← Magyarország

Kf.27389/2007/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.389/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a ügyintéző ügyvéd) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben, melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a jogtanácsos által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
  2. évi július hó
  3. napján kelt 25.K.35.271/2006/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000 (azaz húszezer) - 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A beavatkozó, mint ajánlatkérő vonalszakasz biztosítóberendezésének átépítése tárgyában a
  6. június 14-én az Európai Unió hivatalos lapjában TED 2006/S 111-119036 szám alatt megjelentetett hirdetménnyel indított nyílt közbeszerzési eljárásban a felperes ajánlatát a közbeszerzésekről szóló
  7. évi CXXIX. törvény ( a továbbiakban: Kbt.) 88.§-ának

(1)bekezdés e/ pontja szerint érvénytelennek nyilvánította. Döntését arra alapozta, hogy a felperes ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás III.2.
  1. pontjában előírt követelménynek, mert gazdasági alkalmasság igazolására a hiánypótlás a pénzügyi és keretében kiegészített hitelígérvényt másolati és nem a felhívás szerinti eredeti formában nyújtotta be. A beavatkozónak e döntése ellen a felperes jogorvoslati kérelmét az alperes a
  2. október
  3. napján kelt, D.649/15/
  4. számú határozatában elutasította azzal indokolva, hogy Kbt. 88.§-ának
(1)bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi okot kimerítette az a tény, hogy a felperes az ajánlati felhívás követelményétől eltérően másolatban, és nem eredetiben csatolta a hitelígérvényt. A felperes keresete kapcsán felülvizsgált határozatban az elsőfokú bíróság a felperes ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatosan megállapított alperesi döntést jogszerűnek ítélte meg, ezért a felperes keresetét elutasította. Az ajánlati felhívás III.2.2. pontja alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a felperesnek a gazdasági és pénzügyi alkalmasságát meghatározott tartalommal, eredeti hiteligénnyel kellett volna igazolni, ezzel összhangban rendelkezett a dokumentáció is. A felperesi ajánlatban eredeti hitelígérvény található ugyan, ám tartalmát tekintve nem felelt meg az előírtaknak, erre tekintettel a beavatkozó hiánypótlásra hívta fel a felperest, az ajánlati felhívásban előírt igazolási módnak megfelelően kérte a hitelígérvény kiegészítését. A felhívás e fejezetében a beavatkozó nemcsak a hitelígérvény tartalmáról rendelkezett, hanem azt is közölte, hogy az igazolás módjaként eredeti hitelígérvényt vár el. A felperes maga sem vitatta, hogy a beavatkozó által megadott határidő alatt eredeti hitelígérvényt nem nyújtott be, ebből az következik, hogy a felperesi konzorcium nem tudta megfelelően igazolni azt, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelel. A hiánypótlást a felperes egyszerű másolatban a Kbt. 20.§-ának
(3)bekezdése alapján sem teljesíthette érvényesen, ugyanis a Kbt. 81.§-ának
(2)bekezdése alapján az ajánlattevő szerződésteljesítésre való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát kizárólag az ajánlati felhívásban előírtakhoz képest lehet megítélni. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes kereseti kérelmével egyezően az elsőfokú ítélet és az alperesi határozat megváltoztatását kérte, annak megállapítása mellett, hogy a beavatkozó megsértette a Kbt. 20.§-a
(3)bekezdésének rendelkezéseit azáltal, hogy a pénzügyi alkalmasságát igazoló, a hiánypótlás során egyszerű másolatban, egyszerű fordítással benyújtott hitelígérvényét arra való hivatkozással nem fogadta el, hogy határidőben nem nyújtott be eredeti példányt. Álláspontja szerint a Kbt. 20.§-ának
(3)bekezdése értelmében az ajánlattevők az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmi és formai követelményeit figyelembe véve kötelesek ajánlatukat elkészíteni és leadni, ugyanakkor az ajánlattevőket a Kbt. rendelkezései is kötelezik, illetve jogosítják. Nem tartja elfogadhatónak az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a Kbt. rendelkezései csak az ajánlati felhíváson és a dokumentáción keresztül érvényesülhetnek. Az ajánlattevőket a Kbt. azon rendelkezései is kötelezik, melyeket egy adott közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása és dokumentációja nem emel át és nem alkalmaz. Abban az esetben, ha egy jogszabály a hatálya alá tartozó jogalanyra nézve kötelezettségeket állapít meg, az adott jogszabályból származó jogosultságok is meg kell, hogy illessék a hatálya alá tartozó jogalanyokat. Ezt az álláspontot támasztja alá a Kbt. 2.§-ának
(1)bekezdése és a 3.§-a., ezért a Kbt. 20.§
(3)bekezdéséből fakadó jogosultságával a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása és dokumentációja vonatkozó rendelkezése nélkül is jogosult élni, azaz hiánypótlás során a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása során az igazolást egyszerű másolati formában benyújthatta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Változatlanul fenntartotta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseihez az ajánlatkérő és az ajánlattevő egyaránt kötve voltak, abban a vonatkozásban is, hogy eredeti hitelígérvényt kellett volna csatolni az alkalmasság igazolására. Mivel a hiánypótlási felhívásnak a felperes nem tett eleget, ajánlatának hiányosságát nem pótolta, így az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy a felperes ajánlata érvénytelen. Ennek alapján az alperes az ajánlat érvényességének megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmet jogszerűen utasította el, annak megalapozatlanságára tekintettel. Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes 2006. augusztus 17-én - késve érkezett hitelígérvényét az értékelésbe bevonni nem tudta, az értékelő bizottság csak az alapajánlat szerinti dokumentumokat fogadhatta el. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból okszerűen következtetett az alperes határozatának törvényességére, ezért alappal utasította el a felperes keresetét, indokolásával a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyetértett. A felperes fellebbezésének valamennyi jogszabályhelyre utalása helytálló, csupán a tárgyi esetben nem alkalmazható. A Kbt. 20.§-ának
(3)bekezdése valóban kimondja, hogy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (II. és III. rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is. E jogszabályi rendelkezésre az ajánlati felhívás jogorvoslattal való támadása esetén lehetett volna hivatkozni, és mivel az ajánlattevők e lehetőséggel nem éltek, úgy a Kbt. 70.§-ának
(1)bekezdése szerint az ajánlattevő felperesnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kellett volna ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A felperes az ajánlattételi határidőig az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek megfelelő igazolást Nemzetközi Hitelminősítő Intézet által kiállított, vagy annál magasabb kategóriába sorolt, nyilvános minősítéssel rendelkező hitelintézettől származó eredeti hitelígérvényt nem csatolt, ezért alaptalanul támadta jogorvoslattal a beavatkozó döntését, az alperes nem sértett jogszabályt a jogorvoslati kérelem elutasításával, és az elsőfokú bíróság sem azzal, hogy a felperes keresetét elutasította. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának
(1)-
(2), 83.§-ának
(1)és 79.§ának
(1)bekezdés alapján köteles az alperes és a beavatkozó másodfokú perköltségének megfizetésére, és a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles a feljegyzett fellebbezési illeték viselésére. Budapest,
  1. év december hó
  2. napján Dr. Rothermel Erika tanácselnök Dr. Losonczy Erzsébet előadó bíró Huszárné dr. Oláh Éva bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.