A határozat elvi tartalma: Nincs helye pénzmellékbüntetés kiszabásának, ha a terhelt nem rendelkezik megfelelő keresettel (jövedelemmel) vagy vagyonnal. KÚRIA Bfv.I.1436/2013/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő március hó
- napján tartott í t é l e t e t A folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szegedi Törvényszék 3.B.552/2011/
- számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.425/2012/
- számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben egymillió forint pénzmellékbüntetés kiszabására és ennek átváltoztatására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben a megtámadott hatályukban fenntartja. határozatokat a terheltet illetően Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Törvényszék a
- augusztus 23-án meghozott 3.B.552/2011/
- számú ítéletével terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés I. fordulat,
(2)bekezdés c) pont,
(7)bekezdés b) pont] és két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében [
- évi IV. törvény
- §]. Ezért őt - halmazati büntetésül öt év börtönre, mellékbüntetésül hat év közügyektől eltiltásra, egymillió forint pénzmellékbüntetésre és három év könyvelői és gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén ötezer forintonként rendelte egy napi - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. A terhelttel szemben ötvenegymillió-kilencszáztizenegyezer-negyvenhárom forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A ... Kft. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és kötelezte a terheltet nyolcszázötvenegyezerötszáznegyvennégy forint bűnügyi költség megfizetésére. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
- január 22-én jogerőre emelkedett Bf.III.425/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a vagyonelkobzás összegét ötvenkettőmilliókilencszáztizenhétezer-ötven forintban állapította meg. A Szegedi Városi Bíróság 13.Bny.234/2011/
- számú végzésével a terhelt ... hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, ... hrsz.-ú zárt kert megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló 1/1 tulajdoni hányadára, ... hrsz.-ú, ténylegesen helyesen: ... szám alatti ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni hányadára, valamint a ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsira vonatkozóan elrendelt zár alá vételt a vagyonelkobzás biztosítására fenntartotta; egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte a terheltet háromezernyolcszáztíz forint - másodfokú eljárásban felmerült - bűnügyi költség megfizetésére. A jogerős ügydöntő határozat ellen terhelt nyújtott be - a pénzmellékbüntetés törvénysértő kiszabása miatt - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben a pénzmellékbüntetés mellőzését kérte. Álláspontja szerint a pénzmellékbüntetés kiszabására csak olyan elkövetővel szemben kerülhet sor - az egyéb feltételek megléte esetén -, akinek megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van. Ő ezekkel nem rendelkezik, mivel teljes vagyonát zár alá vonták, ami még így sem fedezi a vele szemben kiszabott vagyonelkobzás összegét. A Legfőbb Ügyészség BF.2622/
- számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, a megtámadott jogerős határozat megváltoztatását, és a pénzmellékbüntetés mellőzését indítványozta. A Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel tanácsülésen bírálta el, és azt megalapozottnak találta, mindenben osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt a terhére rótt bűncselekményeket - haszonszerzési célból - 2004. augusztus 11. és 2009. február 26. között követte le. Az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 64. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el. A másodfokon jogerőre emelkedett ítéleti tényállás szerint a terhelt havi 27.500.- forint szociális ellátásban részesül. Elvált, élettársi kapcsolatban él, élettársa havi 100.000.forint jövedelemmel rendelkezik, egy kiskorú gyermeke tartására havi 20.000.- forint gyermektartásdíjat fizet. A tulajdonát képező ... szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányadának értéke 7.200.000.forint, a .... helyrajzi számú zárt kert 1/1 tulajdoni hányadának értéke 121.350.- forint, a ... helyrajzi számú zárt kert értéke 65.250.- forint, így az ingatlanok összértéke 7.386.600.- forint. Ebből következően a zár alá vett ingatlanok értéke, valamint az ugyancsak zár alá vett személygépkocsi együttes értéke nem éri el a vele szemben 52.917.050,- Ft erejéig elrendelt vagyonelkobzás összegét. A haszonszerezés végett elkövetett bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélt terhelt a jogerős határozat meghozatalakor nem rendelkezett a pénzmellékbüntetés kiszabásához megfelelő keresettel, jövedelemmel, vagyonnal. A pénzmellékbüntetés kiszabásához megkívánt három együttes feltételből (haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélés) csupán két feltétel valósult meg. A pénzmellékbüntetés alkalmazására tehát a harmadik törvényi előfeltétel hiányában, a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor (BH.2013. 171.). A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 423. §
(5)bekezdés]. Ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Szegedi Törvényszék 3.B.552/2011/
- számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.425/2012/
- számú ítéletét megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttel szemben - a törvényi előfeltételek hiányában kiszabott - egymillió forint pénzmellékbüntetésre és annak átváltoztatására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Ugyanakkor a határozatot egyéb vonatkozásban a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. Az ítélet elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tiszviselő