← Magyarország

Kfv.35292/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Agrár-környezetgazdálkodási támogatás esetén a jogszabály által kötelezővé tett elektronikus úton benyújtandó tápanyaggazdálkodási tervet és gazdasági naplót az adott évre vonatkozó formanyomtatványon kell benyújtani. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.292/2013/3.szám A Kúria dr. Pallagi Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

  1. február
  2. napján kelt 8.K.29.887/2013/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.29.887/2013/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint elsőfokú és 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009.(V.14.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján
  6. június 30-án támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatósága helyt adott. A hatóság helyt adott a felperes területazonosítási kérelmének is. A felperes 2009/
  7. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatósága helyt adott, és 1.311.010 forint támogatási összeg kifizetéséről rendelkezett. A felperes a következő, a 2010/
  8. gazdálkodási évre
  9. május 4-én kérelmet terjesztett elő, amelyhez
  10. október 18-án az MGSZH_GN_1 típusú formanyomtatványon a gazdálkodási naplót, valamint annak mellékleteként a tápanyaggazdálkodási tervet benyújtotta. Az MVH elsőfokú hatósága a felperes támogatási kérelmének részben adott helyt és az adott gazdasági évre vonatkozóan 714.619 forint támogatási összeget állapított meg. Az elsőfokú határozat indokolása szerint a felperes nem nyújtotta be határidőre a tápanyaggazdálkodási tervet, így a Jogcímrendelet
  11. §

(3)-
(4)bekezdése alapján a célprogramra jutó támogatási összeg 30%-a levonásra került. A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, az indokolását jogszabályi hivatkozás tekintetében megváltoztatta. A hatóság szerint az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el, amikor a Jogcímrendelet 52. §
(3)és
(4)bekezdésében foglalt szankciókat alkalmazta. A Jogcímrendelet által előírt határidő jogvesztő határidő, így a
  1. november
  2. napja után benyújtott tápanyaggazdálkodási tervet, valamint gazdasági naplót az alperes figyelembe venni nem tudta, a határidők elmulasztása miatt a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  3. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
  4. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint igazolásnak nincs helye, a Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése pedig egyértelműen kizárja a hiánypótlás lehetőségét. A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az ügyben eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatával az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. A bíróság megállapította, hogy az alperes határozatában nem megalapozottan hivatkozik a Jogcímrendelet 52. §
(3)és
(4)bekezdésében foglalt tartalmi hiányosságok meglétére, mivel a perrel érintett közigazgatási hatósági eljárásban a felperes kérelmének tartalmi vizsgálata nem történt meg. Tartalmi vizsgálat hiányában erre az okra alapítottan megalapozott döntés nem volt hozható. A bíróság szerint önmagában nem elfogadható az a hatósági hivatkozás, hogy a felperes a kérelmét nem a megfelelő nyomtatványon nyújtotta be. A bíróság felhívta a Ket. 1. §
(1)bekezdésében, 2. §
(3)bekezdésében és 5. §
(1)bekezdésében foglalt alapelveket, ügyféli jogokat, illetve utalt a hatóságnak a Ket. 50. §
(1)bekezdéséből eredő tényállás-tisztázási kötelezettségére, valamint a Ket.
  1. § e) pontjában foglalt indokolási kötelezettségre is. A bíróság rámutatott: a felperes elektronikus úton benyújtotta a tápanyaggazdálkodási tervet és a gazdálkodási naplót, ezt az MGSZH rendszere vissza is igazoltatta azzal kapcsolatban, hogy a nyomtatvány nem volt megfelelő - az MGSZH rendszere hibaüzenetet nem küldött a felperes részére. A jogerős bírósági döntéssel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Jogcímrendelet
  2. §
(5)bekezdésére, 18. §
(7)és
(9)bekezdésére, valamint az ÚMVP irányító hatóságnak a 12/2011.(II.15.) közleményére. Álláspontja szerint a jogszabályhelyekből egyértelműen következik, hogy a második gazdálkodási évben az MGSZH_GN_2 jelű formanyomtatványon kell benyújtani a
  1. gazdasági évre vonatkozó tápanyaggazdálkodási tervet és gazdálkodási naplót. A honlapon a hatóság jól láthatóan feltüntette, hogy melyik formanyomtatvány melyik gazdálkodási évre vonatkozik. A hatóság a Jogcímrendelet
  2. §
(9)bekezdése alapján az ügyben nem bocsáthatott ki hiánypótlási felhívást, így a Jogcímrendelet 52. §
(3)és
(4)bekezdésében foglalt szankció alkalmazása jogszerű volt. Véleménye, hogy a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján nem hozott megalapozott döntést, a tényállást nem állapította meg megfelelően, illetve a megállapított tényekből helytelen következtetéseket vont le. Minderre tekintettel kérte a Kúriát elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a felperes keresetének az elutasítására, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróság új eljárásra történő utasítására. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§
(1)bekezdése alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Jogcímrendelet 15. §
(5)bekezdése szerint a tápanyaggazdálkodási terv
  1. számú mellékletben foglalt adattartalmának az elektronikus úton való benyújtási kötelezettségéről, míg a
  2. §
(7)bekezdése a gazdálkodási napló elektronikus benyújtási kötelezettségéről szól. A Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése kifejezetten arról rendelkezik, hogy a gazdálkodási napló adattartalmának benyújtása vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs. Jelen ügyben a felek között nem volt vitás, hogy a felperes benyújtotta a gazdasági naplót, valamint a tápanyaggazdálkodási tervet az MgSzH-hoz. Ezt azonban az MGSZH_GN_1 formanyomtatványon tette, amely az első gazdálkodási évre vonatkozott. A második gazdálkodási évtől kezdődően az MGSZH_GN_2_1 és az MGSZH_GN_2_2 formanyomtatvány alkalmazandó, amelyet az ügyfelek részére az ÚMVP Irányító Hatóságának 12/2011. (II. 15.) Közleménye hozott tudomásra. A hatóság a rossz formanyomtatvány adattartalmát nem vizsgálta. Megállapítható, hogy a 12/2011. (II. 15.) IH Közlemény utal a Jogcímrendelet 18. §
(7)és
(9)bekezdésére, valamint két web címen gyors-hivatkozást tartalmaz a vonatkozó nyomtatványokra. Az adott honlapon az MGSZH_GN_ formanyomtatvány letölthető. A „web GN" elektronikus benyújtásában történt változásra a Közlemény, illetve a honlap külön is felhívja a figyelmet. A megfelelő nyomtatvány megkeresése és kitöltése a felperes kötelezettsége. A Jogcímrendelet 52. §
(3)bekezdés szerint, ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 15. §
(5)bekezdésben előírt, a tápanyaggazdálkodási terv
  1. számú mellékletben foglalt adattartalmának benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy a célprogramra az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg ott meghatározott százalékára nem jogosult. Az
  2. §
(4)bekezdés pedig a gazdasági naplót érinti, amennyiben úgy rendelkezik, hogy ha a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 18. §
(7)bekezdésében előírt, a gazdálkodási napló meghatározott adatainak benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy az intézkedésre az előző gazdálkodási évre jutó támogatási összeg ott meghatározott százalékára nem jogosult. Az alperes által felülvizsgálni kért jogerős ítélet szerint a hatóság nem segítette elő a Ket. 5. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügyféli jogok gyakorlását, a határozat nem tartalmazza a Ket. 72. §
(1)bekezdés e) pontja szerint a megállapított tényállást, és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat. A Kúria megítélése szerint nem helytállóak a jogerős ítélet fenti megállapításai. A Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése a gazdasági napló elektronikus benyújtására vonatkozóan mivel a Jogcímrendelet 18. §
(9)bekezdése kifejezetten visszautal a 18. §
(7)bekezdésre, amely az elektronikus benyújtásról szól - nem teszi lehetővé a hiánypótlást. A hatóság indokolási kötelezettsége ezért nem terjed ki az el nem fogadható formanyomtatványon szereplő adatok értékelésére. A hatóság a rossz formanyomtatvány adattartalmát nem vizsgálhatta, azonban a 12/
  1. (II. 15.) IH Közlemény felhívta a figyelmet arra, hogy az adattartalom a korábbi évekhez képest megváltozott. A Kúria megállapítja: a hatóságnak az ügyféli jogok elősegítésére irányuló kötelezettsége csak a jogszabályi keretek között (így adott esetben a Jogcímrendelet
  2. §
(9)bekezdésének a figyelembevételével) érvényesülhet. Nem helytálló a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy pusztán azért, mert az ügyfél nem a GN_2 jelű formanyomtatványon nyújtotta be az adatokat, a jogkövetkezmény automatikus alkalmazására nem kerülhet sor. A IH Közlemény útján elérhető a GN_2 jelű formanyomtatvány, mindennek a közzététele és alkalmazási kötelezettsége pedig nem a Közleményen, hanem jogszabályon alapul: a Jogcímrendelet - fentebb idézett - 15. §
(5)bekezdésén és 18. §
(7)és
(9)bekezdésén. Ennek nem teljesülése esetén jogszerű a Jogcímrendelet 52. §
(3)és
(4)bekezdésnek alkalmazása. A Kúria végezetül megjegyzi, hogy az IH Közlemény
  1. február 15én került közzétételre. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(4)bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. § alapján kötelezte az első fokú és felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A Kúria ítéletének a kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(3)bekezdés d) pontján, 43. §
(3)bekezdésén, 50. §
(1)bekezdésén és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdésben foglaltakon alapul. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró sk.előadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.