Győri Ítélőtábla Pf.II.20.008/2014/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Gubody Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Zámbó Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- november
- napján kelt 1.P.20.361/2013/
- szám alatti részítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő részítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.
- (Tízezeregyszázhatvan) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett alperes egyik tagja a felperes. A társaság cégjegyzékébe könyvvizsgáló és háromtagú felügyelőbizottság volt bejegyezve. Az alperes ügyvezetője
- február 11-én - két külön elektronikus üzenetben - tájékoztatta a tagokat, hogy a felügyelőbizottság tagjai - illetve a könyvvizsgáló tisztségéről lemondott. Kitért arra is, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló
- évi CLXXV. törvény 40.§-a, valamint a számviteli törvény szerint a továbbiakban sem felügyelőbizottság létrehozása, sem pedig könyvvizsgáló megbízása nem szükséges az alperes esetében. Az alperes ügyvezetője
- február 28-án taggyűlés tartása nélkül meghozott határozatokról jegyzőkönyvet vett fel. Ebben rögzítette, hogy a társaság tagjai közül az e-mailben megküldött felhívásokra hat tag „igen", míg két tag (köztük a felperes) „nem" szavazatot adott le. A jegyzőkönyvbe foglalt 1/
- számú taggyűlési határozattal megállapította, hogy a taggyűlés a felügyelőbizottsági tagok lemondását tudomásul veszi, új tagokat nem bíz meg, a továbbiakban a társaság felügyelőbizottságot nem működtet. A 2/
- számú taggyűlési határozattal a könyvvizsgáló
- január
- napján kelt írásbeli lemondását tudomásul vette, egyben újabb könyvvizsgáló megbízásától eltekintett. Az ügyvezető a jegyzőkönyvben rögzítette azt is, hogy a határozatokban foglalt változások átvezetése iránt változásbejegyzési kérelmet terjeszt elő a cégbíróságon, melyben kéri a törvény szerint kötelező adatváltozások, a "A" Kft. tag felszámolás alá kerülése, illetve a társaság e-mail címe változása átvezetését is. A cégbíróság a
- március
- napján kelt Cg.
- sorszám alatti végzésével a változásbejegyzési kérelem alapján a kért változásokat a cégnyilvántartáson átvezette, így a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálót törölte. A felperes keresetében - más mellett - az alperes
- február
- napján meghozott taggyűlési határozatai felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Keresetében azzal érvelt, hogy az alperes ügyvezetője
- február 11-én nem taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra, csak nyilatkozattételre hívta fel a tagokat, ennek ellenére
- február 28-án a jegyzőkönyvben taggyűlés tartása nélküli határozathozatalt rögzített. Ezzel megsértette a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) 19.§-át, 20.§-át és 141.§
(2)bekezdés r/ pontjában írtakat. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a keresetben hivatkozott azon körülmény, hogy az ügyvezető a tagokat csak nyilatkozattételre, de nem határozathozatalra hívta fel, nem eredményezi a meghozott határozatok érvénytelenségét. Megítélése szerint a Gt.9.§
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.207.§
(1)bekezdése a jognyilatkozatok értelmezésére a nyilatkozati elv alkalmazását írja elő. Az ügyvezető lényegében szavazási felhívást küldött ki a tagoknak, akik megszavazva a tervezett változtatásokat, hozzájárultak a társasági szerződés módosításához. Az elsőfokú bíróság fellebbezett részítéletével az alperes
- február 28-án ülés tartása nélkül meghozott 1/
- és 2/
- számú határozatait hatályon kívül helyezte. Határozatát azzal indokolta, hogy az alperes a taggyűlési határozatok meghozatala során megsértette a Gt.148.§
(1)bekezdését, amelyből következően a taggal egyértelműen közölni kell, hogy az ügyvezető a szavazatát taggyűlés tartása nélküli határozat meghozatalához kéri. A törvény alapján a meghozandó határozat tervezetét kell a tagokkal írásban közölni. Ezek a jogszabályi rendelkezések eltérést nem engedőek. Az alperes által hivatkozott nyilatkozati elv a perbeli esetre a bíróság megítélése szerint kiterjesztően nem alkalmazható. Az elsőfokú részítélet megváltoztatását és a felperes taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresete elutasítását kérve az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelme indokaként fenntartotta az elsőfokú eljárásban már előterjesztett azon védekezését, hogy a Gt.9.§
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.207.§
(1)bekezdéséből, a nyilatkozati elv figyelembevételéből következően levezethető, hogy a konkrét esetben valójában szavazási felhívás kiküldésére került sor a tagok részére. A tagok többsége megszavazta, és így közvetett módon hozzájárult a tisztségviselők (felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló) törléséhez a társasági szerződésből. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú részítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint az alperes a határozatok meghozatalánál a Gt.148.§
(1)bekezdését sértette, melyet az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből érdemben helyálló jogkövetkeztetésre jutva helyezte hatályon kívül az alperes
- február 28-án meghozott 1/
- és 2/
- számú határozatait, ezért a fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítélete indokaival maradéktalanul egyetért, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp.254.§
(3)bekezdés) Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra kiemeli, hogy a Gt. taggyűlési határozat meghozatalára vonatkozó, és ezen túli valamennyi szabálya kógens (kötelezően alkalmazandó), eltérést nem engedő szabályozást tartalmaz. Amennyiben a Gt. a törvényi rendelkezésektől eltérését lehetővé teszi, azt a törvény kifejezetten rögzíti is. A Gt.9.§
(1)bekezdése szerint ugyanis a tagok a törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthatják ugyan meg, a Gt. rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A taggyűlés tartása nélküli határozathozatal (Gt.148.§
(1)bekezdés) esetén a törvény nem hatalmazza fel a társaság tagjait attól a szabálytól eltérésre, hogy a tagokkal kifejezetten közölni kell, hogy írásbeli nyilatkozatukat a társaság taggyűlés tartása nélküli határozathozatalhoz igényli és egyben a határozat tervezetét is meg kell küldeni részükre. A törvény eltérést megengedő szabályozása hiányában jogalap nélküli a fellebbezés azon hivatkozása, hogy a Gt.9.§
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk.207.§
(1)bekezdése nyilatkozati elvéből fakadóan levezethető lenne, hogy az ügyvezető valójában szavazási felhívást küldött ki a tagoknak. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján az alperes viselni köteles a fellebbezési eljárás során felmerült saját, valamint felperesi perköltséget. Ez utóbbi - ügyvédi munkadíjból álló - perköltséget az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3),
(5),
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 10.160.Ft-ban határozta meg. Az alperes az Itv.5.§
(1)bekezdés m/ pontja alapján személyes illetékmentességet élvez, ezért az illeték lerovására, illetve viselésére nem kötelezhető. G y ő r ,
- május
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül kiadó: