← Magyarország

Pfv.20851/2007/5 – Kúria

Pfv.VII.20.851/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ábrók László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ács Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Debreceni Városi Bíróságon 8.G.40.377/
  2. szám alatt folyt, és a HajdúBihar Megyei Bíróság 1.Gf.41.147/2006/
  3. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 35.000 (Harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felek
  4. június 28-án általuk Contracting-szerződésnek nevezett megállapodást kötöttek, amelynek tárgya az alperes közvilágításának és a szerződés
  5. pontjában meghatározott közintézmények beltéri világításának teljeskörű korszerűsítése, az üzemeltetési költségek racionalizálása, a világítás minőségének javítása volt. A felperes kötelezettséget vállat írásos formában javaslatok kidolgozására, az üzemeltetési költségek csökkentésére, különös tekintettel a villamos-energia felhasználás és a karbantartás optimalizálására. A felperes tevékenységének ellenértékét a felperes javaslata alapján 12 hónap alatt realizálható villamos-energia megtakarítás mértékével azonos összegben határozták meg. Az alperes képviselő testületének
  6. június 27-én megtartott ülésének
  7. pontja az "előterjesztés a közvilágítás korszerűsítését végző szerv kiválasztására" volt. A … számú Önkormányzat Képviselő Testületi Határozat szerint " N. Község Önkormányzat képviselőtestülete a T. Rt. közvilágítás korszerűsítési, fejlesztési ajánlatát elfogadja oly módon, hogy a megbízási szerződés aláírás előtt meg kívánja ismerni a felperes árajánlatát is, felhatalmazza a képviselő testület a polgármestert a további tárgyalások folytatására". Az alperes képviselő testületének
  8. augusztus 13-án megtartott rendkívüli ülésén összehasonlításra kerültek a T. Rt. ajánlatában, illetőleg a felperes ajánlatában szereplő adatok, majd az alperes képviselő testülete a …. számú Önkormányzat Képviselő Testületi Határozatával a T. Rt-t bízta meg a korszerűsítési munkák elvégzésével. A felperes módosított keresetében 3.108.504 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a felperes a szerződés tárgyát képező tanulmányt nem adta át az alperesnek. A bíróság jogerős ítéletében 3.108.504 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A bíróság az okirati bizonyítékok, az alperes képviselő testületi üléseinek jegyzőkönyvei, illetve a képviselő testületi ülésre készült előterjesztések alapján megállapította, hogy a felperes a tanulmányt az alperes részére átadta. R. I. igazságügyi szakértő által készített szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes teljesítése mind a jogszabályban, mind a felek szerződésében meghatározottaknak megfelelt. A jogerős ítélet értelmében a felperes teljesítése az alperes hibájából lehetetlenné vált - miután az alperes a korszerűsítést a T. Rt-vel végeztette el -, a bíróság a Ptk.
  9. §

(2)bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősségét megállapította. A felperes kárát az elmaradt vagyoni előnyként jelentkező megbízási díjban határozta meg, és a Ptk. 312. §
(2)bekezdésének megfelelően a szakvélemény alapján 3.108.504 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 164. §
(1)bekezdését, a Pp. 206. §
(1)bekezdését, és a Ptk.
  1. §-ában foglaltakat. Szerinte a felperes nem bizonyította a tanulmány átadásának tényét. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem készítette el a tanulmányt, és nem bocsátotta azt az alperes rendelkezésére a peres eljárás megindulásáig, ezért az alperes kártérítési felelősséggel sem tartozik a felperes felé. Érvelése értelmében a tanúként meghallgatott képviselő testületi tagok terjedelmesebb tanulmányt nem láttak, a képviselő testület ülésein a felperes által adott néhány oldalas anyag összehasonlítására került sor a T. Rt. ajánlatával. Szerinte a képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvek nem bizonyítják a tanulmány peres eljárást megelőző elkészültét, és annak az alperes részére történt átadását, amelynek eldöntésére elegendő összehasonlítani az előterjesztés mellékleteként szereplő első oldalt a tanulmány nyolcadik oldalával. Kiemelte, hogy az alperes jegyzője és az alperes alpolgármestere sem "bírt tudomással a felperes által készített, és az alperesnek átadott tanulmányról". A jogerős ítélet indokolásában írtakkal szemben szerinte a
  2. június 27-én megtartott rendkívüli képviselő testületi ülés jegyzőkönyvében rögzített … számú képviselő testületi határozat is azt bizonyítja, felperes nem adta át az alperesnek a tanulmányt. hogy A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. ítélet a jogerős a A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A tanulmány átadás-átvételével kapcsolatban érdektelen tanúk meghallgatására nem került sor. A felperes képviseletében eljáró V.L. következetesen állította, hogy személyesen adta át az alperes polgármesterének a tanulmányt, míg az alperes polgármestere a tanulmány átvételét tagadta. A V.L. és a polgármester közötti szembesítés sem vezetett eredményre. Az alperes dolgozói és tisztségviselői érdektelen tanúknak nem tekinthetők, ezért tanúvallomásuk önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a polgármester nem vette át V.L.-től a tanulmányt. Az alperes képviselő testületének tagjai tanúvallomásukban előadták, hogy a közvilágítás korszerűsítésével kapcsolatos döntés alapja egy néhány oldalas előterjesztés volt. N.I. tanú elmondta, hogy általában a képviselő testületi üléseket megelőzően egy-két oldalas előterjesztések készültek, ezért abból, hogy a képviselő testület tagjainak nem volt tudomása valamilyen terjedelmesebb anyagról, több oldalas iratról a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozóan még nem következik, hogy a felperes részéről a tanulmány átadására nem került sor. Miután a tanulmány átadás-átvételével kapcsolatban a két érintett személy tanúvallomása egymással ellentétben állt, és az alperes érdekkörébe tartozó személyek tanúvallomása alapján sem lehetett egyértelműen megállapítani a tényállást, a bíróság jogszabálysértés nélkül tulajdonított döntő jelentőséget az okirati bizonyítékoknak. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes részéről a tanulmány átadására sor került, így a teljesítés lehetetlenné válása az alperes hibájából következett be, amelyre figyelemmel az alperes kártérítési felelősséggel tartozik. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  3. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, míg a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.