Balassagyarmati Törvényszék 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér
- …............/2012/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék dr. Murányi Zsolt (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. (…............) felperesnek – dr. Bódis Pál (…............) ügyvéd által képviselt …............ (…............) alperes ellen 22.352.798,- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t : Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 14.690.198,(Tizennégymillió-hatszázkilencvenezer-egyszázkilencvennyolc) Ft-ot, ezen összegnek
- február 29-től félévente, a kérelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát és 278.400,- (Kettőszázhetvennyolcezernégyszáz) Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy az állam javára – az illetékhatóság külön felhívására – fizessen meg 156.000,- (Egyszázötvenhatezer) Ft eljárási illetéket. Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy az állam javára – az illetékhatóság külön felhívására – fizessen meg 885.000,- (Nyolcszáznyolcvanötezer) Ft eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Balassagyarmati Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére, a teljesítési határidőre vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A törvényszék az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperesi Kft. és a …............-i székhelyű, gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás főtevékenységű …............ Élelmiszeripari Kft. – akinek az alperes ügyvezetője és tagja volt - között fennállt gazdaság kapcsolat keretében a …............ Kft. egyrészt csomagolóanyagot vásárolt a felperestől, amit saját tevékenysége körében felhasznált, másrészt a felperes által hozzá befőttként, savanyúságként üvegekben leszállított termékek címkézését, raklapozását, zsugorfóliázását végezte, harmadrészt pedig a felperes által biztosított zöldség és gyümölcsalapanyagokból, segédanyagok (fűszerek, tartósítószerek, stb.) és csomagolóanyagok felhasználásával különböző kiszerelésű befőtteket és savanyúságokat Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 2 - gyártott és csomagolt a felperes részére. A felperes és a …............ Kft. között
- június 11-én létrejött szerződés szerint a …............ Kft. vállalta a szerződésben részletezett savanyúságok legyártását a felperes részére bruttó 550.860.000,Ft értékben, a szerződés szerinti ütemezésben azzal, hogy az ellenértéküket a gyártást követően haladéktalanul leszámlázza a felperesnek, aki azok ellenértékét 8 napon belül vagy átutalja a …............ Kft-nek, vagy összevezeti a …............ Kft. felperesnél fennálló tartozásaival. Ezen gyártási tevékenység kapcsán a felek között az elszámolás a felperes ügyvezetőjének és az alperesnek e tekintetben egyező nyilatkozata szerint ténylegesen úgy történt, hogy a felperes az alapanyagokat, a segédanyagokat és a csomagolóanyagokat leszállította és az ellenértéküket leszámlázta az alperesnek, aki azokból a befőtteket, savanyúságokat elkészítette, üvegbe rakta, címkézte, raklapozta, fóliázta, majd az ily módon elkészített késztermékek ellenértékét leszámlázta a felperesnek, és a számláik ellenértékét az egymással szemben keletkező illetőleg fennálló tartozásaikba kölcsönösen beszámították. A felperes székhelyén
- augusztus 5-én készült, a felperes ügyvezetője, a felperes jogi képviselője valamint felperesi részről …............, valamint a …............ Kft. részéről az alperes mint ügyvezető által aláírt megállapodás értelmében a felperes és a …............ Kft. különböző konzervek gyártatása és értékesítése kapcsán tevékenységüket
- június
- óta összehangolják, melynek keretében a felperes finanszírozza a …............ Kft. tevékenységét, melynek keretében a feljegyzés keltének napjáig a …............ Kft. egyes termékekért – 720 ml-es üvegre vetítve - 10 Ft/üveg összeggel magasabb vételárat számlázott, mely többletből az adóhatóság és a bank felé fennálló tartozását törlesztette. A felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés további folytatása mellett a jelen időpontig kiszámlázott többlet összeget számviteli szempontból akként rendezik vissza, hogy az a felperes felé fennálló kölcsöntartozásként lesz nyilvántartva. Megállapodnak abban is, hogy a felperes továbbra is biztosítja a 720-as üvegre vetített 10,- Ft/üveg mértékű finanszírozást a …............ Kft. részére akként, hogy az kölcsönkét kerül folyósításra minden számlához kapcsolódóan. Ezen kölcsönöket a …............ Kft. a jövőben is kizárólag az adóhatóság és a bank felé fennálló tartozásainak törlesztésére fordíthatja. Megállapodtak továbbá abban, hogy a tartozás biztosítékaként olyan keretösszeg erejéig, mely megegyezik az adóhatóság és a bank felé fennálló tartozása összegével a …............ Kft. a tulajdonában lévő ingatlanra jelzálogjogot enged a felperes részére. Ezen túlmenően a feljegyzésben rögzítették, hogy a felperesnek továbbra is fennáll a vételi szándéka a …............ Kft. üzletrészeinek 50 %-ára, melyet a tulajdonosok névértéken opciós szerződés formájában biztosítanak a felperes részére
- december 30-ig. Megállapodtak abban is, hogy a felperes vásárlása esetén az üzletrészéhez szavazattöbbség járul. Rögzítették továbbá, hogy az együttműködés során a …............ Kft. az általa eszközölt nyersanyag beszerzés során az árat köteles egyeztetni a felperessel, figyelemmel arra, hogy a …............ Kft. termékeinek értékesítését a felperes kizárólagosan végzi. A felperes és a …............ Kft. között ezt követően,
- augusztus 29-én létrejött megállapodásban rögzítették, hogy a
- augusztus 5-én felvett feljegyzés szerint a felperes a …............ Kft. részére kölcsönt biztosít oly formában, hogy az átvett 720-as konzerv üvegenként 10,- Ft, 1700-as üvegenként 20,- Ft, 4250-es üvegenként 50,- Ft összeget ad át a …............ Kft-nek az adóhatóság és a bank felé fennálló tartozása fedezésére. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 3 - A felek megállapodnak abban, hogy a felperes ezen kölcsönt abban az esetben biztosítja a …............ Kft. részére, amennyiben a …............ Kft. bank felé fennálló tartozása átütemezésre került és ezáltal biztosított a társaság folyamatos működése. Egyebekben a felek a konzervek gyártása és értékesítése kapcsán fennálló megállapodásukat változatlanul érvényesnek tekintik azzal, hogy a…............ Kft. részéről a már kiszámlázott azon termékekre vonatkozóan, melyek a felek megállapodásának megfelelően a fenti 10,-, 20,- 50,- Ft-os többlettel kerültek kiszámlázásra, a …............ Kft. a társaságok könyvvizsgálói által adott útmutatásnak megfelelően jóváíró számlát bocsát ki és a többlet összegre vonatkozóan a felek külön okiratba foglalt kölcsönszerződést kötnek egymással. Ezen megállapodásban foglaltakra figyelemmel a …............ Kft.
- szeptember 10-én szerződés szerinti utólagos árengedmény címén 500.000 db 720 ml-es üveg konzerv után üvegenként 10,- Ft + ÁFA, 695.522 db 720 ml-es üveg konzerv után üvegenként 10,- Ft + ÁFA, 113.350 db 1700-ml-es üveg konzerv után üvegenként 20,- Ft + ÁFA és 23.040 db 4.250 ml-es üveg konzerv után üvegenként 50,- Ft + ÁFA, azaz összesen bruttó 18.449.064,- Ft összegben bocsátott ki számlát a felperes felé. A felperes által
- szeptember 11-én, a saját nyilvántartása alapján, leltárfelvétel nélkül készített tárolási nyilatkozatban 52 tételben rögzítésre került a …............ Kft-nél lévő árukészlet (csomagolóanyag, csomagolatlan, az alperes általi feldolgozásra és/vagy csomagolásra váró, valamint az alperes már feldolgozott termékek vegyesen), melyeket a tárolási nyilatkozat szerint a …............ Kft. a felperes tulajdonaként tartja nyilván. Ezen nyilatkozatot a …............ Kft. képviseletében az alperes írta alá. Tekintettel arra, hogy a felperes és a …............ Kft. között
- augusztus 29-én létrejött megállapodásban foglaltak ellenére a …............ Kft. bank felé fennálló tartozása nem került átütemezésre (a
- augusztus 5-i feljegyzésben írt jelzálogjog biztosítására sem került sor), a
- augusztus 29-i megállapodás szerinti kölcsönszerződés nem került megkötésre, és a …............ Kft.
- október 16-án kibocsátott a felperes felé egy, a
- szeptember 10-i, utólagos árengedmény címén 18.449.064,- Ft összegről kiállított számlát érvénytelenítő okiratot. A …............ Kft.
- december 29-én fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás elrendelése iránti kérelmet nyújtott be önmaga ellen a …............ Megyei Bíróságra, aki
- január 12-én kelt Fpk. …............/2008/
- számú végzésével a Kft. fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte. Felszámolóként a …............ Kft-t rendelte ki. A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A felszámolási eljárás megindításának közzétételére a Közlönykiadó …............-i online kiadásában került sor. A felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van. A felszámolóbiztosnak írt,
- február 23-án kelt levelében a felperes ügyvezetője tájékoztatta a felszámolóbiztost, hogy a felperes és a …............ Kft. között fennállt üzleti kapcsolatból származó árukészletből a
- szeptember 11-én kelt, a levélhez csatolt tárolási nyilatkozat szerinti áruféleségek tárolása a …............ Kft. képviselője által elismerten a …............ Kft. telephelyén történt. Abból a tárolási nyilatkozat aláírását követően a felperes által csekély mennyiségű áru elszállításra került, azonban az ezen levélben feltüntetett árukészlet 24.628.948,- Ft értékben nem került a felperes részére kiadásra többszöri írásbeli kérelme ellenére sem, annak ellenére, hogy ellenértékét a …............ Kft. a felperesnek Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 4 - kiszámlázta. Mivel ezen árukészlet a felperes tulajdonát képezi, nem tartozik a …............ Kft. vagyonába, ezért kéri a felszámolót, hogy ezen, a levélben tételesen felsorolt árukat 15 napon belül adja ki a felszámoló a felperesnek. A felszámoló
- március 18-án kelt válaszlevele szerint csak a felperes fenti levelével kiadni kért árukészlet töredéke volt megtalálható a …............ Kft. „f.a.” telephelyén, melyek előzetes egyeztetést követően elszállításra kerülhetnek. Az ezt követően,
- június 23-án a felperes székhelyén a felperes és az alperes között létrejött megállapodásban tételes felsorolás mellett rögzítést nyert, hogy a felperes milyen mennyiségű és összetételű áruféleségeket tart nyilván összesen 24.628.948,- Ft értékben saját tulajdonú, a …............ Kft. „f.a.” telephelyén tárolt készletként (amely lista a felperes felszámolóhoz írt,
- február 23-án kelt levelében foglalt listával egyezett), melyeket a felszámoló a …............ Kft. „f.a.” telephelyén
- március 31-én felvett leltár és annak kiértékelése alapján a felperes részére nem tud kiadni, tekintettel arra, hogy a …............ Kft. „f.a.” működési területén annak csak egy része lelhető fel. A szerződő felek rögzítették, hogy a felperes a …............ Kft. „f.a.” telephelyén fel nem lelhető árukészletet leltárhiányként kezeli. Az alperes mint a …............ Kft. „f.a.” korábbi ügyvezetője kötelezettséget vállalt arra, hogy a megállapodásban feltüntetett árukészlet megállapodásban rögzített 24.628.948,- Ft összegű ellenértékét mint leltárhiányt
- december 31-ig megtéríti a felperes részére egyéb ügynöki tevékenység kapcsán jutalékos rendszer alkalmazásával. A felperes kijelentette, hogy az alperes ezen felelősségvállalására figyelemmel a felperes a felszámolás alatt álló …............ Kft-vel szemben a fellelhető árukészlet kiadására vonatkozó igényen kívül egyéb követelést nem kíván érvényesíteni. Rögzítették továbbá, hogy a megállapodásban foglaltak figyelembevételével az alperes a felperes részére
- május 31-ig 2.276.150,- Ft-ot már megtérített, a további törlesztőrészletek elszámolása havonta történik. Ezen megállapodásra figyelemmel a felperes az …............ Kft. felszámolási eljárásában követelést nem jelentett be, annak bejelentéséről írásban lemondott. A fenti megállapodás alapján a felperes kérelmére a közjegyző által az alperessel szemben 22.352.798,- Ft és járulékai erejéig kibocsátott fizetési meghagyás ellen az alperes által benyújtott ellentmondás folytán az eljárás perré alakult. A felperes keresetét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében foglaltak szerint fenntartotta, keresetét azzal indokolta, hogy az alperes a
- június 23-án kelt megállapodásban vállalta, hogy a felperes tulajdonát képező, a …............ Kft. telephelyén tárolt, a felszámolási eljárás során már fel nem lelt árukészlet ellenértékét a felperes részére megtéríti. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmének indokaként hivatkozott a megállapodás érvénytelenségére, amit azzal indokolt, hogy annak megkötése nem állt szándékában, csupán a felperes ügyvezetője, …............ azon fenyegetése hatására írta alá, miszerint amennyiben nem írja alá, vele szemben a felperesi árukészlet eltűnése miatt büntető feljelentést tesz. Előadta továbbá, hogy a …............ Kft. telephelyén tárolt felperesi árukészletet a felperesi ügyvezető hozzájárulásával értékesítette és az értékesítésből származó Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 5 - vételárat a felperesi ügyvezető tudtával és hozzájárulásával a …............ Kft. működésének finanszírozására, banki tartozásai és adótartozásai törlesztésére fordította, ennek ellenére a
- június 23-án kelt megállapodást azért írta alá, mert úgy gondolta, hogy nem fogja tudni bizonyítani, hogy az értékesítéshez a felperes hozzájárult. Az alperes ellenkérelmének további indokaként arra is hivatkozott, hogy a megállapodásban felsorolt árukészlet nem képezte a felperes tulajdonát, mivel ingó dolog lévén a tulajdonjog átszállásának az átadás is a feltétele, ezen ingók átadására pedig nem került sor. Ezért a megállapodás a felek felperesi tulajdonra vonatkozó tévedése miatt is érvénytelen. Hivatkozott arra is, hogy a felek ezen téves feltevését a megállapodás megkötésekor eljárt, annak megfogalmazásában segítséget nyújtott felperesi jogi képviselő okozta azon téves tájékoztatással, hogy az árukészlet a felperes tulajdona. Az alperesi képviselő hivatkozott arra is, hogy a felperes és a …............ Kft. között érvényben volt finanszírozási megállapodás – az üvegenként 10, 20 illetőleg 50 Ft-os kedvezmény – tartalma szerint kölcsönszerződésnek minősül, és a felperes által a …............ Kft-nek nyújtott kölcsön került a felperes által átkonvertálásra árutartozássá, amikor a felperes számára nyilvánvalóvá vált, hogy a …............ Kft. működése nem tartható fenn, és korábbi szándékától eltérően a …............ Kft-ben már nem kívánt tulajdonjogot szerezni. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a tartozás a …............ Kft. felperessel szembeni tartozása volt, melyért az alperest mint ügyvezetőt jogszabály alapján helytállási kötelezettség nem terheli, és amennyiben nem került volna átkonvertálásra áruhitellé, a felperes azt hitelezői igényként nyilvánvalóan bejelentette volna a …............ Kft-vel szemben indult felszámolási eljárásban. Ezen túlmenően az alperes ellenkérelmének indokaként előadta, hogy a megállapodásban a felek rögzítették a teljesítés módját és határidejét, miszerint annak módja nem az összeg megfizetése, hanem annak ügynöki tevékenység útján történő ledolgozása volt, ez pedig nem az alperes hibájából lehetetlenült, mert a felperes volt az, aki nem foglalkoztatta az alperest, így nem volt lehetősége ledolgozni a tartozását. Az alperesi ellenkérelemre tett érdemi nyilatkozatában a felperes vitatta, hogy ügyvezetője az alperest büntető feljelentéssel fenyegette volna meg a megállapodás aláírásának elmaradása esetére. Vitatta azt is, hogy hozzájárult volna ahhoz, hogy az alperes az árukészletet a működése és banki- és adótartozásai finanszírozása érdekében vagy bármely egyéb okból értékesítse. Vitatta azon alperesi állítást, hogy a …............ Kft. által feldolgozott, de továbbra is a székhelyén tárolt, általa a felperes felé leszámlázott árun a birtokbaadás megtörténtének hiányában nem szerzett tulajdonjogot. Álláspontja szerint a felperes és a …............ Kft. között fennállt azon gyakorlatra figyelemmel, miszerint az ilyen árukészlet kiadása a …............ Kft. által mindig a felperes rendelkezése alapján történt, rendszerint nem a felperes részére, hanem harmadik személy vevő részére, megállapítható, hogy a …............ Kft-nél tárolt árukészlet a felperes hatalmába került, ezáltal azon tulajdonjogot szerzett. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben mégsem állapítható meg, hogy azokon tulajdonjogot szerzett, akkor is kötelmi igénye keletkezett azok kiadására, melynek alapján azok felett ő és nem az alperes volt jogosult rendelkezni. Vitatta a felperes, hogy a felperesi jogi képviselő a
- június 23-án kelt megállapodás megkötésekor bármely jogszabály tartalmáról akár az árukészlet tulajdonjogával, akár mással Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 6 - kapcsolatosan bármilyen tájékoztatást adott volna a felek részére. Előadta továbbá, hogy a teljesítés megállapodásban rögzített módja csak egy lehetőség volt az alperes részére, és nem a teljesítés kizárólagos formája. A törvényszék megállapította, hogy a
- június 23-án kelt megállapodásba foglalt alperesi kötelezettségvállalás nem a Ptk.
- §-a szerinti tartozásátvállalás, mivel az nem az alperes és a …............ Kft. között jött létre, hanem az a Ptk.
- §-a szerinti tartozáselismerésnek minősül, mellyel az alperes elismerte, hogy az abban felsorolt árukészlet – mellyel a …............ Kft. nem tudott elszámolni a felperes felé – ellenértékével ő tartozik a felperesnek, amit ügynöki tevékenység kifejtésével teljesít
- december 31-ig. A
- §
(1)bekezdése szerint erre figyelemmel az alperest terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen. Ezen bizonyítási kötelezettsége körében az alperes a Ptk. 210. §
(4),
(1)és
(2)bekezdéseit megjelölve a megállapodás érvénytelenségére hivatkozott, ugyanakkor a
(3)bekezdés konkrét megjelölése nélkül hivatkozott a felek közös téves feltevésére is. A Ptk. 210. §
(4)bekezdése szerint akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Az
(1)bekezdés úgy rendelkezik, hogy aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A
(2)bekezdés értelmében jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. A
(3)bekezdés alapján ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. A Ptk. 236. §
(1)bekezdése szerint a megtámadási határidő egy év, azonban a
(3)bekezdés második mondata értelmében a megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. A Ptk. 117. §
(2)bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely, kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. A Pp. 164. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 206. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/35. szám - 7 - Az alperes állította, a felperesi ügyvezető tagadta, hogy az alperes a felperesi ügyvezető jogellenes fenyegetése hatására írta alá a megállapodást. A Ptk. 210. §
(4)bekezdéséhez írt magyarázat szerint a fenyegetés akkor állapítható meg, ha az ügyletkötéshez szükséges nyilatkozat egészében vagy részben a kilátásba helyezett személyi vagy vagyoni hátrány hatására keletkezett. A jogellenes fenyegetésnek olyan hátrány kilátásba helyezésének kell lennie, ami miatt a nyilatkozatot tevő a valós akaratától eltérő kijelentésre kész. A fenyegetésre alapított kérelem megalapozottságának vizsgálata kapcsán az elhangzott kijelentés tartalmán, közlésének körülményein túl az eset egyéb körülményeinek is jelentősége van. Az alperes indítványára meghallgatott …............ tanú vallomása nem támasztja alá a fenyegetés megvalósulását, a másik tanút, akinek meghallgatásától az alperes elállt, pedig nem e vonatkozásban, hanem azon állítása igazolására kérte meghallgatni, hogy a felperes az értékesítéshez hozzájárult. A fenyegetés körülményeit illetően maga az alperes sem nyilatkozott következetesen. A
- szeptember 12-i tárgyaláson személyesen azt nyilatkozta, hogy
- tavaszán, személyes találkozásuk alkalmával mondta neki az felperes ügyvezetője, hogy ha aláírja a megállapodást, akkor nem jelenti fel őt. A
- november 14-i tárgyaláson ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy
- januárjában fenyegette meg őt a felperesi ügyvezető a feljelentéssel. A felperesi ügyvezető, az alperes nyilatkozata és …............ tanúvallomása alapján a bíróság megállapította, hogy a megállapodás
- június 23-án történt aláírása alkalmával illetőleg közvetlenül azt megelőzően az alperest nem fenyegette meg a felperes illetőleg képviselője a feljelentéssel. A felperes a megállapodást nem készítette el előre, az közvetlenül az aláírását megelőzően, az alperes jelenlétében került megfogalmazásra és leírásra. Ezért még ha a fenyegetés korábban meg is történt volna – ami szintén nem nyert bizonyítást - annak alperes állításai szerinti időpontja és a megállapodás aláírása között eltelt időre figyelemmel akkor sem lenne megállapítható, hogy az alperes a megállapodást a fenyegetés hatására írta alá. Az általa is ellentmondásosan
- januárjára majd
- tavaszára tett fenyegetés és a megállapodás aláírása között eltelt időben az alperesnek lehetősége lett volna átgondolni a felperesi ügyvezető megállapodásra vonatkozó esetleges korábbi ajánlatát és szükség esetén jogi szakembertől tanácsot kérni. A
- augusztus 29-i megállapodás szerinti kölcsönszerződés megkötésének feltétele, a …............ Kft. banki tartozásainak átütemezése nem valósult meg, így az alperes a törvényszék álláspontja szerint alappal nem hivatkozhat a …............ Kft. felperessel szembeni pénzkölcsön-tartozására, amit a felperes aztán áruhitellé konvertált át. A perben rendelkezésre álló egyéb adatok sem bizonyítják azon alperesi állítást, miszerint a megállapodás szerinti árukészlet nem is maradt a …............ Kftnél, hanem a felperes által a …............ Kft-nek nyújtott kölcsönt konvertálta át a felperes árutartozásra. Ezt egyébként személy szerint az alperes sem állította, ellenkezőleg, a
- szeptember 12-én megtartott tárgyaláson személyesen úgy nyilatkozott, hogy „a
- június 23-i megállapodásban az a különbözet szerepel, amit a felperes nem szállított el, én pedig eladtam”. Ezzel szemben az eljárásban csak az alperesi képviselő hivatkozott a pénzkölcsön áruhitellé történt átkonvertálására mint kézenfekvő lehetőségre. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 8 - A
- június 23-án kelt megállapodás 5.) pontjának megszövegezése alapján kétségkívül megállapítható, hogy a felek a megállapodást abban a feltevésben kötötték, hogy az abban felsorolt áruk mind a felperes tulajdonát képezték. A
- június 23-án kelt megállapodásban felsorolt termékek közül egyedül a tankos almapaprika volt feldolgozatlan termék, a többi az alperes által feldolgozott volt. A felek egyező előadása alapján megállapítható, hogy amit a …............ Kft. feldolgozott, annak ellenértékét leszámlázta a felperesnek, amit a felperes beszámítással kifizetett. Ingóról lévén szó, birtokbaadás illetőleg egyéb módon történő átadás hiányában a törvényszék megítélése szerint ezen feldolgozott termékek nem kerültek a felperes tulajdonába, de kötelmi igénye keletkezett azok kiadására, ezért ezeket a …............ Kft. illetőleg az alperes a felperes hozzájárulása nélkül nem volt jogosult értékesíteni. A meghallgatott tanú vallomása alapján a törvényszék úgy ítélte meg, hogy az alperesnek sikerült bizonyítania, hogy ezen termékeket a …............ Kft. képviseletében eljárva az alperes a felperes hozzájárulásával értékesítette, hogy a …............ Kft. a működési költségeit, adó- és banki tartozásait fizetni tudja. Ez azonban a bíróság megítélése szerint nem jelenti azt, hogy a felperes ezáltal a …............ Kft. javára lemondott volna ezen, őt illető áruk ellenértékének a …............ Kft-vel szembeni későbbi érvényesítéséről. A tankos almapaprika feldolgozatlan volt, azaz annak ellenértékét a felperes számlázta le a …............ Kft-nek, aki azt beszámítással kifizette, és az a birtokába is került, azaz tulajdonjogot szerzett rajta, és így került általa értékesítésre. A tankos almapaprikát tehát az alperes mint saját tulajdonát értékesítette. A felperes által a …............ Kft-hez leszállított, a …............ Kft. által fel nem dolgozott tankos almapaprika vonatkozásában a …............ Kft. által kiállított stornó számla is azt támasztja alá, hogy az a felperes és a …............ Kft. között fennállt jogviszony és kölcsönös számlázás megszűnésekor a …............ Kft. által a felperestől megvásárolt, a …............ Kft. birtokába került, azaz a …............ Kft. tulajdonát képező áru volt. A fentiek alapján a törvényszék megállapította, hogy téves volt a felek azon közös feltevése, hogy a megállapodás szerinti árukészlet a felperes tulajdona volt. A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a szerződési nyilatkozat akkor támadható meg, ha aki azt tette, valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Azaz a felperesnek az alperes tévedését kellett volna felismernie. De mivel a felperes is tévedett, az kizárja, hogy felismerte az alperes tévedését. A felperes tévedése azt is kizárja, hogy az alperes tévedését szándékosan ő okozta. A
(2)bekezdés szerinti, jogi szakértő által a feleknek együttesen adott, a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatás adása nem nyert bizonyítást, a felperesi jogi képviselő e tekintetben tett előadására az alperes nem nyilatkozott, sőt, azt megelőző személyes meghallgatása alkalmával maga az alperes sem tett olyan nyilatkozatot, miszerint a megállapodás aláírásakor a felperesi jogi képviselő a megállapodásban foglalt ingók tulajdonjoga vonatkozásában a jogszabályok tartalmáról bármilyen tájékoztatást adott volna. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/35. szám - 9 - Erre az alperes az eljárás során csak a későbbiekben hivatkozott érdemi ellenkérelme egyik lehetséges jogcímeként. Esetleges olyan tájékoztatás megtörténte pedig fel sem merült, hogy az alperes mint ügyvezető és/vagy tulajdonos a …............ Kft. tartozásáért jogszabály alapján felelős lenne. Figyelemmel azonban arra, hogy a megállapodásban felsorolt termékek tulajdonjoga vonatkozásában a fent írtak szerint mindkét szerződő fél ugyanabban a téves feltevésben volt, a
(3)bekezdés alapján az alperes jogosult volt a kereseti kérelemmel szembeni kifogásként a megállapodás ez okból való érvénytelenségére hivatkozni. A megállapodásban felsorolt termékek közül a …............ Kft. által feldolgozatlan tankos almapaprika kivételével a többi termék vonatkozásában az azok tulajdonára vonatkozó közös téves feltevés azonban az alperes tartozáselismerése szempontjából nem tekinthető lényeges körülménynek, ugyanis mivel a felperesnek ha tulajdonjoga nem is állt fenn, de kötelmi igénye volt ezek kiadására, a …............ Kft. illetőleg képviseletében az alperes felperesi hozzájárulás nélkül ezekkel emiatt nem volt jogosult rendelkezni, felperesi hozzájárulás nélkül értékesíteni, azaz lényegében az alperesi tartozáselismerés szempontjából tekintve ezen áruk vonatkozásában ugyanaz volt a helyzet, mintha a felperes tulajdonát képezték volna. Az alperesnek azonban sikerült bizonyítania, hogy az értékesítéshez a felperes hozzájárult. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy azok ellenértékének a …............ Kft-vel szembeni érvényesítéséről a felperes lemondott volna. A megállapodásban felsorolt termékek közül a …............ Kft. tulajdonát képező feldolgozatlan, tankos almapaprika vonatkozásában viszont a fentiekkel szemben az alperesi tartozáselismerés szempontjából lényeges volt a tulajdonjog tekintetében a felek téves feltevése, mert a …............ Kft. tulajdona lévén a felperes azzal kapcsolatos jogosultsággal nem rendelkezett, a kiadása iránti kötelmi igénye sem állt fenn, azzal a …............ Kft. volt jogosult rendelkezni, így az értékesítéséhez nem volt szükség a felperes hozzájárulására, azaz ezen termék felperesi hozzájárulás nélküli értékesítése sem eredményezett volna semmilyen kötelezettséget a …............ Kft. számára és helyes nyilvántartás esetén semmilyen hiányt a felperesnél. Ezen termék ellenértéke vonatkozásában az alperes ennek ellenére tette - a tulajdonjog tekintetében a felek téves feltevésére figyelemmel - a tartozáselismerő nyilatkozatot. Annak ellenére, hogy a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 111. §
(1)bekezdése értelmében a Kft. tagja a társaság tartozásaiért fő szabály szerint nem felel, annak nincs akadálya, hogy azért a tag, az ügyvezető szerződéssel, tartozáselismerő nyilatkozattal kötelezettséget vállaljon. Ez történt a jelen perbeli megállapodásban is, mely a felek közös téves feltevése folytán a fentiek miatt a tankos almapaprika ellenértékének megfizetésére vonatkozó részében érvénytelen, egyéb részében annak érvénytelensége a fentebb írt indokok alapján nem állapítható meg. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a tartozás ügynöki tevékenység útján való ledolgozásának meghiúsulása mindkét fél magatartására visszavezethető, mert a felperesi ügyvezető és az alperes egyező nyilatkozata szerint egyik fél sem tett semmit a teljesítés ezen módjának a megvalósulása érdekében. Balassagyarmati Törvényszék …............/2012/
- szám - 10 - Hogy a megállapodás szerint az alperes
- december 31-ig jogosult volt ledolgozni az általa elismert tartozását, a törvényszék megítélése szerint nem azt jelenti, hogy ha addigra nem dolgozza le, az megszűnik, hanem azt, hogy azon időpontig a felperes a pénzösszeget idő előttiség miatt nem követelheti, de azt követően igen. A fentiek miatt a törvényszék az alperest a tankos almapaprika ellenértékének kivételével a megállapodásban foglalt többi termék ellenértéke, 14.690.198,- Ft tőke megfizetésére kötelezte. Mivel a felek megállapodása az ügynöki tevékenység útján való ledolgozás elmaradása esetére a pénzegyenérték megfizetésének esedékessége vonatkozásában rendelkezést nem tartalmazott, és nem merült fel az eljárás során, hogy a tartozás pénzben történő megfizetésére a felperes az alperest a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtását megelőzően felszólította volna, a késedelembe esés, így a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem felperes általi benyújtásának időpontjában,
- február
- napjában állapította meg. A fentieket meghaladóan a törvényszék a keresetet elutasította. A pervesztesség-pernyertesség aránya 66-34 % a felperes javára. Az eljárás illetéke az Itv.
- §
(2)bekezdése és 42. §
(1)bekezdésének a.) pontja alapján 1.341.000,- Ft. A felperes a fizetési meghagyásos eljárás során megfizetett 300.000,- Ft eljárási költséget, mely ebbe beszámítandó. A többi a felperes részére a peres eljárásra biztosított illetékfeljegyzési jogosultság folytán feljegyzésre került. A pernyertesség-pervesztesség arányára figyelemmel a felperest a teljes illetékből 456.000,- Ft terhelné. Ebből leszámítva az általa már megfizetett 300.000,- Ft-ot, a felperes 156.000,- Ft eljárási illetéket köteles megfizetni az államnak, míg az alperes 66 %-os pervesztességére figyelemmel a teljes illeték 66 %-át azaz 885.000,- Ft-ot. Egyik fél teljes pernyertessége esetén az ügyvédi munkadíj a 32/2003. (VIII. 22.) IM sz. rendelet 3. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdésének a.) és b.) pontjai alapján nettó 870.000,- Ft lenne. A részleges pernyertességre figyelemmel a felperest az alperestől ennek 66 %-a, azaz 574.200,- Ft, míg az alperest a felperestől ennek 34 %-a, azaz 295.800,- Ft ügyvédi díj illetné meg. Az 574.200,- Ft-ból kivonva a 295.800,- Ft-ot, a bíróság az alperest 278.400,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperes részére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
- július
- dr. Nádai Mónika sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó