Pf.20130/2014/9 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.130/2014/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Gondos Csaba ügyvéd ügyintézése mellett a.... számú Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Nemere Gyula ügyvéd ügyintézése mellett a Nemere Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I. rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 10.P.22.303/2012/
2. számú ítélete ellen az alperesek részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét megváltoztatja, és a felperes keresetét teljesen elutasítja. Mellőzi az alperesek kötelezését a felperes javára perköltség fizetésére, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alpereseknek 105 000 (százötezer) Ft perköltséget, valamint térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 18 000 (tizennyolcezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alpereseknek 5 000 (ötezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 48 000 (negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperesek a Miskolci Törvényszék előtt a 21.P.20.835/
4. szám alatt jóhírnevük megsértése miatt pert indítottak többek között a jelen per felperesével, mint II. rendű alperessel szemben. Állításuk szerint a jelen per felperese azzal a kijelentésével sértette meg a személyiségi jogukat, hogy neki „…a "p"i gyógyszerellátásról van véleménye, mint ahogy más, itt élő becsületes embernek is…"; s „…ez az ellátás katasztrofális, valamint az is, ahogyan viselkednek ezzel kapcsolatban…". Abban a perben
5. szeptember hó
6. napján megtartott tárgyalásról készült
7. sorszám alatti jegyzőkönyv ötödik oldalán az alábbiak nyertek rögzítést: „Lényegesnek tartom azt is közölni, hogy ha szükséges, akár bizonyítani is tudom, hogy mindez a II. rendű alperesi nyilatkozattétel annak köszönhető, hogy a polgármester a szomszédja neve alatt egy patikát épített, de amikorra az elkészült 2008-ban, akkorra már a patikaalapítás moratóriuma beköszöntött, amely folytán a P-n meglevő két, a mi családunk érdekeltségébe tartozó patikán kívül már harmadik patika nem nyílhatott. Ennek az az oka, hogy 5000 lakosonként nyílhat egy településen patika, P lakosság száma 7000-8000, mellé pedig újabb, harmadik már nem nyitható. A II. rendű alperes megtesz mindent annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a mi legalább egyik, de mindkét patikánkat, ennek körében értékelem azt, hogy valamennyi intézmény, amely az önkormányzathoz köthető, nem a P-n működő patikában váltja ki a gyógyszerigényét, illetőleg a felolvasott tanúk névsorából már tudok két olyan személyt említeni, B-nét és Gy-nét akik munkáltatói függőviszonyban vannak az önkormányzattal. B-né az orvosi ügyeleten dolgozik, Gy-né pedig az önkormányzat öregotthonában." A felperes a jegyzőkönyvi nyilatkozat rögzítésének időpontjában és jelenleg is P Város polgármestere és egyben országgyűlési képviselő is, ilyen módon közfeladatot ellátó személy. Ő ezen a tárgyaláson nem volt jelen, ezért jogi képviselője a munkahelyére megküldte elektronikus levélben a jegyzőkönyvet. A használt e-mail cím a felperes bizonyos munkatársai számára hozzáférhető, azt a titkárnője, R. N. olvasta.
8. évben P-n elterjedt egy olyan híresztelés, hogy a felperes patikát kíván nyitni, amely híresztelés nem az alperesektől származott. A felperes a keresetében a fenti kijelentések kapcsán kérte annak megállapítását, hogy az alperesek megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá az alpereseket kötelezni a jogsértő magatartás abbahagyására és a jövőre nézve eltiltani ennek tanúsításától, valamint elégtétel adását is kérte, nevezetesen az általa csatolt nyilatkozat alperesek költségén történő közzétételét a X-ben. Végezetül 300 000 Ft nem vagyoni kár megtérítésére is kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a
9. sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperesek a Miskolci Törvényszék előtt 21.P.20.835/2012/
10. szám alatti tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett alábbi állításukkal megsértették a felperes jóhírnevét: „…a II. rendű alperesi nyilatkozattétel annak köszönhető, hogy a polgármester a szomszédja neve alatt egy patikát épített, de amikorra az elkészült 2008-ban, akkorra már a patikaalapítás moratóriuma beköszöntött…"; „a II. rendű alperes megtesz mindent annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a mi legalább egyik, de mindkét patikánkat…". Kötelezte ezért az alpereseket, a fenti kijelentésük kapcsán nyilatkozzanak arról, hogy megsértették a felperes jóhírnevét és a felperes hivatali címére küldött e-mail útján kérjenek elnézést tőle. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 45 580 Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint az alperesek a sérelmezett kijelentés elhangzását és annak valótlanságát nem vitatták, csupán azt állították, hogy az a felperesre sértő kijelentéssel nem bírt, ezáltal nem sértették meg a jóhírnevét. Az alperesek nem a vélemény-nyilvánítással, mint alkotmányos alapjogukkal éltek, ilyen módon annak szabadságáról sem lehetett szó. Önmagában valamely tény közlése is lehet vélemény, ahogy magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a vélemény-nyilvánítás joga nem korlátozódik csupán az értékítéletre. A vélemény-nyilvánítás szabadsága azonban nem terjed ki a jóhírnév megsértésére alkalmas valótlan tények közlésére akkor, amikor a közlőtől elvárható lett volna a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a vélemény-nyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A vélemény-nyilvánítás szabadsága a bírálat, jellemzés, nézet, kritika szabadságát jelenti, de az alkotmányos védelem nem vonatkozik a valótlan tartalmú tényközlésre. Az alperesek felperes által sérelmezett kijelentései azt a látszatot keltették, hogy a felperes mint polgármester, vagy akár mint országgyűlési képviselő ezen tisztségét felhasználva a patikanyitás körében és maga számára előnyöket kívánt biztosítani. Emiatt az elsőfokú bíróság megállapította a felperes jóhírnevének megsértését. Álláspontja szerint a személyiségi jogsértést mindkét alperes elkövette, mert az előzményi perben a jelen per II. rendű alperese a I.rendű alperes törvényes képviselőjeként nyilatkozott. Személyiségi jogsértés iránti perekben nincs akadálya annak, hogy akár az adott gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró magánszemélyt, akár magát a gazdálkodó szervezetet vonják perbe, ahogy az együttes perlésük is lehetséges. Az alperesek a híresztelést tagadták, és maga a felperes is akként nyilatkozott: csupán gondolja, miszerint a II. rendű alperes híresztelte ezeket a dolgokat; a kihallgatott tanúk sem igazolták ennek megtörténtét. Mivel a jogsértés kizárólag egy alkalommal valósult meg, ezért alaptalan volt a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra vonatkozó kereseti kérelem. A személyiségi jogsértést megvalósító kijelentések csak a bírósági tárgyaláson hangzottak el, amelyek a jegyzőkönyvnek a felperes hivatali e-mail címére történt elküldésével jutottak bizonyos személyek tudomására, ezért az elégtételadás módja tekintetében elégséges, ha az alperesek az elnézést kérő levelüket a felperes hivatali és magán e-mail címére küldik el. A nem vagyoni kártérítés iránti követelés is alaptalan volt, mert azt a felperes arra alapította, hogy az alperesek híresztelték a lakókörnyezetében ezeket a valótlan tényeket. Az alpereseket a részleges pervesztességük alapján kötelezte egyetemlegesen a felperes javára perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását, és a kereset teljes mértékben történő elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy a II. rendű alperes a I.rendű alperes törvényes képviselőjeként járt el az előzményi perben. Arról nem tehetnek, hogy a tárgyaláson elhangzott kijelentések a magán és hivatali e-mail üzenetek illetéktelen személyek általi hozzáférhetősége okán terjedtek el. A kijelentéseik semmilyen sértő tartalommal nem bírtak, s a második kijelentésük valós tényeken alapszik. Sérelmezték a jóvátétel módját, mert a felperessel nem állnak elektronikus levelezési kapcsolatban. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a Pp.
11. §-ának