Pf.20205/2007/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.205/2007/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla a dr. Németh Sándor pártfogó ügyvéd által képviselt "A" felperesnek dr. Kiss Endre ügyvéd által képviselt "B" I.r., dr. Keszthelyi Csaba ügyvéd, mint kirendelt ügygondnok által képviselt "C"II. r.., az ismeretlen helyen tartózkodó - dr. Keszthelyi Csaba ügyvéd, mint kirendelt ügygondnok által képviselt - "D" III.r., a dr. Orbán György ügyvéd által képviselt "E" IV.r. és az "F" Bank V.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 3.P.21.582/2005/
3. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy kötelezi az I.r. alperest arra, hogy a II.r. alperessel egyetemlegesen 15 napon belül fizessen meg a felperesnek az elsőfokú ítéletben a II.r. alperest marasztaló rendelkezésben meghatározott tőkeösszeget és járulékait. A felperest az I.r. alperes javára perköltségben marasztaló, valamint a pártfogó ügyvéd munkadíjára vonatkozó rendelkezéseket mellőzi, kötelezi az I., II. és III.r. alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak egyetemlegesen az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Illeték Főosztálya felhívásában írtak szerint 327.600,(Háromszázhuszonhétezer-hatszáz) Ft feljegyzett kereseti illetéket, az ezt meghaladóan feljegyzett 92.400,- (Kilencvenkettőezer-négyszáz) Ft kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelesek megfizetni továbbá az I., II., és III.r. alperesek egyetemlegesen a felperes pártfogó ügyvédjének (Dr. Németh Sándor ügyvéd, ) 15 napon belül 360.000,(Háromszázhatvanezer) Ft első- és másodfokú pártfogó ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Köteles az I.r. alperes megfizetni az államnak az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Illeték Főosztálya felhívásában írtak szerint 327.600,(Háromszázhuszonhétezer-hatszáz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, az ezt meghaladóan feljegyzett 92.400,- (Kilencvenkettőezer-négyszáz) Ft fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelezi az ítélőtábla a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV.r. alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft másodfokú perköltséget. A fentieket meghaladóan a felek maguk kötelesek viselni a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott - kijavított - ítéletében kötelezte a II.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.163.395.- Ft-ot és ennek
5. szeptember
6. napjától járó késedelmi kamatát, 575.000.- Ft-ot és ennek
7. december 15-től járó késedelmi kamatát, valamint
8. május 1-től a vételárhátralék kifizetéséig havonta 25.000.- Ft-ot. Kimondta, hogy III.r. alperes a II.r. alperestől való behajthatatlanság esetén tartozik megfizetni a felperesnek a II.r. alperest terhelő marasztalási összeget, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. és IV.r. alpereseknek 15 napon belül 300.
9. - 300.000.- Ft + áfa ügyvédi díjat, a pártfogó ügyvéd díját 12.000.- Ft-ban, költségét 4.400.- Ft-ban, a II-III.r. alperesek ügygondnokának díját 50.000.- Ft-ban állapította meg és megkeresni rendelte a Gazdasági Hivatalt a pártfogó ügyvéd díjának és költségének, valamint az ügygondnok díjának kiutalása iránt. Kimondta, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. Az ítéleti tényállás szerint a felperes kizárólagos tulajdonában állt a "G" helység .... hrsz-ú, természetben a "G" helység, ....szám alatti lakásingatlan, melyet jelzálogjog és végrehajtási jog terhelt.
10. június
11. napján a felperes megbízta a III.r. alperes által képviselt II.r. alperest, hogy az ingatlant 7 millió Ft vételárért értékesítse, egyidejűleg részére a közösen megtekintett ..... házas ingatlant megfelelő felújítással megvásárolja. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint I.r. alperes a III.r. alperesnek befektetési céllal 10,5 millió Ft-ot adott át. Az I.r. alperes
12. július
13. napján "H" ügyvédnél aláírta az adásvételi szerződést, mely szerint 7 millió Ft-ért vásárolta meg az ingatlant a felperestől, 800.000.- Ft foglalóként került átadásra, ugyanakkor ténylegesen a felperes részére a szerződés aláírásakor nem történt kifizetés, hanem III.r. alperes egyenlítette ki a felperest az ingatlan vonatkozásában terhelő 623.251.- Ft adósságot. A tehermentesítést követően az I.r. alperes tulajdonjoga bejegyzésre került. IV.r. alperes a perbeli ingatlan megtekintését követően
14. július
15. napján 7,5 millió Ft vételárért megvásárolta I.r. alperestől a lakást, a birtokbaadás
16. szeptember 20-án történt meg. V.r. alperestől hitelt vett fel, ennek átutalását követően egyenlítette ki a vételárat. A III.r. alperessel szemben jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indult nyomozást a ....Rendőrkapitányság felfüggesztette, mert III.r. alperes külföldre, ismeretlen helyre távozott. A felperes és családja az ingatlanból kiköltöztek, bérleti szerződés alapján gondoskodtak saját elhelyezésükről. A bérleti díjat és a rezsiköltséget 356.354.- Ft összegben a III.r. alperes a felperest illető vételárból fizette meg, továbbá elismervények kíséretében átadott a felperesnek még 1.040.000.- Ft-ot, azonban a megbeszéltekkel ellentétben a felperes javára nem vásárolt ingatlant. Megállapította a megyei bíróság, hogy a felperesnek mindösszesen 2.019.605.- Ft került a vételárból teljesítésre. A későbbiekben II., illetőleg III.r. alperes az albérleti díjakat már nem fizette, a lakás vételárával nem számolt el. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy I.r. alperes őt megtévesztette, illetve a II. és III.r. alperesek megtévesztő magatartásáról I.r. alperes tudott, vagy arról tudnia kellett. mindezt azonban nem tudta bizonyítani. Kereseti állításával szemben személyes meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy tudta, vevőként az I.r. alperes és nem a IV.r. alperes szerepel a szerződésben. Az adásvételi szerződés, valamint az ügyvéd tanúvallomása szerint is a felperes jogi tájékoztatást kapott, a szerződést előtte felolvasták. A bíróság kifejtette, hogy önmagában az a körülmény, hogy I.r. alperes üzleti befektetés céljából vásárolta az ingatlant, nem alapozza meg a szerződés érvénytelenségét. A fentiekre figyelemmel az I.r. alperessel kötött felperesi adásvételi szerződés nem érvénytelen. I.r. alperes a vételárat a II. és III.r. alperesnek megfizette, akikkel a felperes olyan tartalmú megállapodást kötött, hogy a vételárból tartozásait rendezzék, illetőleg ingatlant vásároljanak. I.r. alperes tulajdonosként értékesítette az ingatlant, a IV.r. alperes az ingatlannyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerezte meg a tulajdonjogot. A felperes a IV.r. alperes rosszhiszeműségét nem tudta alátámasztani, így a szerződés érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára történő hivatkozása nem áll helyt. A bíróság a vételárral kapcsolatos - okiratokkal igazolt 5.160.395.- Ft összegű - elszámolási igény és a szerződésszegés következtében keletkezett kártérítési követelés körében előterjesztett másodlagos keresetet a II-III.r alperesekkel szemben alaposnak ítélte. Utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy a megbízási szerződéssel ellentétben nem történt meg a felperes javára ingatlan vásárlása, a Ptk.318.§. /1/ és a 339.§. /1/ bekezdése alapján a vételárhátralék kiegyenlítéséig terjedő időre tehát a bérleti díjnak (25.000,- Ft/hó) megfelelő összegű felperesi kárigény megalapozott. A
17. évi IV. törvény 108.§-ában írtakra figyelemmel a bíróság kifejtette, hogy a III.r. alperes felelőssége mögöttes, így az I.r. (helyesen II.r.) alperestől való behajthatatlanság esetén áll fenn a fizetési kötelezettsége. A kifejtettek alapján I., IV. és V.r. alperesek vonatkozásában a kereset a megyei bíróság elutasította, így a Pp.78.§. /1/ bekezdésében foglaltak szerint I. és IV.r. alperesek javára perköltség megfizetésére kötelezte a felperest, az egyéb perköltségről pedig a felperes személyes költségmentességét is figyelembe véve határozott. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az adásvételi szerződések érvénytelenségének, illetve - az I. és IV.r. alperesek közötti szerződés fedezetelvonó jellegére tekintettel - relatív érvénytelenségének megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Másodlagosan az I.r. alperest is kérte kötelezni a vételárhátralék és járulékai, az 575.000.- Ft és járulékai és a havi 25.000.- Ft megfizetésére. Fellebbezése szerint a bíróság nem értékelte kellő körültekintéssel azt a tényt, hogy IV.r. alperes még abban az időpontban tekintette meg az ingatlant, amikor a felperes benne lakott. Nem értékelte, hogy I.r. alperes nem is lépett az ingatlan birtokába, részéről valódi ügyleti szándék nem állt fenn, csak pénzét akarta befektetni. A IV.r. alperes rosszhiszeműsége kérdésében nem hagyható figyelmen kívül a IV.r. alperes édesanyjának és I.r. alperesnek az előszerződése, amely néhány nappal az I. és IV.r. alperes közti szerződés megkötése előtt keletkezett. A két megállapodás között lényeges tartalmi eltérések vannak, az eltérésekre azonban az alperesek nem tudtak megnyugtató választ adni. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy az I.r. alperes a vételárat megfizette. A 10,5 millió Ft-nak III.r. alperesnek - befektetési céllal, haszon reményében - történő állítólagos átadása nem tekintethető az I.r. alperes és felperes közötti szerződés teljesítésének. Az I.r. alperes a III.r. alperessel szerződéses viszonyban állt, mely megbízási szerződés és a bizományosi szerződés elemeiből állott. A Ptk.350.§. /1/ bekezdésére figyelemmel a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. I.r. alperes a felperessel szemben nem hivatkozhat arra, hogy a vételárat megfizette, csak a III.r. alperes nem teljesített, ugyanis a megbízottja mulasztásáért ő tartozik felelősséggel. Előadta, hogy az I. és IV.r. alperesek javára megítélt perköltséget eltúlzottnak tartja. Indítványozta, hogy az I.r. alperes vonatkozásában az ítélőtábla a perköltség viselése alól fentiekre figyelemmel a felperest mentesítse, ugyanakkor IV.r. alperes vonatkozásában a perköltséget szállítsa le. I.r. és IV.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az ítélet helybenhagyását kérték. IV.r. alperes hangsúlyozta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonostól, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot, nem volt tudomása a felperes és III., illetve II.r. alperes között létrejött háttér-megállapodásokról, és annak gyanúja sem merült fel, hogy a felperes I.r. alperestől még követelhetné a vételárat, hisz per-, teher- és igénymentesen vásárolta meg az ingatlant. Az sem merülhetett tehát fel benne, hogy a szerződéssel a kielégítés alapját vonja el. A fedezetelvonó szerződés megállapíthatóságának előfeltétele a rosszhiszeműség, vagy az ingyenesség. Alaptalannak minősítette a perköltséget érintő fellebbezést is. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint részben alapos. A megyei bíróság lefolytatta a szükséges bizonyítási eljárást, a beszerzett peradatok megfelelő mérlegelésével állapította meg, hogy az I.r. alperessel és az I. és IV.r. alperes által kötött szerződések nem érvénytelenek és utóbbi nem fedezetelvonó szerződés. Nem nyert ugyanis bizonyítást, hogy I.r. alperes a felperest megtévesztette, illetve a II., illetve III.r. alperesek megtévesztő magatartásáról tudott. A felperes személyes nyilatkozatából az is megállapítható, hogy a szerződés aláírását megelőzően tudomására jutott, hogy I.r. alperes lesz a vevő, de ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Az I.r. alperes valóban nem akarta az ingatlant hosszú ideig megtartani, ezzel együtt azonban - annak érdekében, hogy a várható nyereség fejében majd tovább értékesíthesse - fennállt tulajdonszerzési szándéka. IV.r. alperes okirattal igazolta a vételár I.r. alperesnek való megfizetését, a szerződéskötéskor I.r. alperes tehermentes tulajdonjogát tanúsította az ingatlan-nyilvántartás. Rosszhiszeműsége - mely a felperes és az I.r. alperes közti szerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítását, illetve az I. és IV.r. alperesek közötti szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítását lehetővé tenné - nem nyert bizonyítást. Mindezekre tekintettel tehát a megyei bíróságnak a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasító ítéleti rendelkezése helyes. Az elsőfokú bíróság a peradatok részbeni - különös tekintettel az I.r. alperes személyes nyilatkozatára - nem megfelelő értékelése folytán tévesen állapította meg, hogy az I.r. alperes a vételárat megfizette, és az erre alapított téves jogi álláspontja folytán utasította el a felperes I.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét. Az I.r. alperest a felperessel kötött szerződés alapján, a Ptk.
18. §.