Pf.20781/2007/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.781/2007/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Róbert ügyvéd (képviselő címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Szentkirályi József ügyvéd (képviselő címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. március
3. napján meghozott, 16.KP.632.102/2005/
4. számú ítélete ellen, az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét pedig helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget és megállapítja, hogy az állam viseli az általa előlegezett 180.000 (száznyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
6. november 18-án közlekedési balesetben súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetért felelős gépjármű üzembentartónak kötelező felelősségbiztosítási szerződése nem volt, s ezért a felperes káraiért az alperes köteles helyt állni. A balesetben a felperesnek a jobb combcsontja, jobb oldali térdkalácsa, a bal csípő vápája, a bal lábközépcsontja, a bal sarokcsontja eltörött és tüdőzúzódást is szenvedett. A balesetet követően tüdőembólia és mivel a kapott vért a szervezete nem tolerálta, vér-ellenreakció is fellépett nála. A felperes összesen 11 helyreállító műtéten esett át. A baleseti sérülések következményeként a felperes bal lábán idegsorvadás és izomsorvadás, ugróideg elfajulás következett be, a jobb combfej elhalása miatt a csípőizületébe protézist kellett beépíteni. A bal lába 2 cm-rel megrövidült és a gerince enyhe fokban elferdült. Rendszeresen kell gyógyszereket szednie. A folyamatos gyógyszerszedés miatt gyógyszerallergia alakult ki, amely vastagbélgyulladást okozott, ez pedig állandó véres hasmenéssel, majd székrekedéssel és folyamatos hasi görcsökkel, nagy gázképződéssel jár. A baleseti sérülései folytán bekövetkezett egészségkárosodása miatt a felperes tartósan állni, ülni nem tud. Lehajolni csak nehezen tud, a járása nehézkes, a lábai hosszkülönbsége miatt ortopédcipőt kell viselnie. A megromlott egészségi állapota depressziós tüneteket, és ideggyengeséget is kiváltott. A munkaképességének 60%-át elvesztette. A felperes nem vagyoni káraira az alperes két részletben, a perindítást megelőzően 1.800.000 forintot fizetett. A felperes a leszállított keresetében további 7.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak
7. november 19-től járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a keresetet 2.000.000 forint erejéig elismerte, ezt meghaladóan elutasítani kérte. Az elsőfokú bíróság 5.000.000 forint és annak
8. november 19-től járó törvényes kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A döntésének indokolása szerint a felperes baleseti eredetű egészségkárosodása okozta hátrányok kiegyenlítésére, az alperes által már önként teljesített és megítélt nem vagyoni kártérítés alkalmas. Az alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatásával a marasztalási összeg 2.000.000 forintra történő leszállítását kérte. Azzal érvelt, hogy a felperes egészségkárosodásához hasonló mérvű egészségkárosodás okozta nem vagyoni hátrányok kiegyenlítésére az ítélkezési gyakorlatban kialakult nem vagyoni kártérítési összegekhez képest a megítélt nem vagyoni kártérítés túlzott. Külön sérelmezte a terhére megállapított perköltséget. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, hogy a nem vagyoni kártérítést az eset egyedi körülményeihez mérten kell megállapítani. Az alperes által felhozott eseti döntések tényállása nem azonos a perbeliével. A perköltséget érintő fellebbezési kérelmet illetően előadta, hogy a díjmegállapodásnak megfelelő mértékű perköltséget ítélt meg számára az elsőfokú bíróság és az nem kifogásolható. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetéseket is vont le, az ítélőtábla ezért az első fokú ítéletet a Pp.
9. §