Pfv.21733/2013/4 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. IV. Tv.
2. §
3. CVIII. Tv.
4. §
5. CVIII. Tv.
6. §
7. CVIII. Tv.
8. § Pfv.IV.21.733/2013/4.szám A Kúria dr. Bacskó László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kamarás Péter ügyvéd által képviselt I. rendű, a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt II. rendű, a dr. Sándor István ügyvéd által képviselt III. rendű, a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt IV. rendű, a dr. Temesi István ügyvéd által képviselt V. rendű, a .. (.. felszámolóbiztos) által képviselt VI. rendű, a dr. Sárközy Szabolcs ügyvéd által képviselt VII. rendű, a dr. Lászlófi Gabriella ügyvéd által képviselt VIII. rendű és a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt IX. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék 19.P.26.129/
9. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.917/2012/
10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a IV. rendű alperes által
11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság a felperes személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt előterjesztett keresetének részben helyt adva a IV.r. alperes vonatkozásában megállapította, hogy azzal, hogy az általa üzemeltetett „.." portálon
12. május 15-én hozzáférhetővé tette a II.r. alperes „..", a VI.r. alperes „..", a IX.r. alperes „..",
13. május 24-én hozzáférhetővé tette a II.r. alperes „..",
14. május 26-án hozzáférhetővé tette a II.r. alperes „..",
15. május 27-én hozzáférhetővé tette a II.r. alperes „..",
16. június 9-én hozzáférhetővé tette a VI.r. alperes „..", a II.r. alperes „..",
17. június 6-án hozzáférhetővé tette a VI.r. alperes „..",
18. július 17-én hozzáférhetővé tette a II.r. alperes „.." című cikkeket és ezáltal híresztelte az ítéletben jogsértőnek ítélt tartalmakat, megsértette a felperes becsület és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. A IV.r. alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet rendelkező részének jogsértést megállapító részét az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tegye közzé az érintett közléssel azonos elérhetőséggel legalább 30 napra, illetve, ha a sérelmezett közlemény továbbra is fennmarad, legalább annak fennmaradásáig. Kötelezte a IV.r. alperest, hogy a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását. Emellett kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 800.000 forint tőkét és
19. július
20. napjától járó késedelmi kamatát. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában megállapította, hogy a IV.r. alperes a saját internetes oldalán tette közzé a más internetes oldalakon megjelent cikkeket. Azzal, hogy a jogsértő tartalmak közvetítésében szerepet vállalt, arra a közönség figyelmét felhívta, önálló jogsértő magatartást követett el, a kifogásolt és jogsértő tartalmakat híresztelte, ezért jogi felelőssége megállapítható. A hozzáférhetővé tétellel valósított meg jogsértést, tehát az ítéletben jogsértőnek ítélt közlemények elérhetőségének biztosításával. Az I.-V., IX.r. alperesek részéről előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Az ítélőtábla kifejtette, hogy a más hírügynökségektől származó értesülés továbbadása híresztelésként önálló jogsértésnek minősül. A IV.r. alperes tehát híresztelés formájában sértette meg a felperes személyhez fűződő jogát, ezért helytállónak ítélte a jogsértés megállapítását és az alkalmazott jogkövetkezményeket. A jogerős ítélet ellen a IV.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Érvelése szerint a IV.r. alperes vonatkozásában jogszabálysértő a sajtóról szóló
21. évi II. törvényre (Stv.) alapított ítélet. A IV.r. alperes tevékenységére ugyanis az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
22. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyre az ügyben eljárt bíróságok nem hivatkoztak. A IV.r. alperes a per tárgyát képező időpontban nem folytatott sajtótevékenységet, ezért helytelenül alkalmazták a személyére az Stv. rendelkezéseit az eljáró bíróságok. Az Stv.
23. §-ára utalva kifejtette, hogy tevékenysége nem terjed ki sajtótermékek kiadására, nem folytatott sajtótevékenységet, ennek ellenére az eljáró bíróságok a tevékenységét a többi alperes tevékenységével azonosnak tekintették. Előadta, hogy a felperest hátrányosan érintő közlések megjelenésében közrehatása abban nyilvánult meg, hogy az általa üzemeltetett internetes oldal keresőszolgáltatásán jelentek meg. Érvelése szerint a IV.r. alperes technikai cég, amely kifejlesztette a .. portált. Ez azonban nem jelenít meg a IV.r. alperes által írt, készített, szerkesztett tartalmat, csak linkek találhatók a portálon, amelyek keresés eredményeként jelennek meg. A felperes is ezt állította és erre vonatkozó bizonyítékot csatolt CD formájában, amelyen megtekinthető, hogy a Kft. nem szerkesztett tartalom, direkt információt a felperes vonatkozásában nem közöl. Hivatkozott az Ektv.
24. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára, valamint a 2. § l),
3. d)pontjában foglaltakra. Ez utóbbi a keresőszolgáltatás fogalmát határozza meg, a ..íreket gyűjt automatikusan azért, hogy utána a hírek között keresni lehessen. Ez olyan keresőszolgáltatás, amely csak a hírek közötti keresést teszi lehetővé. A hírcsokor a .. által nyújtott keresési szolgáltatás, amelynél be kell írni a keresendő kifejezést, ennek az internetes oldal hivatkozásnak a meghívása után a keresési, találati oldalakra jutunk. A .. kiadója és reklámfelületeinek értékesítője az .., a technikai kiadója, üzemeltetője és programozója a .. Ez azt jelenti, hogy a .. csak tárhelyszolgáltatást végez, az .. részére, amit az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagytak. Utalt az Ektv. 7. § -ára, amelynek kimentésre vonatkozó szabályai alapján mentesül a felelősség alól. Emellett azt is előadta, hogy a 11. § rendelkezései szerint járt el, nem tudott az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti, egyben amint erről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedett az elérési információ eltávolításáról és a hozzáférés megtiltásáról. A per megindítása előtt semmilyen jelzés nem érkezett a felperestől vagy a jogi képviselőjétől. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§

(2)bekezdése szerint kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálhatta felül. A IV.r. alperes felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy személyére, tevékenységére nem az ügyben eljáró bíróságok által alkalmazott Stv. rendelkezései, hanem az Ektv. szabályozása az irányadó. A Pp.270.§

(2)bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemben olyan tényekre, amelyeket a felek a perben nem adtak elő, jogszabálysértés alapjául nem lehet hivatkozni. A Pp.275.§

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A rendelkezésre álló peradatok alapján az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a következtetésre, hogy a IV. r. alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. A IV. r. alperes az eljárás során azt a védekezést adta elő, hogy miután a .. weboldal nem általa szerkesztett tartalmakat jelenít meg, csupán máshonnan átveszi az újságcikkek címét, és ajánlásokat, linkeket tesz közzé, technikai eszközt biztosít a tartalmak eléréséhez. A portál nem tett közzé a felperes számára sérelmes, a IV. r. alperes által szerkesztett közléseket, ezért nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogát. Majd a felülvizsgálati kérelmében azt a jogi álláspontot fejtette ki, hogy az Ektv. alapján keresőszolgáltatónak minősül, ezért felelőssége nem áll fenn. Az Ektv. törvény 2. § l)-d) pontja értelmében közvetítő szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás). A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelősségét az Eker. törvény 7. §-ában szabályozza. A 7. §

(2)bekezdése foglalkozik a közvetítő szolgáltató felelősségével. Eszerint a közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért a 8.-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén nem felel. A

(3)bekezdés értelmében a közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. Az

(5)bekezdés szerint a közvetítő szolgáltatónak a

(2)bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse. A

(6)bekezdés alapján a közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7.-11. § vagy a 13. § szerint járt el. A IV.r. alperes állítása szerint a 11. § rendelkezései szerint járt el. Felelőssége ezért sem áll fenn. Ennek értelmében a 2. § l)-

1. d)pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti [
2. a)pont], illetve amint az
3. a)pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról [
4. b)pont]. A fenti rendelkezések alapján az eljárásban a felperesnek kellett volna az elsőfokú eljárás során előadnia és bizonyítania azt, hogy kizárólag technikai szolgáltatást végez, hogy kereső szolgáltatónak minősül és az Ektv.-ben meghatározott magatartás tanúsítása következtében mentesül a felperes személyhez fűződő jogának megsértése alól. A Pp.270.§

(2)és 275.§

(1)bekezdéséből következően azonban a felülvizsgálati eljárásban már nem vizsgálható a IV. r. alperes korábban elő nem terjesztett és bizonyítást igénylő előadása az Ektv. alkalmazhatósága tekintetében. A peradatok, elsősorban a IV.r. alperes előadása alapján az volt megállapítható, hogy a IV.r. alperes a .. honlapon egy hírgyűjtő portált üzemeltetett, amelyen más sajtószervek által közzétett cikkek elérhetőségét jelenítette meg. E cikkek címeire kattintva, az adott újság által írt írások elolvashatók. A felperes ezzel kapcsolatos érvelése szerint a híresztelésért való felelősség szabályai szerint nincs relevanciája annak, hogy a IV.r. alperes csupán az elérhetőségeket tette közzé. Arra is hivatkozott, hogy a cikkek címei önmagukban is sértő tartalmat hordoznak. Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által indokai alapján helybenhagyott - ítéletében valóban hivatkozott a sajtótörvény rendelkezéseire, azonban az ítéletben szereplő jogsértés megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása a Ptk. személyhez fűződő jogra vonatkozó rendelkezései, a Ptk. 76. és 78. §-a alapján került sor. A Ptk. 75. §

(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 76.§-a szerint a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen - egyebek mellett - a becsület megsértése. A 78. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A

(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Mindezek alapján nemcsak a valótlan tény állítása, hanem annak híresztelése is megvalósítja a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését. Ebből következően a felek jogvitájában azt kellett megítélni, hogy a IV.r. alperes magatartása híresztelésnek minősül-e. A Ptk. 78. §

(2)bekezdése szerinti híresztelés megvalósul az információ továbbadásával, nyilvánosságra hozatalával, amelynek eredményeképpen bárkinek lehetősége van az adott tartalom elérésére. Az internet csupán a közzététel egyik lehetséges módja, a híresztelés megvalósításának helyszíne. Ebben az esetben számítógépes hálózat útján továbbítják az információkat, terjesztik a sérelmezett tényeket. A IV.r. alperes magatartásának megítélésénél az információ továbbítása, nyilvánossághoz való közvetítése a lényeges mozzanat. Megállapítható, hogy a IV.r. alperes a kifogásolt cikkek elérhetőségét tartalmazó linkeket gyűjtötte össze a honlapján, amelyekre kattintással az írások szövege az olvasó számára hozzáférhetővé vált. Ezzel a magatartással a tartalmat továbbította, tehát hozzáférhetővé tette más személyek számára is, azaz megvalósította a híresztelést. A felülvizsgálati kérelem a jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása vonatkozásában egyéb értékelhető jogszabálysértésre nem hivatkozott. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, így arról nem kellett rendelkezni. Budapest,

1. április
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok