← Magyarország

Kfv.35396/2013/6 – Kúria

Obsah (7)Art. 104Art. 121Art. 142Art. 92Art. 10Art. 138Art. 97

A határozat elvi tartalma: A másodfokú hatóság a hatósági eljárás lefolytatására is kötelezheti ismételt eljárásban

elsőfokú szervet. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.396/2013/6.szám A Kúria a dr. Fülöp Péter ügyvéd által képviselt dr. felperesnek a Nemzeti Adóés Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. március 11. napján kelt 3.K.26.976/2013/7. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán

alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.26.976/2013/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 40.000 (

az negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra 3.500.000 (

az hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2002.-2006. évekre személyi jövedelemadó /szja/ és egészségügyi hozzájárulás /eho/ adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§ /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§ /1/ bekezdése, 28.§ /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe. A felperes közigazgatási pert kezdeményezett

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránt. A Fővárosi Bíróság a

  1. május
  2. napján jogerős 13.K.30.495/2009/
  3. számú ítéletével

alperes 15596448501 iktatószámú határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és

elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint

adóhatóság jogszerűen alkalmazott becslési eljárást, amelynek módszere is megfelelő volt. A Fővárosi Bíróság megállapította: a felperes állította, de nem bizonyította, hogy

adóhatóság kiadásként értékelte a Citibanknál vezetett számlájára más által történt készpénzbefizetéseket is. Alaptalanul hivatkozott továbbá arra, hogy a Bank Rt.-nél vezetett befektetési számlájával kapcsolatos tényeket

adóhatóság nem tisztázta, illetve a számlaforgalmat figyelmen kívül hagyta a készpénzforgalmi mérleg összeállításánál. Nem bizonyította

t sem, hogy dr. K. O.-tól kölcsönt kapott volna. A felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a paraszolvencia címén megszerzett jövedelmeit a kiadásaira fordította, amely kötelezettségeinek nem tett eleget. E keresetrészeket ezért a Fővárosi Bíróság elutasította. Megállapította

onban, hogy a készpénzforgalmi mérlegben

adóhatóság téves összegben mutatta ki felperesnek

ingatlanvásárlásai kapcsán felmerült kiadásait. A felperes továbbá hivatkozott arra, hogy 2004. február 5-én M. E. S.-től /a továbbiakban: svájci állampolgár/ 30.000.000 Ft kamatmentes kölcsönt kapott, igazolásként két tanú által aláírt kölcsönszerződést csatolt. A nem magyar, svájci állampolgárnál kizárt a kapcsolódó vizsgálat lefolytatása. A kölcsönügyletnél eldöntendő kérdés volt, hogy megalapozott-e

adóhatóságnak a kölcsönt elutasító döntése, különösen arra figyelemmel, hogy a svájci állampolgár nem támasztotta alá a kölcsönnyújtás megtörténtét. A kölcsönszerződés kifejezetten tartalmazza, hogy a svájci állampolgár tolmácsolás útján értette meg a magyar nyelven készült szerződést, ezért

adóhatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 60.§ /1/ bekezdését akkor, amikor magyar nyelven tett fel a svájci állampolgárnak kérdéseket. Arra is helytállóan hivatkozott a felperes, hogy a szerződésen feltüntetett tanúk nyilatkozatát tévesen értékelte

alperes, mert

egyikük határozottan

t állította, hogy a kölcsönnyújtás megtörtént, amelynél jelen volt, a másik tanú ugyanilyen határozottsággal

t állította, hogy a szerződést olvasatlanul írta alá. A Fővárosi Bíróság e részeiben alaposnak értékelte a keresetet.

új eljárás során

adóhatóságnak vizsgálnia kell a ingatlannal kapcsolatos tényállást, pontosítania kell a készpénzforgalmi mérleget. Mindenre kiterjedően tisztáznia kell felperes és a svájci állampolgár kölcsönügyletét. Meg kell ismételni a felhívást német nyelven, és

ügyleti tanúk nyilatkozatára, vagy - amennyiben szükséges - a tanúk és a felperes szembesítésének eredményére figyelemmel kell a kérdésben dönteni. Mindezek után ismét fel kell fektetni a pénzforgalmi mérleget.

adóhatóság a megismételt eljárásban a elsőfokú határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a határozatával

elsőfokú határozatot

indokolás módosítása mellett helybenhagyta, majd a felperes által e határozatok bíróság általi felülvizsgálatára irányuló kereset ismeretében saját határozatát a határozatával módosította,

elsőfokú határozatot megsemmisítette, és

elsőfokú adóhatóságot a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte. Határozatában rögzítette, hogy

elsőfokú hatóság a svájci állampolgár kölcsönügyletével kapcsolatosan

alábbi eljárást folytatta le: német nyelvű megkereséssel fordult a svájci állampolgárhoz, a megkeresés a svájci címről egy magyar cím feltüntetésével, kézbesítetlenül érkezett vissza. Ismételten postázásra került a nyilatkozattételre való felhívás a svájci posta által megadott magyarországi címre, a végzést J. S., a spanyol állampolgár felesége vette át. Levélben .J.S., férje nevében válaszolt

adóhatóság végzésére, férje egészségi állapotára tekintettel határidő hosszabbítást kért.

elsőfokú hatóság tájékoztatta J.S.-t, hogy a levélben foglaltakat tudomásul veszi, és kéri, hogy a nyilatkozatot írja alá a férje. E tájékoztatás „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza

adóhivatalba.

elsőfokú adóhatóság tájékoztatta a svájci állampolgárt a nyilatkozattételi határidő végső időpontjáról, amely tájékoztatás is „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. J.S. 2011. szeptember 30-án - a férje nevében - levélben válaszolt

általa átvett megkeresésre.

elsőfokú hatóság mellőzte a bizonyítékok körében a J.S.

  1. szeptember
  2. napján megírt levelének értékelését, ezért szükséges megismételt hatósági eljárás lefolytatása. A megismételt eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága a
  3. június
  4. napján kelt határozatával a felperest 35.177.785 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 17.588.892 Ft adóbírság, és 15.801.972 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  5. október
  6. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint nem helytálló

adózó

on álláspontja, hogy

elsőfokú adóhatóság

eljárás megkezdéséről szóló értesítés nélkül, jegyzőkönyv elkészítését mellőzve foglalta határozatát írásba.

elsőfokú hatóságot ugyanis a másodfokú hatóság csak a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte.

Art. 104

.§-a alapján

ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik, ezt követően hatósági eljárás indul,

Art. 121

.§ értelmében pedig

adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg,

ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul. Tekintettel arra, hogy

ellenőrzés során

elsőfokú adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően járt el, csupán a hatósági eljárás ismételt lefolytatása volt szükséges a már rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével, további eljárási cselekmények lefolytatása nélkül. Új megbízólevél kiadására, illetve új jegyzőkönyv felvételére csak

ellenőrzés megismétlése esetén kerülhetett volna sor, mivel nem ez volt a feladata

elsőfokú hatóságnak, nem indított ellenőrzési eljárást, nem adott ki új jegyzőkönyvet, hanem jogszerűen csak a hatósági szakaszt ismételte meg.

elsőfokú hatóság

ellenőrzési szakban bizonyítási eljárást folytatott a magánszemély pénzkölcsönével kapcsolatosan, és miután

adóhatóság kérésével ellentétben a svájci állampolgár a nyilatkozatot nem írta alá, így

t tőle származóként minősíteni nem lehetett. A megküldött kérdésekre általánosságokat tartalmazóan - csak a felesége válaszolt, amely

onban nem fogadható el a svájci állampolgár nyilatkozataként.

ügyleti tanúk egyértelműen, egyformán akként nyilatkoztak, hogy nem voltak jelen a pénz átadásakor,

t nem látták, így annak megtörténtét nem tudták igazolni.

egyik tanú csak a kölcsönszerződés megkötését követő harmadik évben ismerte meg a felperest, ezért aláírása csak később kerülhetett a dokumentumra, és nem is igazolhatja a három évvel korábban történteket. A tanúk előadásai ellentmondásosak, szembesítésükre nem volt szükség, mivel attól további eredmény nem várható. A felperes a kölcsön tényleges átadását hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta. A Fővárosi Bíróság iránymutatása alapján a készpénzes mérlegben a készpénzes kiadások kerültek pontosított összegekkel feltüntetésre. A Fővárosi Bíróság keresetrészeket elutasító ítéletrészei miatt,

ok tartalmára vonatkozóan ismételten bizonyítást, avagy megállapításokat a hatóságnak nem kellett tennie, további eljárási cselekményeket nem kellett foganatosítania. A felperes keresetében a határoztok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint eljárási jogszabálysértést valósított meg

adóhatóság akkor, amikor a Julianna Spörri válaszlevelének értékelése körében nem készített jegyzőkönyvet, és így nem állt módjában arra észrevételt tenni. Hivatkozott a súlyosbítási tilalom elvére, továbbá arra, hogy a svájci állampolgár kölcsönügylete kapcsán a tényállás változatlanul tisztázatlan, elmaradt a szembesítés, a tanúk nyilatkozatát nem megfelelően értékelte a hatóság. A készpénzforgalmi mérleg pontosított tételeit is vitatta a felperes, továbbá megállapításokat tett a dr. K. O.-val megkötött kölcsönügyletével, a bankszámlájára történt készpénzbefizetéseivel és

alkalmazott becsléssel kapcsolatosan.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint mind

on kereseti kérelmek vonatkozásában, amelyekről a Fővárosi Bíróság már érdemben döntött, ismételten bírósági ítélet nem hozható. Rögzítette, hogy J.S. válaszlevelének tartalmát a felperes

eljárás során megismerte, így vonatkozásában jogorvoslati joga nem sérült. A levél értékelése során szükséges lett volna

elsőfokú bíróság álláspontja szerint ellenőrzési jegyzőkönyvet készíteni, amelynek elmaradása

eljárás érdemére nem hatott ki. A felperes a súlyosbítási tilalom megsértésére alaptalanul hivatkozott, ugyanis

Art. 142

.§-ában foglaltak a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetét kivonják e tilalom hatálya alól. A svájci állampolgár kölcsönével kapcsolatosan

elsőfokú bíróság álláspontja szerint a tényállást kellően tisztázta

adóhatóság és helytálló következtetéseket vont le. A Fővárosi Bíróság a szembesítést csupán lehetőségként írta elő, így nem sértett jogszabályt

adóhatóság

zal, hogy indokolt módon a szembesítésnek nem adott helyt. A felperes átutalásokra alappal nem hivatkozhat, mivel

adóhatóság készpénzforgalmi mérleget készített, amelynek tételei a pontosítással megfelelnek

adóhatóság rendelkezésére álló bizonylatoknak. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

Art. 92

.§ /4/ bekezdésére, 104.§ /1/ bekezdésére, továbbá 138.§ /2/ bekezdésére hivatkozással állította: nincs jogszerű lehetősége

adóhatóságnak arra, hogy

új eljárást - lespórolva

ellenőrzést - rögtön

elsőfokú határozattal nyissa meg. Ezzel ugyanis

adózó garanciális jogait sérti.

elsőfokú bíróság a súlyosbítási tilalommal kapcsolatosan fejtette ki álláspontját, pedig keresetében

ellenőrzési jegyzőkönyv hiányát sérelmezte. Kiemelte, hogy nyilvánvalóan egyszerűbb megoldás ítélt dologra hivatkozni, mint állást foglalni egy szövevényes, többszöri nekifutásra is több sebből vérző adóügyben. A svájci állampolgár kölcsönügylete kapcsán a felperes sérelmezte, hogy nem sikerült beszerezni

adóhatóságnak a svájci állampolgár nyilatkozatát. J.S. meghatalmazotti eljárását, képviseleti jogosultságát, feleségi mivoltát semmivel nem igazolta, ebből következően a hatóság egy ismeretlen személy válaszát értékelte. Hangsúlyozta a vagyonmérleg körében,

ingatlan vásárlások kapcsán, hogy

átutalásokat

adóhatóság nem megfelelően, tévesen értékelte, és megnövelte a készpénzes kiadásait.

alperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 10

.§ /2/ bekezdése meghatározza

adóhatóság feladatait: nyilvántartja

adózókat és

okat

adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő,

adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést - ha törvény előírja - megállapítja,

adót,

adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja,

adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást,

adó-visszaigénylést,

adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti

adózók adószámláját.

adókötelezettségek teljesítésének, a joggyakorlás törvényességének ellenőrzését

adóhatóság

adóigazgatási eljárásban végzi /Art. 85.§/

adózó jogainak, kötelezettségeinek megállapítása,

adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről történő nyilvántartásvezetés, és adat igazolás mellett.

adóhatóság

adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása /Art. 86.§ /1/ bekezdés/.

ellenőrzés

erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy

általános megbízólevél bemutatásával kezdődik.

adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.

ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be, amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell,

ellenőrzés a postára adás napjával zárul /Art. 93.§ /1/ bekezdés, 104.§ /1/ bekezdés/.

ellenőrzés során

adóhatóság feltárja és bizonyítja

okat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és

ezek miatt indított hatósági eljárást /Art. 86.§ /1/ bekezdés/. A hatósági eljárás különösen a következőkre irányul /Art 120.§ /1/ bekezdés/:

  1. a)adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,
  2. b)költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására, c)

ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.

utólagos,

ismételt, illetve

állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén

adóhatóság

ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha

adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg /Art. 105.§/. Hivatalból indul

ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás /Art. 120.§ /4/ bekezdés/.

alperes a határozatában

elsőfokú határozat megsemmisítése mellett kifejezetten a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezte

elsőfokú hatóságot. A másodfokú hatóság nem ellenőrzés tekintetében rendelt el új eljárást, ezért felperes

Art. 92

.§ /4/ bekezdésére alappal nem hivatkozhatott.

alperes konkrétan meghatározta határozata rendelkező részében

elsőfokú hatóság feladatát (hatósági eljárás lefolytatása),

indokolásban részletesen kifejtette ennek indokát (J.S. 2011. szeptember 30-ai levelének bizonyítékként való értékelése elmaradt), továbbá megjelölte, hogy a megsemmisítésről és a hatósági eljárás ismételt lefolytatására kötelezésről

Art. 138

.§ /2/ bekezdésének alkalmazásával határozott.

alperes a hatósági eljárást megelőző eljárásban jogsértést nem észlelt,

t nem ismételtette meg,

elsőfokú szerv hatósági eljárás lefolytatására volt köteles, ezért részéről

t megelőző eljárás - illetve annak bármely részeleme -elmaradása terhére nem róható. Sem

alperes határozatában, sem a felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott

Art. 104

.§ /4a/ bekezdésére, amely a hatósági eljárásban lefolytatható ellenőrzést szabályozza,

onban nem kötelező előírással, hanem csak akként, hogy "ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet". A bírósági felülvizsgálathoz megkívánt feltételeket határozta meg a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK

  1. számú állásfoglalása, amely további alkalmazását a 6/2010.(XI.25.) Közigazgatási jogegységi határozat a Legfelsőbb Bíróság által hozott egyes jogegységi határozatokról és állásfoglalásokról címmel
  2. november 25-től megtiltotta. Ennek indokát a Közigazgatási Kollégium - egyebek mellett - abban jelölte meg, hogy e KK állásfoglalás a meghozatala óta bekövetkezett jogszabályváltozásokra figyelemmel meghaladottá vált. A KK. 31.

t tartalmazta, hogy eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha

eljárási jogszabálysértés a bírósági eljárásban nem orvosolhatóan olyan jelentős, hogy a döntés érdemére kihat. E tartalom a Pp. 339.§ /1/ bekezdésébe került 2012. február 1-től, és a módosítás szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság -

ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A felperesnek tehát a perben a Pp. 164.§ /1/ bekezdése alapján

t kellett bizonyítania, hogy

adóhatóság

ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértéseket követett el. Kiemeli a Kúria, hogy míg a közigazgatási eljárásban a fél előadása

Art. 97.§ /5/ bekezdése értelmében bizonyíték, addig a perben a Pp.

324.§ /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 166.§ /1/ bekezdése alapján nem,

az állításait felperes bizonyítani köteles. Mindezek folytán a felperesnek egyrészt igazolnia kellett, hogy a hatóság eljárási jogszabálysértéseket követett el, másrészt, hogy

ok

ügy érdemi elbírálására kihatottak. A Kúria megállapította, felperes

elsőfokú hatóság megismételt hatósági eljárásában

ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértést nem bizonyított. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH

  1. 490., KGD
  2. 262./. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bíróság eljárását szabályozó törvény: a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ sérelmét nem állította, nem hivatkozott arra sem, hogy

adóhatóság megsértette volna

Szja tv.-nek a határozatokban megjelölt, alkalmazott rendelkezéseit. A felülvizsgálati kérelem 2. pontjában:

ítélt dolog, a kölcsönügylet és a vagyonmérleg címek alatt a felperes egyetlen egy jogszabályhelyet meg nem jelölt, így a Kúriának nem volt módja jogszabályokkal összevetni

e pontban foglaltakat. Megjelölt jogsérelem hiányában a felülvizsgálat nem volt elvégezhető. A felperes a bizonyítási eljárást, a bizonyítékok értékelését vitatta,

onban egyrészt ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, másrészt a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt; a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat,

onban jogszabályhellyel alátámasztottan ilyen jogsértést a felperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott.

elsőfokú bíróság eljárása során bizonyítási eljárást folytatott, ítéletének indokolásában részletes tényállást rögzített, megjelölte

irányadó jogszabályokat, alkalmazásukhoz - a tényállással való összevetés alapján - pontos és helytálló magyarázatot adva. Értékelte a bizonyítékokat, megemlítve

okat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, jogi álláspontját részletesen kimunkálta, megindokolta. A Kúria álláspontja szerint

elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sértve, jogszerű. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló

  1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.