A határozat elvi tartalma: A rendszeres szociális járadékra való jogosultság törvényi feltételeinek fennállását egyenként vizsgálni kell. E körbe tartozik az, hogy az adott mértékű egészségkárosodás fennállt-e a foglalkoztatás ideje alatt, illetve az egészségromlás idején biztosítási jogviszony keretében tevékenykedett az igénylő, továbbá az igényérvényesítési jogvesztő (24 hónap) határnapot betartotta-e. 387/
- Korm. rend.
- §, 387/
- Korm. rend.
- § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.234/2013/3.szám A Kúria a dr. Matúz Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Matúz György ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 6.M.532/
- szám alatt indított és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság
- november 6-án kelt 6.M.532/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.M.532/2010/
- számú A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A felperes . június 4-től rokkant, különböző időkben 50%-os, illetve 67%-os munkaképesség-csökkenést értékeltek, majd 40%-os össz-szervezeti egészségkárosodást állapítottak meg, ezért
- júniusától
- szeptember 30-ig rokkantsági nyugellátásban részesült. Megszakításokkal munkát végzett, nyugellátásának folyósítása idején is, összesen 13 év és 346 nap szolgálati idővel rendelkezik. Az igénylő
- január 25-én előterjesztett rendszeres szociális járadék iránti igényét a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatával elutasította. Döntése indokolásában hivatkozott arra, hogy az igénylőnek
- június 4-től 40%-os egészségkárosodása van, azonban az nem kereső tevékenysége folytatásának időtartama alatt következett be, így nem teljesült a 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet (Kr.)
- §-ában írt feltétel. Ezen túlmenően idézte a társadalombiztosítási szerv határozata indokolásában a Kr.
- §
(2)-
(3)bekezdésében írt rendelkezést is, miszerint a járadék iránti igényt annak a kereső tevékenységnek az időtartama alatt, vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet benyújtani, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő jogvesztő. Az igénylő fellebbezése folytán eljárt Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntése indokolásában kiemelte, hogy az igénylő munkaviszonya
- január 30-án megszűnt, ekkor pedig a munkaképesség-csökkenését ugyan vizsgálták 1997-ig többször is, de az csak 40%-os mértékű volt. Tehát a munkaviszony megszűnésének időpontjában munkaképessége csökkenésének mértéke szerint az ellátásra nem szerezhetett volna jogosultságot. Állapotrosszabbodás miatt került sor utóbb
- június 4-től
- szeptember 30-ig rokkantsági nyugellátásának folyósítására. A határozatot a felperes keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és annak hatályon kívül helyezését, a rendszeres szociális járadékra való jogosultságának megállapítását kérte azon indokkal, hogy a törvényi feltételeknek megfelelt. Állította, hogy
- júniusában kereső foglalkozása volt, megbízásos jogviszonyban foglalkoztatták, de vitatta utóbb a munkaképesség-csökkenés - összszervezeti egészségkárosodás - egyes időszakokban megállapított mértékét is. Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozata, valamint a másodfokú határozat ténybeli és jogi indokait. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 6.M.532/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában a bíróság idézte a Kr.
- §
(1)-
(3)bekezdésében, a 22. §
(3)bekezdésében írt rendelkezéseket, hivatkozott a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §
(5)bekezdésének e) pontjában írtakra, a kereső tevékenység fogalmának törvényi meghatározására. Tényként állapította meg a munkaügyi bíróság a beszerzett orvosszakértői vélemények alapján, hogy a felperesnek
- december 31-ig fennálló 50 %-os munkaképesség-csökkenése
- január 1-jétől 40%-os össz-szervezeti egészségkárosodása volt, amely már korábban is fennállt,
- június
- napjától. Ezen időn belül
- június 4-től
- szeptember 30-ig 67%-os munkaképesség-csökkenése volt. A felperes a K. Kft.-nél
- május 15-től megbízásos jogviszonyban állt, azonban ún. NYENYI-lapot nem állítottak ki, társadalombiztosítási bejelentés, járulék befizetés nem történt. Ezért pedig a Kr.
- §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételei a rendszeres szociális járadékra való jogosultságnak nem álltak fenn. Az ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, törvénysértésre hivatkozva, mert álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti a Kr. 5. §
(1)bekezdésében írtakat. Tévesen állapították meg, hogy nem jogosult a rendszeres szociális járadékra, mert esetében fennállnak ennek a jogosultságnak a törvényi feltételei, téves jogértelmezéssel került sor keresetének elutasítására. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbi indokok szerint. A Kúriának a felülvizsgálati eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a munkaügyi bíróság az eljárási és anyagi szabályok betartásával hozta-e meg döntését, mert a Pp. 270. §
(2)bekezdése szerint csak jogszabálysértés esetén vezethet sikerre a kérelem. A Kr. 5. §
(1)bekezdése a rendszeres szociális járadékra való jogosultság elsődleges feltételeként írja elő, hogy erre az ellátásra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os mértékű össz-szervezeti egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett. A jogszabály e jogosultsági feltétel tekintetében időbeli korlátozást nem tartalmaz, tehát ebből a szempontból bármely időpontban, azaz a rendelet hatályba lépése előtt fennállt kereső tevékenység idején bekövetkezett egészségromlás is megalapozhatja a járadékra való jogosultságot. A
- január 1-jével hatályba lépett jogszabály-változások a korábbi "munkaképesség-csökkenés" helyett az "egészségkárosodás" fogalmát vezették be [
- évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. §,
- évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
- §,
- évi LXXXIV. törvény
- §]. Az előbbi régi és új fogalom egyaránt az érintett személy egészségének romlását, kedvezőtlen változását jelöli, ezért az erre vonatkozó szakmai szabályok, szempontok alapján egymással összevethetők, vagyis meghatározható, hogy adott mértékű munkaképesség-csökkenés milyen mértékű egészségkárosodásnak felel meg. Így a rendszeres szociális járadékra való jogosultság feltételeinek vizsgálatánál is az egészségkárosodás bekövetkezése időpontja értelemszerűen a munkaképesség-csökkenés keletkezésének időpontja is lehet, e körben is helyesen foglalt állást a munkaügyi bíróság, amikor egyébként vizsgálta, hogy miként alakult a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke az egyes, a perben releváns időszakokban. Helyesen állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy az
- évben történt foglalkoztatást bejelentés és nyugdíjjárulék fizetés hiánya miatt nem lehet figyelembe venni, mint biztosításra kötelezett jogviszonyt, figyelemmel a felperes által elért kereset és a Tbj.
- § h) pontjában és
(1)bekezdés g) pontjában írt feltételek hiányában. Utal azonban nyomatékosan a Kúria a Kr.
- §-ában írt további törvényi feltételekre is, illetve az igényérvényesítéssel kapcsolatban meghatározott jogvesztő határidőre. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati eljárási költsége tárgyában a Pp. 78. §
(2)bekezdése értelmében rendelkezni nem kellett. A felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-án alapuló tárgyi illetékmentességre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §a értelmében az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő