← Magyarország

Bfv.1499/2013/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje a kiszabott szabadságvesztés tartamánál nem lehet rövidebb. KÚRIA Bfv.I.1499/2013/

  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év március hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2.B.523/2012/
  4. számú ítéletének I. rendű terheltre vonatkozó részét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott és végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét 2 (két) évben állapítja meg, egyebekben a kerületi bíróság ítéletét Hamarné Komáromi Mária I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 4440 (négyezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, illetve azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a
  5. augusztus 22-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 2.B.IV.523/2012/
  6. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk.
  7. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
  1. §] és két rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont], ezért halmazati büntetésül egy év két hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek a végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette, megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből - végrehajtásának elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről, a bűnügyi költség viseléséről, és a terhelttel szemben a magánlaksértés vétsége [Btk. 221. §
(3)bekezdés a) pont] miatt indult eljárást megszüntette. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség - a törvényes határidőn belül - a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulatában írt okból, a Be. 417. §
(1)bekezdés I. a) pontja alapján a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Ebben kifejtette, hogy a kerületi bíróság I. rendű terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét a Btk. 95. §
(2)bekezdésében írt szabály megsértésével - a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb tartamban - állapította meg. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéletet változtassa meg, és a törvénynek megfelelően határozza meg a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének a tartamát. A Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta azzal, hogy a felülvizsgálat oka helyesen a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának I. fordulata (BF.2589/2013/
  1. szám). A Kúria nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, az indítványban előterjesztettek teljesítését a terhelt védője sem ellenezte. A Kúria a Be.
  2. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdésének - indítványban hivatkozott és a Legfőbb Ügyészség által pontosított - b) pontjának I. fordulata szerint felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Az erre alapított felülvizsgálati indítvány alapos. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt a terhére megállapított bűncselekményeket
  1. április
  2. és
  3. május
  4. napján követte el. Bár a kerületi bíróság ítéletének indokolásában erre nem utalt, azonban az ítéleti rendelkezések kapcsán megjelölt törvényhelyekből és az indokolásban felhívott egyéb jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy a bűncselekményeket az
  5. évi IV. törvény
  6. §-ára figyelemmel a határozatának meghozatalakor, azaz az elbíráláskor hatályos
  7. évi C. törvény (Btk.) alkalmazásával bírálta el, miután az a terheltre nézve kedvezőbb volt. A Btk.
  8. §
(1)bekezdése szerint a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A rendelkezés
(2)bekezdése szerint pedig a próbaidő tartama - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig terjedhet, azonban a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet; a próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. Így a kerületi bíróság akkor, amikor a terhelttel szemben felfüggesztette a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását, törvényesen döntött, azonban az előzőekben idézett anyagi jogi szabály megsértésével állapította meg a szabadságvesztés tartamánál - azaz egy év két hónapnál - rövidebb tartamban a felfüggesztés próbaidejét. Ezért a Kúria a megtámadott határozatnak I. rendű terheltre vonatkozó részét a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján eljárva megváltoztatta, és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét két évben állapította meg. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy a terhelt terhére ugyan négy bűncselekményből álló bűnhalmazatot állapított meg a kerületi bíróság, azonban a terhelt csalási cselekménye kísérleti szakban maradt, továbbá életkorára tekintettel nagyobb súllyal értékelendő javára büntetlen előélete, emellett a cselekmények elkövetésétől eltelt hosszabb idő és az, hogy gyermeke eltartásáról gondoskodik. Egyebekben azonban fenntartotta. a kerületi A bűnügyi költségre bekezdésén alapul. vonatkozó bíróság rendelkezés ítéletét a Be. hatályában 429. §
(1)Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TLné bírósági tiszviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.