Pfv.20230/2013/7 – Kúria

(1)bekezdésében szabályozott keresetindítási határidő anyagi jogi elévülés jellegű elmulasztása a kereset érdemi elutasítására vezet. 2003. CXXXIII. Tv. 42. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.20.230/2013/7.szám A Kúria a Vető és Kovácsházy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Vető Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Békésiné dr. Erdey Erzsébet ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 21.P.23.703/

1. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 53.Pf.640.069/2011/
2. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint eljárási költséget. belül fizessen meg az összegű felülvizsgálati Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes tulajdonostárs nem vett részt az alperes társasház
3. október 18-án tartott közgyűlésén, a napirenddel kapcsolatos előzetesen készített észrevételeit a közgyűlésen ismertették. A közgyűlés határozott a villanyfővezeték felújításáról, a kaputelefon-rendszer kiépítéséről és az új költségvetés tervezetéről. Az elfogadott határozatokkal kapcsolatban a felperes
4. november 4-én saját álláspontját tartalmazó nyílt levéllel fordult a tulajdonostársakhoz. A felperes részvételével zajló
5. május 28-i közgyűlésen a tulajdonostársak elfogadták a
6. évi költségelszámolást; jóváhagyták a közös képviselő tevékenységét, valamint a beszámolót; határoztak a lépcsőház festéséről és az ahhoz szükséges célbefizetésről; az ecetfák kivágására vonatkozó javaslathoz pedig nem járultak hozzá. A felperes keresete, melyben a két közgyűlés valamennyi határozatának érvénytelenségét kérte megállapítani a társasházakról szóló
7. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban Tht.), a társasház SzMSz-ének rendelkezései, valamint kisebbségi érdekeinek sérelme miatt,
8. november 9-én érkezett a bírósághoz. Az érvénytelenség megállapítása mellett előterjesztett, a felújítási munkálatokkal kapcsolatos kárigényének tárgyalását az elsőfokú bíróság elkülönítette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. elkésettségére hivatkozással annak Az ügyben eljárt bíróságok azonos tényalapon: a keresetindítás több éves késedelme miatt, ám annak eltérő jogi minősítésével utasították el a keresetet. Az elsőfokú bíróság a felperes által a késedelem tekintetében előadottakat a Pp.-ben szabályozott igazolási kérelemként vizsgálta, megállapítva, hogy az igazolási kérelem nem megalapozott, míg a másodfokú bíróság a késedelmes igényérvényesítést a Ptk. 326.§

(2)bekezdése körében értékelve mondta ki, hogy a felperes követelése elévült. Kifejtette: nincsen jelentősége az alperes képviseletére vonatkozó felperesi előadásoknak, figyelemmel arra, hogy az alperes törvényes képviseletével kapcsolatos közgyűlési határozat érvénytelenségét bírósági ítélet nem állapította meg. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Csatolta a Fővárosi Törvényszéknek a társasház

1. március 10-i közgyűlési határozatai érvénytelenségét kimondó határozatát, melyben a másodfokú bíróság a határozatok - köztük a közös képviselő megválasztására vonatkozó határozat - érvénytelenségét alaki okokból, a felperes szabályszerű értesítésének hiánya miatt állapította meg. A felperes e határozatra utalással kifejtette: a perben az alperes képviseletében eljárt Kft. közös képviselőnek nincs és nem is volt érvényes megbízási szerződése, de a közös képviselői tisztségre megválasztó közgyűlési határozattal sem rendelkezik. Ezen okból a kft. a perbeli jogi képviseletre sem adhatott meghatalmazást. Vitatta a másodfokú bíróság megállapítását, mely szerint a tulajdonostársak
2. október 18-án rendkívüli közgyűlést tartottak, mert a „találkozó összehívása" nem felelt meg a társasház szervezeti és működési szabályzatának, az arról felvett jegyzőkönyvet a felperes csak évekkel később, egy peres eljárásban kapta meg. A közgyűlést követően készített nyílt levele a napirendi pontokhoz kapcsolódó véleményét tartalmazta, tekintve, hogy akkoriban kórházban tartózkodott, és úgy értesült, hogy határozathozatal nem történt, ezért írásban tovább lehet érvelni. A jelen per elsőfokú eljárását követően kézhez vett dokumentumból szerzett csak tudomást arról, hogy a közgyűlés szabálytalan összehívása miatt írásbeli szavazásra hívták fel a tulajdonostársakat. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság e bizonyítékkal - bár az már a rendelkezésére állt - nem foglalkozott. Előadta: a
3. május 28-i alkalom ugyancsak „találkozó" volt, nem pedig közgyűlés, ahol a felperes kifejtette, hogy szervezeti és működési szabályzat rendelkezése hiányában a találkozó részközgyűlésnek nem tekinthető. Utalt arra: a közgyűlés kivonatos jegyzőkönyvét csak a perben kapta kézhez és ezt követően támadta meg a határozatokat. A per tárgyát képező határozatokkal szembeni tartalmi kifogásait is fenntartotta. A bírósági eljárás adataival kapcsolatban ugyancsak a korábbi perben hozott jogerős ítélet megállapításaira utalt, mely szerint az ott és a jelen perben is kihallgatott tanúk szavahihetetlenek. Összefoglalva azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták az alperes perbeli legitimációját (Pp. 72.§), a felperes bizonyítékait, emiatt a tényállás feltáratlan (Pp. 163.§ és 202.§). Az eljárt bíróságok a bizonyítékokat nem megfelelően értékelték, így a Pp. 206.§-a is sérült. Álláspontja szerint mindkét fokon eljárt bíróság megsértette a Pp. 221.§-ában foglalt indokolási kötelezettségét. Rámutatott: az ítélet nem merítette ki a teljes kereseti kérelmet, így a Pp. 213.§-át, míg a felfüggesztés iránti kérelem elutasításával a Pp. 152.§-át sértette meg az elsőfokú bíróság. Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Bejelentette, hogy a másodfokú határozatot az elsőfokú bíróságtól sima levélként
4. december 3-án vette át, ehhez képest kérte felülvizsgálati kérelmét határidőben érkezettnek tekinteni. Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítására, másodlagosan a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Elsődlegesen azt állította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztése kizárt, figyelemmel arra, hogy az eljárt bíróságok a közgyűlési határozatok érvénytelensége tárgyában azonos jogszabályi rendelkezésre utalással, azonos döntést hoztak, ezért a Pp. 271.§

(4)bekezdés b) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Hivatkozott arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem elkésett, mivel a határozatot a bíróság értesítése alapján

1. november 26-án kellett kézbesítettnek tekinteni, így a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő
2. január 25-én lejárt, az ehhez képest január 28-án előterjesztett felülvizsgálati kérelem elkésett. A kérelem érdemét illetően a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A képviseleti jog hiányára alapított felperesi érvelést irrelevánsnak tartotta, a jogi képviselő ugyanis mind az első-, mind a másodfokú eljárásban igazolta eljárási jogosultságát, a jogerős ítélet közlése pedig a jelen perben a képviseletre vonatkozó határozatot is érintő érvénytelenítés előtt megtörtént, az érvénytelenségnek visszaható hatálya nincs. A kialakult helyzet orvosolta azt, hogy a társasház
3. január 30-án tartott közgyűlésén a közös képviselőt újraválasztotta és a korábbi közgyűlések és részközgyűlések határozatait, valamint a közös képviselő tevékenységét jóváhagyta. Mindezek alapján a felperesnek az alperes képviseletével kapcsolatos kifogásai megalapozatlanok. Utalt arra, az eljárt bíróságok eljárási szabályt sem sértettek. A felperes felülvizsgálati kérelme a következők miatt nem alapos. A Kúria az alperes ellenkérelmében elsősorban a következőkre mutat rá: foglaltakra figyelemmel Az elsőfokú bíróság felhívására érkezett bejelentése szerint a felperes a jogerős ítéletet
4. december 3-án vette át, tértivevény hiányában ezt az időpontot kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. Az ehhez képest
5. január 28-án benyújtott felülvizsgálati kérelem a Pp.272.§

(1)bekezdése szerinti határidőben érkezett. A felülvizsgálat előterjesztését a Pp. 271.§

(4)bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése sem zárja ki, mert - bár az már hatályos volt a kérelem benyújtásának idején -, a

1. évi CXVII. törvény 17.§-a értelmében alkalmazására csak a hatálybalépést
2. szeptember
3. - követő
4. napot követően, tehát
5. november
6. napja után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében volt lehetőség. A másodfokú bíróság ítélete
7. szeptember 21-én emelkedett jogerőre, ezért a módosított Pp. rendelkezés a perbeli esetben nem alkalmazható, felülvizsgálati kérelem előterjesztésének helye van. A Kúria az előzőekben kifejtettek érelmében a felperes felülvizsgálati kérelmét érdemben, elsődlegesen az érvényesített igény elévülése tekintetében vizsgálta. A felperes felülvizsgálati érvelésében e vonatkozásban is korábbi előadásait tartotta fenn, azt kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok az elévülésre vonatkozó rendelkezések törvénysértő alkalmazásával nyilvánították elévültnek a határozatok érvénytelenségének megállapítására vonatkozó igényét. A rendelkezésre álló adatokból azonban a Kúria azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok nem tévedtek, hanem a szükséges mértékben feltárt tényeknek a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő értékelésével helytállóan következtettek a felperes perbe vitt igényének elévülésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtettekre figyelemmel a Kúria csupán a következőket emeli ki: A felperes saját előadása szerint sem tartózkodik életvitelszerűen az alperesi társasházban lévő lakásában, ugyanakkor kifogásolta az alperes közös képviselő által alkalmazott, a házban lévő postaládák útján történő kézbesítési eljárást. A Tht. 39.§

(4)bekezdése értelmében a közös képviselőnek a meghozott határozatokat jól látható helyen ki kell függesztenie, egyidejűleg - a szervezeti és működési szabályzat előírása esetén azokról a tulajdonostársakat írásban értesítenie kell. Az alperes társasház SzMSz-ének 1.4.19 pontja szerint a határozatokat tartalmazó hitelesített jegyzőkönyvet a közös képviselőnek a szavazást követő nyolc napon belül a tulajdonostársak részére meg kell küldenie. A rendelkezésre álló adatok szerint - az elsőfokú bíróság által kihallgatott tanú vallomásával megerősítve - a határozatok kézbesítése a tulajdonosok részére az ismertetett módon - az SzMSz rendelkezésének megfelelően - a közgyűlések után nem sokkal megtörtént. Az ajánlott kézbesítésre vonatkozó, felperes által indítványozott további bizonyítást helytállóan mellőzte az elsőfokú bíróság, mivel a felperes a közgyűlések idején a tulajdonközösséghez címzett leveleiben maga is az alperesi társasházban lévő címét adta meg - jóllehet saját előadása szerint is csak alkalomszerűen tartózkodott ott - így nem kifogásolhatja a házban lévő levélszekrénye útján teljesített kézbesítést: a felperes nem menthető önhibája, ha nem biztosította az így érkezett küldemények átvételét, ezért az ez okból esetlegesen elmaradt átvétel nem alkalmas a keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére, a Ptk. 326. §

(2)bekezdésének alkalmazására. Az a körülmény, hogy a felperes álláspontja szerint a kihallgatott tanú nem mondott igazat, önmagában - a felperes előzőek szerinti önhibájára is figyelemmel - nem alkalmas a tanúvallomásban foglaltak kétségessé tételére. Az ismertetett indokok miatt a felperes igénye a közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítására elévült, ezért az bírósági úton nem lehet érvényesíteni(Ptk. 325.§

(1)bekezdés). Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a más perben hozott, a jelen perbeli képviseletet is érintő közgyűlési határozat érvénytelenségét kimondó ítélet a jelen per jogerős befejezését követően kelt, egyebekben az alperes annak minden következményét elhárította a közös képviselő eljárásának utólagos jóváhagyásával. Mindezek értelmében az eljárt bíróságok a képviseletre vonatkozó eljárási szabályokat sem sértették meg. A Kúria az ismertetett indokok alapján, mivel jogszabályt nem sértett, a jogerős ítéletet a Pp. 275.§

(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta, és a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperest kötelezte a Pp. 270.§

(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján az alperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)és

(6)bekezdéseiben foglaltak szerint a végzett munkával arányosan, a 4/A.§ értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest, 2013. november 28. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró