← Magyarország

Gfv.30304/2013/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes termékét megelőzően volt a felperesi termékkel lényegében azonos külsejű termék a magyar piacon forgalomban, így az alperes nem másolta le a felperes termékét, hanem mind a felperes, mind az alperes ezen termékét másolta le. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.304/2013/7.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Sár és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horváth Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. László Áron Márk ügyvéd által képviselt alperes ellen tisztességtelen paci magatartás megállapítása iránt a Győri Törvényszék előtt 31.G.20.211/

  1. számon indult és a Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.340/2012/
  2. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 254.0000 (kettőszázötvennégyezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
  3. februárjától novemberéig beton alapú térkövet gyártott három méretben: járdakő, udvarkő, utcakő néven, majd ezt követően a térkövek B Téglakő fantázia néven kerültek forgalomba. A felperes a per tárgyát képező terméke 5/6/8x24x12 cm méretű, melyet három színben állítanak elő és antikolt felületű, összhatásában egy hagyományos téglára emlékeztet. Reklámjaiban a felperes a terméket akként hirdette, hogy éppen olyan mint egy igazi klasszikus tégla a boldog békeidőkből. A termék forgalmazása
  4. májusában kezdődött, az érdemi volumenű értékesítés
  5. augusztusában indult meg.
  6. áprilisában a XXIX. Nemzetközi Építőipari Konstruma Szakkiállításon Konstruma újdonságdíjat nyert. Az alperes
  7. márciusától gyártja a P fantázianevű térkövet. Reklámja szerint az megszólalásig hasonlít a klasszikus bontott kisméretű téglához. A térkő mérete, színe, összhatása megegyezik a felperes termékével. Ugyanakkor, míg a B Téglakő 80x120 cm nagyságú szabvány raklapon, fóliázás és eredetjelzés felirat nélkül, addig az alperes terméke eltérő méretű, 120x100 cm-es raklapon, fóliázva kerül forgalomba, feltüntetve a Leier márkanevet és az alperes internetes elérhetőségét. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes P fantázianevű térkőtermékeinek előállításával, forgalomba hozásával, reklámozásával, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  8. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.)
  9. §-a szerinti jogsértést követte el. Kérte továbbá, kötelezze ezért a bíróság az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a téglatest alakú 24(+-1) cm x 12(+-1)cm x 5-8 cm méretű antikolt téglavörös és agyagbarna színű betontérkő további előállításától, forgalomba hozatalától, reklámozásától. Kötelezze az alperest elégtétel adására az ítélet rendelkező részének megjelentetésére a HVG című hetilapban, illetve a társaság honlapján. Rendelje el a jogsértéssel érintett áruk kereskedelmi forgalomból történő visszavonását, a raktáron levő áruk megsemmisítését. Kötelezze az alperest, hogy szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról. Előadta, hogy az alperes terméke megszólalásig hasonlít a felperes termékére, a csekély eltérést a fogyasztók nem észlelik. A felperesi termék újszerűségét a Konstruma Újdonságdíj igazolja. Az adott terméket a felperes tette ismertté, az alperes azt szolgai módon utánozza és ezzel a felperes reklám- és marketing eredményét sajátítja el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesi termék nem rendelkezik olyan kifejezett egyedi jelleggel, amelyet az alperes csak a felperes termékéről tudott volna lemásolni. A felperes piacra lépésekor már több olyan termék volt a piacon elérhető, mely színében, méretében kivitelében a bontott téglára emlékeztetett. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Többek között rámutatott, a felperes termékét megelőzően a kisméretű téglát utánzó, a B Téglakővel azonos árukülsővel rendelkező térkövek már megjelentek a magyar piacon, így az alperesi termék nem a felperesi termék szolgai utánzása. A termék csomagolása figyelemfelhívó módon eltér a felperes termékétől. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett a felperessel abban, hogy a térkő funkciójú és beton alapanyagú térkövek körében kell, lehet vizsgálni a jellegbitorlást. Az összbenyomásában kisméretű, bontott téglára hasonlító és a sokoldalú felhasználhatósága miatt elsődlegesen térkő funkcióval rendelkező termék már az alperes piacra lépésekor is jelen volt. Ez a termék az F Kft. V A nem antikolt térköve volt, amely terméket már 2004-ben reklámozták és 2005-től kezdődően ténylegesen is értékesítették. Más, az alperes által hivatkozott termékek tekintetében, a külső megjelenés eltérésére figyelemmel a másodfokú bíróság nem látta megállapítónak, hogy azok figyelembe vehetők lennének mint a felperesi termék külsejével azonos, már korábban a magyar piacon jelenlevő termékek. A másodfokú bíróság megítélése szerint, az F Kft. fenti terméke széles körben ismertté váltnak tekintendő, annak ellenére, hogy viszonylag csekély mennyiségben került értékesítésre. Ennek oka elsődlegesen a termék ára volt. A felperes terméke ezzel szemben lényegesen alacsonyabb áron került forgalomba, amely döntően a felperes technológiai innovációjának a következményeként, ami a jellegbitorlás szempontjából közömbös. A felperesi termék kedvező árára a felperes reklámja is felhívta a figyelmet, hiszen azt tartalmazta, hogy az ilyen különleges antikolt kő, eddigi árának harmadáért vásárolható meg. Ily módon az alperes termékének piacra kerülésekor az adott termékfajta jellegzetes árukülseje nem a felperes termékéhez volt köthető. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. E körben a Tpvt.
  10. §-ában, illetve a Pp.
  11. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott. Másodlagosan mindkét fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, a Pp.
  12. § /2/ bekezdésében, a
  13. § /1/ bekezdésében, illetve
  14. §ában foglaltak megsértésére hivatkozással. Nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával, hogy az F Kft. V A nevű antikolt térköve összbenyomásában megegyezik a felperes termékével. Előadta, a V A termék 21x7x6 cm méretű és színe is eltér a felperesi terméktől. Utalt arra, a 15/F/
  15. szám alatt csatolt forgalmazási adatok nem is a V A termékre vonatkoznak. Az F Kft. egy másik terméke, amely kisméretű téglalap alakú volt, nem tekinthető ismertnek, hiszen a forgalmazási adatok egyértelműen igazolják, hogy 2005-
  16. között 6829 m2,
  17. és
  18. között 2121 m2 mennyiség került értékesítésre. Ez elenyésző mennyiség az éves 5 és 5,5 millió m2 térkő forgalomhoz viszonyítva. A termék nem Magyarországon került előállításra és ÉMI engedéllyel sem rendelkezett. Az F Kft. egyébként nem kifogásolta a felperesi termék piacra vitelét. A felperes hangsúlyozta, termékének jellemzői a mérete, az antikolt felületi kiképzése, színe, anyaga. Emiatt tartják azt a fogyasztók jellegzetesnek, újszerűnek. A termék a körükben ismertté vált, amit kellően igazol a fellebbezési eljárásban csatolt 172 kereskedő által kitöltött kérdőív és a 44 fogyasztói nyilatkozat. Újszerűségét a Konstruma Újdonságdíj is igazolja. Tévesnek tartotta, hogy termékének főjellemzője az ára. Állította, a felperes és az alperes terméke összetéveszthető, amit G R fogyasztói panasza is bizonyít. Egyébként is a jellegbitorlás megállapításához nincs szükség arra, hogy ténylegesen sor kerüljön a megtévesztésre. Az alperesi termék eltérő csomagolását nem tartotta elegendőnek a felperesi terméktől való megkülönböztetésre. Sérelmezte továbbá, hogy a kereskedői, illetve a vásárlói kérdőíveket a másodfokú bíróság a döntése meghozatalakor nem vette figyelembe, hivatkozva a Pp.
  19. § /1/ bekezdésében írtakra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Kifejtette, a termék anyaga, vagy funkciója nem befolyásolja a termék külső megjelenését. Az F Kft. termékén kívüli számos olyan termék volt a felperes termékének megjelenését megelőzően a magyar piacon, amely a felperes termékének jellemzőivel rendelkezett. Állította, az alperes nem lemásolta a felperes újszerűen kialakított termékét, hanem mind a felperes, mind az alperes a már ismert jellegzetességet nélkülöző téglaformát felhasználva készítette el térkövét. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal a tekintetben - amelyet a felülvizsgálati kérelem is helytálló jogi álláspontnak fogad el , hogy a felperesi termék jellegzetességei nem az esetleg térburkolásra is használható, különböző téglákkal (bontott, klinker tégla), egyéb térburkoló anyagokkal, hanem a térkő funkciójú és beton alapanyagú térkövekkel hasonlítandó össze. A másodfokú bíróság ítéletéből következik - bár erre indokolásában nem tér ki -, hogy a felperes és az alperes termékét összetéveszthető külsejűnek tekinti. Ezért vizsgálta, hogy a felperes terméke, mely előbb volt a piacon, mint az alperesé, olyan egyedi külsővel rendelkezik-e, amely még nem volt a magyar piacon. E körben arra a megállapításra jutott, hogy a felperes termékével egyező külsejű F Kft. termék már elérhető volt a magyar piacon. Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor ezt a terméket az F Kft. V A elnevezésű termékében jelölte meg, mert az a felperes termékétől eltérő méretben készült. A felperesi termékkel lényegében azonos méretű, antikolt felületű betontéglát azonban az F Kft. forgalmazott a felperest megelőzően. Ezt egyebek mellett becsatolt a 2006-os árlista is igazolja, azt a felperes sem vitatja. A döntő kérdés az volt az adott tényállást mellett, hogy az F Kft. fenti terméke ismertté vált-e Magyarországon. A felperes bizonyította, hogy a fenti termékből keveset adtak el. A felek nyilatkozatainak, a rendelkezésre álló dokumentumoknak megfelelően foglalt állást ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy nem a termék ismeretlensége volt a kevés mennyiségű értékesítés oka, hanem a termék ára. Ezt a megállapítást magának a felperesnek a reklám anyaga is jól bizonyítja, amikor a néhány mondatból álló reklámjának végén az alábbiakat tüntette fel: „Vége annak a világnak, amikor egy ilyen különleges antikolt kőért akár 8.000 Ftot kellett fizetni négyzetméterenként". Kiemelten nagy piros betűkkel ez olvasható „Vegye meg a harmadáért". A felperes árujának tehát nem az a jellegbitorlás szempontjából figyelembe veendő jellemzője, hogy kedvező árfekvésű, hanem a kedvező árfekvés magyarázza azt, hogy az F Kft. felperesi termékkel azonos külsejű terméke miért nem volt kelendő a magyar piacon. A termék ismertségét magának a felperesnek a reklámanyaga is bizonyítja. A Konstruma díj odaítélése nem cáfolja azt, hogy a felperes termékével lényegében azonos külsejű termék már jelen volt a magyar piacon. Ezt a díjat ugyanis a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint is azért ítélték oda a felperesnek, mert értékelték a termék „technikai újdonságtartalmát, műszaki és használati értékét és az esztétikus megjelenését". A technikai újdonságtartalom pedig a jellegbitorlás szempontjából nem bír jelentőséggel. A Kúria úgy ítélte, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben állított eljárási szabályokat nem sérti. A fellebbezési eljárás során csatolt kereskedői és vásárlói kérdőívek, még figyelembevételük esetén sem lennének ügydöntő jelentőségűek, hiszen azok nem vonatkoznak az F Kft. termékének ismertségére. Egyébként a Kúria osztotta a másodfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a Pp.
  20. § /1/ bekezdése kizárta a kérdőívek figyelembe vételét, az abban feltett kérdések és válaszok nem voltak alkalmasak az elsőfokú bíróság felperes szerint téves álláspontjának bizonyítására. A perben eljárt bíróságok nem sértették meg a bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat, indokolási kötelezettségüknek a szükséges mértékben eleget tettek. A fent kifejtetekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, ezért a Kúria azt a Pp.
  21. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes pervesztes lett. a Kúria ezért a Pp.
  22. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. A Kúria eltérve az alperes kérelmétől, nem a csatolt megbízási szerződésen foglaltak szerint, hanem a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
  23. § /3/ és /5/ bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, ÁFA-val növelten állapította meg az alperest megillető felülvizsgálati eljárási költséget. Budapest,
  24. június
  25. Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk.előadó-bíró, Dr.Osztovits András sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.