← Magyarország

Kfv.37032/2013/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kérelmeket a hatóság beérkezésük sorrendjében intézi el. Nem fog ranghelyet olyan kérelem, amihez bejegyzésre alkalmas okiratot nem csatoltak. Jog bejegyzésének törlésére csak arra alkalmas okirat alapján van helye. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.032/2013/5.szám A Kúria a SBGK Ügyvédi Iroda által képviselt (...) felperesnek (...) jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében Fővárosi Törvényszék

  1. szeptember
  2. napján kelt 26.K.31.481/2012/
  3. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 26.K.31.481/2012/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000.- (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Kötelezi továbbá a Kúria a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000.- (azaz hetvenezer) jforint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A (...) hrsz-ú, természetben a (...) társasházi lakás egy perben nem álló személy tulajdonában volt. Az ingatlant
  6. július 20-án kelt adásvételi szerződéssel e személytől a felperes megvásárolta és még aznap kérte tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Kérelmét akkor az alperes jogerősen elutasította. Az ingatlanról kötött szerződéssel kapcsolatban időközben több per volt folyamatban, melyek lezárulta után
  7. október 14-én bejegyzés iránt ismét kérelmet adott be a felperes. A kérelem azért került elutasításra, mert hiányzott az eredeti bejegyzés alapjául szolgáló okirat. Végül a felperes tulajdonjogát bírósági megkeresésre
  8. november 19-i ranghelyen az elsőfokú hatóság bejegyezte, és az alperes ezt a határozatot
  9. február 16-i 30142/4/
  10. számú határozatával helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a bejegyzés ranghelyét meghatározó jogerős ítélet ezen a napon érkezett a hatósághoz, így a tulajdonjog bejegyzése is e nappal történhetett. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és tulajdonjogának eredeti kérelme időpontjától való bejegyzését és egy bejegyzett haszonélvezeti jog törlését is, valamint ennek nem teljesítése esetében az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes a bejegyzésről a rangsor elvének figyelembevétele mellett dönthetett, így a felperes tulajdonjoga
  11. november 19-i ranghelyen került bejegyzésre. A haszonélvezeti jog törlését a felperes megfelelő okiratok csatolásával külön eljárásban kérheti majd. Az ítélet ellen a felperes adott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének megfelelő döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy tulajdonjoga az adásvételi szerződéssel keletkezett, ezért 1995-tel, amikor az adásvételi szerződést kötötte, kellett volna azt az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Kérte az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog törlését is. Jogszabálysértésként az ingatlannyilvántartásról szóló
  12. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  13. §-ának

(1), 7. §-ának
(1), 3. §-ának
(1), 50. §
(4)bekezdésére, a Pp. 117. §
(3)bekezdésére, a Ket. 111. §
(1)bekezdésére, valamint a Pp. 339. §
(1)és
(2)bekezdésére hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának az ügyben arról kellett döntést hozni, hogy milyen ranghelyen kerüljön a felperes tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre. Döntenie kellett a Kúriának a haszonélvezeti jog törlése iránti kérelemről is. A Kúriának a következő jogszabályokat kellett ítélete meghozatalakor figyelembe venni. Az Inytv. 3. §-ának
(2)bekezdése alapján az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot. Jelen ügyben a felperes átruházással adásvételi szerződéssel szerezte a tulajdonjogát, amit az idézett törvényhely alapján a bejegyzés keletkeztetett. Az Inytv. 5. §
(1)bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzés rangsorát - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, melyhez a bejegyzés alapjához szolgáló okiratot is mellékelték. A tényállásból nem vitásan megállapítható, hogy az alpereshez
  1. november 19-én érkezett az a bírósági határozat, aminek alapján a bejegyzés eszközölhető volt. Ennélfogva helyesen döntött a bíróság, amikor az alperes határozatával szemben előterjesztett felperesi keresetet e körben elutasította. Tagadhatatlan, hogy egy elhunyt személy haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell. Erre az alperesnek bármikor lehetősége van, olyan okirat ingatlan-nyilvántartáshoz való becsatolása esetén, amely a haszonélvezeti jog megszűnését megfelelően igazolja. Az erre vonatkozó ítéleti indokolásbeli megállapítás alapján a haszonélvezeti jog törlésére okkal nem kerülhetett sor, mert ilyen bejegyzés törlésére alkalmas okiratot a felperes nem adott be az alpereshez. A fentiek miatt az alperes nem sértette az Inytv.
  2. §-ának
(1)bekezdését, mert nem azt, hanem a
(2)bekezdést alkalmazta az ügyben, a 7. §
(1)bekezdését sem, mert a kérelem iktatásának időpontjának megfelelően döntött a bejegyzésről, nem sértette továbbá a 44. §
(1)bekezdését sem, erre vonatkozóan a felperes e jogszabályhelyet csak megemlítette, a jogsértés természetét nem részletezte, így érdemben azt megvizsgálni nem lehetett, és nem sértette végül az alperes az Inytv. 50. §-ának
(4)bekezdését sem, mert nem az ingatlan-nyilvántartásból volt kétségtelenül megállapítható a haszonélvezeti jog megszűnte. Mindezekhez képest a Ptk. 117. §-ának
(3)bekezdésére és a további egyéb jogszabályhelyekre való felperesi hivatkozás nyilvánvalóan alaptalanok. Mindezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria Pp.
  1. §-a alapján a felperest kötelezte a Pp.
  2. §-a szerint felszámítható alperesi perköltségek megfizetésére. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény rendelkezésein alapszik. Budapest,
  4. október
  5. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Dávid Irén s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.