Kf.27082/2007/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésének a)-e) pontjai hatálya alá tartozik. A kizáró ok hiányát mind az ajánlattevőnek, mind az alvállalkozónak olyan tartalmú nyilatkozattal kellett igazolni, mely szerint nem tartoznak a Kbt. 61. §

(1)bekezdésének a)-e) pontjainak hatálya alá. Az ajánlattételi határidőben két társaság nyújtotta be ajánlatát, a felperes és az alperesi beavatkozó. Az alperesi beavatkozó nyilatkozatában kijelentette, hogy a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti kamarai tagsággal rendelkezik. Becsatolta cégkivonatát, amelyben az egyéb humán-egészségügyi ellátás tevékenységi kör szerepelt. Nyilatkozott arról, hogy alvállalkozót kíván igénybe venni a szerződés teljesítéséhez. Az ajánlat részét képezte az alvállalkozói szerződés, amelynek értelmében az alvállalkozó feladata a légi kémiai szúnyogirtás és légi biológiai lárvairtás volt azzal, hogy az ehhez szükséges légi járművet az alperesi beavatkozó kizárólagos rendelkezésére bocsátja. Az alvállalkozó becsatolta a Polgári Légiközlekedési Hatóság (a továbbiakban: PLH) által kiadott működési engedélyt. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesének az alperesi beavatkozót nyilvánította. A felperes jogorvoslati kérelmét - amelyet arra alapított, hogy az alperesi beavatkozó működési engedély hiányában nem tehetett nyilatkozatot a kizáró ok hiányáról, illetve nyilatkozatában hamis adatot szolgáltatott, mert nem rendelkezett a PLH működési engedélyével - az alperes D. 409/7/

1. számú határozatával elutasította. Indokai szerint az alperesi beavatkozó a kizáró okokra az ajánlattételi felhívásban előírtak szerint nyilatkozott, a cégkivonatban a szúnyogirtásra vonatkozó tevékenységi kör szerepelt, ezért arra tekintettel, hogy a cégnyilvántartásba való bejegyzés feltétele a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély megléte, melynek vizsgálata a cégbíróság feladatát képezi, a cégkivonatban megjelölt adatot a valóságnak megfelelő adatnak kell tekinteni, tehát a hamis adatszolgáltatás kizárt. A felperesnek a határozat felülvizsgálatára és jogorvoslati kérelmének megfelelő döntés meghozatalára irányuló keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Kifejtette, hogy az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a szolgáltatás nyújtásához szükséges alkalmassági feltételről külön-külön kellett nyilatkozni, de mivel a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást a felek akként osztották meg, hogy az alvállalkozó csak a légi úton történő csípőszúnyog és imágó gyérítést, míg az alperesi beavatkozó a földi gépes irtást végezte, az igazolásnak a végzett tevékenységhez kellett igazodnia. A földi gépes irtáshoz nem kell PLH engedély, ezért a nyilatkozatnak sem kellett erre kiterjednie. A légi irtást ténylegesen végző alvállalkozó pedig a szükséges engedélyek meglétét igazolta. A beavatkozó nyilatkozata az általa végzett tevékenységre vonatkozott, e tekintetben a kizáró ok hiányát igazolta, ezért nem tett hamis nyilatkozatot. Megállapította, hogy az alperes határozata érdemben jogszerű annak ellenére, hogy az indokolás érvrendszere nem fogadható el, mivel a cégnyilvántartási bejegyzés során a tevékenység elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket a cégbíróság nem vizsgálja. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte jogorvoslati kérelmében és keresetében kifejtett indokai alapján hamis adatszolgáltatás okán, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a beavatkozót ki kellett volna zárni az eljárásból, mert nyilatkozata a Kbt.
2. §

(1)bekezdésének e) pontjában írt kizáró okba ütközött, harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a Kbt. 61. §

(1)bekezdésének e) pontja szerinti nyilatkozatot a közbeszerzés tárgyának függvényében kell megtenni külön-külön az ajánlattevőnek és az alvállalkozójának. A közbeszerzés tárgya földi gépes és légi úton történő szúnyog és imágó gyérítés komplex elvégzése volt. A komplex feladat a PLH engedélyhez kötött légi úton történő irtást is magában foglalja, ezért aki a komplex tevékenységen belül csak az egyik feladat nevezetesen a földi gépes irtás - elvégzésére vállalkozik, nem képes a közbeszerzés tárgya szerinti feladat elvégzésére, ezért az eljárásból ki kell zárni. Aki pedig annak ellenére, hogy a közbeszerzés tárgyának függvényében megkövetelt jogosultsággal nem rendelkezik, és mégis nyilatkozatot tesz, hamis adatot szolgáltat. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a beavatkozó kizáró okot illetően tett nyilatkozata értelemszerűen az általa végzett munkálatokra vonatkozik. Mind a szúnyogirtásra alkalmas légi járműre vonatkozó alkalmassági feltétel előírásából, mind az alvállalkozó igénybevételének lehetőségéből következik, hogy függetlenül a közbeszerzés tárgyától, az ajánlattevő és alvállalkozó közötti munkamegosztás alapján a földi és légi szúnyogirtás megosztására lehetőség volt, melyet igazol a légi járművel való külön-külön rendelkezési jog előírása is. Az alperesi beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a helyesen megállapított tényállás és az abból levont helytálló jogi következtetés okán. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az alperes által megállapított tényállást helyesen egészítette ki, és annak alapján helytálló jogi következtetésre jutott. Kifejtett indokait a felperes fellebbezésére is tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki: A Kbt. 60. §

(1)bekezdésének a)-f) pontjai tartalmazzák azokat a kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az eljárásban a törvény erejénél fogva nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az a személy, aki ezen okok hatálya alá esik. A Kbt. 61. §

(1)bekezdésének a)-e) pontjaiban felsorolt esetek szintén objektív alapú kizáró okok, de vizsgálatukra csak akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő azokat az ajánlati felhívásban kifejezetten előírta. A kizáró okok mindkét esetben az ajánlattevő és az alvállalkozó személyéhez kapcsolódnak. A Kbt. 65.

(1)bekezdése az ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeként rögzíti az ugyancsak az ajánlattevő és alvállalkozója személyéhez kapcsolódó, de a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság feltételeit és igazolását kizárólag a

1. és
2. §-ban meghatározott módon. E két feltétel, a kizáró ok és az alkalmassági ok külön-külön képezi vizsgálat tárgyát, az előbbi az ajánlattevő és alvállalkozója személyéhez kapcsolódik, az utóbbi ugyancsak ezekhez a személyekhez kapcsolódva, de szoros összefüggésben a beszerzés tárgyával. Mind a kizáró okok, mind az alkalmassági feltételek igazolásának módját, az adatszolgáltatási kötelezettséget meghatározza részben a Kbt. részben az ajánlattételi felhívás. A felperes kereseti kérelmével összefüggésben az volt a bíróság feladata, hogy a hamis adatszolgáltatás kérdésében állást foglaljon. A Kbt.
3. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárni az olyan ajánlattevőt, illetőleg a 71. §

(1)bekezdésének b) pontja szerinti esetben - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját - aki az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. A hamis adat a Kbt.

1. §
2. pontja szerint a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat. A felperes által állított hamis adatszolgáltatás az ajánlatkérő által meghatározott kizárási okok közül a Kbt. 61.

(1)bekezdésének e) pontját illetően valósult meg azzal, hogy a beavatkozó nem rendelkezett a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, a PLH működési engedélyével, amellyel csupán alvállalkozója bírt. A nyilatkozatnak azonban a Kbt. fenti rendelkezéséből következően nem a beszerzés tárgyához, hanem a szolgáltatás nyújtásához kell kapcsolódnia, ami nem szükségképpen azonos. A beszerzés tárgya a vegyszeres földi-és gépi úton történő szúnyogirtás, mint komplex feladat elvégzése. A szolgáltatás nyújtása ennél lehet szűkebb, mivel nem a beszerzés tárgyához, hanem a szolgáltató személyéhez kapcsolódik. Az alvállalkozó igénybevételének lehetősége megteremti a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nyújtása megosztásának lehetőségét is, és ebben az esetben a Kbt. 61. §

(1)bekezdésének e) pontjában írt kizáró ok fennállását azzal összefüggésben kell vizsgálni, aki a konkrét, megosztott szolgáltatást nyújtja. Az ajánlat tartalmazta a szolgáltatás megosztását, a megosztáshoz igazodóan kellett ezért a kizáró ok tekintetében nyilatkozni a beavatkozónak és az alvállalkozónak, mindenkinek az általa nyújtott szolgáltatás, a teljesített feladat erejéig. Az ajánlatkérő külön-külön nyilatkozatot ilyen módon követelt meg az ajánlattevőtől és az alvállalkozótól, akik e kötelezettségüknek eleget tettek. Tévesen állítja ezért a felperes, hogy a kizáró okot a beszerzés tárgyának függvényében kell vizsgálni. Ilyen összefüggés a kizáró ok és a beszerzés tárgya között nem állapítható meg. Ilyen összefüggés a Kbt.

1. és soron következő §- aiban megjelölt, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben támasztható alkalmassági követelmények esetében áll fenn. Helyesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az ajánlatban megjelölt mindkét szereplőnek csak az általa nyújtott szolgáltatáshoz igazodóan kellett a kizáró okról nyilatkoznia, így nem szolgáltatott hamis adatot a beavatkozó, mert az általa nyújtott szolgáltatáshoz nem volt szükség PLH működési engedélyre. Mindezzel a kiegészítéssel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.
3. §

(2)bekezdése értelmében hagyta helyben. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §

(1)és

(2), valamint a 79. §

(1)bekezdése értelmében köteles az alperes és az alperesi beavatkozó másodfokú perköltségének megfizetésére, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §

(3)bekezdésének c) pontja és 46. §

(1)bekezdése értelmében pedig a fellebbezési illeték megfizetésére, figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésére is. Budapest,

1. szeptember
2. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,