Kfv.II.39.111/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Bagossy Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 7.K.30.574/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott és Kfv.
- sorszám alatt pontosított felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 7.K.30.574/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint költséget. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) illetéket az Állam viseli. Bíróság belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Komádi Város Önkormányzat Jegyzője
- június 19-én helyszíni szemlét tartott a felperes szám alatti ingatlanán. Megállapította, hogy a lakóépület életveszélyes, ezért ugyanazon a napon meghozott 5521/
- számú határozatával kötelezte a felperest a lakóépület oldalfalának szakszerű alátámasztására, az utcafronti födémszerkezet aládúcolására felelős műszaki vezető bevonásával, a lakóépület használatát egyúttal megtiltotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október 6-án kelt KH.3964-3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy a helyszíni szemle egyértelműen igazolta az életveszélyes helyzet fennállását, ezért az építésügyi hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 47.§
(2)bekezdés d) pontja alapján jogszerűen járt el és rendelkezett az életveszélyes állapot megszüntetéséről. A kötelező rendelkezés meghozatalát nem tette szükségtelenné az a tény, hogy a felperes időközben az épület homlokzati falának helyreállítását megkezdte. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 163.§
(1)bekezdését, 164.§
(1)bekezdését, 206.§
(1)bekezdését, 177.§
(1)bekezdését, 339/A.§-át, 339/B.§-át. Állítása szerint a bíróságnak a kereseti tényállítások alapján a bizonyítási indítványának megfelelően szakértővel kellett volna vizsgálnia az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket. Mire a határozatot a részére kézbesítették, már az épület helyreállítása megtörtént, így az eljárás és a határozat hozatala szükségtelen és indokolatlan volt. Nem vizsgálták azt a tényt, hogy a veszélyes helyzetet éppen a szomszédos telek tulajdonosa, Város Önkormányzata okozta. Ezt a kifogását az eljárás során nem bírálták el. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. felelősségének vizsgálatára folyamatban. ellenkérelmében a jogerős ítélet Utalt arra, hogy a szomszéd külön polgári peres eljárás van A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt arra hivatkozott, hogy a határozat meghozataláig az életveszélyessé vált épület helyreállítása megtörtént, ezért a határozatot jogsértően hozták meg. Az Étv. 47.§
(2)bekezdés d) pontja értelmében az építésügyi hatóságnak kötelezően intézkednie kell, ha azt állapítja meg, hogy az építmény állapota életveszélyes. Így a közigazgatási hatóságnak a helyszíni szemlén tapasztalt életveszélyes állapot alapján határozatot kellett hoznia az életveszély elhárítására. A határozat nem tekinthető jogsértőnek csak amiatt a felperesi állítás miatt, hogy időközben a felperes az életveszély elhárítására önként intézkedéseket tett. A hatóság rézére jogszabályban előírt kötelező intézkedési kötelezettség alól ez a körülmény nem mentesít. A peres eljárás során bizonyítás lefolytatására nem volt szükség, a helyszíni szemle és a szemlén készült fényképfelvételek egyértelműen igazolták az életveszélyes helyzet fennállását. A tényállás tisztázott volt, a bizonyítékok egyértelműen alátámasztották, hogy az alperes megalapozott és törvényes határozatot hozott, ezért az elsőfokú bíróság az eljárása során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat nem szegte meg. Az elsőfokú bíróság jogszerűen mellőzte a felperes szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát, mert szakértői bizonyítás lefolytatása a perben szükségtelen volt. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy Város Önkormányzatával szembeni kárigény külön eljárásban érvényesíthető, önmagában az a hivatkozás, hogy az önkormányzat hibájából ázott az épület hátsó fala, még nem zárja ki az eljárásból az elsőfokú építésügyi hatóságot. A felperes a közigazgatási eljárás során az önkormányzattal szemben kizárási indítványt nem terjesztett elő és a felelősség állítása - tartalmában - kizárási kérelemként sem értelmezhető. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A pervesztes felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§ alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró