elsőfokú szervet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.396/2013/6.szám A Kúria a dr. Fülöp Péter ügyvéd által képviselt dr. felperesnek a Nemzeti Adóés Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. március 11. napján kelt 3.K.26.976/2013/7. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán
alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.26.976/2013/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
alperesnek 15 napon belül 40.000 (
az negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 3.500.000 (
az hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2002.-2006. évekre személyi jövedelemadó /szja/ és egészségügyi hozzájárulás /eho/ adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§ /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adó alapját becsléssel állapította meg és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§ /1/ bekezdése, 28.§ /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe. A felperes közigazgatási pert kezdeményezett
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránt. A Fővárosi Bíróság a
alperes 15596448501 iktatószámú határozatát -
elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és
elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint
adóhatóság jogszerűen alkalmazott becslési eljárást, amelynek módszere is megfelelő volt. A Fővárosi Bíróság megállapította: a felperes állította, de nem bizonyította, hogy
adóhatóság kiadásként értékelte a Citibanknál vezetett számlájára más által történt készpénzbefizetéseket is. Alaptalanul hivatkozott továbbá arra, hogy a Bank Rt.-nél vezetett befektetési számlájával kapcsolatos tényeket
adóhatóság nem tisztázta, illetve a számlaforgalmat figyelmen kívül hagyta a készpénzforgalmi mérleg összeállításánál. Nem bizonyította
t sem, hogy dr. K. O.-tól kölcsönt kapott volna. A felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a paraszolvencia címén megszerzett jövedelmeit a kiadásaira fordította, amely kötelezettségeinek nem tett eleget. E keresetrészeket ezért a Fővárosi Bíróság elutasította. Megállapította
onban, hogy a készpénzforgalmi mérlegben
adóhatóság téves összegben mutatta ki felperesnek
ingatlanvásárlásai kapcsán felmerült kiadásait. A felperes továbbá hivatkozott arra, hogy 2004. február 5-én M. E. S.-től /a továbbiakban: svájci állampolgár/ 30.000.000 Ft kamatmentes kölcsönt kapott, igazolásként két tanú által aláírt kölcsönszerződést csatolt. A nem magyar, svájci állampolgárnál kizárt a kapcsolódó vizsgálat lefolytatása. A kölcsönügyletnél eldöntendő kérdés volt, hogy megalapozott-e
adóhatóságnak a kölcsönt elutasító döntése, különösen arra figyelemmel, hogy a svájci állampolgár nem támasztotta alá a kölcsönnyújtás megtörténtét. A kölcsönszerződés kifejezetten tartalmazza, hogy a svájci állampolgár tolmácsolás útján értette meg a magyar nyelven készült szerződést, ezért
adóhatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 60.§ /1/ bekezdését akkor, amikor magyar nyelven tett fel a svájci állampolgárnak kérdéseket. Arra is helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a szerződésen feltüntetett tanúk nyilatkozatát tévesen értékelte
alperes, mert
egyikük határozottan
t állította, hogy a kölcsönnyújtás megtörtént, amelynél jelen volt, a másik tanú ugyanilyen határozottsággal
t állította, hogy a szerződést olvasatlanul írta alá. A Fővárosi Bíróság e részeiben alaposnak értékelte a keresetet.
új eljárás során
adóhatóságnak vizsgálnia kell a ingatlannal kapcsolatos tényállást, pontosítania kell a készpénzforgalmi mérleget. Mindenre kiterjedően tisztáznia kell felperes és a svájci állampolgár kölcsönügyletét. Meg kell ismételni a felhívást német nyelven, és
ügyleti tanúk nyilatkozatára, vagy - amennyiben szükséges - a tanúk és a felperes szembesítésének eredményére figyelemmel kell a kérdésben dönteni. Mindezek után ismét fel kell fektetni a pénzforgalmi mérleget.
adóhatóság a megismételt eljárásban a elsőfokú határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával
elsőfokú határozatot
indokolás módosítása mellett helybenhagyta, majd a felperes által e határozatok bíróság általi felülvizsgálatára irányuló kereset ismeretében saját határozatát a határozatával módosította,
elsőfokú határozatot megsemmisítette, és
elsőfokú adóhatóságot a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte. Határozatában rögzítette, hogy
elsőfokú hatóság a svájci állampolgár kölcsönügyletével kapcsolatosan
alábbi eljárást folytatta le: német nyelvű megkereséssel fordult a svájci állampolgárhoz, a megkeresés a svájci címről egy magyar cím feltüntetésével, kézbesítetlenül érkezett vissza. Ismételten postázásra került a nyilatkozattételre való felhívás a svájci posta által megadott magyarországi címre, a végzést J. S., a spanyol állampolgár felesége vette át. Levélben .J.S., férje nevében válaszolt
adóhatóság végzésére, férje egészségi állapotára tekintettel határidő hosszabbítást kért.
elsőfokú hatóság tájékoztatta J.S.-t, hogy a levélben foglaltakat tudomásul veszi, és kéri, hogy a nyilatkozatot írja alá a férje. E tájékoztatás „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza
adóhivatalba.
elsőfokú adóhatóság tájékoztatta a svájci állampolgárt a nyilatkozattételi határidő végső időpontjáról, amely tájékoztatás is „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. J.S. 2011. szeptember 30-án - a férje nevében - levélben válaszolt
általa átvett megkeresésre.
elsőfokú hatóság mellőzte a bizonyítékok körében a J.S.
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint nem helytálló
adózó
on álláspontja, hogy
elsőfokú adóhatóság
eljárás megkezdéséről szóló értesítés nélkül, jegyzőkönyv elkészítését mellőzve foglalta határozatát írásba.
elsőfokú hatóságot ugyanis a másodfokú hatóság csak a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte.
.§-a alapján
ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik, ezt követően hatósági eljárás indul,
.§ értelmében pedig
adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg,
ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul. Tekintettel arra, hogy
ellenőrzés során
elsőfokú adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően járt el, csupán a hatósági eljárás ismételt lefolytatása volt szükséges a már rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével, további eljárási cselekmények lefolytatása nélkül. Új megbízólevél kiadására, illetve új jegyzőkönyv felvételére csak
ellenőrzés megismétlése esetén kerülhetett volna sor, mivel nem ez volt a feladata
elsőfokú hatóságnak, nem indított ellenőrzési eljárást, nem adott ki új jegyzőkönyvet, hanem jogszerűen csak a hatósági szakaszt ismételte meg.
elsőfokú hatóság
ellenőrzési szakban bizonyítási eljárást folytatott a magánszemély pénzkölcsönével kapcsolatosan, és miután
adóhatóság kérésével ellentétben a svájci állampolgár a nyilatkozatot nem írta alá, így
t tőle származóként minősíteni nem lehetett. A megküldött kérdésekre általánosságokat tartalmazóan - csak a felesége válaszolt, amely
onban nem fogadható el a svájci állampolgár nyilatkozataként.
ügyleti tanúk egyértelműen, egyformán akként nyilatkoztak, hogy nem voltak jelen a pénz átadásakor,
t nem látták, így annak megtörténtét nem tudták igazolni.
egyik tanú csak a kölcsönszerződés megkötését követő harmadik évben ismerte meg a felperest, ezért aláírása csak később kerülhetett a dokumentumra, és nem is igazolhatja a három évvel korábban történteket. A tanúk előadásai ellentmondásosak, szembesítésükre nem volt szükség, mivel attól további eredmény nem várható. A felperes a kölcsön tényleges átadását hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta. A Fővárosi Bíróság iránymutatása alapján a készpénzes mérlegben a készpénzes kiadások kerültek pontosított összegekkel feltüntetésre. A Fővárosi Bíróság keresetrészeket elutasító ítéletrészei miatt,
ok tartalmára vonatkozóan ismételten bizonyítást, avagy megállapításokat a hatóságnak nem kellett tennie, további eljárási cselekményeket nem kellett foganatosítania. A felperes keresetében a határoztok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint eljárási jogszabálysértést valósított meg
adóhatóság akkor, amikor a Julianna Spörri válaszlevelének értékelése körében nem készített jegyzőkönyvet, és így nem állt módjában arra észrevételt tenni. Hivatkozott a súlyosbítási tilalom elvére, továbbá arra, hogy a svájci állampolgár kölcsönügylete kapcsán a tényállás változatlanul tisztázatlan, elmaradt a szembesítés, a tanúk nyilatkozatát nem megfelelően értékelte a hatóság. A készpénzforgalmi mérleg pontosított tételeit is vitatta a felperes, továbbá megállapításokat tett a dr. K. O.-val megkötött kölcsönügyletével, a bankszámlájára történt készpénzbefizetéseivel és
alkalmazott becsléssel kapcsolatosan.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint mind
on kereseti kérelmek vonatkozásában, amelyekről a Fővárosi Bíróság már érdemben döntött, ismételten bírósági ítélet nem hozható. Rögzítette, hogy J.S. válaszlevelének tartalmát a felperes
eljárás során megismerte, így vonatkozásában jogorvoslati joga nem sérült. A levél értékelése során szükséges lett volna
elsőfokú bíróság álláspontja szerint ellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, amelynek elmaradása
eljárás érdemére nem hatott ki. A felperes a súlyosbítási tilalom megsértésére alaptalanul hivatkozott, ugyanis
.§-ában foglaltak a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetét kivonják e tilalom hatálya alól. A svájci állampolgár kölcsönével kapcsolatosan
elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tényállást kellően tisztázta
adóhatóság és helytálló következtetéseket vont le. A Fővárosi Bíróság a szembesítést csupán lehetőségként írta elő, így nem sértett jogszabályt
adóhatóság
zal, hogy indokolt módon a szembesítésnek nem adott helyt. A felperes átutalásokra alappal nem hivatkozhat, mivel
adóhatóság készpénzforgalmi mérleget készített, amelynek tételei a pontosítással megfelelnek
adóhatóság rendelkezésére álló bizonylatoknak. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
.§ /4/ bekezdésére, 104.§ /1/ bekezdésére, továbbá 138.§ /2/ bekezdésére hivatkozással állította: nincs jogszerű lehetősége
adóhatóságnak arra, hogy
új eljárást - lespórolva
ellenőrzést - rögtön
elsőfokú határozattal nyissa meg. Ezzel ugyanis
adózó garanciális jogait sérti.
elsőfokú bíróság a súlyosbítási tilalommal kapcsolatosan fejtette ki álláspontját, pedig keresetében
ellenőrzési jegyzőkönyv hiányát sérelmezte. Kiemelte, hogy nyilvánvalóan egyszerűbb megoldás ítélt dologra hivatkozni, mint állást foglalni egy szövevényes, többszöri nekifutásra is több sebből vérző adóügyben. A svájci állampolgár kölcsönügylete kapcsán a felperes sérelmezte, hogy nem sikerült beszerezni
adóhatóságnak a svájci állampolgár nyilatkozatát. J.S. meghatalmazotti eljárását, képviseleti jogosultságát, feleségi mivoltát semmivel nem igazolta, ebből következően a hatóság egy ismeretlen személy válaszát értékelte. Hangsúlyozta a vagyonmérleg körében,
ingatlan vásárlások kapcsán, hogy
átutalásokat
adóhatóság nem megfelelően, tévesen értékelte, és megnövelte a készpénzes kiadásait.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
.§ /2/ bekezdése meghatározza
adóhatóság feladatait: nyilvántartja
adózókat és
okat
adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő,
adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést - ha törvény előírja - megállapítja,
adót,
adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja,
adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást,
adó-visszaigénylést,
adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti
adózók adószámláját.
adókötelezettségek teljesítésének, a joggyakorlás törvényességének ellenőrzését
adóhatóság
adóigazgatási eljárásban végzi /Art. 85.§/
adózó jogainak, kötelezettségeinek megállapítása,
adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről történő nyilvántartásvezetés, és adat igazolás mellett.
adóhatóság
adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása /Art. 86.§ /1/ bekezdés/.
ellenőrzés
erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy
általános megbízólevél bemutatásával kezdődik.
adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.
ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be, amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell,
ellenőrzés a postára adás napjával zárul /Art. 93.§ /1/ bekezdés, 104.§ /1/ bekezdés/.
ellenőrzés során
adóhatóság feltárja és bizonyítja
okat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és
ezek miatt indított hatósági eljárást /Art. 86.§ /1/ bekezdés/. A hatósági eljárás különösen a következőkre irányul /Art 120.§ /1/ bekezdés/:
ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.
utólagos,
ismételt, illetve
állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén
adóhatóság
ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha
adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg /Art. 105.§/. Hivatalból indul
ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás /Art. 120.§ /4/ bekezdés/.
alperes a határozatában
elsőfokú határozat megsemmisítése mellett kifejezetten a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte
elsőfokú hatóságot. A másodfokú hatóság nem ellenőrzés tekintetében rendelt el új eljárást, ezért felperes
.§ /4/ bekezdésére alappal nem hivatkozhatott.
alperes konkrétan meghatározta határozata rendelkező részében
elsőfokú hatóság feladatát (hatósági eljárás lefolytatása),
indokolásban részletesen kifejtette ennek indokát (J.S. 2011. szeptember 30-ai levelének bizonyítékként való értékelése elmaradt), továbbá megjelölte, hogy a megsemmisítésről és a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezésről
.§ /2/ bekezdésének alkalmazásával határozott.
alperes a hatósági eljárást megelőző eljárásban jogsértést nem észlelt,
t nem ismételtette meg,
elsőfokú szerv hatósági eljárás lefolytatására volt köteles, ezért részéről
t megelőző eljárás - illetve annak bármely részeleme -elmaradása terhére nem róható. Sem
alperes határozatában, sem a felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott
.§ /4a/ bekezdésére, amely a hatósági eljárásban lefolytatható ellenőrzést szabályozza,
onban nem kötelező előírással, hanem csak akként, hogy "ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet". A bírósági felülvizsgálathoz megkívánt feltételeket határozta meg a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK
t tartalmazta, hogy eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha
eljárási jogszabálysértés a bírósági eljárásban nem orvosolhatóan olyan jelentős, hogy a döntés érdemére kihat. E tartalom a Pp. 339.§ /1/ bekezdésébe került 2012. február 1-től, és a módosítás szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság -
ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A felperesnek tehát a perben a Pp. 164.§ /1/ bekezdése alapján
t kellett bizonyítania, hogy
adóhatóság
ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértéseket követett el. Kiemeli a Kúria, hogy míg a közigazgatási eljárásban a fél előadása
324.§ /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 166.§ /1/ bekezdése alapján nem,
az állításait felperes bizonyítani köteles. Mindezek folytán a felperesnek egyrészt igazolnia kellett, hogy a hatóság eljárási jogszabálysértéseket követett el, másrészt, hogy
ok
ügy érdemi elbírálására kihatottak. A Kúria megállapította, felperes
elsőfokú hatóság megismételt hatósági eljárásában
ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértést nem bizonyított. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH
adóhatóság megsértette volna
Szja tv.-nek a határozatokban megjelölt, alkalmazott rendelkezéseit. A felülvizsgálati kérelem 2. pontjában:
ítélt dolog, a kölcsönügylet és a vagyonmérleg címek alatt a felperes egyetlen egy jogszabályhelyet meg nem jelölt, így a Kúriának nem volt módja jogszabályokkal összevetni
e pontban foglaltakat. Megjelölt jogsérelem hiányában a felülvizsgálat nem volt elvégezhető. A felperes a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését vitatta,
onban egyrészt ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, másrészt a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt; a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat,
onban jogszabályhellyel alátámasztottan ilyen jogsértést a felperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott.
elsőfokú bíróság eljárása során bizonyítási eljárást folytatott, ítéletének indokolásában részletes tényállást rögzített, megjelölte
irányadó jogszabályokat, alkalmazásukhoz - a tényállással való összevetés alapján - pontos és helytálló magyarázatot adva. Értékelte a bizonyítékokat, megemlítve
okat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, jogi álláspontját részletesen kimunkálta, megindokolta. A Kúria álláspontja szerint
elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sértve, jogszerű. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.