A határozat elvi tartalma: Művelési ág változás átvezetése iránti kérelem nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy az a jogi személy termőföldszerzési tilalma alá esik, mert művelési ágváltozás átvezetése nem jár tulajdonjogszerzéssel, a kérelmező az ingatlanon tulajdonjogát már korábban megszerezte. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.044/2014/6.szám A Kúria a Balogh - B. Ügyvédi Iroda dr. J K ügyvéd, által képviselt felperesnek a Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 1.K.27.076/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.076/2013/
- számú ítéletét és az alperes
- február 13-án kelt 30.019/
- számú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a tulajdonában álló k hrsz-ú kivett agyagbánya megnevezésű ingatlanok vonatkozásában
- november 14-én a művelési ág „szántó” művelési ágra történő megváltoztatását kérte. Kérelméhez csatolta a bányakapitányság műszaki üzemi terv módosítását engedélyező határozatát, a rekultivációs talajvédelmi tervet, a talajvédelmi szakhatóságnak a talajvédelmi tervet elfogadó szakhatósági állásfoglalását. A bányakapitányság csatolt határozata szerint bányászati tevékenységre történő igénybevétel nem történt, tájrendezésre nincs szükség. Az ingatlanügyi hatóság
- december 4-én helyszíni szemlét tartott, megállapítva, hogy az ingatlanok természetbeni állapota a szántó művelési ágnak megfelel. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Földhivatala a
- - helyesen
- - január 17-én kelt 52817/
- számú határozatával a kérelmet elutasította. Az alperes – a felperes fellebbezését elbírálva - a
- február 13-án kelt 30.019/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a művelési ág változás átvezetése a termőföldről szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 6.§
(1)bekezdésében rögzített tilalom folytán nem teljesíthető. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Állította, hogy a Tft. 6.§
(1)bekezdés csak a tulajdonszerzést korlátozza, a művelési ág megváltoztatása a felperes újrahasznosítási kötelezettségéből fakadóan áll fenn. A művelési ág változás nem tulajdonszerzés (a Tft. 4.§
(1)bekezdésére tekintettel), hanem adatváltozás. Utalt az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 23.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 28.§
(1)és
(4)bekezdésére, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 36.§
(1)bekezdésére, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 6.§
(1)bekezdésére, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 20.§
(1)bekezdésére. Hangsúlyozta az ingatlanügyi hatóság a valós állapotnak megfelelő adatokat hivatalból is köteles bejegyezni, a mezőgazdasági művelés alatt álló területet a természetbeni állapotnak megfelelően kell nyilvántartani. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset elutasította. Ítéletében a Tft. 6.§
(1)-
(5)bekezdéseit és a 4.§
(1)bekezdését idézve megállapította, hogy jogi személy a termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, termőföld jogi személy tulajdonába semmilyen formában vagy módon nem kerülhet, ezért helytállóan döntött a hatóság a kérelem elutasításáról. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Bt. 36.§
(1)bekezdésében, az Inytv. 14.§ b) pontjában, 23.§
(2)bekezdésében, 28.§
(4)bekezdésében, a Tfvt. 6.§
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat. A művelési ág változás nem jár tulajdonosváltozással, így az nem jelent tulajdonjogszerzést. Az újrahasznosítási kötelezettségének eleget tett, a ténylegesen kialakult állapot szerint kérte a művelési ág változás átvezetését. A Tft. 6.§
(1)bekezdésében foglalt tilalom a művelési ág változására nem vonatkozik. Kifejtette, hogy azonos szintű jogszabályok ütközéséről van szó, a Tft. 6.§
(1)bekezdése ellentétben áll a Bt., Inytv., Tfvt. fentebb idézett rendelkezéseiben foglalt előírásokkal, amelyet a jogalkalmazás szintjén kell feloldani. A Bt. 36.§
(1)bekezdése speciális rendelkezés a Tft. 6.§
(1)bekezdés általános előírásához képest. A Tft.-beli általános tilalmat a későbbi törvényi szintű szabályozások lerontják. Hivatkozott az Alaptörvény XIII. cikkének megsértésére is. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(2)bekezdése és a 272.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A tényállás szerint a felperes
- év során opciós szerződéseket kötött, majd a művelés alól kivett, agyagbánya művelési ágú ingatlanok tulajdonjogát az 1995-
- közötti időben kötött adásvételi szerződésekkel megszerezte, mert azokat bányaműveléssel kívánta hasznosítani. E tevékenység meghiúsulását követően az ingatlanokat rekultiválta, újrahasznosította eredeti céljuknak /szántó/ megfelelően. Az újrahasznosítási kötelezettségeket előíró Tfvt. 6.§-ának, a Bt. 36.§
(1)bekezdésének, a Tvt. 20.§
(1)bekezdésének eleget téve a felperes az újrahasznosítást elvégezte, továbbá a Tfvt. 6.§
(2)bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének is eleget tett, a bejelentéshez mellékelte a rekultivációs talajvédelmi tervet is. Az újrahasznosítás megtörténtét az ingatlanügyi hatóság a helyszínen ellenőrizte. A felperes a bejelentés megtételével együtt az elvégzett rekultivációra tekintettel - a művelési ág megváltoztatását is kérte. A művelési ág megváltozása az újrahasznosítás következményeként felmerülő igény, kötelezettség, ezért a Tft. 6.§
(1)bekezdése és a Bt. 36.§
(1)bekezdése között nem áll fenn olyan összefüggés, mint amelyre a felperes hivatkozott. Ez a két szabály nem az általános és a speciális viszonyában áll, mert a szabályozásuk tárgya nem azonos. Ennek következtében a rekultivációval összefüggésben előírt szabályoknak megfelelő eljárás lefolytatható a Bt., a Tvt., a Tfvt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A Tft. 6.§
(1)bekezdése szerint belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A felperesi gazdasági társaság e tilalom alá esően termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az Inytv. 23.§
(2)bekezdése és 28.§
(4)bekezdése szerinti adatváltozás átvezetése során a földhivatal nem tulajdonjog szerzéséről dönt, a művelési ág változással immár termőföldnek minősülő ingatlanok nem a művelési ág változása folytán kerülnek a felperes tulajdonába, azok tulajdonjogát már korábban, az 19951999. években kötött adásvételi szerződésekkel szerezte meg. A Kúria megítélése szerint az alperes és az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy Tft. 6.§
(1)bekezdésében rögzített tilalom azt jelenti, hogy termőföld jogi személy tulajdonába művelési ág változással nem kerülhet, mert ez a jogszabályi tilalom – a Tft. 4.§
(1)bekezdése rendelkezésére is figyelemmel - a tulajdonjogszerzés eseteire vonatkozó tilalom, azaz a termőföld megszerzését, azaz a tulajdonjogának megszerzését tilalmazza és nem vonatkoztatható a korábban megszerzett, a felperes tulajdonában álló ingatlanok adatváltozásának esetére. A művelési ág változás átvezetése nem tulajdonjog szerzési mód, nem jár tulajdonjog szerzéssel, tulajdonosváltozással, ezért arra a Tft. 6.§
(1)bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik, erre hivatkozással az adatváltozás átvezetése nem tagadható meg. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes jogsértő határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – a Pp. 339.§
(1)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során a hatóságnak a művelési ág megváltozásról a kérelem szerint kell határoznia. A pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdés szerint köteles a felperesnek a jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A Kúria a felperesnek a megbízási szerződés szerinti költségigényét eltúlzottnak találta, a perköltségről ezért attól eltérően, az utazásokkal felmerült és a ráfordított munkával arányban állóan döntött. Az alperes személyes illetékmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest, 2014. május 21. Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Márton tisztviselő