Bf.65/2013/10 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.65/2013/10. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2014. évi május hó 20. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Veszprémi Törvényszék 2013. évi március hó 22. napján kelt 1.B.559/2010/42. számú ítéletét megváltoztatja, I.r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének /Btk.294.§./1/ bekezdés, /3/ bekezdés I. fordulat a./pont, aa./ alpont/, 7 rb. hivatali visszaélés bűntettének /Btk.305.§.a./pont/ minősíti. Ezért halmazati büntetésül 3 /három/ év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 /három/ év közügyektől eltiltásra í t é l i . A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VIII.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 30.000.- /Harmincezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet VIII.r. vádlott felhívásra köteles az államnak megfizetni. Indokolás: A kijelölés folytán eljárt Veszprémi Törvényszék 2011. december 1., 2012. január 18. és 2012. március 14. napjától elölről kezdett, ezt követően május 10., július 2., szeptember 20., 2013. február 13., március 4. napján tartott nyilvános tárgyalások alapján hozott és 2013. március 22. napján kihirdetett 1.B.559/2010/42. számú ítéletével az 1978. évi IV. törvény alapján / a továbbiakban: régi Btk. / nyolc vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött. A 2009. október 14. napjától 2009. október 16. napjáig őrizetben, majd 2010. március 31. napjáig előzetes letartóztatásban volt I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében / Btk. 250.§ /1/ és /2/ bekezdés

1. a)pontjának II. tétel 1. fordulata / és 7. rb. hivatali visszaélés bűntettében / Btk.225.§ /, ezért halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 300.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Vele szemben 116.000.-forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. II.r. vádlottat hivatali vesztegetés bűntettében / Btk. 253.§ /1/ és /2/ bekezdés / mondta ki bűnösnek , ezért mint visszaesőt ítélte 2 év börtönbüntetésre és 300.000.forint pénzmellékbüntetésre. A szabadságvesztés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A Btk. 225.§-ba ütköző, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette. III.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében / Btk.225.§ / mondta ki bűnösnek, ezért mint visszaesőt 1 év börtönbüntetésre és 200.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnpártolás vétségében / Btk. 244.§ /1/ bekezdés
2. b)pontja / és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében / Btk.225.§ /, ezért halmazati büntetésül 6 hónap börtönbüntetésre, 100.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette. I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottakra kiszabott pénzmellébüntetést meg nem fizetése esetére egyezer forintonként rendelte egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. V.r. vádlott bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében / Btk.225.§ / állapította meg, ezért megrovásban részesítette. VI.r. és VIII.r. vádlottak bűnösségét felbújtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében / Btk.225.§ / állapította meg, ezért őket megrovásban részesítette. A bűnjelek lefoglalását megszüntette, a szabálysértési és a bűnügyi iratokat kiadni rendelte a Tatai Rendőrkapitányság Vezetőjének, a tömegnövelő por, illetve szer megsemmisítését elrendelte. Az eljárás során felmerült 126.681.-Ft bűnügyi költség egy részének viselésére felmerülés szerint - a vádlottakat külön-külön kötelezte. A fennmaradó 68.625.-forint bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam terhén marad. A felülbírálattal nem érintett VII.r. vádlottat a 2. rb. felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette / Btk. 225.§ / miatt, ellene emelt vád alól felmentette, vele szemben a törvényszék ítélete - fellebbezés hiányában - az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen - a fellebbezés bejelentésére nyitva álló három napban - az ügyész V.r., VI.r. és VIII.r. vádlottak terhére, súlyosításért jelentett be fellebbezést, V.r. vádlott tekintetében végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, VI.r. és VIII.r. vádlottakkal szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében. Az ítélethirdetéskor I.r. vádlott és védője részben felmentésért és enyhítésért, II.r. vádlott és védője a felmentő rendelkezést tudomásul vették, egyéb tekintetben teljes felmentésért fellebbeztek. III.r., IV.r. vádlottak, illetve védőik felmentésért és V.r. vádlott felmentésért jelentettek be fellebbezést. A fellebbezés bejelentésére nyitva álló három napban V.r. vádlott védője védence felmentésért jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.203/2010/3-I. számú átiratában V.r. vádlott vonatkozásában a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést módosított formában, a többi vádlottra indokainál fogva fenntartotta. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta és az elsőfokú ítélet megváltoztatását, V.r., VI.r. és VIII.r. vádlottakkal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az átiratban kiemelésre került, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le bizonyítási eljárást és az így feltárt bizonyítékok alapján megalapozott tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségét teljesítette. A vádlottak bűnösségének megállapítása és a cselekményeik jogi minősítése törvényes. A vádlottakra kiszabott joghátrány vonatkozásában a vádhatóság kifejtette, hogy I.r. vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazását a törvényszék nem indokolta meg és fel sem hívta az ítéletben, míg II.r. vádlott többszörösen büntetett, visszaesőnek minősül, erre figyelemmel nem megalapozott az a feltételezés, hogy a büntetési célok a büntetés tényleges végrehajtása nélkül is elérhetők, az eltúlzottan enyhének értékelt büntetéseik további enyhítését ezért nem tartotta indokoltnak. VI.r. és VIII.r. vádlottak felbujtóként követték el a terhükre rótt bűncselekményt, amelynek súlya a tettesével egyezik meg, V.r. vádlott rendőrként, emiatt a bűnösségének foka magasabb. E vádlottakkal szemben intézkedés helyett, az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával arányban álló, tényleges büntetés kiszabását tartotta szükségesnek. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a Győri Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratban foglalt indítványt változatlan tartalommal fenntartotta és perbeszédében kiegészítette az alkalmazandó jogszabály tekintetében. I.r vádlottra nézve - mivel az ítélet 33. oldalán megindokolt, fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által történt elkövetés, mint minősítő körülmény, a jelenleg hatályos büntető törvényben már nem szerepel, a hivatali vesztegetés bűntette enyhébben minősül, tehát az új büntető törvény enyhébb, másrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is kedvezőbb, ezért az áttérést indítványozta a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvényre. A többi vádlott tekintetében az elkövetéskor hatályos büntető törvény alkalmazását. Kiemelte még, hogy a törvényszék a vádlottak bűnösségére okszerűen vont jogkövetkeztetést, a cselekmények mikénti minősítéséhez szakszerű indokolást fűzött, egyetértett a 3. tényállási pont tekintetében a vádtól eltérő minősítéssel is. Ennek megfelelően indítványozta I.r. vádlott cselekményének átminősítését a hatályos büntető jogszabálynak megfelelően, a Btk.294.§./1/ és/3/ a./ és a./ alpont szerint minősülő vesztegetés bűntettére, a terhére rótt 7 rb. hivatali visszaélés bűntettének az új büntető jogszabály szerinti megjelölését, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapítását, továbbá a hatályos jogszabály alapján az elítélését börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, közügyektől eltiltásra és a pénzbüntetésre, vele szemben vagyonelkobzás elrendelését. Kifejtette, hogy I.r. vádlott esetében a büntetés enyhítése azért nem indokolt, mert a halmazati büntetés 5-13 évi tételkeretéhez képest a rá kiszabott büntetés jelentősen elmarad a középmértéktől. A bűncselekmény elkövetésétől az időmúlás nem jelentős, a vádlottnál alkalmazási feltétel volt a büntetlen előélet, így ezek a javára nem enyhítő tényezők, a beismerő vallomásának nyomatékát gyengíti, hogy csak ott ismerte el a cselekmény elkövetését, ahol a telefonbeszélgetést nem tudta vitatni és a társai rá vallottak. Büntetett személyekkel tartott fenn kapcsolatot, hosszabb időn keresztül információkat szolgáltatott ki. Mindezekre és a halmazatra figyelemmel, az enyhítő szakasz alkalmazásának a büntetés kiszabásánál nem is lett volna helye. A többszörösen büntetett II.r. vádlott visszaeső, végrehajtás nélkül a büntetés nem érheti el a célját. VI.r., VIII.r. és V.r. vádlottak által elkövetett hivatali visszaélés bűntette kapcsán a társadalomra veszélyesség csekély fokára történt hivatkozást tévesnek tartotta, V.r. vádlottal szemben - a bűnösségének nagyobb fokára figyelemmel- a pénzbüntetést nagyobb napi tételszámban indítványozta megállapítani. A vádlottak védői a nyilvános ülésen fenntartották felmentésért és enyhítésért a fellebbezéseket, illetve kiegészítették I.r. vádlott oldaláról a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezéssel, amelyhez két védő - II.r. vádlott és III.r. vádlottak közös védője, valamint IV.r. vádlotté - is csatlakozott. I.r. vádlott védője perbeszédében elsődlegesen hatályon kívül helyezést, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a vádirat 4. pontját érintő vesztegetés bűntette alól / az ítélet 2. tényállási pontjában rögzített cselekmény / védence felmentését és az enyhítő szakasz alkalmazásával, végrehajtásában hosszabb időre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. Perbeszédét írásban is beterjesztette és egy 2003-ban készült parancsnoki véleménnyel együtt csatolta a jegyzőkönyvhöz. Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését egyrészt azért indítványozta, mert álláspontja szerint az RSZVSZ feljelentése a büntetőeljárási törvény által előírt haladéktalanság követelményének, továbbá nyomozati iratok 19. oldalán elfekvő feljelentés a közokiratokkal szemben támasztott hitelesség követelménynek nem felel meg. Az RSZVSZ vezetője által aláírt feljelentést azért tartotta aggályosnak, mivel a dátum a kipontozott részében kézzel kitöltött, véleménye szerint később kerülhetett beírásra, számítógépes szövegszerkesztés esetén nem hagynak kipontozott helyet, hanem a megfelelő billentyű lenyomásával beírják a hónapot és a napot. Ezen a dokumentumon a keltezés javításának módja sem helyes és ha a köz-okirat nem felel meg a vele szemben támasztott szigorú kritériumoknak, tanúsításra nem használható fel. A haladéktalanság értelmezéséhez különböző jogterületekről hozott fel példákat, ez a büntetőjogi terminológia álláspontja szerint rövid vagy azonnali határidőt jelent, így a titkos információgyűjtés felhasználhatósága vonatkozásában - az első fokú bíróság ítéletében felhívott 74/2009. BK vélemény alapján - legfeljebb 8 napot. Perbeszédében ezen felül még részletesen foglalkozott a lehallgatási anyag tartalmával és a hatályon kívül helyezés másik okaként jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság a titkos információgyűjtés során beszerzett hanganyag meghallgatását technikai okból mellőzte, ezzel a közvetlenség elvét sértette. Az ítélet erre vonatkozó indokolását sem tartotta elfogadhatónak, a hanganyag meghallgatása érdekében, a bizonyítás terjedelmére tekintettel indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Szerinte előfordult, hogy a felvételeken néhány esetben teljesen más hangzott el, bizonyos szavak kimaradtak, így a leírt szövegnek teljesen más lett a közvetlen hatása és az értelmezése, mint az élő beszédnek. Az I.I. és társa ellen indult büntető ügyben beszerzett, a védencére vonatkozó lehallgatási anyag kirekesztését azért indítványozta, mivel véleménye szerint az alapügyhöz történő egyesítésére azért került sor, hogy a lehallgatás idejét ebben a formában a nyomozó hatóság meg tudja hosszabbítani. A vesztegetés bűntette alól törvényi tényállási elem hiányára hivatkozva kérte a védence felmentését, mert összességében nem látott kétséget kizáró bizonyítékot arra a bűnös kapcsolatra, miszerint védence az edzőtermi bérletet és tápanyag kiegészítőt azért kapta volna, hogy erre tekintettel információkat adjon ki. Védence bűnös magatartása legfeljebb hivatali visszaélésnek minősülhet, ahhoz nem kötődik ellenszolgáltatás. Perbeszédében a védence terhére rótt hivatali visszaélésekkel kapcsolatban fenntartotta az elsőfokú eljárásban elmondott alábbi érveit: -A vesztegetés kezdő időpontjában, 2008. márciusában védence még szabálysértési ügyekkel foglalkozott, az ügyekre semmiféle olyan ráhatása nem volt, amiért meg kellett volna vesztegetni. -Védence szervezte meg 2008. áprilisában a szakszervezeti napot, ahol nem csak a "x." kft., hanem más cég is ajánlott fel ajándékot tombola sorsolásra, elismervénnyel igazolta, hogy 10 db. edzőtermi bérletet vett át ellenszolgáltatás nélkül. -A bérlet vonatkozásában az elsőfokú bíróság eltúlzott jelentőséget tulajdonított a kaptam szónak, holott a kisorsolásra kerülő bérleteket kapta meg, erre nézve rendelkezésre áll 1. tanú, 2. tanú, 3. tanú nyilatkozata, akik igazolták, hogy védence sorsolás útján nyerte az edzőtermi bérletet. Hibának tartotta, hogy az utóbbi személyeket a nyomozás során nem, csak a tárgyaláson hallgatták meg. 1. tanúnak a nyomozati szakban tett vallomása a bírói szaktól eltér, egyik terhelő, a másik inkább mentő, ennek oka véleménye szerint az lehet, hogy a gyanúsítotti kihallgatása után a saját ügyére koncentrálva, egyfajta megfelelési kényszer hatása alatt tett vallomást azért, hogy a saját büntető ügyében a pozitív hozzáállást elősegítse. -A megnyert bérletet egy évig lehetett használni, amikor védencét őrizetbe vették, ennek az ideje még nem járt le, a gyakrabban vásárlóknak biztosíthattak ilyen kedvezményeket. -Utalt arra is, hogy a lehallgatás kapcsán, illetve az elsőfokú ítéletben folyamatosan összemosódott a két Sz. testvér neve, akikkel védencének telefonbeszélgetéseit a baráti kapcsolat tükrében kell vizsgálni. Köztük egyfajta hála működött, és nem valamiért nyújtott nekik ellenszolgáltatást. -A védence személyiségére jellemző, hogy naiv, segítőkész személy, tehát a hozzá intézett kérést igyekszik teljesíteni, emiatt alkalmatlan rendőrnek. A büntetés kiszabása körében indítványozta súlyosító tényezőként az ilyen ügyek elszaporodottságának mellőzését, enyhítő tényezőként, hogy védence öt éve áll büntetőeljárás hatálya alatt, nem bűnöző típus, büntetlen előéletű. Kifogásolta, hogy a beszerzett parancsnoki jellemzése megegyezik egy 2003-ban készült véleménnyel. II.r. vádlott és III.r. vádlottak közös védője perbeszédében a fellebbezést elsődlegesen felmentésért - II.r. vádlott vonatkozásában bizonyítottság hiányában, III.r. vádlott esetében pedig bűncselekmény hiányában - fenntartotta. Másodlagosan II.r. vádlott vonatkozásában a bizonyítékok nem megfelelő értékelésére hivatkozva hatályon kívül helyezést, végül enyhítést indítványozott. III.r. vádlottra nézve másodlagosan a büntetés enyhítését kérte. Kifogásolta, hogy az első fokú bíróság a lehallgatási anyag értékelésével nem volt következetes, mivel technikai probléma miatt nem hallgatta le a titkos információgyűjtés során beszerzett felvételeket, amelyet egyébként szükségesnek tartott volna. / e körben az ítélet 21. oldal utolsó bekezdésében írt indokolást kifogásolta / II.r. vádlott védelmében feltételezésnek tartotta azt a megállapítást, hogy I.r. vádlott a bérletet és az étrend kiegészítő anyagot védencétől azért kapta, hogy hivatali helyzetéből fakadóan neki segítséget nyújtson. Védence nem I.r. vádlott jóindulatának elnyeréséért adott ellenszolgáltatást, - ahogy az elsőfokú ítélet 33. oldalán szerepel - a bérlet és étrend kiegészítőre vonatkozó kedvezményben bármely t.-i személy részesülhetett, aki rendszeresen odajárt. A két tulajdonos olyan áron adta azokat I.r. vádlottnak, ami még nekik is megérte. I.r. vádlott védence névnapjára, a születésnapjára ajándékot vitt, megvesztegetettként nem ajándékozta volna vissza a megvesztegetőt, ami szintén alátámasztja, hogy nem volt bűnös kapcsolat köztük. A 2. tényállási pont vonatkozásában az ítélet 31. oldal 4. bekezdésében felhívott beszélgetés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy nem I.r. vádlott adta ki a körözést, annyit mondott csak védencének, utána érdeklődik, hogy mennyi idő múlva adnak ki körözést, ha valaki nem vonul be a börtönbe. Az ítélet 31. oldal utolsó előtti bekezdésében felhívott beszélgetés során adott információ, hogy gyorshajtásnál milyen büntetésre lehet számítani, bárki számára a interneten hozzáférhető. Mindezeket a beszélgetéseket tájékozódásnak, információ kérésnek tartotta. Az ítélet 30. oldal harmadik bekezdésében felhívott beszélgetés alapján - védence és V.G. között - álláspontja szerint az első fokú bíróság téves következtetést vont le és nem bizonyított, hogy I.r. vádlottra gondolt a védence olyan haverként, akitől rendszám azonosítást remélhetett. A 4. tényállási pontban rögzített cselekmény kapcsán azzal érvelt, hogy I.r. vádlott nem II.r. vádlottnak, hanem IV.r. vádlottnak adott tájékoztatást a rendőri ellenőrzésről, aki ezután, éjfél körül telefonált ismerőseinek. A felsorolt bizonyítékok álláspontja szerint alkalmatlanok II.r. vádlott terhére annak igazolására, hogy a vesztegetés bűntettét elkövette. Az enyhítés érdekében hivatkozott a jelentős az időmúlásra, a cselekmény kisebb tárgyi súlyára, hogy védence hosszú ideig áll az eljárás hatálya alatt és indítványozta a kiszabott szabadságvesztés, illetve a próbaidő tartamának mérséklését. III.r. vádlott védelmében kifejtette, hogy védence olyan típusú ember, aki tanácsot kér mindenkitől, amennyiben ezeket a beszélgetéseket az elhangzásuknak megfelelően írták le, az a kérdése, miként lehetne ezt a problémát megoldani, nem bűncselekmény. Védencében fel sem merült, hogy I.r. vádlottnak az általa feltett kérdésekre nem lehetne válaszolni. További enyhítő körülményként indítványozta III.r. vádlott javára figyelembe venni az időmúlást, hogy második gyermeküket várják, felesége veszélyeztetett terhes, a szüleit segíti. IV.r. vádlott védője perbeszédét írásban csatolta a jegyzőkönyvhöz. Elsődlegesen a tényállás megalapozottságát vitatva - felderítetlenségére, iratellenességére, tényről tényre történő helytelen következtetésre hivatkozott - eltérő tényállás megállapítását és védence felmentését, másodlagosan a kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte. Álláspontja szerint az első fokú bíróság nem tisztázta, kinek adott át védence információt, K.A..-val felvette-e a kapcsolatot. K.A. bűnösségét nem állapították meg, valójában nincs is bizonyíték a bűnösségére, mivel a sértett és a tanúk személyében a bántalmazót nem ismerték fel, a tettes felderítésének eredménytelensége miatt szüntették meg az eljárást, a személyi bűnpártolást védence így nem követethette el. A terhére rótt hivatali visszaélés bűntettében felbújtói magatartását bizonyítékok nem támasztják alá, e bűncselekmény törvényi tényállása a jogtalan előny, illetve hátrány okozása hiányában nem valósult meg. A büntetés lényeges enyhítése érdekében hivatkozott az időmúlásra, védence büntetlenségére, rendszeres munkavégzésére az egyik karjának elvesztése ellenére. V.r. vádlott védője elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hagyását indítványozta. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem találta felhasználhatónak a titkos információgyűjtés eredményét, mégis terhelő bizonyítékként hivatkozott rá az indokolásban, az ítéletének 55. oldalán. II.r. vádlott nem tett vallomást, így csak a védence következetes vallomására lehet a tényállást alapítani. Védence II.r. vádlottnak - aki utasként ment hozzá érdeklődni - a döntést nem előlegezte meg, a felettese vallomása leigazolta a kapitányság gyakorlatát, miszerint nem bírságot szabtak ki a lejárt zöldkártyák esetében, hanem figyelmeztetést és arra is volt lehetőség, hogy a tényállás tisztázása érdekében személyesen hallgassák meg az érdekeltet. Mindebből következően a jogtalan előny, vagy hátrány okozásának célzata hiányában, a hivatali visszaélés bűntettének törvényi tényállását nem valósította meg. Az elsőfokú bíróság nem adta indokát, hogy a vád tárgyává tett jelen ügyben, mi volt a kivételezett helyzet. Alternatív indítványként az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte arra figyelemmel, hogy a fellebbviteli főügyészség által indítványozott pénzbüntetés a gyermekét egyedül nevelő vádlott esetében a családját is sújtaná, ami a büntetésen túlmutató joghátrányt jelentene. VI.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozta. Az első fokon elmondott perbeszédét fenntartotta és az időmúlásra, a fokozatosság elvére, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokára figyelemmel, a fellebbviteli főügyészség álláspontjával szemben szükségtelennek tartotta védencével szemben a büntetés kiszabását. VIII.r. vádlott védője csatlakozott az előtte szóló védőhöz. A megrovás alkalmazását joghátrányként védencével szemben szükségesnek és elégségesnek tartotta és az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozta. I.r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott védőjéhez, a felszólalását írásban csatolta a jegyzőkönyvhöz, továbbá a szülei nyilatkozatát, a számláik másolatát, a fizetési szalag másolatát. A védője perbeszédében elhangzottakkal egyezően kitért az eljárás során korábbiakban előterjesztett védekezésére, az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységére. Állította, hogy a terhére rótt vesztegetés bűntettét nem követte el, a bérletet nyerte tombolán, nem a bűnügyi osztályon dolgozott, ezért senkinek nem állt érdekében a megvesztegetése, a térműtéte miatt nem használhatta ki, a táplálék kiegészítőre kapott kedvezmény az árlistához viszonyítva nem volt jelentős, más termékre is adnak vállalkozások a rendőröknek kedvezményt. III.r. vádlottnak új információt nem jelentett, ha nem veszi át a szabálysértési határozatot, a C. diszkóban történtekkel kapcsolatban hivatali visszaélést nem valósított meg, egyrészt nem volt ráhatása az ügyre, másrészről a nyomozás során a sértett nem ismerte fel a bántalmazóját, semmilyen adat nem igazolja, hogy IV.r. vádlott a kidobó emberek felé bármilyen tájékoztatást tett. A rokonai adatainak megtekintéséhez véletlenül lépett a népesség-nyilvántartási rendszerbe, egyébként a közösségi oldalon kutakodott. 4. tanú nem szavahihető és kérte, hogy ne kerüljön elfogadásra a nyomozati vallomása. Az RSZVSZ feljelentését az utólagos dátumozás és kijavítása miatt nem tartotta hitelesnek és kérte a lehallgatási anyag kirekesztését a bizonyítékok köréből. Kifogásolta a nyomozati munkát, a hanganyag visszahallgatásának elmaradását, több tanulmányra hivatkozva hangsúlyozta ennek szükségességét, a leírt anyag pontatlanságának ellenőrzése érdekében. Kitért arra is, hogy a T.-i Rendőrkapitányságon laza volt az ellenőrzés, a kollégák viselkedése nem mindig volt kulturált az ügyfelekkel, a parancsnoki véleményben egy 2003-as jellemzését másolták át, aki a jellemzést írta róla, nem volt a parancsnoka. Kérte figyelembe venni a szakszervezeti munkásságát, hogy rendőrként a szabadságvesztés a fogvatartottak és fegyőrök viselkedése folytán, dupla büntetést jelent számára. Személyi körülményeiről elmondta, hogy az öt éve húzódó eljárás alatt törvénytisztelő életmódot folytat, új munkahelyen dolgozik, ahol az újításait elfogadták, értékelik, jövedelme a cafetériával együtt 310.000.- Ft. Élettársával él együtt, szüleit anyagilag is segíti, édesapja egészsége megromlott, jelenleg is műtétre vár. A megbánásának adott hangot és kérte olyan büntetés kiszabását, hogy ne kelljen visszakerülnie a börtönbe. II.r. vádlott csatlakozott a védőjéhez és felmentését kérte. IV.r. vádlott szintén a védőjéhez csatlakozott és elmondta, élettársi kapcsolatából gyermeküket szeptemberben várják. V.r. vádlott csatlakozott védőjéhez, kihangsúlyozta, hogy a rendőrkapitányságon bárki érdeklődhet és telefonon is adnak felvilágosítást. II.r. vádlott is személyesen érdeklődött, a véletlenül hozzá került ügyben nem volt elfogult, az érintett személyt nem ismerte, mindezekre figyelemmel nem érzi magát vétkesnek. Személyi körülményeit annyiban pontosította, hogy kilenc éves fiát egyedülállóként neveli. VI.r. vádlott felszólalásában egyetértett védőjével és sajnálatának adott hangot a történtek miatt. Elmondta, hogy a büntetőeljárás számára nagyobb büntetést jelent, mintha pénzbüntetést kapna, munkájának egyik kritériuma a büntetlen előélet. Az ítélőtábla az ügyészi és védelmi a perorvoslattal érintett vádlottak tekintetében a Be. 348.§