A határozat elvi tartalma: Fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult az a hivatalos személy, aki az állampolgárok jogait, vagy jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásoló döntéseket hoz meg, illetve aki az ilyen döntéseket önállóan előkészíti. Az adóraktári, illetőleg a jövedéki engedély kiadása mindenképpen ilyen döntésnek minősül. KÚRIA Bfv.I.361/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A vesztegetés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 5.B.229/2010/
- számú, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.308/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Kecskeméti Törvényszék a
- május 11-én hozott 5.B.229/2010/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli vesztegetés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés I. fordulat és 250. §
(1)bekezdés], és ezért halmazati büntetésül három év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte, emellett hatszázezer Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
- április 4-én jogerőre emelkedett Bf.II.308/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményeit 2 rendbeli, az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés 1. fordulata,
(2)bekezdés a) pont
- fordulata,
- §
(3)bekezdés
- tétel
- fordulata szerinti vesztegetés bűntettének minősítette és a börtönbüntetését négy évre súlyosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállás
- pontjában írt cselekmény kapcsán törvénysértően állapították meg, hogy a terhelt a kötelezettségét megszegte, mivel a Kft.
- valóban ugyanazon a telephelyen - .... szám - kívánt adóraktárat létesíteni, ahol a Kft.
- engedményesnek is adóraktára volt, és nem ugyanarra az adóraktárra kérte az engedély megadását, mint amelyre a Kft.2.-nek az engedélye szólt; a Kft.
- engedélyének kiadását követően a két gazdálkodó szervezet adóraktára párhuzamosan működött a telephelyen, vagyis két különálló adóraktárról, fizikai helyről van szó. Miután a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (Jöt)
- §
(6)bekezdésének helyes értelmezése és a kialakult gyakorlat szerint a törvényhely az adóraktári helyre vonatkozóan értendő, azaz akkor nem adható ki az új engedély, ha ugyanazon adóraktári helyre más korábbi vállalkozásnak van tartozása, megítélése szerint a Kft.2..-nek köztartozása csak a Kft.2.. adóraktára vonatkozásában keletkezhetett, amely azonban elkülönült az új kérelemben szereplő adóraktártól. Az indítványozó sérelmezte azt is, miszerint minősítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a terhelt, mint felülvizsgáló a jövedéki eljárás rendjéről szóló 25/2002.(III. 22.) VPOP utasítás 3.4 pontja szerinti kötelességét is megszegte. A jogerős ítélet szerint a Kft.
- kérelme ügyében az ügyintéző T1 volt, a terhelt pedig mint felülvizsgáló járt el. Miután megítélése szerint a hivatkozott utasítás alapján a felülvizsgáló az ügyintéző által átadott iratok tartalmát vizsgálja, vagyis azt, hogy az átadott iratok tartalmazzák-e mindazt, ami az előírásnak megfelelően a döntés meghozatalához szükséges, és a felülvizsgáló részére az utasítás nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy az iratok valóságtartalmát is ellenőrizze, a terheltnek mint felülvizsgálónak nem kellett azt vizsgálni, hogy az új kérelmezőn kívül bárkivel szemben áll-e fenn tartozása, ahogy a folyószámlák vizsgálata sem volt feladata; így a terhelt ezzel sem fejtett ki kötelezettség-szegő magatartást. Mivel kötelezettségszegés nem történt, így a terhelt nem a vesztegetés minősített esetét, hanem annak alapesetét valósította meg. Az indítványozó szerint mindezen túl a terhelt - a jogerős ítéletben megállapítottaktól eltérően - egyik tényállási pontban írt cselekmény kapcsán sem minősült fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult hivatalos személynek, így a vesztegetési cselekményeket ez a körülmény sem minősítheti súlyosabban. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéleteteket változtassa meg, terhelt cselekményeit minősítse 2 rendbeli, az
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés
- fordulata szerinti vesztegetés bűntetteként, és a kiszabott börtönbüntetés mértékét enyhítse. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében kizárt, a jogi minősítést és a kiszabott büntetés mértékét támadó részében alaptalan, ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéleteket hatályukban tartsa fenn (BF.491/2014/1.). A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség álláspontjának elfogadása esetén a kötelességszegés, mint minősítő körülmény felülvizsgálati eljárásban soha nem lenne támadható, továbbá az adóraktári, illetve jövedéki engedély kiadása csak a társadalom szűk rétegét érinti, így az erre vonatkozó döntések meghozói nem minősülhetnek fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult hivatalos személyeknek. .-.-.-. A Kúria a Be.
- §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta. Ilyen, a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés - indítványban hivatkozott - b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az erre alapított felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben nem megalapozott. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Az ekként irányadó tényállás szerint (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés utolsó mondat) a Kft.
- az ugyanazon telephelyre nézve adóraktári engedéllyel rendelkező Kft.
- adóraktárának nagy részét kívánta használni. Így a törvényi tilalom ellenére hivatkozott arra az indítvány előterjesztője, hogy nem ugyanarra az adóraktárra kérte a Kft.
- az engedély megadását, mint amelyre a Kft.2.-nek az engedélye szólt. A Kúria következetes gyakorlata szerint azok a tények is a tényállás részét képezik, amelyeket a bíróság - ítéletszerkesztési hiba folytán - nem közvetlenül a tényállásban, hanem az indokolás más részében rögzít. Így a tényállás részét képezi az a megállapítás is (
- oldal
- bekezdés), amely szerint a ... Kirendeltség téves tájékoztatása szerint az engedély kiadásának nem volt akadálya, miután befizetésre került a Kft.
- 100.000 Ft-os tartozása; a terhelt az engedélyezési eljárás felügyelőjeként azonban tudomással bírt a szintén Kft.2.-t terhelő több millió forintnyi köztartozásáról, azaz az engedély kiadásának előkészítésében nem a törvényi rendelkezések, illetve az eljárásra vonatkozó VPOP utasítás szerint járt el, így kötelességét megszegte. Így az indítványnak ezen, a tényállást támadó részei tekintetében a felülvizsgálat kizárt. Ahogy arra az ítélőtábla és a Legfőbb Ügyészség is helytállóan utalt, a bírói gyakorlat egységes abban, hogy fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult az a hivatalos személy, aki az állampolgárok jogait vagy jogos érdekeit jelentős mértékben befolyásoló döntéseket hoz meg, ahogy az is, aki az ilyen döntéseket önállóan előkészíti. Az irányadó tényállásból megállapíthatóan a terhelt önállóan készítette elő mind a két kft. vonatkozásában a döntés alapját képező határozat-tervezeteket, ellenőrzése, illetőleg a tervezet elkészítése során, így az adóraktári, illetőleg a jövedéki engedély kiadása kapcsán mint fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott személy járt el (BH
- 33). Következésképpen a felülvizsgálati indítvány a terhelt által elkövetett bűncselekmények jogi minősítését [
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdés a) pont,
- fordulat] támadó részében alaptalan. A Kúria utal arra is, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés mértéke az előterjesztő által helyesnek tartott minősítés törvényes tételkeretei között maradt, így az nem lenne törvénysértő akkor sem, ha a cselekmények minősítése kapcsán az indítvány helytálló lenne. Ezért a Kúria a Be.
- §-a alapján - a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Kecskeméti Törvényszék 5.B.229/2010/
- számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.308/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §-ának
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő