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában pedig nem állapítható meg a későbbi, a gazdasági év közbeni jóváhagyás jogszabályellenessége. Vizsgálva a
  4. évre vonatkozó kitermelési terv vonatkozásában a közgyűlésen ismertetett adatok valós voltát, összehasonlítást téve az ismertetett adatok, valamint az erdészeti szakhatósághoz a
  5. év vonatkozásában a közgyűlés időpontja előtt (
  6. január 4-én és
  7. január 31én) benyújtott „Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése" nyomtatványok szerinti tervezett kitermelési adatok között, figyelembe véve ....... tanúvallomását, ezen határozatot sem találta hatályon kívül helyezendőnek. A
  8. évi
  9. évre az erdőgazdálkodási üzemszervezés ellátására kötött vállalkozási szerződések, a
  10. év
  11. évi járandóságok számfejtésének alapdokumentumai, és az alperes által elnyert pályázatok iratainak a beszerzésére irányuló felperesi bizonyítási indítványoknak nem adott helyt, tekintve, ezek vonatkozásában a közgyűlési határozatok semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak. Rámutatott, a kereset elbírálása tekintetében ugyanígy irreleváns, ha a járandóságok kiosztásáról nem születtek közgyűlési határozatok, mert közgyűlési határozat hiánya a jelen perben - annak tárgya miatt - nem kifogásolható. Az ítélettel szemben felperesek fellebbeztek jogi képviselő útján. Fellebbezésüket
  12. április 30-án kiegészítették. Az ítélet keresetük szerinti megváltoztatását, az alperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérték. Előadták, a tagi sérelem fennállását az ítélet sem vitatja, mert megfogalmazza, a
  13. év vonatkozásában ismertetett kitermelési adatok a kitermelt és átvételre előkészített famennyiségeknek az alperes által a favágótól történt átvételei alkalmával kerültek megállapításra és rögzítésre. A 10 éves üzemtervben szereplő bruttó famennyiség és a favágótól átvett nettó famennyiség különbözetével tehát az elnök nem számolt el, tagi sérelmük alapját elsősorban ez képezi. Sérelmük másodsorban az, még a favágótól átvett nettó famennyiség járandóságként kiosztása sem követhető nyomon a tulajdoni hányadra eső mennyiség, valamint fafaj és faminőség megoszlásban sem, s nem ismert a keletkezett költségek fedezetének biztosítása. Így nem lehet tudni, azok a tulajdonosok állják-e az erdőművelési költségeket, akiknek a tulajdonában azok keletkeztek az alapszabály VII.2/
  14. pontja szerint, vagy más erdők kitermelésének terhére történik a költségek fedezetének biztosítása. ....... tanúvallomása alapján az is megállapítható, a bruttó és nettó közötti különbözet egy-egy erdőrész tekintetében nagyon eltérő lehet, különbözet tehát egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül. Ha a tanú szerint a bruttó-nettó különbözet az 50 %-ot is elérheti, akkor az külön vizsgálat tárgyát kell hogy képezze. Sérelmezték, az elsőfokú bíróság
  15. év vonatkozásában ismertetett kitermelési adatok valótlanságát nem tartotta megállapíthatónak. Állították, téves az a megállapítás, a műveleti lapokon feltüntetett mennyiségek bruttó adatok, ....... ezzel ellentétesen nyilatkozott. Így a műveleti lapok nettó értékei az éves beszámoló nettó értékeivel összevethetők. Ugyanakkor még a bruttó tervbejelentések is alkalmasak az egybevetésre. Mivel a bruttó mennyiségnek és a műveleti lapon szereplő nettó mennyiségnek a különbözete az éves beszámolóban nem jelenik meg, a teljesség elve sérül. Az ítélet indokolása szerint a tervadatok azért sem alkalmasak az összehasonlításra, mert a tényleges kitermelés több tényező, pl. időjárási viszonyok, tagi befizetések alakulása stb. hatására változhat. Ha a bejelentett területről azonban a kitermelés megtörtént, akkor időjárástól függetlenül megállapítható, arról a területről a tervadatokhoz képest mennyi nettó vastagfa, vékonyfa, szerfa és gallyfa jött le. A tagi befizetéstől függetlenül kell a hatósághoz egy adott területre bejelentett feladatot elvégezni, éppen azért, a kitermelés nyomon követhető, az átláthatóság biztosítva legyen. Érthetetlen ......... elnök tanúvallomása, miszerint a tisztítási munkák szakhatóság felé történő tervbejelentése és az éves beszámolóban szereplő teljesítése, valamint a tényleges fahasználati tevékenység lejelentése között tapasztalt nagymértékű eltérés oka a fizetésképtelenség volt. Ezt egybevetve az erdész tanúvallomásával, valamint a „Bejelentett fahasználati tevékenységek teljesítése" nyomtatvány adataival és az éves beszámoló adataival egyáltalán nem világos, mit, mikor végeztek el, és hol, hogyan számfejtették. Utaltak arra, a ....... Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által az elsőfokú bíróságra megküldött alperesi tervbejelentések, műveleti lapok és bejelentett fahasználati tevékenységeknek teljesítéséről szóló jelentések megismerése után
  16. március 28-án tett észrevételeikkel kimutatták az eltérő tisztítási értékeket. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a „Bejelentett fahasználati tevékenységek teljesítése" nyomtatvány adatai sem alkalmasak bizonyításra, mert ott csak területeket kér a szakhatóság, kitermelési mennyiségeket nem. A fellebbezéshez mellékelt, a tanúvallomásokban megnevezett 5A és 5H erdőrészlet leíró lapokból megállapítható, a szakhatóság az erdőállomány bruttó mennyiségének alakulását tartja nyilván folyamatosan aktualizálva. Ebből következik, a társulatnak a tulajdonos felé nem elég csak a nettó tüzifa mennyiséget közölni, hanem a bruttó állomány változásával is el kell számolnia, mert az mutatja meg, mennyi fa van még a tulajdonosok erdejében. Az Ebt.
  17. §
(2)bekezdés e) pontja szerint az éves beszámoló elfogadása a közgyűlés hatásköre, de ez a paragrafus nem szűkíti le az éves beszámoló fogalmát a számviteli törvény által közzétételre kötelezett éves beszámolóra, mert nem mondja ki, csak annak az elfogadása tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Ebből következően minden (elnöki, elnökségi, felügyelőbizottsági) éves beszámolót a közgyűlésnek kell elfogadni. Az 5. számú határozat a 20. §
(2)bekezdése szerinti elnöki beszámolóra és a mérlegbeszámolóra is vonatkozik, mivel az egy határozati javaslat keretében került előterjesztésre. A mérlegbeszámolót készítő gazdasági vezető a mérlegbeszámoló számviteli törvény szerint előírt valódiság és teljesség elvének való megfelelését sem biztosítani, sem bizonyítani nem tudja. A lekönyvelt tételek valóságnak megfelelését, valamint azt, a könyvvitelben rögzítésre került valamennyi gazdasági esemény, csak az elnök, mint a gazdálkodás irányítója tudja alátámasztani. A mérlegbeszámoló számviteli törvénynek megfelelését tehát az elnöki beszámoló hivatott igazolni, ezért az elnöki beszámolónak is ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelnie, mint a mérlegbeszámolónak. A pénzügyi beszámoló a számviteli törvény által előírt elveknek csak akkor tud eleget tenni, ha dokumentumokkal leltárral, elnöki, elnökségi, valamint felügyelőbizottsági beszámolókkal alátámasztásra került. A mérlegadatok számviteli törvényben előírtak szerinti megfeleléséért az elnök felelős, ezért az elnöki beszámolónak kell azok valódiságát, teljességét, világosságát biztosítani a számviteli törvény alapelvei szerint. Állították, az elnöki beszámoló a
  1. évben elvégzett munkákat nem teljességgel és pontossággal ismertette, ezáltal az ismertetés nem támasztotta alá a
  2. évi mérlegadatok valódiságát, teljességét. A társulati elnök tanúvallomásában megfogalmazta, a közgyűlésen ismertetett
  3. évi kitermelési adatok az alperes által a favágótól történt átvételei alkalmával kerültek megállapításra és rögzítésre. Így ezek az adatok nem alkalmasak a mérlegbeszámoló teljességének a könyvvitelben valamennyi gazdasági esemény rögzítésének bizonyítására. Az elnöki beszámolónak továbbá nem csak a számviteli törvénynek kell megfelelnie, hanem a tulajdonosok felé az alapszabályban megfogalmazottaknak. Álláspontjuk szerint a beszámoló egyiknek sem tett eleget. A 2012/05/08.
  4. számú határozattal a járandóság osztása is elfogadásra került anélkül, az alapszabály VII.2/
  5. pontja szerint a tulajdonosra eső költsége és a járandósága egybevetésre került volna. Ezért a 2012/05/08.
  6. számú határozat alapszabályt is sért. A mérlegben szereplő tételek valódiságának igazolásához változatlanul elengedhetetlenül szükségesnek tartották a felügyelőbizottság ellenőrzését, mely ellenőrzés a 3 fős felügyelőbizottság hiányában nem működhetett. A felügyelőbizottság írásbeli véleményének a közgyűlés általi megismertetése előtt az
  7. számú határozatot nem lehetett volna szavazásra bocsátani az Ebt.
  8. §
(4)bekezdése szerint alkalmazandó Gt. 35. §
(3)bekezdése szerint. Hangsúlyozták, a társulat működésével kapcsolatosan még a hiányos felügyelőbizottság sem végzett ellenőrzést. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, a számviteli politika elfogadásáról szóló közgyűlési határozat hiányában az alperes számviteli politikával rendelkezne. Állították, ha a faosztások, járandóságok osztása alapszabály-ellenesen, közgyűlési határozat nélkül történt, akkor ez, mivel a járandóságok önköltségi áron történő megvásárlása a mérlegbeszámoló része, ezért ennek alapszabályt sértő volta alátámasztja keresetüket. Ugyanez vonatkozik az erdőgazdálkodási üzemvezetési feladatok 2009-ben kelt szerződéssel vállalkozó részére történő közgyűlési határozat nélküli átadására is. Mivel a számviteli törvény nem írja elő, a naturáliákat és a helyrajzi számos osztást fel kell tüntetni, ezért fogalmazták meg, a kiegészítő mellékletben kellene olyan tételeket szerepeltetni, amellyel a társulat speciális jellege, tevékenysége világossá válik. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint viszont az éves beszámoló számviteli törvénynek megfelelő kiegészítő melléklettel sem rendelkezik, tehát jogszabályba ütköző éves beszámoló került elfogadásra az
  1. számú határozattal. A
  2. számú határozat tekintetében arra utaltak, azzal, az elsőfokú bíróság megállapította, a felügyelőbizottság nem megfelelő létszámú taggal működése törvényességi felügyeleti kérdés, ezzel már önmagában elismerte a jogszabálysértést. Sérelmezték .........., ......... elnök, ......... ellenőrzéssel kapcsolatos vallomása aggálytalan elfogadását, mivel az ellenőrzésekről nem állt rendelkezésre bizonyíték. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, a tisztségviselők megítélése csupán tisztségviselők felmentésével kapcsolatos kérdés lenne. A
  3. számú határozat vonatkozásában előadták, nincs olyan jogszabály, amely kötelezhetne bárkit is arra, ismeretlen tevékenységet megszavazzon, ezért a tisztségviselőknek be kell számolni. Szükség szerint többször is be lehet számolni különösen, mert nem tudni, a kérdéses időszakban milyen tevékenységek, szerződéskötések stb. történtek, történhettek. Az alperesi képviselő tárgyaláson történő elmondása szerint 500.000 forintos költség már keletkezett. Ez az ítéleti tényállásból kimaradt, melynek viselése nem tudni hogyan oszlott meg. Tehát nem jelenthető ki, nem keletkezett sérelmük. Az elsőfokú bíróság sem adta indokát, milyen jogszabályi alapja van a tisztségviselők mandátumukba való utólagos visszahelyezésének. Ez jogellenes, mert a törvénytelen működést egy információktól megfosztott közgyűlés formális megszavaztatásával nem lehet legitimmé tenni. A tisztségviselők választására vonatkozó 8-
  4. számú határozatok meghozatalát jelölőbizottság szabályos megválasztása nélkül továbbra is jogszabálysértőnek tekintették. E körben előadták, a
  5. november 24-i közgyűlés napirendi pontjaként szerepelt a jelölőbizottság megválasztása, melyre nem került sor. A napirendi pontra tűzéssel maga a társulat már
  6. november 24-én elismerte a közgyűlés hatáskörét. A
  7. számú határozat vonatkozásában arra hivatkoztak, az „elírás" miatt a tagokat jogsérelem éri, mert az adott erdőben a tulajdonosokon kívül a nem tulajdonosok is jogtalanul juthatnak haszonhoz a határozat jogerőre emelkedése révén. A
  8. számú határozatra nézve idézték a
  9. július 10-én megtartott tárgyalási jegyzőkönyv
  10. oldal
  11. bekezdésében írtakat, miszerint „A nettó és a bruttó közötti eltérés olyan magas lehet, hogy akár az 50 %-ot is meghaladhatja, a tisztításoknál biztos eléri az 50 %-ot, a nettó és a különbözet pedig ott szokott maradni az erdőn.", mely tanúvallomás rögzítése - mint azt
  12. augusztus 2-án kelt levelükben is jelezték - hiányos és pontatlan. A szakirányító erdész tanúként nem állította, a bruttó-nettó különbözettel ne kellene elszámolni. Elmondta, ezen bruttó és nettó különbözet hol van, nem tudja. Az elsőfokú bíróság az eltérést 779 m3-ben, 38,7 %ban állapítja meg. Kifogásolták, az elsőfokú bíróság a tényállásban nem rögzítette az Ebt.
  13. §
(5)bekezdésében foglaltakat, melyből pedig egyértelműen következik, nem egy félévi kitermelést kell utólag jóváhagynia, hanem előre kell az éves tervet a tárgyévet megelőzően megalkotni. Tehát az Ebt. indirekt módon, de tartalmazza, mikor nem lehet éves tervet jóváhagyatni, ha a közgyűlés élni akar a törvény biztosította jogával. ......... elnök
  1. július 10-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, a vezetőséggel és az erdésszel mindig megbeszéli mielőtt benyújtja a tervet a hatósághoz is, és mielőtt kitermelés történik, mennyit tud osztani; azt határozta meg, mennyi az a mennyiség, amit szét szeretnének osztani a tulajdonosok között. Az más dolog, utólag más mennyiségek kerültek kitermelésre. Neki azt kell betartani, amit a vezetőséggel meghatároztak. Felperesek hangsúlyozták, az éves terv ilyen módon elkészítése az Ebt.
  2. §
(2)bekezdés h) pontjával és az alapszabályban rögzített 600.000 forintos döntési jogkörrel is ütközik. Fellebbezés kiegészítésükben arra hivatkoztak, a ......... társulati elnök által a rendőrséghez benyújtott, a fellebbezés kiegészítéshez csatolt, „a kitermelőtől átvett famennyiségekről" szóló iratanyag dokumentumként nem kezelhető, hiányzik a kitermelt famennyiség hiánytalan átadás-átvételét bizonyító nyilatkozat. A per során tett alperesi állítással ellentétben hiányzik az átvétel során a felügyelőbizottság jelenléte, aláírása is. A csatolt anyag nem támasztja alá, az „egyszemélyes felügyelőbizottság" a bíróságon tett tanúvallomásával ellentétben a famennyiségek átvételénél jelen volt, ott ellenőrzést végzett volna, így nem megalapozott azon felügyelőbizottsági megállapítása, miszerint a társulat
  1. évi működésében, a faállomány átvételénél mindent rendben talált. A becsatolt iratok szerint a 2011.,
  2. és
  3. évek vonatkozásában a társulat éves mérlegbeszámolóinak nincs hiteles bizonylati alapja. Egy 470 hektáros, egy milliárd forint értékű faállomány felett rendelkező társulat hiteles alapdokumentumok nélkül nem működtethető. A becsatolt iratanyagot is figyelembe véve a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésén kívül annak megállapítását is kérték, az ....... jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az erdőbirtokossági társulat működéséről, a szervei által hozott határozatok felülvizsgálatáról az erdőbirtokossági társulatról szóló
  4. évi XLIX. törvény (Ebt.) rendelkezik. A
  5. §
(1)bekezdése szerint a társulat erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. A
(2)bekezdés értelmében a társulat és a tagok Ebt-ben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. A 8. §
(1)bekezdése szerint az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg. A 11. §
(1)-
(3)bekezdése értelmében a közgyűlés, mint legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása [
(2)bekezdés a) pont], a társulati névjegyzék elfogadása és módosítása [
(2)bekezdés
  1. b)pont], a tisztségviselők megválasztása, díjazásuk megállapítása (
  2. d)pont) az éves beszámoló elfogadása [
(2)bekezdés
  1. e)pont)], az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása (
  2. i)pont) is. A 12. §
(1)bekezdés szerint a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A 20. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, az elnök az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a társulat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint saját tevékenységéről. A 23. §
(1)bekezdése szerint a felügyelőbizottság az éves beszámoló alapján vélemény nyilvánít a gazdálkodásról, a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről (e) pont), a tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámol (g) pont). A 27. §
(1)bekezdése értelmében a tag alapvető joga az is, hogy részt vegyen a társulat tevékenységében, társulati érdekeltségének, valamint közreműködésének megfelelően részesedjék a gazdálkodás eredményéből, a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a társulatot érintő bármely kérdésről. A 28. §
(1)bekezdése szerint a társulat a tulajdonában lévő vagyoni eszközökkel az Ebt., az alapszabály, valamint a közgyűlés határozatai alapján önállóan gazdálkodik. Az
(5)bekezdés pedig kimondja, a jogszabályok, alapszabály és az üzemterv keretei között a közgyűlés állapítja meg a társulati erdőben való gazdálkodás, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit. A 29. §
(4)bekezdése a társulat gazdálkodásával kapcsolatos, az Ebt-ben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni. A 36. §
(1)bekezdése a társulat névjegyzékével, illetve a tag társulati érdekeltségével összefüggésben rendelkezik az érdekelt jogorvoslati lehetőségéről. A
(2)bekezdés pedig kimondja, ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely az Ebt. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. A törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. A 72. §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a cég törvényes működését. A
(3)bekezdés szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-70. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A
(4)bekezdés értelmében a törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményeket a 74.§
(1)bekezdés sorolja fel, így ilyen eljárásnak lehet helye akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve létesítő okiratában foglaltakat (d) pont). Az idézett rendelkezések összevetéséből leszűrhető, amint arra a Fővárosi Ítélőtábla a felperesek és az alperes között korábban folyt perben meghozott
  1. október 5-én kelt 16.Gf.40.158/2012/
  2. számú részítéletében is rámutatott, az erdőbirtokossági társulati tag a társulat működésével összefüggő sérelme esetén a társulattal szemben több fajta jogorvoslatot is kereshet. Amennyiben a sérelme a társulat valamely szerve (közgyűlése) által hozott jogsértő, alapszabályba ütköző határozat folytán keletkezett, a határozat felülvizsgálata iránt pert indíthat, a kereset elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a tag sérelme abból ered, a társulat a szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat nem tartja be, e sérelem orvoslására a törvényességi felügyeleti eljárás szolgál, feltéve, a sérelemmel kapcsolatos igény polgári perben nem érvényesíthető, és nem érinti a társulat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatát. Ebbe a körbe tartozik, ha a társulat tisztségviselői a tag Ebt.
  3. §
(1)bekezdés d) pontjában biztosított joga ellenére nem nyújtanak felvilágosítást a társulatot érintő kérdésről. Az Ebt. és a Ctv. által tehát jól körülhatárolhatóan megállapítható, a jogsértő határozat felülvizsgálata peres bíróságra, míg a szervezeti, működési szabályok be nem tartásával összefüggő sérelem orvoslása, a fenti kivételekkel, törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik. Nem kizárt azonban, hogy a társulat működésével összefüggésben a tagot vagyoni sérelem is éri. Az igényérvényesítés feltételeinek fennállta esetén ilyenkor a tag a társulattal szemben polgári peres eljárásban kereshet jogorvoslatot. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, az Ebt. idézett 36. §
(2)bekezdésének helyes értelmezése szerint a társulat tagja abban az esetben kérheti az Ebt., más jogszabály vagy alapszabályba ütközés esetén a társulati határozat felülvizsgálatát, ha a jogsértőnek, alapszabályba ütközőnek vélt határozat által sérelmet szenvedett. A tagot ért sérelem és a határozat jogszabályba, alapszabályba ütköző volta tehát a határozat felülvizsgálata iránti kereset megalapozottságának konjunktív feltételei, a sérelemnek pedig a határozathozatal által kell megvalósulnia. A sérelem fogalmát az Ebt. nem határozza meg, a sérelemnek azonban nyilvánvalóan valamilyen hátrányban kell megjelennie a tag számára. A társulati határozat tehát kizárólag az Ebt. 36. §
(2)bekezdésében írt keretek között vizsgálható felül, a határozat felülvizsgálati per ezért nem szolgálhat a társulat teljes gazdálkodásának, működésének, fakitermelésének, egyéb erdei haszonvételek gyakorlásának, a járandóságok kiosztásának, a társulat könyvvezetésének, könyvelésének, a polgári jogviszonyaiban megkötött szerződéseinek felülvizsgálatára, nem terjedhet ki a gazdálkodás, elszámolás általánosságban történő ellenőrzésére. Úgyszintén nem képezi a határozat felülvizsgálata iránti per tárgyát, ha az alapszabály egyes, a tagok által szükségesnek ítélt rendelkezéseket nem tartalmazza, a tagok a társulatot érintő bármely, így a gazdálkodásra vonatkozó konkrét kérdésről nem kapnak felvilágosítást a tisztségviselőktől. Ez utóbbi tagi jogot ért sérelem orvoslása törvényességi felügyeleti eljárására tartozik. Az adott ügyben a felperesek az első fokú eljárásban sérelmüket abban jelölték meg, nem tudják, hogy az alperes kezelésében lévő vagyonuk állapota miként alakul, tulajdoni érdekeltségüknek megfelelően kapják-e a járandóságukat, csak a tulajdonukat terhelő költségeket kell-e állniuk, nem ismert, a tulajdonukban álló erdőben lévő tölgyfák hová kerültek, mekkora káruk keletkezett. A tulajdonuk védelmét csak a gazdálkodásra vonatkozó részletes, mindenre kiterjedő, átlátható elnöki, elnökségi, felügyelőbizottsági beszámolók megkövetelése biztosítaná. Az elsőfokú bíróság az 5. számú határozat vonatkozásában a határozat megszövegezésének egyértelmű tartalmából következően helyesen foglalt állást a tekintetben, a közgyűlés ezen határozattal a társulat számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 8. §
(2)bekezdésében foglalt egyszerűsített éves beszámolóját fogadta el. Tévedett azonban, amikor a beszámoló tartalmi, számviteli alapelveknek, számviteli törvénynek, alapszabálynak megfelelősége vizsgálatába bocsátkozott. A Számv. tv. 4. §
(1)bekezdése értelmében a gazdálkodónak a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően - a Számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kell készítenie. A
(2)bekezdés szerint a beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A 12. §
(1)bekezdése értelmében pedig a könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Az éves beszámolót tehát az a könyvvezetés támasztja alá, amely a Számv. tv. 12. §
(1)bekezdésében írtak szerint rögzíti az egyes gazdasági eseményeket. Ebből következően, amennyiben a felpereseknek származott is sérelme az alperes
  1. évi gazdálkodása, fakitermelése, járandóság kiosztása során, az nem a már megtörtént gazdasági eseményeket nyilvántartó könyvvezetésen alapuló éves beszámoló elfogadásával következett be. Figyelemmel arra, a felperesek nem a 4.525.000 forint bevételt, és 102 forint eredményt tartalmazó, s ez utóbbit eredménytartalékba helyező
  2. évi beszámoló elfogadása által szenvedtek esetleges sérelmet, így a határozat felülvizsgálata iránti per egyik konjunktív feltétele hiányzott, érdemben az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet ezen határozat vonatkozásában. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint azonban az éves beszámoló tartalmi vizsgálata egyébként sem képezheti a beszámolót elfogadó határozat felülvizsgálatának tárgyát. Amennyiben a tag szerint az éves beszámoló tartalma elfogadásra nem alkalmas, azt ellenszavazatával fejezheti ki. Tekintettel arra, a határozat nem az elnök beszámolójának elfogadására vonatkozott, mely elnöki beszámoló közgyűlés általi elfogadását egyébiránt az Ebt. és az alapszabály sem írja elő, annak konkrét tartalmára rendelkezést pedig nem tartalmaz, ezért az elfogadott határozat alapszabályba, jogszabályba ütköző volta megítélése szempontjából nem volt jogi jelentősége annak, hogy az elnöki beszámoló tartalmában megfelelt-e a felperesek elvárásának, hozzájutottak-e azokhoz az információkhoz, amelyek hiányát a fent megjelölt sérelemben határozták meg. A
  3. számú határozattal a közgyűlés a felügyelő bizottság beszámolóját fogadta el. Az Ebt.
  4. §-a külön kötelezettségként szabályozza egyrészt a felügyelőbizottság véleménynyilvánítását a gazdálkodásáról, a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról, másrészt a tevékenységéről történő éves beszámolást. A közgyűlés ez utóbbi beszámolót fogadta el, tekintettel arra, a két főre csökkent felügyelőbizottság a társulat gazdálkodásáról, a számszaki adatok valóságnak megfelelőségéről, a
  5. évi beszámoló közgyűlésnek elfogadásáról a periratokhoz
  6. sorszám alatt csatolt okiratok szerint
  7. április 13-án és
  8. augusztus 13-án, a közgyűlés napján írásban már véleményt nyilvánított. A felügyelőbizottság a
  9. évi beszámolót tehát annak elfogadása előtt véleményezte. Az Ebt. a felügyelőbizottság évi tevékenységéről történő beszámolójának az éves beszámoló elfogadásához képesti sorrendjéről nem rendelkezik, ezért tévesen hivatkoztak a felperesek az
  10. és
  11. határozatok meghozatalának sorrendje vonatkozásában a határozatok jogsértő voltára. A felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása által azonban a felperesek tekintet nélkül a felügyelőbizottság tagjainak számára - ugyancsak nem szenvedtek sérelmet, amennyiben pedig esetleges sérelmük a nem teljes körű beszámolásban nyilvánul meg, úgy annak orvoslása nem e per keretein belül érhető el. Az elsőfokú bíróság ezért érdemben úgyszintén helytállóan utasította el ezen határozat felülvizsgálata iránti kereseti kérelmet is. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság lejárt mandátumú társulati tisztségviselők tevékenységét elfogadó
  12. számú határozat tekintetében kifejtett álláspontját. Az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg, jogszabályi, alapszabályi előírás hiányában az időközben elvégzett tevékenységről történt be nem számolás, valamint a felperesek ezen határozat által szenvedett sérelmének hiánya miatt a határozat jogsértő, alapszabályba ütköző volta nem állapítható meg. A felperesek e vonatkozásban fellebbezésükben egyebek mellett arra hivatkoztak, senki nem kötelezhető ismeretlen tevékenység megszavazására, sérelmük abban jelentkezik, nem tudják, hogy a már keletkezett 500.000 forintos költség hogyan oszlik meg. A felperesek ugyanakkor nem voltak kötelesek a határozat elfogadására, mint ahogyan ellene is szavaztak. A tisztségviselők beszámolásának hiányával kapcsolatban pedig a Fővárosi Ítélőtábla utal a már kifejtettekre. A Fővárosi Ítélőtábla teljes mértékben egyetértett az elsőfokú bíróság elnökséget, felügyelőbizottságot megválasztó 8-
  13. számú határozatok tekintetében kifejtett indokolásával, azt nem kívánja megismételni, csupán azzal egészíti ki, a felperesek megjelölt sérelme ugyancsak nem keletkezhetett ezen, a tisztségviselőket megválasztó határozatok által. Az elsőfokú bíróság az alapszabályt módosító
  14. számú határozat tekintetében is helytállóan utasította el a keresetet, helyesen utalt arra is, nem volt megállapítható, a határozat folytán a felperesek bármi sérelmet szenvedtek volna. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint pedig az a körülmény, a határozati javaslat nem tartalmazta az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály elnök általi aláírására vonatkozó kitételt, s ez az elfogadott határozatban mégis szerepelt, az alapszabály egyes rendelkezései módosítására vonatkozó közgyűlési határozatot nem teszi sem alapszabályba, sem jogszabályba ütközővé. Az egységes szerkezetű okirat aláírásának mikéntje ugyanis a közgyűlés által elfogadott alapszabály-módosítást nem érinti. A Ctv.
  15. §
(3)bekezdése értelmében pedig a módosított, egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat az elnök aláírását egyébként sem, csupán a jogi képviselőjét igényli. Az elsőfokú bíróság az alapszabály VII.
  1. fejezet 2/
  2. pontját érintő „módosítása" tekintetében is helytállóan ítélte meg, hogy elírás történt. A nyilvánvaló elírást támasztja alá, hogy a „mellékhaszonvételeket a tag - társulati érdekeltség hiányában - milyen módon gyakorolhatja" szövegrész értelmezhetetlen, mivel a tagnak nyilvánvalóan társulati érdekeltséggel kell rendelkeznie. A
  3. számú határozattal a társulat egyebek mellett a
  4. évi tervre vonatkozó határozati javaslatot fogadta el akként, hogy az ismertetett termelések folyjanak, az árbevétel 5.000.000 forint alatt maradjon. A közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan ......... elnök a határozat meghozatalát megelőzően helyrajzi számonként ismertette egyrészt a már megtörtént kitermeléseket (pl. ....... hrsz. ........... akácos 330 m3 kitermelése megtörtént), másrészt a még elvégzendő munkákat (pl. .......... hrsz. ....... bontóvágás 450 m3). Az I. r. felperes már akkor elfogadhatatlannak tartotta a tervet, sérelmezve az elnök „csak mennyiséget mond", nem tudják „mennyi m3 fa jár a tisztításból". Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a tekintetben, a terv elfogadásának időpontja, konkrét jogszabályi és alapszabályi rendelkezés hiányában nem teszi a határozatot alapszabályba ütközővé vagy jogsértővé. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint azonban még az éves terv elfogadásának határidejét meghatározó rendelkezés esetén sem tehetné, mivel az azzal a súlyos jogkövetkezménnyel járna, hogy a társulat nem rendelkezne a társulati erdőben való gazdálkodását meghatározó tervvel egy adott évre. A fellebbezésben foglaltakkal szemben azonban az Ebt.
  5. §
(5)bekezdéséből sem vezethető le az éves gazdasági terv elfogadásának kötelező időpontja. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 30. §
(1)bekezdés b) pontja, a 34. §
(1)bekezdése és 40. §
(1)bekezdése értelmében, a hosszú távú, legalább tíz évre szóló körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el, a körzeti erdőterv alapján pedig az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv) hivatalból állapítja meg az erdőgazdálkodó, így az alperesi társulat jogait és kötelezettségeit. A 41. §
(1)bekezdése határozza meg, hogy az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdőgazdálkodási tevékenysége az erdészeti hatósághoz történt előzetes bejelentés követően végezhet. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentésének részletes szabályait pedig a
  1. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról rendelkező 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet 23.§-a tartalmazza, mely szerint az erdőgazdálkodónak adatot kell szolgáltatnia az erdészeti hatóság részére, hogy a jogszabályokban, az erdőtervben az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételekre vonatkozóan megállapított jogokat és kötelezettségeket az egyes években mely erdőrészletben, milyen módon és mérték szerint kívánja érvényesíteni vagy teljesíteni. Az erdőgazdálkodó erdőbirtokossági társulatnak tehát ezen adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében is szükséges az éves gazdasági terv elfogadása, mely értelemszerűen csakis a körzeti erdőterv, illetőleg az erdőterv keretei között történhet. A gazdasági terv elfogadása az Ebt.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A gazdasági terv közgyűlés általi elfogadása nem jelent azonban olyan szerződés kötelezettségvállalást, melynek jóváhagyását az Ebt. 11. §
(2)bekezdés
  1. h)pontja a közgyűlés jóváhagyásához kötné, ezért a határozat ezen jogszabályi rendelkezésbe és az alapszabály V.2/2.
  2. d)pontjába ütközése sem volt megállapítható. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint amennyiben a közgyűlés az elfogadáshoz szükséges szavazataránnyal az ismertetett éves gazdasági tervet elfogadja, és az konkrét jogszabályi, alapszabályi rendelkezésbe nem ütközik, az elfogadott terv tartalmában nem vizsgálható felül. Az adott ügyben a 18. számú határozatnak egyébként sem képezte tárgyát a 2011. év vonatkozásában ismertetett kitermelési adatok megállapításának módja, az elnöknek a 10 éves üzemtervben szereplő bruttó famennyiség és a favágótól átvett nettó famennyiség különbözetével való elszámolása, favágótól átvett nettó famennyiség járandóságként kiosztásának nyomon követhetősége, a tulajdoni hányadra eső mennyiség, valamint fafaj és faminőség megoszlása, a keletkezett költségek fedezetének biztosítása, ezért a felperesek ezekkel összefüggésben előadott sérelmei sem a határozat meghozatalára vezethető vissza. Mindezekből következően az elsőfokú bíróság ezen határozat vonatkozásában is tévesen folytatott széles körű bizonyítást, tévesen bocsátkozott a közgyűlésen ismertetett adatok valós voltának vizsgálatába, helytállóan mellőzött azonban minden további bizonyítást. Érdemben azonban helytállóan utasította el ezen határozat tekintetében is a keresetet. A fellebbezésben írtakra figyelemmel rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, a felperesek megalapozatlanul kérték az alperes jogutód nélküli megszűnését előidéző ok bekövetkeztének megállapítását, erre ezen eljárás keretén belül a per tárgyánál fogva még eredményes kereset esetén sem kerülhetne sor. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - részben a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkeznie nem kellett. Budapest,
  1. június
  2. . Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Molnár József s.k. bíró . Csóka István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.