A határozat elvi tartalma: Hiteles mérőeszközadatok nélkül végzett mérés eredménye hitelt érdemlő bizonyítéknak nem fogadható el. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.061/2014/6.szám A Kúria a dr. K ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. felpereseknek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alperes ellen kötbér miatti panasz tárgyában hozott határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2.K.29.707/
- számon indult és a Fővárosi Törvényszék
- október 17-én kelt 1.Kf.650.163/2013/
- számú ítéletével befejezett perben, a jogerős ítélet ellen a II.r. felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.163/2013/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A perben nem álló fogyasztónak a fogyasztásmérő pontatlan mérése miatt történt bejelentésére a II.r. felperes
- június 1-jén a fogyasztási helyen ellenőrzést végzett. A ténymegállapító jegyzőkönyv rögzítette, hogy „a mérő 100%-nál is nagyobb pozitív hibával mér. Ez külső mágneses befolyásolásra utalhat. A mérő szakértői vizsgálata szükséges.” A leszerelt mérőórát a II.r. felperes
- július 8-án műszaki szakértővel megvizsgáltatta. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv a fogyasztásmérő külalaki és belső szerkezeti vizsgálatával kapcsolatban sérülést, hiányosságot nem állapított meg. A szakértő a mérőt vizsgálópadra tette és a mért eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a mérőnek +166%-os hibája van, a fékmágnesnek a mágnesezettség vesztése természetes úton nem jöhet létre, ez csak lemágnesezés eredménye lehet. A vizsgálati jegyzőkönyv arra nem tért ki, hogy a mérést milyen eszközzel, milyen körülmények között végezték. A II.r. felperes szerződésszegésre hivatkozással a beavatkozóval szemben 150.000 forint kötbérkövetelést érvényesített, amely ellen a fogyasztó
- március 29-én panasszal élt. Az alperesi jogelőd a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 159.§ sz) pontja alapján fennálló hatáskörében a
- szeptember 12-én meghozott FVO-3236
(2012)számú határozatával a panasznak részben, - a szerződésszegésre és a kötbér mértékére vonatkozóan - helyt adott, a hibás mérésre vonatkozó panaszt elutasította. Megtiltotta a II.r. felperesnek, hogy a 150.000 forint végösszegű kötbért a fogyasztóval szemben alkalmazza. A határozat indokolása szerint a fogyasztásmérő vizsgálatáról készült jegyzőkönyv a mérésügyről szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 6.§
(2)és
(3)bekezdésében írt követelményeknek nem felel meg, mert nem tartalmazza a hiteles mérőeszköz adatait, ezért azt a mérési eredmények igazolására nem fogadta el. Kifejtette, hogy az elosztói üzletszabályzat (a továbbiakban: Üsz.) 7.8.2.f. pontja szerinti szerződésszegés folytán az Üsz. 7.8.4.
- pontja alapján kötbérfizetésre kötelezésre csak felróhatóság esetén kerülhet sor, amelynek fennállását a felperes köteles bizonyítani. A szerződésszegés nem volt bizonyított, felróhatóság a fogyasztó terhére nem volt megállapítható, ezért a hibás mérés esetére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Megállapította, hogy a hibás mérés időszakának megállapítása és annak korrekciója a jogszabályi előírástól eltérően, de a fogyasztóra kedvezőbb módon történt, ezért az ezzel összefüggő panaszt elutasította. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperesi jogelőd határozatának, a panasznak helyt adó részében történő felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes keresetét kereshetőségi jogának hiányára hivatkozással elutasította. A II.r. felperes keresete kapcsán megállapította, hogy az alperesi jogelőd jogosult volt a panasz tárgyában eljárni és a szerződésszegésre alapított kötbér jogosságát is vizsgálni. Az alperesi jogelőd a jogilag releváns tények feltárásával, a tényállás tisztázását követően hozta meg a döntését, helytállóan állapítva meg azt, hogy nem szerepelt a vizsgálati jegyzőkönyvben az ellenőrző mérőeszköz adata. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot végző laboratórium akkreditáltsága nem jelenti egyúttal a mérőeszköz hitelességét is. Úgy találta, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv hiányossága miatt a szerződésszegés nem volt egzakt módon, szakértői módszerekkel igazoltan megállapítható és mivel a szakértői vélemény a mérésre használt eszközökre vonatkozó alapvető adatokat nem tüntette fel, a releváns adatok és információk hiányában a mérési eredmények nem voltak hitelesnek tekinthetők. A bíróság kifejtette továbbá, hogy a szakvélemény hiányossága más hasonló tényállású ügyekben beszerzett szakvéleményekkel sem pótolható. Mindezek alapján a bíróság a II.r. felperes keresetét is alaptalannak ítélte, ezért azt is elutasította. Az ítélet ellen a II.r. felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a keresetet elutasító rendelkezés felülvizsgálatát kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érintve a fellebbezett rendelkezését – annak helyes indokaira utalva - helybenhagyta. Kiemelte, hogy a szerződésszegés bizonyítására a II.r. felperes eljárásában kell, hogy sor kerüljön. A panasz folytán eljáró alperesnek nem feladata, hogy a II.r. felperesi követelést megalapozó bizonyítékokat szerezzen be, vagy a II.r. felperes által lefolytatott vizsgálatokat megismételve, azok hiányosságait pótolja. Az elsőfokú bíróság a vizsgálati jegyzőkönyv hiányosságát helytállóan állapította meg és a feltárt tényállásból helyes következtetést vont le a határozat megalapozottságára, ezért a kereset elutasításáról jogszerűen döntött. A jogerős ítélet ellen a II.r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a keresetét elutasító rendelkezést támadva elsődlegesen a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítéletnek az alperes határozatára kiterjedő megváltoztatásával a kötbérre vonatkozó kötelezés törlését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a kötbér felszámítására jogszerűen került sor, a mérésre akkreditált laboratóriumban, hitelesített vizsgálóberendezéssel került sor, a fogyasztásmérő mérési hibájáért a fogyasztót terheli a felelősség, mert a mérő az ő felelős őrzésében volt. A fogyasztónak kellett volna bizonyítania a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt megállapítások ellenkezőjét, ilyen ellenbizonyítással azonban a fogyasztó nem élt. Az Üzletszabályzat (a továbbiakban: Üsz.) 7.8.4.
- pontja alapján a kötbérfizetési kötelezettség a felróhatóság miatt fennállt. A szerződésszegés körülményeit a vizsgálati jegyzőkönyv egyértelműen megállapította, ezt a a bíróságok jogsértően figyelmen kívül hagyták. Az alperesnek is lehetősége lett volna - amennyiben kétsége merül fel a vizsgálati jegyzőkönyv megállapításaival szemben - a laboratórium megkeresésére vagy szakértő igénybevételére. A bíróságok figyelmen kívül hagyták továbbá a hasonló ügyekben beszerzett szakértői véleményeket is. Az alperes a ténymegállapító jegyzőkönyvről tévesen állapította meg azt, hogy az nem felel meg az Mtv. 6.§
(1)és
(2)bekezdésében foglaltaknak. A bíróságok csak feltételezésre alapították álláspontjukat és elzárták a II.r. felperest a bizonyítás lehetőségétől. Keresetében is hivatkozott arra, hogy az alperesnek az eljárásába a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58.§
(1)bekezdés a) pontja alapján szakértőt kellett volna bevonnia, az alperes ezen mulasztását volt kénytelen orvosolni a II.r. felperes azzal, hogy más ügyekben készült szakvéleményekre hivatkozott, azonban a bizonyítási indítványának a bíróság nem adott helyt, a szakértői véleményeket nem értékelte, ezáltal tisztázatlan tényállás alapján került sor az ítélethozatalra, megsértve ezzel a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglaltakat. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet Az I.r. felperes észrevételt nem nyújtott be. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott ítéleti rendelkezéseket nem érintve. Az alperesi jogelőd a panasz kivizsgálása során a szerződésszegés következményeként követelt kötbér tekintetében vizsgálhatta, hogy történt-e olyan szerződésszegés, amely miatt a II.r. felperes jogosult volt kötbért követelni a fogyasztótól. A panasz kivizsgálása során ugyanis abban is állást kellett foglalni, hogy szerződésszegés történt-e, a fogyasztó felróható magatartást tanúsított-e és ennek jogkövetkezményeként kötbér felszámítására a II.r. felperes jogosult volt-e. Az alperesi jogelőd a bizonyítékok vizsgálatával helytállóan jutott arra a következtetésre – és ezt az elsőfokú és a másodfokú bíróság is helytállóan állapította meg –, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv hiteles mérési eredményt tartalmazó bizonyítéknak, az Mtv. 6.§
(2)és
(3)bekezdésében foglaltaknak való meg nem felelése folytán, nem fogadható el, mert nem tartalmazza azt, hogy a mérés milyen hitelesített mérőeszközzel és milyen körülmények között történt. A II.r. felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a más ügyekben készült szakértői véleményeket a bíróságoknak figyelembe kellett volna venniük. Minden ügyben az adott fogyasztásmérő vizsgálatával az adott mérőre tehető ténymegállapítás, minden ügyben külön-külön készül szakértői vélemény, ezért a más ügyben keletkezett vizsgálati jegyzőkönyvek, szakértői vélemények nem vehetők perdöntő bizonyítékként figyelembe. A fogyasztót terhelő felelősség csak felróhatóság esetén vonhatja maga után a kötbérfizetési kötelezettséget, felróhatóság hiányában a beavatkozótól kötbér nem követelhető (Üsz. 7.8.4.3.pont). A szerződésszegés körülményeit a II.r. felperes állításával szemben az elvégeztetett szakértői vizsgálat nem támasztotta alá hitelt érdemlően, ezért abból olyan következtetés nem volt levonható, hogy a fogyasztót felróhatóság terheli a fogyasztásmérő hibás mérése miatt. A II.r. felperes ezzel összefüggésben tévesen állította, hogy az alperesnek a Ket. 58.§
(1)bekezdés a) pontja alapján szakértőt kellett volna az eljárásába bevonnia, amennyiben kétsége támadt a vizsgálati jegyzőkönyv megalapozottságával kapcsolatban. Az alperesi hatóság hatásköre a panaszok kivizsgálására terjed ki, amely olyan bizonyítási eljárás lefolytatásához nem vezethet, hogy a II.r. felperes által folytatott bizonyítás hiányosságait pótolja. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság is helytállóan utalt arra, hogy az alperest ilyen tekintetben bizonyítási kötelezettség nem terheli, a II.r. felperesnek kell a kötbér követelését megalapozó bizonyítékok birtokában lennie akkor, amikor a kötbér követelését érvényesíti. Emiatt az alperes eljárásában nem volt szükség szakértő közreműködésére, az alperes nem mulasztott, amikor szakértői bizonyítást nem folytatott le. A II.r. felperesnek az a kifogása, hogy a bizonyítás lehetőségétől elzárták, nem megalapozott. A II.r. felperes a fogyasztóval szemben szerződésszegés miatt jogkövetkezményeket akkor alkalmazhat, ha a szerződésszegés, felróhatóság hitelt érdemlően bizonyított. Amennyiben a bizonyítékok nem tekinthetők hitelt érdemlőnek vagy a bizonyítékul felhasznált vizsgálati jegyzőkönyv hiányos és emiatt a mérési hiba igazolására nem alkalmas az Mtv. 6.§
(2)-
(3)bekezdése folytán, a perben nem folytatható le szakértői bizonyítás a mérési eredmények reprodukálására. A panasz tárgyában folyó vizsgálat kereteit meghaladja az, ha a panasz kapcsán megállapított hiányosságot a II.r. felperes a perben kívánja orvosolni. A Pp. 206.§
(1)bekezdésének megsértésére nem került sor. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – annak felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve -, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítését nem kérte, ezért a Kúria a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78.§
(2)bekezdése alapján a költségviselésről nem rendelkezett. A II.r. felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, amelynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- május
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Márton