Kbf.89/2012/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés) minősíti. A vádlottnak az elsőfokú ítélet rendelkező rész 1. pontjában írt bűncselekményének jogszabályi megnevezése a Btk.447.§

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 100 (egyszáz) napi tétel, napi tételenként 1.000 (egyezer) forint pénzbüntetésre enyhíti. Az 100.000 (egyszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egy napi tétel összégének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2012. október 04. napján kihirdetett Kb.II.55/2011/22. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 356. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, valamint a Btk. 357. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a./ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett bujtogatás bűntettében, ezért - halmazati büntetésül - 6 hónapi börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 173.200 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott irányának megjelölése nélkül, míg védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1180/2012/

1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő a Fővárosi Ítélőtáblánál előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását. Ebben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottat az ellene emelt vádak alól mentse fel. Másodsorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. Harmadsorban a kiszabott büntetés enyhítését, a lefokozás mellőzését, valamint védence előzetes mentesítésben részesítését kérte. A védő beadványában részletezte és értékelte az elsőfokú bíróság által bizonyítékokat. Kifejtette azon álláspontját, hogy a katonai tanács által értékelt és hivatkozott bizonyítékok zárt logikai láncot nem alkotnak. A bűnügyi osztályról bárki hozzáférhetett a vádlott nick-nevével a fórumhoz és írhatott hozzászólásokat. Bizonyítottan két személy írt is ilyet. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy olyan napokon is történt hozzászólás, amikor a vádlott nem is volt szolgálatban, nem is dolgozott, továbbá olyan napokon is, amikor forrónyomos szolgálatban volt. A védő komolytalannak minősítette a nyelvész szakértői véleményt, mert a hozzászólások szövegét kizárólag a szóazonosság szintjén elemezte, és a szöveg mélyebb elemzését nem végezte el. Utalt továbbá arra, hogy a vádlottat elöljárói nem olyan mentalitású rendőrnek ismerik, mint amelyre a szövegből következtetni lehet. Hiányolta, hogy az eljárás során nem vizsgálták, hogy milyen IP címről, pontosan mely gépről történtek a hozzászólások. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését az írásbeli indokolásban írt indokkal és kiegészítéssel együtt fenntartotta. Utalt arra, hogy a vád tárgyává tett bejegyzések tekintetében védence soha nem ismerte el, hogy azokat ő tette volna, és az eljárás során kihallgatott több tanú is megerősítette, hogy lehetőség volt arra, hogy a vádlott nickneve alatt más is hozzászólásokat írjon. A rendszer jelszót nem kér, és ha nem kapcsolják ki, akkor egy adott nick-névvel korlátlan ideig bejelentkezve marad. Hiányolta, hogy az eljárás során nem került tisztázásra, hogy milyen IP címről történtek a hozzászólások, valamint álláspontja szerint a nyelvész szakértő csak általános tartalmú megállapításokat tett. Indítványait megismételte. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. Elmondta, hogy csak abban hibázott, hogy bekapcsolva hagyta a gépet, és nyitva az adott fórumoldalt, de nem ő írta a terhére rótt hozzászólásokat. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
2. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre, és hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta. A Fővárosi Törvényszék a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Védekezése szerint a vád tárgyává tett bejegyzéseket nem ő írta. Állítása szerint az ő nick-neve alatt más személyek tették a bejegyzéseket ... internetes fórumon, amelyet az tett lehetővé, hogy a számítógépeket közösen használták, és a gép úgy volt beállítva, hogy a számítógép kikapcsolásáig folyamatosan be volt jelentkezve az adott fórumoldalra. Így történhetett, hogy amikor bekapcsolt állapotban hagyta a gépet és úgy ment el, hogy az adott internetes fórumról nem jelentkezett ki, akkor ismeretlen személyek az ő neve alatt tehették a kérdéses bejegyzéseket. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben a tényállást a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, így a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, az igazságügyi nyelvész szakértő véleménye, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A katonai tanács ítélete

1. oldal
2. bekezdésétől a
3. oldal
4. bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el. Megállapítható, hogy a vádlott tagadó tartalmú vallomása mellett közvetett bizonyítékok álltak az elsőfokú bíróság rendelkezésére, így lényeges volt az a körülmény, hogy a katonai tanács által értékelt bizonyítékok zárt logikai láncot alkotnak-e. Így azon körülmény mellett, hogy a vád tárgyává tett bejegyzések az adott fórumon regisztrált vádlott nick neve alatt történtek nagy jelentőséggel bírtak az elsőfokú bíróság által ítélete indokolásában hivatkozott további bizonyítékok. Így az elsőfokú bíróság vizsgálta a bejegyzések tartalmát és ebben a tekintetben helyesen utalt arra, hogy a tanú milyen tartalmú, a vádlottra nézve terhelő vallomást tettek. tanú1 tárgyaláson tett vallomásából volt megállapítható az, hogy a bejegyzést tevőként szóba jöhető 12 bűnügyi nyomozó közül három volt olyan, aki korábban járőr volt, és azok közül egyedül a vádlott, akire ráillett az a rövid szakmai életút, amit az egyik vád tárgyává tett bejegyzés tartalmazott. Ezen vallomás alapján tehát konkrét személyre, a vádlottra volt szűkíthető az elkövetés, melyet a további bizonyítékok, így az igazságügyi nyelvész szakértő véleménye is alátámasztottak. Az elsőfokú bíróság által vizsgált bizonyítékok tehát zárt logikai láncot alkotnak. A Be.351.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú ítélet megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatja le. A vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak. A védőnek a megalapozatlanság címén történő hatályon kívül helyezésre irányuló indítványa sem alapos. Megállapítható, hogy a katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a vádlottnak és védőjének a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás átmérlegelésére és ezen keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét, a Btk.356.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés II. fordulata szerinti szolgálati tekintély megsértése bűntettének és a Btk.357.§

(1)bekezdésébe ütköző, és

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatlólagosan elkövetett bujtogatás bűntettének minősítette. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú katonai tanácsnak az ítélet 11.-

1. oldalán kifejtett jogi álláspontját. Az ítélőtábla katonai tanácsa azonban a másodfokú elbírálás idején az időközben hatályba lépett új büntető törvényt, a
2. évi C. törvényt alkalmazta. Az elsőfokú ítélet rendelkező rész
3. pontjában írt cselekményt az új büntetőtörvény 447.§

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése lényegében azonos módon rögzíti és ahhoz azonos büntetési tételt fűz. Az elsőfokú ítélet rendelkező része

1. pontjában írt cselekményt azonban az új büntető törvény 448.§-a eltérően szabályozza, mivel a bujtogatás esetén a szolgálat teljesítése közben történő elkövetés minősítő körülmény megszűnt, ezért a vádlotti cselekményt ennek figyelmen kívül hagyásával egy éves büntetési tételű vétségként kell minősíteni. Figyelemmel tehát arra, hogy az új büntető törvény a vádlottra nézve lényegesen enyhébb, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottnak az elsőfokú ítélet rendelkező része
2. pontjában írt bűncselekményének jogszabályi megnevezését a Btk.447.§

(1)bekezdés a) pontjára és

(2)bekezdésére változtatta. A 2. pontban értékelt cselekményt a Btk.448.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett bujtogatás vétségének minősítette. A védőnek vádlott lefokozásának mellőzésére irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, figyelemmel azonban arra, hogy az új büntető törvény alkalmazása miatt a vádlott egyik cselekménye enyhébben minősül, ezért a másodfokú bíróság lehetőséget látott a kiszabott halmazati büntetés enyhítésére. A Btk.33.§

(4)bekezdésének alkalmazásával a vádlottal szemben az adott törvényi tényállásokhoz fűzött büntetési nemnél enyhébb büntetést, pénzbüntetést szabott ki. A vádlottal szemben alkalmazott szabadságvesztés büntetést 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre enyhítette a Btk.50.§

(1)és

(3)bekezdéseiben írt rendelkezések alkalmazásával. A Btk. 51.§

(1)bekezdése alapján rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Nem látott azonban lehetőséget a másodfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott lefokozás mellőzésére, figyelemmel arra, hogy az intranetes fórumon tett bejegyzések tartalmára figyelemmel a vádlott méltatlanná vált a rendfokozat viselésére. A katonai büntetést - a jogszabályváltozásra figyelemmel - a másodfokú bíróság a 2012. évi C. törvény 137.§

(1)és

(2)bekezdése alapján tekinti kiszabottnak. Az ítélőtábla álláspontja szerint a pénzbüntetés és a lefokozás együtt megfelelően szolgája a Btk. 79.§-ban írt büntetési célokat. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes szavazó bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. április
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző