Mfv.10154/2013/5 – Kúria

(1), 2011.CXCI. Tv. 30. §

(3), 2011.CXCI. Tv. 30. §

(5)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.154/2013/5.szám A Kúria a Nagyné Dr. Márton Veronika pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogi ügyintéző által képviselt Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságon 4.M.1006/

1. szám alatt indított és
2. december
3. napján kelt
4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Miskolci Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 4.M.1006/2012/
5. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. számú és a I n d o k o l á s Az alperes a felperes
6. február 21-i igénybejelentése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
7. évi CXCI. törvény (Mmt.)
8. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alkalmazásával - 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást állapított meg. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az ellátás 2011. augusztus 1-jével történő megállapítására irányuló fellebbezést az Mmt. 30. §

(1)bekezdése alapján elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát azért kérte, mert a megelőző,

1. április 14-én benyújtott rokkantsági nyugdíjigényét elutasító társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapítást nyert, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodása
2. október 28tól 51%, így a III. csoportú rokkantsági nyugdíjra az Mmt.
3. §

(1)bekezdése és 30. §

(5)bekezdés bb) pontja alapján

1. augusztus 1-jétől fennáll a jogosultsága. A munkaügyi bíróság a keresetet az Mmt.
2. §

(1)bekezdése, 11. §

(1)bekezdése, 29. §

(2)bekezdése, 30. §

(1),

(3)és

(5)bekezdés bb) pontjai alkalmazásával elutasította. Az ítéleti érvelés szerint az ellátás megállapításához a jogosultsági feltételek fennállása szükséges, az Mmt. 2. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek pedig - a felperes által hivatkozott orvosszakértői vélemény szerint is - csak

1. október 28-ától álltak fenn. Mivel a felperes
2. január
3. után nyújtotta be igényét, rokkantsági nyugdíj pedig az Mmt.
4. §

(1)bekezdése szerint

1. január 1jétől már nem volt megállapítható, ezen ellátásra az ellátás feléledése címén sem szerezhetett jogosultságot. A bíróság kiemelte, hogy az Mmt.
2. §

(5)bekezdés bb) pontja alkalmazhatóságának feltétele, hogy a kérelmező a 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyében a

(3)bekezdés szerinti nyilatkozatát fenntartsa. A felperesnek

1. december 31-én nem volt folyamatban levő ügye, az a körülmény, hogy a korábbi perben a bíróság a felperes keresetét elutasította, nem teremtett olyan folyamatban lévő ügyet, amelynek alapján az Mmt. e rendelkezése alkalmazható. Rokkantsági ellátást a
2. január 1-jén hatályba lépett Mmt. alapján e naptól lehetett megállapítani [
3. §

(2)bekezdés]. Az alperes mindezek miatt jogszabálysértés nélkül határozta meg a rokkantsági ellátás folyósításának kezdő időpontját

1. január
2. napjában, a megelőző időre pedig a felperes sem rokkantsági nyugdíjra, sem rokkantsági ellátásra nem válhatott jogosulttá. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel az Mmt.
3. §

(5)bekezdés b) pontja megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróságnak az ellátásra való jogosultsága

1. augusztus 1-jétől való fennállására tekintettel a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül kellett volna helyeznie és az alperest új eljárásra kellett volna utasítania. Az egészségi állapotában
2. október 28-ától fennálló 50%-os mértékű károsodás megállapítása a jogosultsága fennállását megalapozza, a jogszabályok módosítása azt nem érinthette, mivel a korábbi eljárást még az akkor hatályban volt jogszabályok alapján indította. Mindezek miatt ügyében az Mmt.
3. §

(5)bekezdés b) pontja alkalmazható, a

1. január 1-jétől hatályba lépett törvények viszont nem, mert azoknak nincs visszamenőleges hatályuk. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az Mmt. 30. §

(1)bekezdése szerint

1. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A
2. §

(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy a

1. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a
2. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a
3. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani. Az Mmt.
4. §

(5)bekezdés

1. a)pontja, valamint a
2. b)pont
3. bb)alpontja szerint, ha a kérelmező a

(3)bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

1. a)a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,
2. b)a 2011. december 31-éig terjedő időszakra
3. bb)III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A Kúria eljárása során abból indult ki, hogy a társadalombiztosítási szervek a felperes 2012. február 21-én előterjesztett igénybejelentéséről hoztak határozatot, amelyben 2011. október 28-tól az Mmt.-vel bevezetett új ellátások (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás) megállapítását kérte. A határozatokat a perben a felperes az ellátás megállapításának kezdő időpontja téves meghatározása miatt, az Mmt. 11. §

(1)bekezdése és 30. §

(5)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja megsértése miatt vitatta. A perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes ezt megelőzően, 2012. január 1. előtt a 2011. október 28- tól fennálló össz-szervezeti egészségkárosodása alapján, vagy ettől függetlenül olyan rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést, amelynek elbírálása 2011-ben nem történt meg, előterjesztett volna. Az 51%-os egészségkárosodási mértéket a korábbi perben kirendelt igazságügyi szakértő a felperes 2011. április 14-i igénybejelentését elbíráló társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perben állapította meg, amely perben a felperes keresete azért került elutasításra, mert az igénybejelentéskor hatályos jogszabályban [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. §

(1)a) pont] írt, az egészségkárosodásra vonatkozó feltétel a határozatok meghozatalakor nem, csupán később (

1. október 28.) teljesült. A fentiek alapján a munkaügyi bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy a felperesnek
2. december 31-jén nem volt folyamatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek előtt olyan ügye, amely - az Mmt.
3. §

(3)bekezdése alapján - egy korábbi kérelemnek az új ellátások tekintetében való fenntartásáról való nyilatkozattételre való felhívását indokolta volna; a felperes maga sem állította, hogy ilyen nyilatkozatot tett volna. A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a felperes ügyében az Mmt. 30. §

(5)bekezdés b) pontja nem volt alkalmazható. Az Mmt. ezen átmeneti, a 30. §

(3)bekezdésére visszautaló szabálya azon személyek igényérvényesítéséről rendelkezik, akiknek

1. december 31-én folyamatban lévő ügyük volt, komplex minősítésüket
2. december 31-ig nem végezték el és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívása alapján az Mmt. hatályba lépése előtti igénybejelentésüket módosították (az Mmt. által bevezetett új ellátásokra nézve tartották azt fenn). Miután a felperes - a fentiek szerint - nem tartozott ebbe a körbe, esetében az Mmt. 30.

(5)bekezdését nem lehetett alkalmazni, így III. csoportos rokkantsági nyugdíjat az új szabályozás alapján nem követelhetett. A felperes a

1. február 21-én kelt igénybejelentése útján az Mmt. szerinti új ellátásokra szerezhetett (és szerzett is) jogosultságot, rokkantsági nyugdíj az Mmt.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján

1. január 1-től nem volt igényelhető. A felperes a
2. október 28-tól megállapított egészségkárosodása alapján akkor lett volna jogosult a korábbi szabályozás [Tny. 36/A. §

(1)bekezdés] szerinti feltételekkel rokkantsági nyugdíj címén ellátásra, ha erre vonatkozó igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél

1. december 31-ig előterjeszti és azt elbírálják, illetőleg ha ebben az időpontban rokkantsági nyugdíj tárgyában folyamatban lévő ügye van, amely eljárásban a korábbi igénybejelentését módosító nyilatkozatot nem tesz. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti az Mmt.
2. §

(5)bekezdését, ezért azt - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megtérítését nem kérte, ezért a Kúria e tárgyban a Pp. 78. §

(2)bekezdése értelmében mellőzte a határozathozatalt. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a

1. évi LXXX. törvény 11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. február
4. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Pat assyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő