Kfv.II.39.139/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Posta Attila ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felpereseknek a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a személyesen eljáró beavatkozott, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- február 20án kelt K.27.271/2005/
- számú ítélete ellen a felperesek által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei K.27.271/2005/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó
- május 26-án fennmaradási engedély kérelmet nyújtott be az építési engedélytől eltérően megépített terepalakítási munkákra. Megismételt eljárásban az eljárásra kijelölt Tét Város Jegyzője a
- március 24-én kelt 495-7/
- számú határozatával az engedélytől eltérő módon végzett terepalakításra és csapadékvíz elvezetésre a végleges fennmaradási engedélyt kikötésekkel megadta. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július 25-én kelt H-742-8/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság igazságügyi műszaki szakértői bizonyítást folytatott le. A szakértői bizonyítás eredményeként megállapította, hogy az építésügyi hatóság határozatában foglalt kikötésekkel megvalósított terepalakítás esetén a csapadékvíz a felperesi szomszédos ingatlanra nem folyik át, az a beavatkozói telken belül elszivárogtatható, így a megadott fennmaradási engedély az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 47.§
(8)és
(9)bekezdésében írt követelményeket kielégíti, az alperes határozata megalapozott és törvényes. A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, mert álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 163.§
(1)bekezdését, az OTÉK 47.§
(8)és
(9)bekezdését, 57.§
(3)bekezdését. Kérték ezért a jogerős ítélet "megváltoztatását" a kereseti kérelmük szerint. Állították, hogy a hatósági kikötések ellenére a csapadékvíz elvezetése és elszivárogtatása nem bizonyított. Lakóingatlanuk pincéje vizesedik, a beavatkozói ingatlanon zajló folyamatos tehergépjármű forgalom az ingatlanukban statikai problémákat okozhat. A szakértői vélemény nem adott valamennyi problémára választ és a bíróság jogsértően mellőzte tanúbizonyítási indítványukat. Helyszíni tárgyalást is kértek, melynek a bíróság nem tett eleget. A terepszint olyan irányban lejt, hogy a csapadékvíz az ingatlanuk felé folyik. Mindezen kérdések tisztázása nélkül a bíróság megalapozatlan döntést hozott. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. Az alperesi beavatkozó terjesztett elő. ellenkérelmében felülvizsgálati a jogerős ellenkérelmet ítélet nem A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben további bizonyítás szükségességére hivatkozás mellett lényegében a bizonyítékok felülmérlegelését kérték. Állították, hogy a bizonyítási indítványuk mellőzése miatt a tényállás hiányos, az abból levont következtetés téves, a szomszédos ingatlan csapadékvíz elvezetése körében előírt hatósági kikötések a víz átfolyását nem akadályozzák meg. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a felperesek kérésére szakértői bizonyítást folytatott le, a szakértőt meg is hallgatta és az így lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megalapozottan állapította meg, hogy az alperes határozatának törvényességét megerősítő szakértői vélemény aggálymentes, ezért azt jogszerűen fogadta el ítélkezése alapjául. A szakértői vélemény szerint a hatóság által előírt kikötések biztosítják a perbeli ingatlanon a csapadékvíz biztonságos elszivárogtatását, ezért az alperes határozata törvényes és megalapozott. A felperesek állították, hogy pincéjük vizesedésének oka a beavatkozói ingatlanon végzett terepfeltöltés, de ezt az állításukat a szakértői vélemény nem igazolta. A felperesek által kért bizonyítási indítvány - helyszíni tárgyalás tartása, a közigazgatási hatóság munkatársának tanúkénti meghallgatása - nem alkalmas arra, hogy a csapadékvíz felperesek által állított átszivárgásának okát hitelt érdemlő módon bizonyítsa, ezért a bizonyítási indítvány mellőzése az elsőfokú bíróság részéről jogszerű volt. A felperesek alaptalanul állították azt is, hogy a perbeli szakértői vélemény nem tért ki valamennyi általuk felvetett problémára, ezért a szakvélemény megalapozatlan. A perben kirendelt szakértő a kirendelés tárgya körében valamennyi releváns körülményt feltárt, a körülményeket megvizsgálta, így a szakvéleménye kétség kívül megalapozott. A szakértőnek nem kellett vizsgálnia olyan kérdéseket, amelyek nem állnak közvetlen összefüggésben a beavatkozói ingatlanon keletkező csapadékvíz elszivárogtatásával, továbbá a szakértőnek nem volt feladata a felperesi épület szerkezetének, statikai állapotának, szigetelésének vizsgálata. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése és 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte a felpereseket az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. Az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2008. január 30. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró