DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.412/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kocsis Kálmán (1062 Budapest, Aradi u. 65-67.) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Dr. Révész Gizella (4026 Debrecen, Péterfia u.
- II/208.) ügyvéd által képviselt alperes neve, címe alperes ellen megtérítési igény tárgyában indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 10.P.21.045/2006/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az ítélőtábla a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 120 000 (Egyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú tehergépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződését a gazdasági társaság 1-nél kötötte meg
- március
- napján ..... kötvényszám alatt. A III. negyedévre esedékes gépjármű felelősségbiztosítási díjat
- augusztus 7-én, a IV. negyedévre esedékes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjat
- november 27-én fizette meg. A gazdasági társaság 1
- augusztus 16-i kiállítási dátummal igazolta, hogy a ... forgalmi rendszámú gépjármű felelősségbiztosítási szerződése
- július
- és
- szeptember
- között díjjal fedezett, a
- december 6-i kiállítás szerint igazolta, hogy a gépjármű felelősségbiztosítási szerződése
- október 1-től
- december 31-ig díjjal fedezett. Az alperes a ... forgalmi rendszámú gépjárművel
- december
- napján közlekedési balesetet okozott, bűnösségét a ... Városi Bíróság jogerősen megállapította és közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A felperes a balesetben kárt szenvedettek részére 5 155 221 Ft-ot fizetett ki, mert álláspontja szerint az alperes a baleset időpontjában kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel a károkozó gépjárműre vonatkozóan nem rendelkezett. A felperes módosított kereseti kérelmében az alperest 5 275 221 Ft tőke, annak
- október
- napjától járó kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a baleset időpontjában díj nemfizetés miatt a szerződés megszűnt, a késedelmesen befizetett díj a szerződést nem reaktiválhatta, továbbá új szerződés létrehozására sem alkalmas, ezért az alperes megtérítési kötelezettsége a 190/
- (VI. 8.) Korm. rendelet
- §
(7)bekezdése alapján fennáll. Az alperes a kereset elutasítását kérte, a felperes által kifizetett nem vagyoni kártérítés összegét külön is vitatta. Jogi álláspontja az volt, hogy ő rendelkezett gépjármű felelősségbiztosítással a baleset bekövetkezésének időpontjában, mert a biztosító a 2004. november 27-i késedelmes díjbefizetést elfogadta, rögzíthető, hogy a szerződő felek a Ptk. 567. §
(1)bekezdése szerint a törvényi szabályozástól eltértek. Amennyiben a bíróság a jogviszony folyamatosságát nem fogadná el, az esetben új gépjármű felelősségbiztosítási szerződésnek tekinthető az alperesi befizetés elfogadása. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 250 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3. §
(3)és
(4)bekezdése szerint a negyedéves díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A perbeli esetben ez 2004. október 1. napja volt. A
(4)bekezdés szerint a biztosítási díj esedékességétől számított
- nap elteltével a szerződés megszűnik, így rögzíthető, hogy a biztosító és az alperes közötti felelősségbiztosítási szerződés
- október
- napján a törvény erejénél fogva megszűnt. A perbeli esetben a biztosító és az alperes az alperes számára előnyösebben, oly módon tért el a díj nemfizetésre vonatkozó jogszabályi előírástól, hogy bár a törvény erejénél fogva a biztosítási jogviszony megszűnt, azt utóbb mégis folyamatosnak tekintették. Ezt azért is állapította meg, mert a biztosító az alperesnek jóval a baleset bekövetkezése előtti befizetését elfogadta, részére a korábbi kötvényszámra utalással a nemzetközi felelősségbiztosításra vonatkozó igazolást kiállította, a következő negyedévre vonatkozó számlát megküldte. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a biztosító és az alperes a felelősségbiztosítási jogviszonyt változatlan tartalommal hatályban lévőnek elfogadta. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes keresete szerinti marasztalását és javára perköltség megfizetését kérte. Fellebbezése indokaként előadta, hogy az alperes kötelező gépjármű felelősségbiztosítása a
- december 30-án bekövetkezett káresemény időpontjában nem volt érvényes. A gazdasági társaság 1 nyilatkozata szerint az alperes biztosítása díj nemfizetés miatt megszűnt, a 30 napon túl befizetett biztosítási díj nem eredményezi a szerződés reaktiválását és új biztosítást sem hoz létre a Legfelsőbb Bíróság BH
- évben
- szám alatt közzétett eseti döntése szerint. Hivatkozott arra is, hogy az 190/
- (VI. 8.) Korm. rendelet
- §-a értelmében ha a biztosítás díj nemfizetés okán szűnik meg, csak annál a biztosítónál köthető újra, akinél a már megszűnt biztosítás érvényben volt. Megalapozatlannak tartotta az elsőfokú ítéletet, mert a díjfizetésre fennálló határidő eredménytelenül telt el, ezért olyan következtetést levonni, hogy ennek ellenére érvényes volt a biztosítási szerződés, nem lehet. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy a biztosító által kibocsátott zöldkártyaigazolás mind a belföldi, mind a nemzetközi vonatkozásban azt tartalmazza, hogy a gépjármű a biztosítónál rendelkezik fedezettel az igazoláson feltüntetett időpontban okozott károk esetére. A biztosító nem először fogadta el az alperestől a késedelmesen befizetett díjat, azok beérkezése után rendszeresen kiállította a fedezetigazolást és előírta, majd elfogadta a következő időszak biztosítási díjait is. Ilyen körülmények között az alperesnek nem lehetett olyan kötelezettsége, hogy kételkedjen a biztosítási fedezet érvényességében és új szerződés kötését kezdeményezze. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helyes az abból levont jogi következtetése is. A felek közti jogvita elbírálása szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy a káresemény időpontjában az alperes rendelkezett-e gépjármű felelősségbiztosítással. A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását a befizetést igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott gépjármű-felelősség biztosítás általános feltételei 3. §-ának
(1)bekezdése szerint a biztosítási díjat előre kell megfizetni, a
(4)bekezdés értelmében a biztosítási díj esedékességétől számított
- nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A perbeli esetben az alperes a III. negyedévi és a IV. negyedévi gépjármű felelősségbiztosítási díjat is késedelmesen, 30 napon túl fizette meg. A jogviszony fenntartása érdekében a biztosító rendszeresen eltekintett attól, hogy az alperes díjfizetési késedelmének jogkövetkezményét levonja. Fentiekből következően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdéséből következően a biztosított javára való eltérést a törvény nem korlátozza, és ezzel a szerződő felek éltek is. A 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 4. §
(3)bekezdése szerint a biztosító és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala közötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók. A 2003. évi LX. törvény 107. §-ának
(2)bekezdése szerint a biztosító a hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, az előzetes fedezetigazolás kiadásáról. A
(3)bekezdés értelmében ugyancsak haladéktalanul köteles értesíteni, ha a megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnt, erről egyébként az üzembentartót is 15 napon belül értesíteni kell, amennyiben az díj nemfizetés miatt következett be. Rögzíthető tehát, hogy a biztosítótársaság sem tekintette díj nemfizetés miatt megszűntnek az alperessel kötött szerződését, mert nem a törvényben előírtak szerint járt el, az igazolólapot az alperes részére kiállította, a jogkövetkezményt kizárólag akkor kívánta alkalmazni, amikor a baleset bekövetkezett. Az ítélőtábla megítélése szerint nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a biztosító attól függően tekinti megszűntnek vagy fennállónak a jogviszonyt, hogy felmerült-e a helytállási kötelezettsége. Összességében tehát helyes volt az a megállapítása az elsőfokú bíróságnak, hogy az alperes a baleset bekövetkezésének időpontjában érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes az alperes javára a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint - a Pp. 217. §
(1)bekezdése szerinti teljesítési határidővel másodfokú perköltséget köteles megfizetni, melynek összeg meghatározásánál az ítélőtábla figyelemmel volt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra és az
(5)bekezdésben írtakra. Az eredménytelenül fellebbező felperes az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentes volt, ezért a le nem rótt eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)és
- §-a alapján az állam viseli. D e b r e c e n,
- február
- napján Dr. Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -