Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.388/2007/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sós Tamás ügyvéd (1024 Budapest, Petrezselyem u. 10/a.) által képviselt ........... (..........) felperesnek az ............. (................) alperes elleni bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Bíróság
- július 3-án kelt 35.G.40.113/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Felperes a 30.740.000 forint törzstőkéjű alperesi társaságban 30.540.000 forint névértékű üzletrésszel rendelkezett és a társaság ügyvezetője volt. Felperes
- június 30-án üzletrészét átruházta ............ és ........... vevőkre. 27.490.000 forint névértékű üzletrészt 108.000.000 forint vételár ellenében ............, 3.050.000 forint névértékű üzletrészt 12.000.000 forint vételár ellenében ........... szerzett meg. A szerződés aláírásakor a vételárból ............ 21.600.000 forintot, ........... pedig 2.400.000 forintot fizetett meg. Mindkét adásvételi szerződés azonosan tartalmazta, a vevő a hátralékot a szerződés aláírásától számított 90 napon belül köteles teljesíteni. A szerződésekben felperes a „haszonélvezeti jogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartotta", ugyanakkor hozzájárult a tulajdonjog szerzés cégnyilvántartásba bejegyzéséhez a „haszonélvezeti jog korlátozott fenntartásával". A szerződések 5.
- pontjaiban a felek az üzletrészekre haszonélvezeti jogot alapítottak ............ részére. Az okiratok azt is tartalmazzák, amennyiben a vevő 90 napon belül a vételárat nem egyenlíti ki, felperes a szerződéstől elállhat, üzletrészére vonatkozó tulajdonjogát és ügyvezetői tisztségét visszajegyeztetheti a cégnyilvántartásba. (A társaság másik tagja ............ volt, aki üzletrészét e napon szintén a fenti vevőkre ruházta át.) Az adásvétel napján az új tagok az alperes létesítő okiratát is módosították, ügyvezetőként ............t jelölték ki. A cégbíróság az okiratok alapján a változásokat
- augusztus 10-én kelt végzésével a cégjegyzéken átvezette, egyebek mellett felperest mint tagot és ügyvezetőt törölte, míg ...........et és ............t tagként, utóbbi személyt ügyvezetőként is bejegyezte. (Ezt követően alperes cégjegyzéke a felperesre nézve adatot nem tartalmazott.) ........... és ............, mint eladók
- augusztus 24-én üzletrészeiket ............ vevőre ruházták át, aki ezzel alperes egyedüli tulajdonosa lett. Az üzletrészátruházási szerződés
- pontjában az eladók kijelentették, az üzletrészeket ............ vevő által ismert terheken túl, harmadik személy joga nem terheli, az üzletrész felett szabadon rendelkezhetnek. ............
- augusztus 31-én az alperes létesítő okiratának módosításáról, illetve az alapító okirat elfogadásáról rendelkezett, mely szerint az alperes ügyvezetői tisztségét is ellátja. Alperes az okiratok alapján
- október 2-án a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a
- november 20-án kelt, és a Cégközlöny
- ........i számában közzétett Cg........... számú végzésével a változásokat bejegyezte. Egyebek mellett ............ és ........... korábbi tagokat törölte, tagként és ügyvezetőként (tisztségviselőként) ............et bejegyezte. Felperes
- január 3-án ............ és ...........hez címzetten az üzletrész adásvételi szerződésektől elállt a vételárhátralék megfizetésének elmulasztására hivatkozással. Felperes
- január 12-én előterjesztett keresetében a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. .......... számú végzésének hatályon kívül helyezését kérte a
- évi V. törvény 65.§
(1)bekezdése alapján. Egyebek mellett előadta, ........... és ............ a tulajdonában állt üzletrész vételárának hátralékát nem fizette meg, üzletrészeiket rosszhiszeműen, per- teher és igénymentesség látszatát keltve értékesítették tovább, annak ellenére haszonélvezeti joga az üzletrészeken fennállt. A
- augusztus 24-i adásvételi szerződés valótlan tartalmú, jogszabálysértő, a cégbíróságnak ezen körülményt vizsgálnia, észlelnie kellett volna, a bejegyző végzés jogsértő. Állította azt is, a szerződésektől
- januárjában elállt, ezért az üzletrész tulajdonosának tekintendő, ebből következően a végzés „közvetlen rendelkezései" valójában rá vonatkoznak. Hivatkozott arra is, a vevők a haszonélvezeti jog fennállása alatt tagi jogot nem gyakorolhattak volna. Az elsőfokú bíróság beszerezte a per tárgyává tett bejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési eljárás iratanyagát. Alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság
- július 3-án kelt 34.G.40.113/2007/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a Fővárosi Bíróságot, mint Cégbíróságot a per jogerős befejezésének alperes cégjegyzékébe bejegyzése iránt. Az ítélet indokolásában megállapította, a támadott végzés felperesre rendelkezést nem tartalmaz, ebből következően felperest kereshetőségi jog nem illeti meg. Rámutatott, a Ctv. 65.§
(1)bekezdése értelmében a bejegyzett adatváltozásnak „személy szerint" kell a felperesre vonatkoznia, s ennek megfelelően a perindításra jogosultak körét szigorúan értelmezve a joggyakorlat is csak a végzésben nevesített személyek kereshetőségi jogát ismeri el. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Fellebbezését
- szeptember 6-án és október 4-én kiegészítette. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget azon körülménynek, a tagváltozás haszonélvezeti és elállási jogával terhelt üzletrész-átruházáshoz kapcsolódott, ezért a végzés közvetlen rendelkezései ténylegesen rá, mint a haszonélvezeti jog jogosultjára is vonatkoznak. Állította, az alperes 30.540.000 forint névértékű üzletrészének tulajdonosa, ez önmagában megalapozza perindítási jogosultságát, mint ahogy az is, korábban szerepelt a cégjegyzékben. Előadta azt is, a
- június 30-i üzletrész-adásvételi szerződések vonatkozásában tett elállási nyilatkozataira figyelemmel, a
- augusztus 24-i rosszhiszemű továbbértékesítést megvalósító ügylet létre nem jöttnek tekintendő, a törvénysértő adatok soron kívüli törlése szükséges, az elállási jog gyakorlása nem hagyható figyelmen kívül. Az adásvételi szerződések 5.
- pontja értelmében tagi és ügyvezetői visszajegyeztetésének van helye. Hivatkozott arra is, a bejegyző végzés azon okból is jogsértő, az alapjául szolgáló okiratok között nem lelhető fel taggyűlési jegyzőkönyv, az elővásárlásra jogosultakat elmulasztották megnyilatkoztatni, de az eladók tagsági jogaikat egyébként sem gyakorolhatták volna, továbbá az előzményi iratanyag áttekintése sem történt meg a cégeljárásban. Utalt arra, ............ tulajdonjogát csakis felperesi jogokkal terhelten lehetett volna bejegyezni. Kitért arra is, ............ az ismert terhekkel vásárolta meg az üzletrészeket, a tartozást azonban hozzájárulása nélkül nem vállalhatta át, ilyen nyilatkozattételre nem került sor, a cégbíróság azonban e körülményt nem vizsgálta, tartozást átvállalást engedélyező vagy jóváhagyó nyilatkozatot nem kért be. Utalt arra is, ugyanakkor ............ tartozásátvállalásra tett kísérlete eredménytelen maradt, a 96.000.000 forintos vételárhátralék a mai napig sem került megfizetésre, a cégbíróság bejegyző végzésével „függő kötelezettséget annulált." Mindezek alapján állította, a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen, jogszabályba ütköző, a bejegyző végzés pedig rá nézve közvetlen rendelkezést tartalmaz. Alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A
- július 1-jén hatályba lépett cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárással összefüggő jogorvoslatokra, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perre nézve is. A 65.§
(1)bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv. idézett rendelkezéséből leszűrhető, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben a fellebbezés kizárt, ugyanakkor a jogorvoslat meghatározott körben perben biztosított. Míg az ügyészt korlátlan, a végzés teljes terjedelmével szembeni perindítási jog illeti meg, az „egyéb jogosultak" perindítási joga vonatkozásában azonban a Ctv. perkorlátozó rendelkezést tartalmaz. Az e körbe tartozó személyek perbeli legitimációját a bírói gyakorlat megszorítóan értelmezi, és kizárólag akkor és annyiban ismeri el, amennyiben a bejegyző, változásbejegyző végzés személyükre nézve kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz. Az adott ügyben a keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nézve egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést, ezért a kifejtettekre figyelemmel azt kellett megállapítani, hogy a felperes nem rendelkezik a Ctv. 65.§
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultsággal, ebből következően az általa hivatkozott jogsértések nem voltak vizsgálhatók a perben, helytálló a keresetet elutasító határozat. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A pernyertes alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért a perköltség viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- február
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró