← Magyarország

Bf.425/2012/10 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.III.425/2012/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. január
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
  4. augusztus
  5. napján kihirdetett 3.B.552/2011/
  6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: A vagyonelkobzás összegét 52.917.050.- (ötvenkettőmillió-kilencszáztizenhétezerötven) forintban állapítja meg. A Szegedi Városi Bíróság 13.Bny.234/2011/
  7. számú végzésével a vádlott [
  8. sz. település,
  9. sz. helyrajzi szám] hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, [
  10. sz. település,
  11. sz. helyrajzi szám] hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, [
  12. sz. település, belterület,
  13. sz. helyrajzi szám] hrsz.-ú, ténylegesen [irányítószám] helyesen: [település, utca, házszám]. szám alatti ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni hányadára, valamint a [forgalmi rendszám] forgalmi rendszámú [gépjármű típusa] típusú személygépkocsira vonatkozóan elrendelt zár alá vételt a vagyonelkobzás biztosítására fenntartja. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat 3.810.- (háromezer-nyolcszáztíz) forint másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére az állam javára külön felhívásra. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette [Btk.
  14. §

(1)bekezdés I. fordulat,
(2)bekezdés c) pont,
(7)bekezdés b) pont] és 2 rb. magánokirat - hamísítás vétsége - [Btk.
  1. §] miatt - halmazati büntetésül - 5 év börtönre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra, 1.000.000.- forint pénzmellékbüntetésre és 3 év könyvelői és gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 5.000.forintként 1 napi szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, melyet börtönben kell végrehajtani. A vádlottal szemben 51.911.043.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A [
  2. sz. gazdasági társaság megnevezése] magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 851.544.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az ügyész, a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, valamint a védő, elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.399/2012/1-II. számú átiratában az ügyészi fellebbezést, annak indokaival együtt fenntartotta. A bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának súlyosítását, a [
  3. sz. gazdasági társaság megnevezése] magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érdemben történő elbírálását, ezzel összefüggésben a vádlott illetékfizetésre kötelezését és a vagyonelkobzás mellőzését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A védő a másodfokú eljárásban fellebbezését akként módosította írásban, hogy a felmentésre irányuló fellebbezést visszavonta és a tényállás részbeni téves megállapítása és a bűncselekmény téves minősítése miatt, a büntetés enyhítése végett tartotta fenn, illetve a vagyonelkobzás mellőzését és a vádlott 48.369.467.- forint bűncselekménnyel okozott kár megfizetésére kötelezését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, melyet a vádlott is aláírt. A módosított fellebbezés - lényegét tekintve - a vádlott vagyon elleni bűncselekményének nagyobb része vonatkozásában beismerő vallomását tartalmazza. Az abban részletezettek szerint, az elsőfokú bíróság által a II. és III. tényállásban megállapítottak csak részben felelnek meg a valóságnak. A II. tényállás táblázatában rögzítettek közül kirekeszteni indítványozták az el nem számolt üzemanyagot, (
  4. sz. név)-től és (
  5. sz. név)-től, az [
  6. sz. gazdasági társaság megnevezése]-től, a [
  7. sz. gazdasági társaság megnevezése]-től és a [
  8. sz. gazdasági társaság megnevezése]től felvett, valamint a (2.sz. településbeli) postai, a (
  9. sz. településbeli) (
  10. sz. pénzügyi intézményi), illetve - a vádlott állítása szerint - (
  11. sz. név) (a [
  12. sz. pénzügyi intézmény] által kibocsátott bankkártyával történt) és (
  13. sz. név) által eszközölt pénzfelvételeket, összesen 3.001.626,- forint értékben, mivel azokat nem a vádlott vette fel. Ugyancsak kirekeszteni indítványozták a tényállás III.) pontjában írtak közül az
  14. tétel alatti sportfelszereléseket, a
  15. tétel alatti kést, pörzsölőt, stb. és a 3., 4., 6., 7.,
  16. tétel alatti magánkönyvelési program részleteket, valamint a
  17. tétel alatti autósiskola díjat, összesen 539.950,- forint értékben, mivel azok egy részének vételére (
  18. sz. név) adott a vádlott részére engedélyt, míg más részét (
  19. sz. név)-vel közösen vásárolták. A másodfokú nyilvános ülésen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője azzal a módosítással tartotta fenn az átiratában foglaltakat, hogy mellőzte a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érdemben történő elbírálására és a vagyonelkobzás mellőzésére vonatkozó indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem találta alaposnak. Az első fokú ítéletet a Be.
  20. §
(1)bekezdése alapján felülbírálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. A Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az első fokú ítélet tényállását azonban az iratok egybehangozó adatai, és a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatai alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A vádlott büntetlen előéletű. Kevert szorongásos és depressziós zavar megbetegedésben szenved (első fokú iratok
  1. sorszám alatti irat), havi 27.500.forint szociális ellátásban részesül. Családi állapota elvált, élettársi kapcsolatban él, élettársának foglalkozása pénzügyi tanácsadó, havi jövedelme körülbelül 100.000.- forint. Egy kiskorú gyermekének eltartásához havi 20.000.- forint gyermektartásdíj megfizetésével járul hozzá. A vagyonát képező [település, utca, házszám] szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának értéke 7.200.000.- forint, a [
  2. sz. település,
  3. sz. helyrajzi szám] helyrajzi számú zárt kert 1/1 tulajdoni hányadának értéke 121.350.- forint, a [
  4. sz. helyrajzi szám] helyrajzi számú zárt kert értéke 65.250.- forint, így a vádlott tulajdonát képező ingatlanok értéke összesen 7.386.600.- forint (nyomozati iratok
  5. oldal). Az első fokú ítélet
  6. oldal alulról
  7. bekezdésének első sora értelemzavaró megfogalmazást tartalmaz, az helyesen: a [
  8. sz. gazdasági társaság megnevezése] nem rendelkezett írásba foglalt pénzkezelési szabályzattal. A
  9. oldal
  10. bekezdésében lévő táblázat
  11. tétele alatti számla kiállítási dátuma helyesen:
  13. 12., a
  14. tételszám alatti számla kiállítási dátuma helyesen:
  17. (nyomozati iratok I. melléklet
  18. és
  19. oldal alatti számlák). A
  20. oldalon lévő táblázatban lévő (
  21. sz. számlaszám) számlaszám melletti [
  22. sz. gazdasági társaság megnevezése]-től felvett és be nem fizetett összeg helyesen: 350.000.- forint (nyomozati iratok 248-
  23. oldal), a (
  24. sz. számlaszám) számlaszámú, [bankkártya száma] számú bankkártyával felvett és be nem fizetett 300.000.- forint készpénzfelvétel ideje helyesen:
  27. (nyomozati iratok
  28. oldal). Az
  29. oldalon lévő táblázat (
  30. sz. számlaszám) sorszámú, [bankkártya száma] számú bankkártyával történt készpénzfelvétel időpontja helyesen
  33. (nyomozati irat
  34. oldal). Az
  35. oldalon lévő táblázatban írtakon túlmenően
  36. augusztus
  37. napján a (
  38. sz. számlaszám) számú számla alapján (
  39. sz. név)-től további 199.200.- forintot is vett fel a vádlott, mely nem került a pénztárba befizetésre (első fokú iratok
  40. sorszám alatti igazságügyi könyvszakértői vélemény
  41. oldal
  42. tétel). Ezen összeget a vádirat (
  43. oldali táblázat
  44. sora) tartalmazza és az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy az elkövetési értékből miért mellőzte azt. A
  45. oldalon lévő táblázatból a (
  46. sz. számlaszám) számlaszámú 100.000.- forint, a
  47. oldalon lévő táblázatból az (6.sz. számlaszám) számlaszámú 200.000.- forint, az (
  48. sz. számlaszám) számlaszámú 250.000.- forint, a
  49. oldalon lévő táblázatból az (
  50. sz. számlaszám) számlaszámú 50.000.- forint, összesen 600.000.- forint elektronikus utalást mellőzi a tényállásból, figyelemmel arra, hogy e vonatkozásban az elsőfokú bíróság arra a következtésre jutott, hogy az eljárás során nem lehetett kétséget kizáró módon megállapítani azt, hogy azok a vádlotthoz köthetőek voltak. A
  51. oldalon lévő táblázat utolsó tétele alatti (
  52. sz. számlaszám)számlaszámú [
  53. sz. gazdasági társaság megnevezése]-től felvett 53.849.- forint összeget mellőzte a tényállásból, figyelemmel arra, hogy az a vádmódosítás folytán nem képezte a vádirati tényállás részét (első fokú iratok
  54. sorszám alatti végindítvány
  55. oldal). A
  56. oldal
  57. bekezdésében - helyesen - 50.485.403.- forintot tulajdonított el a vádlott, - helyesen - 4.252.000.- forint vonatkozásában nem állapítható meg kétséget kizáró módon az, hogy ezen pénzfelvételeket ténylegesen a vádlott hajtotta volna végre, és - helyesen - 800.000.- forint elektronikus utalás vonatkozásában nem lehetett az eljárás során kétséget kizáró módon megállapítani azt, hogy azok a vádlotthoz köthetőek voltak. A tényállás III.) pontjához kapcsolódó táblázatban nem számlaszámok, hanem helyesen - kiadási pénztárbizonylat számok szerepelnek, a táblázat
  58. tétele alatt a [
  59. sz. gazdasági társaság megnevezése] részére kifizetett 145.000.- forint felvételére
  60. január
  61. napján került sor (X. iratmelléklet
  62. oldal). A
  63. oldal
  64. bekezdésében a tényállás I.), II.) és III.) pontjában részletezett módszerekkel mindösszesen - helyesen - 52.917.050.- forintot tulajdonított el a vádlott a [
  65. sz. gazdasági társaság megnevezése] sértettől. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, ezért az a fenti kiegészítésekkel, illetve helyesbítésekkel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A tényállás részbeni téves megállapítása és a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének téves minősítése miatt bejelentett védői fellebbezés a bizonyítékok mérlegelését támadja. Azt sérelmezi, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokú eljárásban megjelölt 48.369.463.- forinttal szemben a tényállásban részletezett tételek figyelembevételével állapított meg elkövetési értéket. Az elsőfokú bíróság kellően megindokolta, hogy mely bizonyítékok és miért fogadhatók el. Gondosan mérlegelte (
  66. sz. név), (
  67. sz. név), (
  68. sz. név), (
  69. sz. név), (
  70. sz. név), (
  71. sz. név) tanúk vallomásait és az igazságügyi könyvszakértői véleményben foglaltakat, ami minden esetben a vádlott javára történt. Mérlegelését követően indokát adta annak, hogy kétséget kizáró módon mely esetekben nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A vádlott által a fellebbezési eljárásban fel nem vettként hivatkozott összegek vonatkozásában is kellő indokát adta annak, hogy miért állapította meg a bűncselekmény elkövetését. (
  72. sz. név) részéről a (
  73. sz. pénzügyi intézmény) által kibocsátott bankkártyával eszközölt pénzfelvételek és a könyvelőprogram vonatkozásában az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy (
  74. sz. név) tanú e körben tett és a vádlott által a kihallgatás során nem cáfolt azon vallomása alapján, hogy a pénzfelvételeket követően a vádlott felé elszámolt, illetve, hogy a cégnek könyvelőprogramra nem volt szüksége, az ilyen módon történt pénzfelvételek, illetve a könyvelőprogram vásárlása a vádlott terhére róhatóak. Ugyancsak erre a következtetésre jutott a sportfelszerelések és egyéb felszerelések vásárlásával kapcsolatban, mellyel összefüggésben (
  75. sz. név) tanú azon vallomását értékelte, miszerint nem adott engedélyt arra a vádlottnak. Itt kell megjegyezni azt, hogy a vádlott, bár (
  76. sz. név) tanú kihallgatását megelőzően a tárgyaláson több észrevételt is tett, a tanú jelenlétében, a tanú által elmondottakat észrevétel keretében nem vitatta sem a pénzkezeléssel, sem pedig a bankkártyák használatával, illetőleg a felvett összegek elszámolási rendjével kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatos eltérő vallomását csupán (
  77. sz. név) tanú kétszeri meghallgatása után, a tanú távollétében fejtette ki. A vádlott által említett (
  78. sz. név) által eszközölt pénzfelvétel kapcsán utal arra az ítélőtábla, hogy nevezett, ugyan nem került tanúként meghallgatásra, de önmagában ezen összeg kirekesztése a tényállásból, nem vezetne eltérő minősítéshez. Az elsőfokú bíróság az iratok tartalma és a felvett bizonyítás alapján rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot számba vett és egyenként, valamint egymással összevetve is értékelt és azokból helyes következtetéseket vont le. A kifejtettek szerinti bizonyíték értékelés mellett megállapított tényállás megalapozott. A bizonyítékok értékelése, az azokat észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén az eltérő értékelésre a másodfokú eljárásban nincs lehetőség, ezért az azt támadó, az elsőfokú bíróság által megállapítotthoz képest eltérő tényállást és minősítést irányzó fellebbezés - a [
  79. sz. gazdasági társaság megnevezése]-től felvett és a vádmódosítás folytán a tényállás helyesbítése körében említett és mellőzött 53.849.- forint kivételével - eredményre nem vezetett. Ugyanakkor az ítélőtábla által megállapított elkövetési érték a tényállás helyesbítése és kiegészítése körében kifejtettek szerinti számítási és egyéb hibák miatt az elsőfokú bíróság által megállapítottakhoz képest nőtt. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményeinek minősítése is a törvénynek megfelelő. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen vette számba. További enyhítő körülmény a I.) és II.) tényállásban körülírt sikkasztási cselekmény nagy része, valamint a III.) tényállásban körülírt sikkasztási cselekmény kisebb része vonatkozásában, a fellebbezési szakban tett bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás. Ennek kapcsán utal arra az ítélőtábla, hogy a másodfokú eljárásban tett beismerő vallomásnak csekélyebb a súlya. A vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermekének eltartásához havi 20.000.- forint gyermektartásdíj megfizetésével járul hozzá, továbbá az iratokból megállapíthatóan kevert szorongásos depresszió megbetegedésben szenved. Ily módon helyes az elsőfokú bíróság által enyhítő körülményként figyelembe vett kiskorú gyermek tartása, illetve rossz egészségi állapota. A vádlott terhére megállapított bűncselekmények halmazati büntetési tétele - bár az elsőfokú bíróság e körben elmulasztotta felhívni a Btk.
  80. §
(3)bekezdését, melyet az ítélőtábla ezennel pótolt - 5-12 évet el nem érő szabadságvesztés. Az ítélőtábla megítélése szerint a bűnösségi körülmények mellett, a büntetési célok eléréséhez, tekintettel a nagyszámú enyhítő körülményre, így különösen az időmúlásra és a minősítést megalapozó értékhatár alsó határához közeli elkövetési értékre, az elsőfokú bíróság által kiszabott és a törvényi minimumban meghatározott 5 év szabadságvesztés arányos. Így súlyosbítására, de enyhítésére sem kerülhetett sor. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy enyhítő körülményként ugyan nem értékelhető, de a büntetés kiszabása körében az eset összes körülményei figyelembe vétele mellett, a tulajdonosok részéről tanúsított ellenőrzés hiánya felveti a sértett nem megfelelő hozzáállását. A vádlott a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét haszonszerzés céljából követte el, ezért a törvény ez esetre vonatkozó kötelező rendelkezése folytán vele szemben a pénzmellékbüntetés, továbbá a közügyektől eltiltás és a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetések kiszabása is indokolt és törvényes. A kiegészített és helyesbített tényállás mellett megállapítható, hogy a vádlott 52.917.050.- forint vagyoni előnyre tett szert, ezért az ítélőtábla a vagyonelkobzás összegét ezen összegre változtatta meg. A [
  1. sz. gazdasági társaság megnevezése] sértett jogi képviselője a
  2. június
  3. napján kelt feljelentésben 17.462.736.- forint összegben jelölte meg a polgári jogi igényét jogfenntartással azzal, hogy azt a könyvszakértői vélemény elkészülte után pontosítja (nyomozati iratok
  4. oldal). Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt könyvszakértői vélemény beszerzését követően a sértett nem nyilatkozott a polgári jogi igény pontos összegéről, az elsőfokú bíróság helyesen utasította annak érvényesítését egyéb törvényes útra. A Szegedi Városi Bíróság a
  5. április
  6. napján kelt és
  7. április
  8. napján jogerőre emelkedett 13.Bny.234/2011/
  9. számú végzésével a vádlott [
  10. sz. település,
  11. sz. helyrajzi szám] hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, [
  12. sz. település,
  13. sz. helyrajzi szám] hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, és a [
  14. sz. település, belterület,
  15. sz. helyrajzi szám]-ú, ténylegesen [irányítószám] - helyesen - (
  16. sz. település, utca, házszám) szám alatti ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni hányadára, valamint a [forgalmi rendszám] forgalmi rendszámú [gépjármű típusa] típusú személygépkocsira vonatkozóan 58.275.403.- forint erejéig zár alá vételt rendelt el. A Csongrád megyei Bírósági Végrehajtó Vh. 999/
  17. szám alatt foganatosította azt. Mivel az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a zár alá vétel fenntartásáról, és annak a Be.
  18. §
(6)bekezdésében szabályozott feloldására nincs lehetőség, mert fenntartása a vagyonelkobzás biztosítása céljából továbbra is indokolt, az ítélőtábla pótolta azt. A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerint a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott kirendelt védőjének irattanulmányozási díjával felmerült bűnügyi költség megfizetésére a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
  1. január
  2. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.425/2012/
  3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 3.B.552/2011/
  4. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. január
  6. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.