A határozat elvi tartalma: Agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetén a jogszabály által kötelezővé tett elektronikus úton benyújtandó tápanyag-gazdálkodási tervet és gazdasági naplót az adott évre vonatkozó formanyomtatványon kell benyújtani. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.275/2013/6.szám A Kúria dr. Helmeczy László ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január
- napján kelt 11.K.22.259/2012/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.22.259/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30 000 (harmincezer) forint költséget. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága
- december 16-án helyt adott a felperes agrár-környezetgazdálkodási támogatás iránti kérelmének a 61/2009.(V.14.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján. Az felperes a 2009/2010-es gazdálkodási évre
- május 10-én nyújtott be kifizetési kérelmet, amelynek a hatóság részben helyt adott, a határozat jogerőre emelkedett. A felperes
- május 16-án a 2010/
- gazdasági évre kifizetési kérelmet nyújtott be, melynek az első fokon eljáró hatóság részben helyt adott. Az elsőfokú határozat szerint a felperes a gazdasági napló, illetve a tápanyag-gazdálkodási tervet nem nyújtotta be a Jogcímrendeletben foglaltaknak megfelelően, ezért az
- §-ban szereplő szankció alkalmazására került sor. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- október 10-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes megállapította, hogy az ügyfél a gazdasági naplót, valamint annak mellékleteként a tápanyag-gazdálkodási tervet az MGSZH_GN_1 típusú nyomtatványon nyújtotta be
- november 29-én. Tekintettel arra, hogy
- szeptember
- napjától a szakhatóságnak csak az MGSZH_GN_2_1 és az MGSZH_GN_2_2 formanyomtatványokon benyújtott okiratot áll módjában elfogadni, az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el, amikor a Jogcímrendelet
- §
(3)és
(4)bekezdéseiben foglalt szankciót alkalmazta. Az alperes hivatkozott még a Jogcímrendelet 4. §
(1)és
(2)bekezdésére, 11. §
(1)és
(3)bekezdésére, a 15. §
(5)bekezdésére, 18. §
(7)és
(9)bekezdésére, valamint a
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
- §
(6)bekezdésére. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 11.K.22.259/2012/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság rámutatott, hogy a nyomtatványt kitöltő programnak a frissítése és a megfelelő nyomtatvány megkeresése az elektronikus rendszerben egyértelműen a felperes kötelezettsége. A jogerős határozat utal az ÚMVP Irányító Hatóságnak a 12/2011.(II.15.) Közleményére, amely a második gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervvel és gazdasági naplóval kapcsolatban megfelelő tájékoztatást ad az internetes honlapon. A közlemény egyértelműen tartalmazza, hogy az MGSZH_GN_2 jelű formanyomtatványon elektronikusan kell a gazdasági naplót benyújtani, és hogy
- szeptember
- napját követően az MGSZH_GN_1 jelű formanyomtatvány már nem alkalmazható. A bíróság szerint önmagában az, hogy az utóbbi formanyomtatvány
- szeptember
- napját követően is elérhető a honlapon, nem teszi jogszerűtlenné a határozatot, hiszen a felperes kötelezettsége lett volna megkeresni a kérelemhez igazodó hatályos formanyomtatványt. A bíróság utal arra, hogy a hatóság a Jogcímrendelet
- §
(9)bekezdése szerint ebben az esetben nem bocsáthat ki hiánypótlást, illetve az Eljárási tv. 38. §
(6)bekezdése az igazolás lehetőségét kizárja, így az alperes jogszerűen járt el. A Jogcímrendelet és az Eljárási tv. rendelkezései szigorúan meghatározzák a hatóság kötelezettségeit és jogosultságait, ugyanúgy, ahogy az ügyfélnek is, és ennek megfelelően járt el az alperes, illetve az elsőfokú hatóság. A hatóság nem sértette meg a Ket. 1. §
(2)bekezdésében és
- §-ában foglalt alapelveket sem. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint minden vonatkozó előírást betartott, az általános nyomtatványt kitöltő program használatával az ott akkor még elérhető MGSZH_GN_1 formanyomtatványt töltötte ki, azt határidőben benyújtotta és tartalmazott minden szükséges adatot. Véleménye szerint az alperesnek róható fel, hogy olyan rendszert alkalmaz, amely kifejezetten megtévesztő az ügyfelekkel szemben. Hivatkozott arra, hogy egyrészt az ügyfélkapunak azonnal vissza kellett volna jeleznie, hogy nem a megfelelő formanyomtatvány került kitöltésre, erre azonban nem került sor. Ez azonban a Ket.
- §
(2)bekezdése értelmében elvárható volt az alperestől. A felperes hivatkozott továbbá az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009.(X.14.) Korm. rendelet több szabályára, így 6. §
(2)bekezdésére,
- §-ára, valamint a
- §ára. Ezekből a felperes azt a következtetést vonta le, hogy az alperes nem járt el a jogszabályokban rögzítettek szerint, amikor a GN_2 jelölésű formanyomtatvány regisztrálásakor nem inaktiválta a GN_1 jelölésű formanyomtatványt, illetve annak esetleges alkalmazása során nem kért hibaüzenet-küldést. Véleménye, hogy a Jogcímrendeletben alkalmazott levonás mindezek szerint jogszabálysértő, ezért kérte a Kúriát a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új határozat meghozatalára, másodlagosan kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kezdeményezte. Az ügyben az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Ebben utalt arra, hogy mezőgazdasági támogatási ügyben az elektronikus úton történő iratok benyújtásának szabályait az Eljárási tv.
- §-a tartalmazza. Ennek értelmében a mezőgazdasági támogatásra jogosult köteles nyomtatványon, elektronikus úton benyújtani a támogatási üggyel kapcsolatos iratait. A jogszabályok által előírt kötelezettségnek a támogatási ügyben eljáró hatóság jelen esetben eleget tett, ugyanis az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (ÚMVP IH) a
- február 15-ei 12/
- számú Közleményében tájékoztatta a támogatásra jogosultakat, hogy a tápanyag-gazdálkodási terv, illetve a gazdálkodási napló vezetésére és benyújtására szolgáló nyomtatványok - adattartalmuk változása miatt - módosulnak, ezért új nyomtatványon kell az adatokat beküldeni az MgSzH Hivatalhoz, továbbá arról is tájékoztatást adott, hogy a tápanyag-gazdálkodási terv, illetve a gazdálkodási napló adatait az ebből a célból működtetett elektronikus felületen keresztül az MgSzH Hivatalhoz kell benyújtani. Véleménye szerint a jogszabályok nem írnak elő olyan kötelezettséget a hatóság részére, hogy támogatási ügyben eljáró hatóságnak inaktiválnia kell a korábban hatályos nyomtatványokat. Álláspontja szerint az ÚMPV IH közleménye oly mértékben világos előírásokat tartalmazott, hogy nem lehet kétséges a támogatásra jogosultnak az, hogy a szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettségüknek milyen formában és módon kell eleget tennie. Erre tekintettel kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Jogcímrendelet 15. §
(5)bekezdése szerint a tápanyaggazdálkodási terv
- számú mellékletben foglalt adattartalmának az elektronikus úton való benyújtási kötelezettségéről, míg a
- §
(7)bekezdése a gazdálkodási napló elektronikus benyújtási kötelezettségéről szól. A Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a gazdálkodási napló adattartalmának benyújtása vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs. Jelen ügyben a felek között nem volt vitás, hogy a felperes benyújtotta a gazdasági naplót, valamint a tápanyag-gazdálkodási tervet az MgSzH-hoz. Ezt azonban az MGSZH_GN_1 formanyomtatványon tette, amely az első gazdálkodási évre vonatkozott. A második gazdálkodási évtől kezdődően az MGSZH_GN_2_1 és az MGSZH_GN_2_2 formanyomtatvány alkalmazandó, amelyet az ügyfelek részére az ÚMVP Irányító Hatóságának 12/2011. (II. 15.) Közleménye hozott tudomásra. A hatóság a rossz formanyomtatvány adattartalmát nem vizsgálta. Megállapítható, hogy a 12/2011. (II. 15.) IH Közlemény utal a Jogcímrendelet 18. §
(7)és
(9)bekezdésére, valamint két web címen gyors-hivatkozást tartalmaz a vonatkozó nyomtatványokra. Az adott honlapon az MGSZH_GN_2 formanyomtatvány letölthető. A „web GN" elektronikus benyújtásában történt változásra a Közlemény, illetve a honlap külön is felhívja a figyelmet. A megfelelő nyomtatvány megkeresése és kitöltése a felperes kötelezettsége. A Kúria rámutat: az IH Közlemény útján elérhető a GN_2 jelű formanyomtatvány, közzététele és alkalmazási kötelezettsége nem a Közleményen, hanem jogszabályon alapul: a Jogcímrendelet - fentebb idézett - 15. §
(5)bekezdésén és 18. §
(7)és
(9)bekezdésén. Ennek nem teljesülése esetén jogszerű a Jogcímrendelet 52. §
(3)és
(4)bekezdésnek alkalmazása. A Jogcímrendelet 52. §
(3)bekezdés szerint, ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 15. §
(5)bekezdésben előírt, a tápanyag-gazdálkodási terv
- számú mellékletben foglalt adattartalmának benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy a célprogramra az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg ott meghatározott százalékára nem jogosult. Az
- §
(4)bekezdés pedig a gazdasági naplót érinti, amennyiben úgy rendelkezik, hogy ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 18. §
(7)bekezdésében előírt, a gazdálkodási napló meghatározott adatainak benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy az intézkedésre az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg ott meghatározott százalékára nem jogosult. A Ket. 1. §
(2)bekezdése szerint „A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el." A Kúria megítélése szerint a Ket. 1. §
(2)bekezdésének sérelme nem állapítható meg. A Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése a gazdasági napló elektronikus benyújtására vonatkozóan - mivel a Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése kifejezetten visszautal a 18. §
(7)bekezdésre, amely az elektronikus benyújtásról szól - nem teszi lehetővé a hiánypótlást. A hatóság indokolási kötelezettsége ezért nem terjed ki az el nem fogadható formanyomtatványon szereplő adatok értékelésére. A hatóság a rossz formanyomtatvány adattartalmát nem vizsgálhatta. A Kúria megállapítja: a hatóságnak az ügyféli jogok elősegítésére irányuló kötelezettsége csak a jogszabályi keretek között (így adott esetben a Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdésének a figyelembevételével) érvényesülhet. A felperes hivatkozott az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E.Korm. rendelet) 6. §
(2)bekezdésének valamint
- §-ának és
- §-ának sérelmére is. Az E.Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében „Ha külön jogszabály írja elő meghatározott tartalmú űrlap használatát, vagy a szervezet saját hatáskörében - a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében - rendszeresít űrlapot, azt a kormányzati portálon keresztül is elérhetővé kell tenni." Az E.Korm. rendelt
- és
- §-a pedig a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E rendelkezésekből nem következik, hogy az EMVA-ból nyújtott agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások eléréséhez szükséges kifizetési kérelmek esetén az elektronikus rendszernek az ügyfél tévedéséből adódó hibákat is jeleznie kell. Az E.Korm. rendelet felperes által jelölt rendelkezései közül egyedül a
- §
(3)bekezdés második mondatában foglaltak mutatnak távoli összefüggést a felülvizsgálat tárgyát képező üggyel. E szabály szerint „Biztonsági kockázat vagy az átvitel hiányosságának észlelése esetén a rendszer megtagadja az elektronikus küldemény befogadását, és a megtagadás tényéről - annak okának feltüntetése mellett a felhasználót tájékoztatja." Jelen ügyben megállapítható, hogy a nem megfelelő formanyomtatvány kitöltése sem biztonsági kockázatnak, sem átviteli hiányosságnak nem tekinthető. Egyébiránt a Kúria az alperes álláspontját osztja, amelynek értelmében mezőgazdasági támogatási ügyben az elektronikus úton történő iratok benyújtásának szabályait az Eljárási tv. 37. §-a tartalmazza. A fentiekre tekintettel a Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.22.259/2012/3. számú ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. Az illetékről szóló rendelkezés illetékekről szóló - módosított
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó