Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.173/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Elter Tamás ügyvéd (cím) által képviselt név Korlátolt Felelősségű Társaság (cím) felperesnek, a dr. Fillinger György ügyvéd (cím) által képviselt név Részvénytársaság (cím) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007 június
- napján meghozott, 22.G.40.184/2004/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 48.835.419 (negyvennyolcmilliónyolcszázharmincötezer-négyszáztizen-kilenc) forintra és kamataira, továbbá 3.000.000 (hárommillió) forint részperköltségre leszállítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint másodfokú részperköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A peres felek az alperes által kiírt közbeszerzési eljárás eredményeként 2002 április 11-én vállalkozási keretszerződést kötöttek, mely alapján a felperes a labdarugó stadionok rekonstrukciójához szükséges lelátószékek legyártására és helyszíni felszerelésére vállalt kötelezettséget. Az alperes a keretszerződés alapján összesen 4.704 darab lehajtható, és 17.857 darab fix ülőlapú széket rendelt meg a felperestől, és ezért 143.997.102 forintot fizetett meg. 2002 december 17-én négyoldalú megállapodást kötöttek a peres felek, a S. H. Kft. és a S-i. S. Kft., melyben a felperes kijelentette, hogy S. H. Kft. által teljesített 4.400 darab széket a közbeszerzési eljárás alapján történő központi megrendelési keretszámba beszámítja. A felperes és a S. H. Kft. külön megállapodásban vállalta rendezni a felperes ezzel kapcsolatos megtérítési igényét, amelyet székenként 500 forintban határoztak meg. Az alperes megrendeléseinek elmaradását követően 2003 július 17-én a felperes a S-i IKV -tal 2862 darab, továbbá 58 darab tartalék sportülés gyártására és szerelésére kötött szerződést 12.149.272 forint vállalkozási díj mellett. Az elsőfokú bíróság - az ítélőtábla 6.Pf.20.592/2005/
- számú közbenső ítéletével helybenhagyott - közbenső ítéletével megállapította az alperesnek a vállalkozási keretszerződéssel összefüggésben fennálló kártérítési felelősségét. Az elsőfokú bíróság a kereset összegére folytatott tárgyalás eredményeként hozott ítéletével 50.838.000 forint és kamatai, valamint részperköltség megfizetésére kötelezte az alperest, míg az ezt meghaladó leszállított keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes az alperessel kötött szerződés alapján összesen 143.997.000 forint nettó árbevételt ért el, emellett kárenyhítési kötelezettségének eleget téve további 30.234.000 forint árbevételre tett szert. Az így elért teljes árbevétele 479.609.000 forinttal marad el a szerződésben megjelölt vállalkozási díjtól. A kiegészített igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes a perbeli tevékenységgel 10,6 %-os eredményt tudott elérni, így a szerződés teljesítésének elmaradása miatt összesen 50.838.000 forint elmaradt haszonban jelentkező kára keletkezett. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Azért támadta az elsőfokú bíróság döntését, mert általa megalapozatlannak minősített szakvélemény alapján állapította meg a felperes által elért nyereséghányadot. Kifejtette, hogy a szakvélemény csupán 8,2 %-os fedezeti hányadot támaszt alá, az előző évek felperesi gazdálkodása alapján a 10,6 %-os nyereséghányad nem állapítható meg. Emellett sérelmezte, hogy a sz-i stadionba leszállított székek tekintetében is elmaradt haszon megtérítésére kötelezte a bíróság. Álláspontja szerint erre egyrészt azért nem volt lehetőség, mert a felperes kijelentette, hogy az ott teljesített szolgáltatás ellenértékét beszámítja a közbeszerzésben megrendelendő mennyiségbe, másrészt a S. H. Kft. teljesítésének elmaradásából eredő igényét vele szemben kell érvényesítenie. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Fellebbezés hiányában a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett az első fokú ítéletnek a keresete 3.695.000 forint erejéig elutasító rendelkezése. Az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság a kereset összege tekintetében a tényállást helyesen állapította meg, azonban az ítélőtábla az abból levont jogi következtetéseivel nem értett maradéktalanul egyet. A felperes és az alperes a keretszerződést 653.640.000 forintos megrendelésre kötötte meg. Ebből a sz-i stadion székeire vonatkozó megrendelés 18.697.500 forintot tett ki. A peres felek, valamint a beruházó és a kivitelező S. H. Kft. által megkötött négyoldalú megállapodásban a felperes úgy nyilatkozott, hogy a S. H. Kft. által leszállított 4.400 darab széket a keretszerződés alapján megrendelendő mennyiség részének tekinti. A felperes azáltal, hogy a négyoldalú megállapodásban tudomásul vette, hogy az alperes a keretszerződés terhére kívánja figyelembe venni a másik cég részére korábban adott megrendelését, ebben a körben a keretszerződést az alperes által teljesítettnek tekintette. Az a körülmény, hogy az ezzel kapcsolatos üzleti nyereségét a S. H. Kft. nem térítette meg, nem eredményezi az alperessel szembeni kártérítési igény keletkezését. Ezért e 4.400 darab stadionülés tekintetében a felperesnek adott megrendelés elmaradását nem lehet az alperes szerződésszegésének tekinteni. Emiatt a teljes megrendelési értékből le kellett vonni a sz-i stadion üléseire vonatkozó megrendelés 18.697.500 forintos értékét. A felperesnek az alperes elmaradt megrendeléseiből eredő árbevétel-kiesése az így csökkentett érték és tényleges megrendelés értéke közötti különbözet, 460.711.500 forint volt, figyelembe véve az elsőfokú bíróság által helyesen a felperes árbevételeként figyelembe vett s-i szerződés vállalkozói díját is. Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes gazdálkodásának eredménye a kérdéses időszakban nem érte el a szakértő által megállapított 10,6 %-os mértéket. A szakértő helyesen nem a felperes teljes gazdálkodásának nyereségtartalmát, hanem csupán a perbeli tevékenység nyereségtartalmát állapította meg, a felperes árbevétele és ráfordításai egybevetésével. Önköltségnyilvántartás hiányában a felperesnek a könyvelése adataival igazolt, a kérdéses tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásaiból megalapozottan indult ki. E számítási elv alapján a sportszékek gyártásával, szerelésével elért árbevétel és a ráfordítás különbözeteként adódó eredmény ténylegesen az árbevétel mintegy 10,6 %-át teszi ki. Ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a Ptk. 355. §-a alapján az e mértékkel számított elmaradt vagyoni előny megtérítésére. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. A megváltozott mértékű pernyertességhez igazította az elsőfokú perköltség mértékét is. Az alperes fellebbezése kisebb részben vezetett eredményre, ezáltal nagyobb részt pervesztes lett. Ezért a Pp. 239. §-a folytán, a fellebbezési eljárásban is irányadó 81. §
(1)bekezdése alapján a kiadásait maga köteles viselni, továbbá köteles megtéríteni a felperes másodfokú részperköltségét, amely magában foglalja a jogi képviselő munkadíjának forgalmi adóját is. Budapest,
- február
- Dr. Molnár Ambrus s. k. a tanács elnökeDr. Németh László s. k. előadó bíróDr. Szücs József s. k. bíró A kiadmány hiteléül:Gosztola Edit Erzsébet tisztviselő