A határozat elvi tartalma: Nincs akadálya annak, hogy a vállalkozó a hibás teljesítésből eredő kötelezettségeit egyösszegű díjfizetésével megváltsa. Pfv.V.20.973/2013/
- A Kúria a dr. Mészáros Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Farkas Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen alvállalkozói díj megfizetése iránt a Zalaegerszegi Törvényszéken 4.G.40.045/
- szám alatt folyamatban volt, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.249/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 127.000 (Egyszázhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 513.900 (Ötszáztizenháromezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
- október 16-án alvállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes 94.000.000 forint átalánydíj ellenében homlokzatépítési munka elvégzésére vállalt kötelezettséget. A szerződés mellékletét képező alperesi Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) C/IX.
- pontja alapján az alvállalkozói díjból az alperes 5 % jótállási és szavatossági biztosítékot tarthatott vissza (garanciális visszatartás), a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásától számított 3 év és 45 nap időtartamra. Arra az esetre, ha ebben az időszakban a felperessel szemben csőd, felszámolás, végelszámolás vagy egyéb más megszűnési ok miatt bírósági eljárást kezdeményeznek, az ÁSZF C/IX.
- pontja akként rendelkezett, hogy a biztosíték véglegesen az alperest illeti meg jótállási és szavatossági megváltás címén. A felperes ellen a perben nem szereplő ... Zrt.
- október 26-án előterjesztett kérelme alapján
- augusztus 24-én felszámolási eljárás indult. Az eljárás során az alperes hitelezői igénybejelentéssel nem élt. A felperes keresetében 5.138.655 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a garanciális visszatartás összege a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(5)bekezdése értelmében óvadéknak minősül, amellyel a felszámolási eljárás keretében 3 hónapon belül el kell számolni. Mivel az alvállalkozási szerződést megfelelően teljesítette, és az alperes szavatossági igényt sem érvényesített vele szemben a felszámolási eljárásban, a visszatartott összeget az alperesnek maradéktalanul meg kell fizetnie a részére. Álláspontja szerint az alperesi Általános Szerződési Feltételek C/IX.5. pontjának a Cstv. 38. §
(5)bekezdésével ellentétes rendelkezése a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §
(2)bekezdésébe, illetve nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, és így semmis. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 5.138.655 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes alvállalkozói díjából a garanciális javításokra visszatartott összeg az alperesi Általános Szerződési Feltételekben meghatározott felfüggesztő feltétel bekövetkeztével, a felperes elleni felszámolási eljárás kezdeményezésével a jótállási és szavatossági kötelezettségek megtérítéseként véglegesen az alperest illette meg. A felszámolás kezdő időpontjában tehát ez a követelés már nem képezte a felperes vagyonának részét, a Cstv. 38. §
(5)bekezdésében foglaltak ezért e követelés tekintetében nem alkalmazhatóak. Az pedig nem állapítható meg, hogy az Általános Szerződési Feltételek irányadó kikötése jogszabályba, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközne. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. §-át, 228. §át, a Pp. 206. §-át, valamint a Cstv. 38. §
(5)bekezdését. Az őt megillető alvállalkozói díjból a garanciális javításokra visszatartott összeg ugyanis, mivel lehetővé tette az alperes számára az esetleges javítások költségeinek közvetlen kielégítését, az álláspontja szerint óvadéknak minősül. Ezzel az összeggel ezért a vele szemben indult felszámolási eljárás során a Cstv. 38. §
(5)bekezdésében foglaltak szerint kellett volna elszámolni. Arra pedig a Ptk. 200. §
(1)bekezdése sem biztosít lehetőséget, hogy a garanciális visszatartás, illetve az óvadék összegét a felek eltérően minősítsék. Véleménye szerint a jóerkölcsbe is ütközik az, hogy szavatossági megváltás jogcímén a megrendelő véglegesen magánál tartsa az eredetileg a garanciális javításokra visszatartott összeget anélkül, hogy bármiféle szavatossági igénye egyáltalán felmerült volna. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A szerződés tartalmát a felek a Ptk. 200. §
(1)bekezdése szerint szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A felek a közöttük létrejött alvállalkozási szerződésben - a másodfokú bíróság helyes értelmezésének megfelelően - abban állapodtak meg, hogy a felperes az őt terhelő jótállási és szavatossági kötelezettségeket a szerződésben meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetében egyösszegű díjfizetéssel megváltja akként, hogy az alvállalkozói díjból a garanciális javításokra visszatartott összeg e jogcímen véglegesen az alperesnél marad. A Ptk. szabályai a hibás teljesítésből eredő kötelezettségek ilyen módon történő végleges megváltását nem zárják ki. Nincs törvényes akadálya annak sem, hogy a felek valamely szerződéses kötelezettségvállalás jogcímét, jogi rendeltetését módosítsák, illetve, hogy az erre irányuló szerződésmódosítás hatályba lépését valamely általuk meghatározott feltételhez kössék. A peres felek megállapodása tehát nem ütközik a Ptk. rendelkezéseibe. A Cstv. szabályainak alkalmazása pedig az alvállalkozási szerződés megkötésekor sem merülhetett fel, a szerződést ugyanis nem a felperessel szemben megindult felszámolási eljárás során, hanem mintegy két évvel a felszámolás kezdő időpontját megelőzően kötötték. A szerződés mellékletét képező Általános Szerződési Feltételek felperes által vitatott kikötése ezért nem ütközhet a Cstv. 38. §
(5)bekezdésébe, illetve a Cstv. egyéb rendelkezéseibe sem. Alaptalanul hivatkozott a felperes e szerződéses kikötés jóerkölcsbe ütköző voltára is. A perbeli alvállalkozási szerződés ugyanis egy nagy volumenű építési munka megvalósítása érdekében jött létre, amellyel összefüggésben saját megrendelőjével szemben az alperest is helytállási kötelezettség terhelte. Az építési munkák esetében pedig a szolgáltatás hibái gyakran csak a teljesítést követően hosszabb idő elteltével, a használat során jelentkeznek. A feleknek az Általános Szerződési Feltételek C/IX.5. pontjában foglalt megállapodása azt kívánta biztosítani, hogy az ilyen hibák kiküszöbölésének, illetve ellentételezésének a felperes gazdasági helyzetének megrendülése esetében is rendelkezésre álljon a fedezete. A megállapodásból az alperes számára nem származott egyoldalú előny, egyidejűleg ugyanis a Ptk. 314. §
(2)bekezdése értelmében megszűntek a felperes hibás teljesítésből eredő kötelezettségei. A szerződés érintett kikötése tehát nem ütközik a jóerkölcsbe sem. Az így érvényesnek minősülő megállapodás alapján pedig az eredetileg a garanciális javításokra visszatartott hátralékos felperesi alvállalkozói díjkövetelés (garanciális visszatartás) a megállapodásban előírt feltétel bekövetkezésével a felperes felszámolásának kezdő időpontja előtt megszűnt. A követelés tehát nem vált a felperes Cstv. 4. §
(1)bekezdése szerinti felszámolási vagyonának részévé. A Cstv. 38. §
(5)bekezdésének alkalmazása ezért - a másodfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - a perbeli esetben nem merülhet fel; a felperes a már megszűnt követelés teljesítésére megalapozottan nem tarthat igényt. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes - áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- május
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró