← Magyarország

Bfv.223/2014/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség, ezért annak mellőzése indokolt. A lopás bűntette miatt emelt vád alól történő felmentéssel összefüggésben a külön felmentő rendelkezés a közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól hiányzik. KÚRIA Bfv.III.223/2014/11.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év tanácsülésen meghozta a következő április hó
  2. napján tartott í t é l e t e t: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt D. E. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság B.136/2012/
  3. számú, illetőleg a Győri Törvényszék 3.Bf.326/2012/
  4. számú ítéletét D. E. I. rendű és B. S. II. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a terhelteket 1-1 rendbeli, az
  5. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.)
  6. §

(1)bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmenti (tényállás
  1. pontja), míg mindkét terhelt vonatkozásában a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi, egyebekben az ítélet egyéb rendelkezéseit mindkét terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. Elrendeli a B. S. II. rendű terhelt által pénzbüntetés címén befizetett 200.000 (kettőszázezer) forintnak a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a II. rendű terhelnek történő visszatérítését. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Mosonmagyaróvári Városi Bíróság a
  2. szeptember 4-én kelt B.136/2012/
  3. számú ítéletével D. E. I. rendű és B. S. II. rendű terheltet 5 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette, 2 rendbeli társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntette és 11 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül 5 év 6 hónapi börtönbüntetésre, Magyarország területéről 6 évi kiutasításra, és 80 napi tétel - egy napi tétel összege 2500 forint, összesen tehát 200.000 forint - pénzbüntetésre ítélte, ugyanakkor az I. és II. rendű terheltet az ellene 13 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette, 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétsége, 18 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége, 5 rendbeli társtettesként elkövetett készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége, míg az I. rendű terheltet 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette, 10 rendbeli társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétsége és 3 rendbeli társtettesként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A városi bíróság az alábbi tényállást állapította meg:
  4. június 28-án délután az I. és II. rendű terhelt L-n, a termálfürdő parkolójából eltulajdonították G. M. osztrák állampolgár tulajdonát képező Toyota személygépkocsiját és abból különböző műszaki ingóságokat, valamint G. M. és N-né Cs. Cs. bankkártyáit, továbbá N-né Cs. Cs. személyazonosító igazolványát, vezetői engedélyét, egészségbiztosítási kártyáját, adókártyáját, lakcímkártyáját (tényállás
  5. pontja), majd
  6. július 29-én délután D-n, a Cs-i úton a S. Csárda elől eltulajdonították M. W. osztrák állampolgár tulajdonát képező VW Touareg típusú személygépkocsiját, abból különböző értéktárgyakat, továbbá a sértett egyéb más gépkocsijához tartozó 3 darab forgalmi engedélyt (tényállás
  7. pontja). Az elsőfokú bíróság a terhelteket a tényállás 1-9., illetve 11-
  8. és a 19-
  9. tényállási pontokban írt vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt emelt vád alól felmentette. A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.326/2012/
  10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. és II. rendű terhelt vonatkozásában a társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétségeként értékelt cselekményeinek számát 8 rendbelire helyesbítette, ezzel együtt a büntetést mindkét terhelt esetében 4 évi börtönbüntetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt vonatkozásában helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a terheltek közokirattal visszaélés vétségeként értékelt cselekményeit 11 rendbelinek minősítette, ezért azt pontosította. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség a terheltek javára, a Be.
  11. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben mindkét terhelt esetében a pénzbüntetés kiszabásának mellőzését és a közokirattal visszaélés vétségeként értékelt cselekmények rendbeliségének helyesbítését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.133/
  1. számú átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát azzal tartotta fenn, hogy a megtámadott másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta. III. A terheltek javára benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos, a Legfőbb Ügyészség indítványa viszont az alábbiak szerint nem megalapozott. IV. A Legfőbb Ügyészség BF.133/
  2. számú átiratában fenntartotta a megyei főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt a tekintetben, hogy a pénzbüntetés kiszabására anyagi jogszabálysértéssel került sor, ugyanakkor nem annak mellőzésére, hanem a Be.
  3. §
(1)bekezdés III/b) pontjában írt eljárási szabálysértésre figyelemmel a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség által is fenntartott Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.47/2014/1-I. számú indítványában foglaltak szerint az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban volt Btk. 38. §
(6)bekezdése szerint pénzbüntetés kiszabására a kiutasítás mellett törvényes lehetőség nem volt. A Kúria a Be. 413. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a megtámadott határozatot az
(5)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Ennek eredményeként az ügyészi következőket állapította meg. indítvánnyal kapcsolatosan a A Btk. 38. §
(6)bekezdés
  1. b)pontja szerint nem kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. szabható ki E jogszabályhely hatályos volt mind az elkövetés (2011. augusztus 2.), mind a cselekmény elbírálásának (2013. január 23.) idején is. A törvénysértés kiküszöbölésére csak a határozat megváltoztatásával, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalával van lehetőség, ezért a Kúria a Be. 427. §
  2. b)pontja szerint, mivel a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó jogerős bírósági döntést mindkét terhelt esetében mellőzte. V. A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészségnek a terheltek javára szóló indítványát ugyan fenntartotta, de arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság a Be. 373. §
(1)bekezdés III/b) pontjába ütköző eljárási szabálysértést követett el, a határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint ugyanis „a másodfokon eljáró Győri Törvényszék a megszerzett okiratok téves számbavétele miatt - a megyei főügyészség indítványának megfelelően - a közokirattal visszaélés vétségeként minősített és a bűnösség megállapításának alapjául szolgáló cselekmények rendbeliségét 8 rb. bűncselekményre helyesbítette. Nem vette azonban figyelembe, hogy az ügyész végindítványában a
  1. és a
  2. tényállási ponttal kapcsolatban még további 1-1 közokirat megszerzését is vád tárgyává tette". A Legfőbb Ügyészség átirata szerint „A jogerős ítélet a közokirattal visszaélés cselekmények rendbelisége tekintetében részben nem minden cselekményt vont a bűnösség körébe, részben a felmentő ítéleti rendelkezése nem felel meg a megállapított tényállás bizonyítottságára levont következtetésnek: rendelkező része és a tényállás eltér". VI. A Kúria a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos észrevételét és jogi okfejtését az alábbiak szerint nem tartotta alaposnak. A Mosonmagyaróvári Városi Ügyészség a B.1119/2011/66-I. vádiratával eredetileg az I. és II. rendű terhelt mindösszesen 37 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége számú ellen miatt emelt vádat (tényállás 6., 7., 9., 10., 11.,
  3. és
  4. pontja). Az ügyész végindítványában a vádirati tényállást módosította a tekintetben, hogy a tényállás
  5. pontjában további 1 rendbeli közokirattal visszaélés történt, ugyanis az elkövetők megszerezték H. S. személyi igazolványát is, továbbá a
  6. tényállási pont esetében N-né Cs. Cs. lakcímkártyáját is elvették, így az eredetileg 4 rendbeli bűncselekmény 5 rendbelire módosult. Ebből következően a közokirattal visszaélések száma a 37-ről 39-re módosult. Az elsőfokú bíróság a terhelteket a tényállás 3., 6., 7., 9.,
  7. és
  8. pontjában írt valamennyi bűncselekmények miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette, amelyekről felmentő rendelkezést hozott, és ez a tényállás
  9. pontja esetében 10 rendbeli, a
  10. pont esetében 2 rendbeli, a
  11. pontnál 3 rendbeli, a
  12. pontnál 5 rendbeli, a
  13. pont esetében 10 rendbeli közokirattal visszaélést érintett, vagyis az elsőfokú bíróság a terhelteket mindösszesen 30 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás
  14. pontja esetében - bár a terhelteket az ellenük emelt vád alól felmentette - az 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt (módosított) vád alól felmentő rendelkezést nem hozott. Ebből következően a terhelteket mindössze a tényállás
  15. és
  16. pontjában írt bűncselekmények miatt vonta felelősségre, viszont bűnösségüket 11 rendbeli közokirattal visszaélésben állapította meg. A másodfokon eljáró Győri Törvényszék a felülbírálat során helyesen észlelte, hogy a tényállás
  17. pontja esetében N-né Cs. Cs. személyazonosító igazolványát, vezetői engedélyét, egészségbiztosítási kártyáját, adókártyáját és lakcímkártyáját, összesen tehát 5 közokiratnak minősülő iratát, míg a
  18. tényállás esetében 3 gépkocsihoz tartozó forgalmi engedélyt, mindösszesen tehát 8 közokiratot vettek el jogtalanul a terheltek, ezért nem tévedett, amikor e bűncselekmények számát 8 rendbelire helyesbítette. Ugyanakkor viszont nem észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás
  19. pontja esetében a lopási cselekmények mellett a közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól nem hozott felmentő rendelkezést. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak helyesen mindösszesen - a 30 rendbeli helyett - 31 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól kellett volna felmentő rendelkezést hozni, amely egyben azt is jelentette volna, hogy a másodfokú bíróság által helyesen módosított elítélések számával egybevetve, az alapügyben eljárt bíróságok a városi ügyészség által módosított vádban szereplő valamennyi, összesen tehát 39 rendbeli közokirattal visszaélés vétségéről rendelkeztek, 31 felmentés és 8 elítélés formájában. Következésképpen nem tévedett a Győri Törvényszék, amikor a
  20. és
  21. tényállási pontban írt közokirattal visszaélések számát 11 rendbeliről a tényállásnak megfelelően 8 rendbelire helyesbítette, vagyis nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely a határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indokolná. Figyelemmel azonban arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás
  22. pontja esetében az általa megállapított, és a másodfokú bíróság által is megalapozottnak tartott tényállás alapján 1 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt - módosított - vád alól a terhelteket nem mentette fel, és ezt a másodfokú bíróság sem észlelte, a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a Be.
  23. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségének eleget téve az I. és II. rendű terheltet az ellenük a Btk. 277. §
(1)bekezdésébe ütköző és a szerint büntetendő társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6. §
(3)bekezdés b) pontja, illetve a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján felmentette. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálatnak részben helyt adott és a megtámadott határozatokat a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be.
  1. §-a alapján azokat hatályában fenntartotta. Figyelemmel arra, hogy a II. rendű terhelt a vele szemben kiszabott pénzbüntetést teljes egészében befizette, a Kúria a Be.
  2. §
(1)és
(3)bekezdésben írtak szerint rendelkezett annak visszatérítéséről. A végzés elleni fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.