Pfv.I.21.599/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Leszkoven Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Leszkoven László ügyvéd) által képviselt felperesnek a korábban személyesen eljárt, majd a felülvizsgálati eljárás során dr. Fest András ügyvéd alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Kazincbarcikai Városi Bíróság 3.P.20.619/
- szám alatt folytatott és másodfokon a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Pf.20.019/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati költséget. Indokolás: A peres felek ingatlanai egymással szomszédosak. A nem vitás peradatok szerint az alperes a saját ingatlanának felső szintjéről körülbelül hat részből álló kisebb- nagyobb megszakítású, mintegy tízperces anyagot készített - állítása szerint bizonyítékszerzés céljából - egy, az általa a közigazgatási eljárásban képviselt fél által jogsértőnek és zavarónak tartott, a felperes által folytatott tevékenységgel kapcsolatban. Ezt a magatartást a felperes az intimszféra súlyos sérelmeként értékelve először a körjegyzőhöz fordult jogvédelemért. A jegyző a
- március
- napján hozott határozatával a felperes kérelmét elutasította, amelyet azzal indokolt, hogy az alperes a birtokvédelmet kérő családjának életét magánjellegű tevékenységének színterét magatartásával nem zavarta, így tevékenysége nem minősül birtoksértésnek. Azért, mert a videózás az ingatlannak azon a részén, amelyet nem lakás céljára használnak, érdekeket nem sérthet, egyébként pedig az alperes tevékenysége nem volt folyamatos és állandó jellegű. A jegyző határozata ellen - annak megváltoztatása, az alperes birtoksértő magatartásának megállapítása és attól való eltiltása végett - a felperes keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozat indokait lényegében megismételve a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az önkormányzat jegyzőjének határozatára is kiterjedően megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes birtokháborítást követett el a felperes sérelmére azzal, hogy
- szeptember
- és
- napja között a felperes hozzájárulása nélkül az ingatlanáról videofelvételeket készített. A jövőbeni ilyen tevékenység folytatásától az alperest eltiltotta. A megyei bíróság álláspontja szerint abból kellett kiindulni, hogy az alperes a felperes személyi tulajdonában álló lakóházas ingatlana udvarán, ehhez képest belső területén végzett tevékenységének videofelvételen való rögzítésére a felperestől hozzájárulást engedélyt nem kapott. Ennek hiányában három héten át, mintegy hat alkalommal, túlnyomó részben csak és kizárólag az alperes ingatlanáról kivitelezhetően videofelvételeken rögzítette a felperes ingatlanán megvalósuló tevékenységet. A felperes joggal igényelheti, hogy ingatlanhasználathoz kapcsolódó magánjellegű tevékenységének színterén engedélye nélkül, ellenőrizhetetlen videofelvételek rendszeresnek minősíthető készítésével az alperes a Ptk. 188.§
(1)bekezdésbe ütköző birtokháborító módon őt ne zavarja. A videofelvételeknek az alperes általi elkészítési módja olyan magatartás, ami önmagában kiváltja a birtokháborítás zavarásban megnyilvánuló formáját. Arra pedig az alperes maga sem hivatkozott, hogy a felperes tűrni tartozott volna az ingatlana ily módon történő zavarását. A másodfokú bíróság utalt a Legfelsőbb Bíróság döntésére, amely határozatainak hivatalos gyűjteménye
- évi
- számában
- szám alatt nyert közzétételt, amely szerint a szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmre vételére jogsértés bizonyítása végett - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborításnak minősülhet. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt. A felperes ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős ítélet hatályában való A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. Jogszabályt sért a megalapozatlan határozat is, így ha az ítélet a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapul, a bíróság ténymegállapításai a bizonyítási eljárás és a per egyéb adataival ellentétesek, vagy a bíróságnak azokból levont következtetései nem helytállóak. A beszerzett periratokból megállapíthatóan a helyes tényállás megállapítása érdekében a bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat, a per egyéb adatait és a felek magatartását a Pp. 206. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott módon összességükben értékelte és mérlegelése eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a Ptk. 188.§
(1)bekezdése szerinti birtokvédelemhez megkívánt birtoklásában zavarás fogalomkörébe beletartozik minden olyan tevékenység, ami a birtok zavartalan használatát lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza. Nem lehet kétséges, hogy egy személyi tulajdonú kertes családi ház belső terének az ottani mozgásoknak állandó jellegű figyelemmel kísérése már önmagában is az intimszféra zavarását jelenti, az erről történő filmfelvétel-készítés pedig olyan jellegű beavatkozás a szomszéd magánéletében, amely birtokháborító jellegének megállapítása nem mellőzhető. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a Pp.78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes felmerült felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. , 2008. január 10. a tanács elnöke, előadó bíró, bíró