Bfv.113/2014/4 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a

(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő részben felbujtóként elkövetett csalás bűntette, illetve annak kísérlete, a Btk. 318. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint minősülő csalás bűntette, a Btk. 318. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, 15 rendbeli, a Btk.

1. §-ba ütköző, 4 esetben folytatólagosan elkövetett, 6 esetben bűnsegédként, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és 13 rendbeli, a Btk.
2. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjaiba ütköző, 1 esetben bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra, valamint 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte, míg 1 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A jogerős ítélettel szemben a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben - a Győri Városi Ügyészség B.5292/2008/5-I. számú, és a B.4602/2006/28-I. számú vádiratára hivatkozással következésképpen a Győri Városi Bíróság B.648/2012/44. számú ítéletét is sérelmezve - a terhére rótt bűncselekmények alóli felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.147/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati egyrészt törvényben kizárt, másrészt pedig alaptalan. indítványa Jelen felülvizsgálati eljárás során előre kell bocsátani, hogy a terhelt a Győri Városi Bíróság öt határozata (nevezetesen a Bk.344/2012/4., B.1349/2008/86., B.998/2011/11., B.1144/2008/44. és B.1599/2011/9. számú határozatai) ellen nyújtott be azonos indokok alapján felülvizsgálati indítványt, amelyben az alapvető eljárásjogi kifogása ügyeinek egyesítésének elmaradása volt. Arra hivatkozik, hogy a külön eljárásokban kiszabott szabadságvesztés büntetések következtében olyan hátrányt szenvedett el, amelyet az utóbb lefolytatott összbüntetési eljárásban a bíróságok nem tudtak kiküszöbölni. Erre hivatkozással az összbüntetési ítélet, valamint valamennyi, az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló ítélet hatályon kívül helyezését, vagy az abban foglalt bűncselekmények alóli felmentését indítványozta. Az összbüntetési határozat ellen bejelentett felülvizsgálati indítványt a Kúria a Bfv.III.111/2014/2. számú határozatával, mint törvényben kizártat elutasította. A terhelt e felülvizsgálati indítványában is alapvetően a vele szemben folyamatban volt ügyek egyesítésének elmaradását sérelmezte. Ez azonban felülvizsgálat alapját nem képezheti, mert a vádemelést követően az ügyek egyesítése, vagy esetleg elkülönítése a bíróságok olyan pervezető döntései közé tartoznak, amelyek sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal felülvizsgálat alapját sem részében törvényben kizárt. nem támadhatók, következésképpen képezhetik, ezért az indítvány ezen Ugyancsak kizárt a felülvizsgálati indítvány azon részében, amelyben a bíróság jogerősen megállapított tényállását támadja, amikor arra hivatkozik, hogy a II/1/c. tényállásban nem volt kár, a II/5. tényállási részben az eseményekről nem volt tudomása, a II/10-14. tényállási pontok esetében nem járt el a hiteligénylés során, és a II/7. illetve a II/9. tényállások esetében semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre a bűnösség alapjául szolgáló tényállás megállapításához. A felülvizsgálat vezethetnek. szempontjából ezen hivatkozások eredményre nem A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 423. §-ának

(1)bekezdése értelmében a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 416. §-ának

(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát. Felülvizsgálatot megalapozó okokat a terhelt a védője útján benyújtott indítványában nem jelölt meg, mindössze a bűncselekmény elkövetését tagadta, részben a tényállást vitatta. Ez azonban felülvizsgálat alapját nem képezheti, mert a bíróság által jogerősen megállapított tényállás sem közvetlenül, sem a bizonyítékok értékelésén keresztül közvetett módon nem támadható. A felülvizsgálati indítványban a terhelt arra hivatkozott, hogy téves az alapügyben eljárt bíróságok jogi álláspontja is, ugyanis az I/2., a II/1/a., II/2., II/3/a. és II/2/b. pontjai esetében a csalás bűntette mellett a magán-, illetve a közokirat-hamisításban is megállapította a bűnösségét, holott mindkettő a csalás bűncselekményének eszközcselekménye. A felülvizsgálati indítvány ezen hivatkozása nem alapos, ugyanis a konkrét ügyben elbírált csalási cselekmények elkövetési magatartásának, a megtévesztésnek nem szükségszerű eleme az okirathamisítás. Az irányadó tényállás szerint a megtévesztés nem az okirat-hamisításban, hanem a fizetési szándék hiányában nyilvánult meg, következésképpen a térben, időben elkülönülő elkövetési magatartások halmazatban történő megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak helyes alkalmazásával történt. Ekként tehát T. T. terhelt védője útján a Győri Városi Bíróság B.648/2012/44. számú, illetve a Győri Törvényszék 4.Bf.244/2013/9. számú határozatával szemben előterjesztett felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben pedig nem alapos, ezért a Kúria - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a Be.

1. §-a alapján azokat hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
2. §-ának

(4)bekezdésén, illetve a 416. §-a

(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a

(3)bekezdésén és 421. §-ának

(2)-

(3)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. március
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ