← Magyarország

Mfv.10432/2013/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az 1992. évi XXXIII. tv. 30/A. §

(1)bekezdésben foglalt tájékoztatás elsődlegesen betöltetlen másik munkakör felajánlásának lehetősége igénybevételére vonatkozik. Ha ennek közzétételét követően határidőben a közalkalmazott nem nyilatkozik arról, hogy él-e a lehetőséggel, az állásfelajánlás jogszerűtlenségére alappal nem hivatkozhat. 1992. XXXIII. Tv. 30/A. §
(1),
  1. XXXIII. Tv. 30/C. § Mfv.I.10.432/2013/
  2. A Kúria a dr. Pápay Szabolcs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Erdőné dr. Rigó Ágnes ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazottii jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságnál 4.M.328/
  3. szám alatt megindított és másodfokon a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.20.063/2013/
  4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  5. június
  6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.20.063/2013/
  7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes a keresetében az alperes által közölt felmentés jogellenességének megállapítását, ennek jogkövetkezményei alkalmazását, többletfelmentési időre járó átlagkereset és többletvégkielégítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni.A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 4.M.328/2011/
  8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére, megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  9. szeptember 1-jén kelt kinevezéssel került az alpereshez könyvelő munkakörbe. A
  10. december 1-jén kelt munkaköri leírás alapján munkaköre pénztáros-könyvelő volt. Az N. Megyei Önkormányzat KGY határozata rendelkezett az egyes intézmények, köztük az alperes gazdálkodási tevékenységének átszervezéséről. E szerint
  11. július 1-jétől a gazdasági szervezetet az alperesnél is megszüntetik. A határozat
  12. pontja szerint az alperesnél végrehajtott költségvetési létszámkeretcsökkentés 3 főt érint, amelyből 1 főt áthelyeznek. A KGY határozat rögzítette az N. Megyei Önkormányzat
  13. évi költségvetése
  14. számú módosításának végrehajtásához kapcsolódó intézkedésként, hogy az alperesnél költségvetési létszámkeretcsökkentés történt 3 főt érintve: 1 főt a hivatalba helyeztek át, létszámcsökkentéssel megszűnt munkakörökből 1 fő pénzügyi intéző, 1 fő pénztáros.
  15. május 17-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint az alperes törvényes képviselője tájékoztatta a 4 fő gazdasági szervezetben dolgozó közalkalmazottat, köztük a felperest, a
  16. július 1jétől történő átszervezésről. E szerint az alperesnél 1 fő gazdasági munkatárs maradhat, 3 gazdasági álláshelyet elvon a fenntartó. Az intézményben nincs olyan munkakör, amelyet a megszűnő munkakörök helyett fel tudna ajánlani, de a közalkalmazottak kérhetik, hogy a fenntartó másik munkáltatónál, vagy a megyei önkormányzatnál állást ajánljon fel. E tájékoztatásról készült írásbeli dokumentum átvételét elolvasás után a felperes megtagadta. Ugyanezen a napon az alperes törvényes képviselője a felperes nevére írásbeli tájékoztatást is kiadott a szóbelinek megfelelő tartalommal azzal, hogy a közléstől számított 2 munkanapon belül nyilatkozzon, hogy él-e a munkakörfelajánlás lehetőségével. A felperest
  17. május 18-án visszamenőlegesen
  18. május 17-étől
  19. augusztus 10-éig keresőképtelen állományba vették. A felperes részére a munkáltató
  20. július 4-én postán kézbesítette a
  21. június 27-én kelt, a Kjt.
  22. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára alapított felmentést. Ennek indokolása szerint az N. Megyei Önkormányzat Közgyűlése KGY, valamint a KGY határozat 2.
  2. ah)pontjára tekintettel a pénztáros-ügyintézői feladatkör a gazdasági területet érintő átszervezés következtében megszűnt. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felmentés nem ütközött a közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 90. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerinti felmentési védelembe, mert a felperes nem bizonyította, hogy a Kjt. 31/A. §
  2. a)pontja alapján irányadó 2011. május 17-ei napon keresőképtelen állapotban volt. Erre 2011. május 18-án hivatkozott csak, mellyel megszegte az Mt. 3. §
(1)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét. Az alperes törvényes képviselője
  1. május 17-én a KGY határozat ismeretében tartotta meg a tájékoztatását. E határozat döntött arról, hogy
  2. július 1-jétől az alperesnél a gazdasági szervezetet megszüntetik 3 fős létszámcsökkentéssel. E határozat a munkakörök megnevezését nem tartalmazta, de az alperesnél működő 4 fős gazdasági csoport és 2 fő közalkalmazott jogviszonyának a megszüntetését igen. A felperes munkakörének megszüntetése tényét a KGY határozat rögzítette. Alaptalanul hivatkozott tehát a felperes a felmentés indokának valótlanságára és okszerűtlenségére. A munkakörfelajánlási lehetőségről szóló
  3. május 17-én felvett jegyzőkönyvbe foglalt és a felperesnek
  4. június 2-án postán írásban is kiadott tájékoztatás megfelelt a Kjt. 30/A.
(1)bekezdés
  1. a)-
  2. c)pontjainak. A felperes két napon belül nem nyilatkozott az állásfelajánlás lehetőségének igénybevételéről. Ezért alappal nem hivatkozhat az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására. A felperes azonban a tájékoztatást követően sem tett eleget a Pp. 164. §
(1)bekezdés szerinti bizonyítási kötelezettségének az Mt. 4. §
(2)bekezdése vonatkozásában. Megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya időtartamára tekintettel nem jogosult a további felmentési időre járó átlagkeresetre, valamint végkielégítésre, életkorára tekintettel pedig a Kjt. 37. §
(7)bekezdése szerinti további végkielégítésre. A felperes fellebbezése folytán eljárt Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.20.063/2013/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére, és megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyes indokaira tekintettel a Pp.
  2. §
(2)bekezdés alapján -utalással a Pp. 254. §
(3)bekezdésére is- hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel megállapította, hogy az N. Megyei Közgyűlés által
  1. április 28-án meghozott határozat már döntött arról, hogy a munkáltatónál létszámcsökkentést, átszervezést hajt végre. A KGY határozat a
  2. évi költségvetés
  3. számú módosítása végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket tartalmazza, amely lényegében a korábbi határozat végrehajtására vonatkozik. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével új határozat meghozatalát, a kereseti kérelmének történő helytadást kért az alperes perköltségben marasztásával. Hivatkozása szerint megalapozatlan az eljáró bíróságok döntése, miszerint a felmentés nem ütközött felmentési védelembe, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, továbbá hogy a jogviszonya megszüntetése jogszerű volt. A
  4. április 28-án meghozott határozat még csak a létszámcsökkentés tényét és az azt érintő létszámot tartalmazza, a megszüntetendő munkaköröket nem. Ezeket csak a
  5. május 26-ai közgyűlési határozat nevesíti. Ezért az alperes törvényes képviselőjének
  6. május 17-én adott tájékoztatása arról, hogy „további foglalkoztatására jelenlegi munkakörében nincs lehetőség" jogellenes volt, akárcsak a felmentés indokolása, amely a pénztáros-ügyintéző feladatkör megszüntetésére hivatkozik. A munkaköre ugyanis
  7. szeptember 1-jétől a jogviszony megszűnéséig könyvelő volt. A munkakörébe tartozó feladatokat pedig a felmentést követően kapcsolt munkakörben más személy végzi tovább. Ezért az MK.
  8. számú állásfoglalásra utalással a munkáltató intézkedésének indoka nem volt valós és okszerű. A
  9. május 17-ei tájékoztatás alkalmával az alperes még nem rendelkezett azon információkkal, amelyek alapján a közlését megtehette, mivel a fenntartó döntését csak
  10. május 26-án hozta meg. Megállapítható tehát, hogy a jogait nem rendeltetésszerűen gyakorolta, mert a tájékoztatás nem alapult valós tényeken. Ezért a munkáltató intézkedése jogellenes. Nem tartotta be a Kjt. 30/A. - 30/C. §-ban foglalt rendelkezéseket. A jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tájékoztatáskor is a munkáltatói intézkedés indokának már valósnak kell lennie, de a tájékoztatás nem terjedt ki a Kjt. 30/B. §
(1)bekezdésben foglalt lehetőségre, amelyet a Kjt. 30/C. §
(1)bekezdés b) pont ír elő. Az alperes mivel nem jogszerűen tájékoztatta a munkakör megszűnéséről, a felmentés a Kjt. 38. § alapján alkalmazandó Mt. 90. §
(1)bekezdés a) pontjába ütközött, tehát jogellenes, hiszen
  1. július 4-én a felmentés közlésekor keresőképtelen volt. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte a felperes felülvizsgálati eljárási költségben marasztalásával. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelmének történő helytadást kért. Ugyanakkor fellebbezéssel nem támadta az elsőfokú ítéletnek a többlet-végkielégítés és felmentési időre vonatkozó keresetet elutasító rendelkezését, így ez a felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehetett [Pp. 270. §
(1)bekezdés, 275. §
(1)bekezdés, EBH.2002.653.]. A felperes a felmentés indokának valótlansága és okszerűtlensége valamint a rendeltetésellenes joggyakorlás körében álláspontját a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül fejtette ki, okfejtése ezen okból a felülvizsgálati eljárásban nem volt értékelhető. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. A felperes alaptalanul hivatkozott a Kjt. 30/A. - 30/C. § rendelkezéseinek a megsértésére. Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felperesnek kiadott a Kjt. 30. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára alapított felmentés alapjául szolgáló fenntartói döntés 2011. április 28-án megszületett. Ez tartalmazta az átszervezés mibenlétét (gazdasági szervezet megszüntetése), annak időpontját (2011. július 1.), az átszervezés okán bekövetkező létszámkeret-változás alperesnél megvalósuló következményeit (mínusz 3 fő létszámkeret-csökkentés). Minderről a KGY határozat 1.
  2. a)pontja,
  3. b)pontja, 2. pont
  4. h)alpontja rendelkezett. Ezen fenntartói döntés alapján a munkáltatói jogkörgyakorló jogszerűen járt el a 30/A. §
(1)bekezdésében foglalt tájékoztatás
  1. május 17-ei megtétele során, amely elsődlegesen betöltetlen másik munkakör felajánlásának lehetősége igénybevételére vonatkozik. A felperes azonban
  2. május 17-én az írásbeli tájékoztatás átvételét megtagadta, ezáltal az Mt.
  3. §
(4)bekezdés alapján a munkakör felajánlási lehetőségről szóló tájékoztatás közöltnek minősült. A felperes azonban határidőben sem ekkor, sem a május 17-ei tájékoztató 2011. június 2-ai kézhezvételét követően nem kérte a munkakör felajánlását. Ezért a Kjt. 30/A. - 30/C. §-ainak a konkrét munkakör felajánlására vonatkozó rendelkezései megsértésének vizsgálatára jogszerűen nem kerülhetett sor, mert a felperes részére munkakörfelajánlás - mivel ilyen igénnyel nem élt - felróható magatartására tekintettel nem történt. A Kjt. 31/A. § a) pontja alapján a felmentési védelem fennállása szempontjából a 30/A. §
(1)bekezdésben foglalt munkakörfelajánlási lehetőségről szóló tájékoztatás közlésének időpontja (azaz
  1. május 17.) az irányadó a felperes esetében, ezért alaptalan azon felülvizsgálati érvelése, hogy a felmentés közlésének időpontjában fennálló keresőképtelensége okán az Mt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjába ütközés miatt jogellenes a felmentés. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján. A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. június
  4. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.