A határozat elvi tartalma: Amennyiben az ingatlan új övezeti besorolása a korábbi övezeti besoroláshoz képest az ingatlan forgalmi értékében csökkenést eredményez, a kártalanítás jogalapja fennáll. A korlátozási kártalanítás összege szakkérdés. Ha a korlátozási kártalanítás összegét az aggálytalan és hiányoktól mentes szakvélemény megfelelően alátámasztja, annak felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.367/2014/8.szám A Kúria a Dr. Kőhegyi György (cím) által képviselt I.r. Felperes (cím) I.r., II.r. Felperes (cím) II.r., III.r. Felperes (cím) III.r., és a Dr. Fabók Tünde ügyvéd (cím) által képviselt IV.r. Felperes (cím) IV.r. felpereseknek, a ... által képviselt GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád utca 32.) I.r. és a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Sándor István ügyvéd) által képviselt II.r. Alperes (cím) II.r. alperesek ellen korlátozási kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt K.26.830/2013/
- számú ítélete ellen a II.r. alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi K.26.830/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az IIII.r. felpereseknek 30.000 (harmincezer) forint együttes felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Hrsz.
- helyrajzi szám alatti, 26,063 m2 alapterületű ingatlan 2/4 arányban I.r., további 1/4-1/4 arányban II-III.r. felperesek tulajdonában áll. Ezen ingatlan a
- december
- napján történt telekösszevonással a Hrsz.
- helyrajzi számú 4164 m2, az Hrsz.
- helyrajzi számú 5304 m2, az Hrsz.
- helyrajzi számú 6816 m2, valamint az Hrsz.
- helyrajzi számú 9779 m2 alapterületű ingatlanokból került kialakításra.
- június
- napján az ingatlanok nagyobb része Tlf. jelű „tartalék lakóterület”, míg kisebb része Lf.III-O-03 „beépíthető falusias lakóterület” övezetbe volt besorolva. A Hrsz.
- helyrajzi számú, 10669 m2 alapterületű ingatlan a IV.r. felperes tulajdonában áll. Ezen ingatlan a
- december
- napján történt telekösszevonással a Hrsz.
- helyrajzi számú 7857 m2, valamint az Hrsz.
- helyrajzi számú 2812 m2 alapterületű ingatlanból került kialakításra. Az Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlan Tlf. övezetbe sorolt kivett beépítetlen terület, a Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlan nagyobb része Tlf. övezetbe sorolt, beépítetlen, míg kisebb részében Lf.III-O-03 övezetbe sorolt beépíthető lakóterület volt.
- június
- napján ... Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 8/2008.(VI.25.) számú rendeletével módosította a ... Építési Szabályzata és Szabályozási Terv jóváhagyásáról szóló 28/2003.(XII.19.) számú önkormányzati rendeletét, amely alapján a korábbi Hrsz.1., Hrsz.
- és Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlanok a „Gksz. védőfásítás 1.” és „Gksz. védőfásítás 2.”, a Hrsz.3., Hrsz.
- és Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlanok „Gksz. védőfásítás 1.”, „Gksz. védőfásítás 2.” és részben „Vg. árvízvédelmi gát” övezetbe kerültek átsorolásra a II.r. felperes beruházásában megvalósított ... földgázüzemű erőmű védőterülete miatt.
- évben az I-III.r. felperesek a Hrsz.
- helyrajzi számú, míg a IV.r. felperes a Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlan övezeti besorolásának változása miatt kártalanítási igényt terjesztett elő a II.r. alperesnél. Megállapodás hiányában felperesek az I.r. alperesnél eljárást kezdeményeztek a tulajdonukban álló ingatlanok övezeti besorolásának változása miatt. A kérelemre tekintettel az I.r. alperes korlátozási kártalanítási eljárást indított, amelynek során a kártalanítás összegének megállapítására Cs.L., valamint L.L. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőket rendelte ki. A ... önkormányzat nyilatkozatának beszerzését és a szakvélemények beérkezését követően megtartott tárgyalás után L.L. igazságügyi szakértő által előterjesztett szakvéleményben foglaltakat elfogadva
- december
- napján kelt GYH/181-40/
- számú határozatában az Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlannal összefüggésben az I-III.r. felperesek részére összesen 5.326.100 forint, míg a IV.r. felperes részére az ugyanezen a napon kelt GYH/190-38/
- számú határozatában a Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan 2.156.270 forint korlátozási kártalanítást állapított meg, melyeknek megfizetésére a II.r. alperest kötelezte. Határozatai indokolásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30.§
(1)bekezdésében foglaltakat felhívva megállapította, hogy a korlátozási kártalanítás jogalapja fennáll, figyelemmel a ...i Önkormányzat Képviselő-testületének övezeti besorolásra vonatkozóan
- június
- napján hatályba lépett 8/
- Önkormányzati rendeletében foglaltakra. L.L. szakértő érvelését osztva megjegyezte, hogy a tartalék területre történő részletes szabályozás kidolgozása az önkormányzat feladata. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, nem kérhető számon a tulajdonosoktól konkrét építési engedélyezési eljárás megindítása. Erre figyelemmel megállapította, hogy a korábban beépíthető, illetőleg tartalék lakóterület esetén a korlátozási kártalanítási igény alapos, míg az árvízvédelmi gát besorolásba került terület esetén az Étv. 30.§
(5)bekezdésében foglaltakat felhívva arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen terület után korlátozási kártalanítás nem állapítható meg. Az eljárás során előterjesztett szakértői vélemények kapcsán leszögezte, hogy a L.L. igazságügyi szakértő által előterjesztett szakértői vélemény valóban a szabadpiaci forgalomban kötött és a ténylegesen összehasonlításra alkalmas ingatlanok vételárából képzett forgalmi adatokat tartalmazta, amelyeknek földrajzi elhelyezkedése, típusa és jellege a vizsgált ingatlanokkal szinte azonos. Cs.L. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét nem fogadta el, mert az összehasonlító adatok tekintetében helytelen adatbázist vett figyelembe. Az I.r. alperes L.L. szakértő által megállapított kártalanítási értéket elfogadva
- június
- napját megelőzően az érintett ingatlanok fajlagos forgalmi értékét 708 forint/m2, míg a
- július állapot figyelembevételével 481 forint/m2 értékben fogadta el, megállapítva, hogy a számított kártalanítási összegből az árvízvédelmi gáttal védett terület nagyságára eső kártalanítási értéket a szakértő helyes számítása szerint levonásba kellett helyezni. I.r. alperes határozatával szemben előterjesztett keresetükben IIII.r. felperesek a GYH/181-40/
- számú határozat megváltoztatását és a II.r. alperes összesen 24.890.000 forint korlátozási kártalanítás, valamint
- június
- napjától késedelmi kamat megfizetésére kötelezését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, és I.r. alperes új eljárásra kötelezését kérték. IV.r. felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében a GYH/190-38/
- számú határozat megváltoztatását és a korlátozási kártalanítás összesen 10.212.000 forintban történő megállapítását, valamint ezután
- június
- napjától II.r. alperes késedelmi kamat megfizetésére kötelezését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az I.r. alperes új eljárásra utasítását kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az I.r. alperes GYH/19038/
- számú határozatát megváltoztatta, és a korlátozási kártalanítás összegét 7.970.000 forintra felemelte. Kötelezte II.r. alperest IV.r. felperes felé 5.813.730 forint korlátozási többletkártalanítás, valamint 7.970.000 forint összeg után
- június
- napjától a kifizetés napjáig késedelmi kamat megfizetésére. Az I.r. alperes GYH/181-40/
- számú határozatát megváltoztatta, és a korlátozási kártalanítás összegét 22.320.000 forint felemelte. Kötelezte II.r. alperest a kártalanítási összeg felemelésére tekintettel I.r. felperes felé 8.496.950 forint, IIIII.r. felperes felé személyenként 4.248.475 forint többletkártalanítás, valamint a teljes kártalanítási összeg figyelembevételével
- június
- napjától kezdődően késedelmi kamat megfizetésére. Ítélete indokolásában az Étv. 30.§
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakra utalással megállapította, hogy a felperesek keresete részben alapos a
- június
- napján hatályba lépett 8/2008.(VI.25.) ...i Önkormányzat Képviselőtestület rendelete alapján a tulajdonukban álló ingatlanok övezeti besorolásának megváltozása miatt. A kártalanítás összegének megállapítása kapcsán leszögezte, hogy a
- június 24-én hatályos övezeti előírásokra tekintettel megállapított forgalmi érték és a
- június
- napján hatályba lépett új övezeti előírások figyelembevételével meghatározott reális forgalmi érték különbözete a felperesek részére megállapítható kártalanítás összege. A közigazgatási eljárás során a határozat alapjául szolgáló L.L. szakértő által készített szakértői véleménnyel összefüggésben kifejtette, hogy a szakértő által felhasznált adatok a perbeli ingatlanok forgalmi értékének megállapítására alkalmatlanok voltak. A szakértői vélemény megállapításai azért sem vehetőek figyelembe, mert olyan később bekövetkezett változásokat (telekösszevonás, művelési ág módosítása) vett figyelembe, amely az Étv. 30.§
(7)bekezdés alapján nem értékelhetőek. Hangsúlyozta, hogy nem volt figyelembe vehető a közigazgatási eljárás során Cs.L. szakértői véleménye sem az általa felhasznált összehasonlító adatok nem helytálló volta miatt. E körben hivatkozott a perben kirendelt L.Gy. igazságügyi szakértő által kifejtettekre is. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a perben beszerzett szakértői vélemény az ítélkezés alapjául teljes körűen elfogadható volt, mert az az ügyben irányadó és helyes összehasonlító adatokat vette figyelembe, és az irányadó elveket, alapvető értékelési szempontokat teljes körűen tartalmazta. Érvelése szerint az értékelés során a településrendezési terv változásából eredő értékváltozás volt irányadó, az erőmű közelsége miatti értékbefolyásoló hatás és a „Vg. árvízvédelmi gát” övezeti besorolás értékcsökkentő hatása a kártalanítás során nem volt figyelembe vehető. Az értékelés köréből a II.r. alperes ingatlanvásárlásait, valamint a L.L. által összehasonlító adatként felhasznált Hrsz.8., Hrsz.
- és Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlanok forgalmazói által ellenőrizhetetlen körülmények között és rövid időközönként kötött, nem reális forgalmi értéket tartalmazó értékesítéseket ki kellett zárni. A perbeli ingatlanok esetén a
- június
- előtti és június 25-én fennállt állapotokat a telekösszevonást megelőzően, az összevonással érintett valamennyi ingatlan jellemzőit és övezeti besorolását részletesen vizsgálni kellett. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a szakértő által kimunkált fajlagos forgalmi értékek a helyesen kiválasztott összehasonlító forgalmi adatok figyelembevételével helytállóak, melyet a többletkártalanítás megállapításánál irányadónak tekintetett. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A.§-ban foglaltakra utalva megállapította, hogy a bíróság nem értékelhette a korlátozási kártalanítás tárgyában hozott határozat felülvizsgálata során azt a tényt, hogy
- évben a felperesi ingatlanok ismét visszanyerték eredeti övezeti besorolásukat. Rámutatott arra, hogy az I.r. alperes jogsértően mellőzte a kamatfizetési kötelezettség megállapítását, mert az Étv. 30.§
(7)bekezdése alapján az a kártalanítási igény keletkezésekor esedékessé vált. Erre tekintettel a helyi módosított építési szabályozási terv hatályba lépésének napjától a felperesek késedelmi kamat iránti igényét megalapozottnak találta, a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésére is utalva. A jogerős ítélettel szemben a II.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a GYH/1980-38/
- számú határozat hatályban tartását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra kötelezését kérte. Kifejtette, hogy már
- június 6-i beadványában az elsőfokú bírósági eljárás során is jelezte, hogy a ... település helyi építési szabályzata változás előtt áll.
- július 26-i ülésén a ... Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a 73/2012.(VII.26.) KH. határozatát, amely a 28/
- (XII.19.) Önkormányzati rendelet módosításával a perbeli Hrsz.
- és Hrsz.
- helyrajzi számú ingatlanokat a korábbi kedvezőbb övezetbe sorolta vissza. Hangsúlyozta, hogy az övezeti besorolás visszaállításával megszűnt az a kár is, amelyekre korábbiakban a felperesek hivatkoztak. Álláspontja szerint ezért az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, amelyet alátámaszt a Legfelsőbb Bíróság BH.2007.
- számon közzétett eseti döntése is. Ennek nyomán kiemelte, hogy a felperesek a kárukat sikeresen nem bizonyították, feltételezett kárra pedig nem ítélhető meg kártalanítás. A Kúria KGD.2013.
- számon megjelent döntésére hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy értékcsökkenés kizárólag tartós, végleges változások ellentételezése lehet, ezért az elsőfokú bíróság jogsértően állapított meg átmeneti jellegű korlátozásra figyelemmel kártalanítást. E körben jogsértőnek tartotta kamatfizetésre történő kötelezését is, figyelemmel arra, hogy a kárt okozó rendelkezés csak meghatározott időpontig volt hatályban. Hangsúlyozta, hogy a jogerős ítélet jogsértő a rendelkezésre álló igazságügyi szakértői vélemények értékelése körében is, mert a bíróság kritikátlanul, teljes mértékben L.Gy. szakértő véleményére alapította döntését. Vitatta a perben kirendelt szakértő által kiválasztott összehasonlító adatok megfelelőségét. E körben hangsúlyozta, hogy az erőművi beruházás
- decemberi bejelentése nyilvánvalóan a
- június
- napját megelőző forgalmi érték tekintetében rendelkezésre álló adatok felértékelését eredményezte. Ezt a konjunkturális hatást azonban a szakértő megfelelő negatív korrekcióval nem vette figyelembe. Az összehasonlító módszerrel szemben a perbeli szakértő által hivatkozott 25/1977.(VIII.1.) PM rendelet alapján utalt arra, hogy a hozamszámításon alapuló értékelés reális értékelési módszert jelentett volna. Kifogásolta, hogy a perbeli ingatlanok mezőgazdasági művelési ága ellenére és a Legfelsőbb Bíróság 16/2010.(XI.8.) KK vélemény
- pontja alapján a szakértő az ingatlanok aranykorona értékét nem vizsgálta. L.Gy. szakvéleményét megalapozatlannak tartva a Kúria KGD.2013.
- számú döntésére hivatkozva arra utalt, hogy a rendelkezésre álló szakértői vélemények figyelembevételével indokolt a bizonyítékok újraértékelése. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg a tényállást, ezáltal a Pp.
- §-ban foglaltakat megsértette. A rendelkezésre álló szakértői véleményeket nem kellő súllyal vette figyelembe, és az állandó bírósági gyakorlattól is eltért. I.r. alperes a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a II.r. felperes GYH/190-38/
- sz. határozata tekintetében annak hatályban tartására vonatkozó felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a GYH/181-40/
- számú határozat megváltoztatásáról is döntött, mely utóbbi hatályban tartására vonatkozó indítványt feltételezhetően I.r. alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme tartalmazza. I-III.r. felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet hatályban tartását kérték azzal, hogy álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, az általa értékelt bizonyítékok alapján ítélete a jogszabálynak megfelelt, megalapozott és okszerű volt. IV.r. felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását kérte arra hivatkozással, hogy az elsőfokú ítélet a jogszabályban foglaltaknak maradéktalanul megfelel. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 272.§
(2)bekezdése és Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozattal kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért az alábbiak szerint. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen azt sérelmezte, hogy az időközben bekövetkezett övezeti besorolás visszaállításával a korlátozási kártalanítás feltételei nem állanak fenn, melyet az elsőfokú bíróságnak eljárása során értékelnie kellett volna. A Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróságnak a felperesek által előterjesztett kereset tükrében kellett az I.r. alperes határozatának törvényességéről állást foglalni. Ennek figyelembevételével az elsőfokú eljárás során a korlátozási kártalanítás jogalapja nem volt vita tárgya, így ez a felülvizsgálati eljárásban sem vizsgálható. Az övezeti visszasorolás jelentőségét a kártalanítás jogalapja tekintetében II.r. alperes kizárólag a felülvizsgálati kérelmében vetette fel, korábban ezen intézkedés kártalanítás mértékére vonatkozó hatásával érvelt. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Pp. 339/A.§-ának figyelembevételével az elsőfokú bíróság az előterjesztett kereseti kérelmek tükrében a határozat meghozatalakor fennálló tények és jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg ítéletét. A határozathozatal időpontjában a perbeli ingatlanok övezeti átsorolása ténykérdés volt, melynek következtében az ingatlanok forgalmi értékében bekövetkezett negatív irányú változást a közigazgatási eljárás során beszerzett szakvélemény alátámasztotta, ezt II.r. alperes nem is vitatta, a határozat ellen keresettel nem élt. A 2012. július 26-i képviselő-testületi ülésen elfogadott szabályozási terv módosítása – a fentiek miatt – sem a határozati, sem az ítéleti döntésben foglaltak jogszerűségére nem hathatott ki. II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH.2007.323. és a Kúria KGD.2013.157. számon megjelent eseti döntéseire, mert azok eltérő tényálláson alapulnak. A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a perbeli ügyben, hogy a korlátozási kártalanítás jogalapja a perbeli ingatlanok tekintetében fennáll a Helyi Építési Szabályzat, illetőleg a Szabályozási Terv övezeti besorolás változása folytán bekövetkezett forgalmi érték csökkenés miatt, amelyet a perben beszerzett szakértői vélemény is megfelelően alátámasztott. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a felperesek részére megállapított kártalanítás összegét is. A Kúria hangsúlyozza, hogy az építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv módosítása folytán beállott korlátozás alapján megállapítható kártalanítás mértékét az Étv. 30.§
(2)bekezdése szerint kell megállapítani. A kártalanítás mértéke szakkérdés. Ennek figyelembevételével az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a kártalanítás összegének meghatározására igazságügyi szakértői bizonyítást rendelt el. A perben kirendelt szakértő alaposan és kellő részletességgel vizsgálta a perbeli ingatlanok releváns jellemzőit, szakvéleményében részletesen számot adott az általa felhasznált összehasonlító értékadatokról. A szakértő megvizsgálta a közigazgatási eljárás során beszerzett szakértői vélemények által felhasznált összehasonlító értékadatokat, és tényszerű választ adott arra vonatkozóan, hogy egyes összehasonlító adatokat miért kellett a forgalmi értékelés köréből kirekeszteni. Az ingatlanok korlátozás előtti és korlátozás utáni forgalmi értékét részletesen indokolta, értékelése az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és a Legfelsőbb Bíróság a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2010.(XI.8.) KK véleményben kifejtett elveknek is megfelelt. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a perbeli szakértő által alkalmazott összehasonlító módszer alkalmazhatóságát. Hivatkozott az összehasonlító adatok, valamint az értékelés alá vont adásvételi szerződések időpontja figyelembevételével a konjunkturális árak nem helytálló voltára. Álláspontja alátámasztására azonban az elsőfokú eljárás során nem élt bizonyítási indítvánnyal, így saját mulasztásának következményeit viselni köteles (Pp. 3.§
(3)bekezdése). A Kúria kiemeli, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9.§
(2)bekezdés a) pontja alapján a kártalanítás összegét elsődlegesen az összehasonlító adatok alapján kell megállapítani, más módszer alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az ingatlanok forgalmi értéke összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában nem vehetők figyelembe. A perbeli szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy jelen ügyben rendelkezésre álltak összehasonlításra alkalmas értékadatok, amelyekre tekintettel nem volt indokolt a szakértői eljárás során egyéb módszer, így a 25/1997.(VIII.1.) PM rendeletben meghatározott hozamszámításon alapuló – közigazgatási perben nem is használható módszer alkalmazása. Nem volt releváns a szakértői vélemény elkészítése során a beépíthető, illetőleg feltételekkel beépíthető besorolásra tekintettel az ingatlanok aranykorona értékének figyelembevétele és értékelése sem. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen alapította az ítéletét a korlátozási kártalanítás összege tekintetében a perben beszerzett szakértői vélemény megállapításaira, e körben nem sértette a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglaltakat, mert a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljes körűen és helytállóan értékelte. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes II.r. alperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az I-III.r. felperesek jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati perköltsége megtérítésére figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdésére. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes II.r. alperes köteles megfizetni a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján, melynek mértékét a Kúria az 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- május
- Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró