← Magyarország

Pfv.20751/2007/7 – Kúria

Pfv.VII.20.751/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szentmártoni Gál Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ács Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen 3.558.884 forint megfizetése iránt a Debreceni Városi Bíróságon 54.G.40.094/
  2. szám alatt indult, és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1.Gf.41.145/2006/
  3. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az alperes
  4. március 11-én kelt megbízási szerződéssel megbízta a felperest a ROP Regionális Operatív Program keretében "az Óvodai és az Alapfokú Oktatási Nevelési Intézmények Infrastruktúrájának Fejlesztése" címmel meghirdetett pályázati programhoz kapcsolódó pályázat elkészítésével, a program kiírásában szereplő formai és tartalmi kritériumoknak megfelelően, valamint a pályázat határidőre történő benyújtásával. A szerződés
  5. pontjában a felperest megillető díjat 100.000 forint + ÁFA összegben határozták meg, míg a szerződés
  6. pontja szerint nyertes pályázat esetén a felperest a pályázat összköltségvetésének 2 %-a, mint sikerdíj illeti meg. A felperes a pályázatot elkészítette, és határidőn belül benyújtotta. Az alperes a 100.000 forint + ÁFA díjat a felperes részére megfizette. A Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal … számú levelével értesítette az alperest, hogy a benyújtott pályázata a ROP Irányító Hatóság a döntése alapján támogatásban részesül. A támogatási szerződés megkötéséhez - az útmutatóban nem szereplő - igazolások benyújtására hívta fel az alperest. A Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal azonban
  7. május 2-án arról értesítette az alperest, hogy a pályázata nem részesült támogatásban. Az alperes által benyújtott kifogás eredményeként azonban a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal korábbi döntését megmásítva a pályázatot elfogadta, és a támogatási szerződés
  8. augusztus 15-én aláírásra került. A felperes 3.558.804 forint összegű sikerdíjról kiállított számláját azonban az alperes nem fizette ki. A felperes módosított keresetében 3.704.089 forint és ezen összeg késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a pályázat sikere kizárólag az alperes tevékenységének köszönhető. A bíróság jogerős ítéletében 3.704.089 forint és a perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg a felperes kamat megfizetésére irányuló keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes által benyújtott pályázatot a felperes készítette. Az alperes a felperest nem szólította fel arra, hogy a pályázati anyag kiegészítése érdekében az alperessel működjön együtt, hogy azt készítse el, így a felperesnek nem volt módja a pályázat kiegészítésére, kijavítására. A jogerős ítélet értelmében a támogatás visszavonása nem a felperes által elkészített pályázat nem megfelelő voltával függött össze, hanem olyan, az alperes által később becsatolt, illetőleg a másik pályázathoz becsatolt dokumentumokkal, amelyek az alperes kompetenciájába tartoztak. A bíróság nem fogadta el az alperes arra történt hivatkozását, hogy a pályázat elnyerése kizárólag az alperes tevékenységének volt köszönhető. A bíróság a felperes késedelmi kamat iránti kereseti kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy a felperes ezen kérelme nem felelt meg a Pp.
  9. §-ában foglalt követelményeknek, mivel a felperes nem terjesztett elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
  10. §,
  11. §

(1)és
(2)bekezdését. Érvelése értelmében tévesen állapította meg a bíróság, hogy az alperes nem értesítette a felperest a hiánypótlásokra, illetve a pályázat átdolgozására való felhívásról, valamint arról, hogy a pályázat nem részesül támogatásban, mivel Ny.Gy. tanú tájékoztatta a felperest. Arra is hivatkozott, hogy az alperes azért küldte vissza a felperes sikerdíjról kiállított számláját, mivel a felperes pályázata hibás, és hiányos volt, amiért a pályázatot elutasították, és csak az alperes munkatársai által elvégzett munkának köszönhető a pályázat eredményessége. Szerinte a felperes tevékenysége nem volt sikeres, így sikerdíjra sem tarthat igényt. Érvelése értelmében a felperes által elkészített pályázat nem volt megfelelő, azt nemcsak kiegészíteni, hanem átdolgozni is kellett. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt okból nem jogszabálysértő. A Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal … számú levelében - amelyben az alperes által benyújtott pályázat támogatásáról értesítette az alperest - az útmutatóban nem szereplő igazolások benyújtására hívta fel az alperest. Ny.Gy. tanú
  1. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomása szerint az újabb dokumentumok beszerzésében, illetve a hiányok pótlásában a felperes közreműködött, azonban a
  2. májusa után érkezett levelekről, határozatokról "mi olyan formában már nem tájékoztattuk a felperest, hogy azt akár faxon, akár más úton velük közöltük volna". A
  3. március 11-én kötött vállalkozási szerződés
  4. pontja szerint az alperes és a felperes kötelesek lettek volna egymást minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a szerződésben foglaltak teljesítését gátolja vagy veszélyezteti. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az alperes megszegte a szerződésben rögzített együttműködési kötelezettségét. Az alperes polgármestere a
  5. sorszámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata szerint nem tudott arról, hogy írásban jelezte volna az alperes a felperes felé, hogy hiánypótlásra van szükség, illetve, hogy milyen munkát végezzenek még el a pályázat sikere érdekében. Előadása szerint "nem volt arra sem idő, sem akaratunk arra, hogy értesítsük" a felperest. A bírói gyakorlat értelmében (EBH 2006/1504) a megbízottól igényelhető a szerződés létrehozását elősegítő szolgáltatás, de nem róható a terhére mulasztás, ha ilyen igényt vele szemben nem támaszt a megbízó. A felperes a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett, a pályázatot sikeresen elkészítette, mivel a pályázat eredményeként az alperessel a támogatási szerződés megkötésére sor került. Miután a felperes eljárása eredményre vezetett, a bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a felperes részére a sikerdíjként meghatározott megbízási díj megfizetésére. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  6. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének viselésére, míg a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a szerint a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
  3. augusztus
  4. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.