G.20732/2013/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék ................/2013/

1. szám. A Balassagyarmati Törvényszék dr. Pongó Erik (…............) ügyvéd által képviselt …............ I. rendű és …............ II. rendű (…............ szám alatti lakosok) felpereseknek - dr. Szabó Sándor (…............szám alatti.) ügyvéd által képviselt …............ Társulat (…............) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 15.000,(Tízenötezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet 4 példányban írásban a Balassagyarmati Törvényszéken lehet benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltségre vonatkozik, illetve csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ez esetekben is kérhetik tárgyalás tartását. A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közös kérelemmel is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperesek az alperes vízitársulat tagjai. Az …............ Társulat ellen felszámolási eljárás volt folyamatban, amely egyezséggel zárult
2. január 10-én. Ezt megelőzően a felperesek keresetet nyújtottak be december 19-én, kiegészítve azt
3. január 14-én a
4. december 14-en az alperes által meghozott taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt. A keresetlevelet a bíróság
5. január 18-án hiánypótlásra adta vissza, majd erre vonatkozóan a felperesek február 6-án nyújtottak be ismételten nyilatkozatot és csatolták a mellékleteket, a támadott határozatokat. A 8/
6. sz. taggyűlési határozat szerint a társulat jegyzőkönyvvezetőt választott, a
7. sz. határozattal a napirendet elfogadta,
8. sorszámú határozatával a társulat helyzetéről szóló tájékoztatót elfogadta, 11/
9. számú határozatával pedig hatályon kívül helyezte a
10. április 16-án hozott 1-
11. sorszámú taggyűlési határozatokat. A további napirendi pontok tárgyalása során 12/
12. számú határozatával a taggyűlés elhatározta a felszámolási eljárásnak a hitelezőkkel kötendő egyezséggel történő befejezését. Ennek következményeként
13. sorszámú határozattal megbízta a taggyűlés …............ ügyvédet egyhangúlag az egyezségi tárgyalások lefolytatására, és a
14. napirendi pont keretében pedig a
15. sorszámú határozattal az egyezség tervezetének a bíróság részére történő benyújtására. A felperesek
16. december 19-én előterjesztett keresetükben annak kimondását kérték, hogy a
17. december 14-én tartott közgyűlés összehívása szabálytalan volt, valamint a taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték és az alperes perköltségben marasztalását. Hivatkoztak arra, hogy az ellenőrző bizottság elnöke nem jogosult a taggyűlés összehívására, mert azt csak a felszámolóbiztos tehette volna meg. Tulajdonosok által megválasztott küldöttek pedig a mai napig sincsenek. Álláspontjuk szerint ezért a taggyűlés megtartására nem volt lehetőség, és a felszámolásból a hitelezői egyezséggel törvényesen visszatérni nem tudnak. A felperesek
18. január 14-én érkezett beadványukban kiegészítették a keresetük indokolását, hivatkozva arra, hogy határozatképtelen is volt a taggyűlés, ezért a 12/
19. számú egyezségkötésre vonatkozó határozat semmis és a taggyűlés okafogyottá vált. Hivatkoztak arra is, hogy a felszámolás alatti státuszban szervezeti és működési kérdésekkel kapcsolatosan az alperes közgyűlési határozatokat sem hozhat, ezért a
20. sorszámú határozat hozatala is törvényt sért. Utaltak arra is, hogy egy másik, a…............/
21. számú perben megfogalmazott keresetüket is fenntartják. Végül kérték, hogy a
22. október 1-től felszámolás alatt álló…............Társulatot a bíróság jogutód nélkül megszűntnek nyilvánítsa és rendelje el a cégbírósági nyilvántartásból való törlését. A
23. február 6-án érkezett beadványukban részben megismételték a korábbi nyilatkozataikat, illetve hivatkoztak arra, hogy a társulatnak 13 év állt volna rendelkezésére ahhoz, hogy alapszabályban rögzített küldöttgyűlést szervezzen, küldöttlista hiányában azonban szabályos küldöttgyűlést tartani nem lehet. Végül a bíróság hiánypótlási felhívásának az illeték összegére vonatkozó részét kifogásolták, hivatkozva arra, hogy álláspontjuk szerint nem személyenként kell leróni a meg nem határozható perérték után járó 36.000,- Ft illetéket, hanem kettejüknek összesen, mivel a Pp.
24. § a) pontja szerint egységes pertársaság áll fenn közöttük. A tárgyalási nyilatkozatukban sérelmezték, hogy a társulat törvénytelenül működik már több, mint 13 éve, és a Cégbíróság ennek ellenére nem szüntette meg az alperest. Az alperes ellen indított pereket folyamatosan elveszítették, de ha a Cégbíróság is a törvénynek megfelelő szellemben járt volna el, akkor már az alperesnek régen meg kellett volna szűnnie. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes álláspontja szerint nem tartozik a tagi jogok körébe az a felperesi szándék, hogy megpróbálják megakadályozni a társulat helyreállását és az ellene folyó felszámolási eljárás megszüntetését, amely társulatnak egyébként a törvénynél fogva tagjai. Ehelyett inkább minden létező fórum előtt megkísérelték az alperesi társulatot a felperesek tönkretenni perek sokaságán keresztül. Előadta, hogy a társulatnak a nyilvántartás adatai szerint 5.577 természetes személy és 270 jogi személy tagja van. A felpereseket pedig nem akadályozta semmi a taggyűlésen való részvételben. A korábbi
25. április 16-i hasonló témakörben összehívott taggyűlés határozatait azért kifogásolták, mert a taggyűlést a felszámolóbiztos hívta össze, jelen keresetükben pedig az a kifogásuk, hogy az ellenőrző bizottság elnöke hívta össze a taggyűlést, nem pedig a felszámoló biztos. Csatolta az alperes jelenleg is hatályos alapszabályát, amelynek 2./
26. pontja szerint a tag joga különösen, hogy részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, tisztséget viseljen, illetve a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen. Tárgyalási nyilatkozatában (
27. jkv.) az alperes hivatkozott arra, hogy
28. február 9-én jogerőre emelkedett az alperes által a hitelezőkkel kötött egyezség, így a felszámolási eljárás ekkor szűnt meg, tehát ezt követően kezdheti meg lényegében a rendes működését az alperes társulatának a taggyűlése. Felszámolás alatt tehát a közgyűlés összehívására a vízitársulatokról szóló törvénynek való megfelelés érdekében nem is volt lehetőség.
29. március 29-én azonban már tarthatott küldöttgyűlést az alperesi társulat a felszámolás befejezésére figyelemmel, amelyben utólagosan is jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amely
30. december 14-ére összehívott taggyűlésre vonatkozott. Az alperes ellenkérelme kapcsán a felperesek arra hivatkoztak, hogy a kereset tárgyát lényegében csak néhány sor érinti, egyébként pedig az alperes a felperesek személyével foglalkozik az ellenkérelemben. A rosszhiszeműség vádját pedig visszautasították. Az I. rendű felperes végül arra is hivatkozott, hogy egyezséget sem köthetett volna az alperes a hitelezőkkel, mert a felszámolási eljárásban két év elteltével zárómérleget kell készíteni és ezt követően már nem köthető egyezség. A törvényszék a keresetet elutasította, amely ítéletet a felperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett eljárási okból, mivel a perben becsatolt meghatalmazás az alperesi képviselő képviseleti jogának igazolására nem volt alkalmas. A másodfokú végzés indokolása szerint a
31. március 4-én …............ korábbi ügyvezető meghatalmazást nem adhatott az képviseletére, mivel
32. február
33. -és március
34. között az alperes képviselőjeként senki nem volt a cégnyilvántartásba bejegyezve. Az újabb eljárásban ezért az alperesnek csatolni kellett a cégnyilvántartás szerint arra jogosult személytől származó meghatalmazását. Az új eljárásban a felperesek fenntartották a korábban előterjesztett keresetüket, és kérték, hogy a
35. december 14-én hozott alperesi határozatokat a törvényszék semmisítse meg, helyezze hatályon kívül. Hivatkoztak arra is, hogy nem az alperesi képviselő perbeli meghatalmazását kifogásolják, hanem az alperes egész működését sérelmezik, törvénytelennek tartják, mivel nincsenek küldöttei, és
36. december
37. után hozott bármilyen határozata törvénysértő. Az alperesi képviselő csatolta a cégnyilvántartás szerinti jogosulttól származó meghatalmazását, és ismételten a kereset elutasítását kérte. A felperesek új tényt, vagy bizonyítékot nem jelöltek meg, csak a már korábban meghozott elsőfokú elutasító határozattal ellentétes, a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Mivel azonban a tényállás nem változott, így a jogi minősítés sem változhatott, tehát más tartalmú határozatot sem hozhatott a bíróság. Így a törvényszék megállapította, hogy a felperesek keresete nem megalapozott. A felperesek olyan nyilatkozatokat is tettek, amelyek nem tartoztak a per tárgyához, erről tájékoztatta is őket a törvényszék, ezért az indokolás ezekre részletesen nem tér ki. Megjegyezhető azonban. hogy téves az a felperesi jogértelmezés, hogy csak két éven belül lehet a felszámolási eljárásban egyezséget kötni. A csőd és felszámolási eljárásról szóló
38. évi XLIX. törvény 41.§