A határozat elvi tartalma: Szabályszerűen idézett terhelt távollétében a másodfokú nyilvános ülés megtartható, amennyiben a terhelt meghallgatása nem szükséges. KÚRIA Bfv.III.368/2014/10.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt T. E. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által - védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.42/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az előterjesztő, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s T. E.terheltet a Szolnoki Városi Bíróság a
- október
- napján kelt 4.B.1213/2010/
- számú ítéletével az
- évi IV. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés II. fordulat c) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 évi - 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, és vele szemben 37.405.310 forint vagyonelkobzást rendelt el. A kétoldalú fellebbezés folytán eljáró Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2013. november 6. napján jogerős, 1.Bf.42/2013/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a cselekményt a Btk. 317. §
(1)bekezdésének I. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés II. fordulat c) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősítette, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg, egyebekben helybenhagyta. A Bíróság által megállapított tényállás a következő. T. E.terhelt
- március 28-tól
- június
- napjáig a sz-i székhelyű T., K. és K. Bt. önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselője és üzletvezetője volt. A terhelt
- évben több alkalommal, összesen 14.288.925 forintot vett fel készpénzben a Bt. bankszámlájáról, míg a Bt. házipénztárából 23.261.075 forintot, és azt saját céljaira fordította. A jogerős ítélet ellen védője felülvizsgálati indítványt. útján a terhelt terjesztett elő A felülvizsgálati indítvány sérelmezi, hogy a terheltnek nem állt módjában részt venni a másodfokú eljárásban, mert a tárgyalás helyesen nyilvános ülés - kitűzéséről sem értesítést, sem idézést nem kapott. Ennek következtében a terhelt nem élhetett a védekezés jogával, következésképpen a másodfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy egyébként sem biztos, hogy a terhelt a másodfokú eljárásban személyesen gyakorolhatta volna jogait, ugyanis súlyos betegsége következtében pszichiátriai kezelés alatt állt. A kifejtett indokokra figyelemmel a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozza. A Legfőbb Ügyészség a BF.477/2014/
- számú felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva határozat hatályában fenntartására tett indítványt. átiratában a a megtámadott A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. §
(1)bekezdés II. pontjának d) alpontjában meghatározott, s egyben a 428. §
(2)bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. A terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványával a Szolnoki Törvényszék határozatát támadta meg arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság a megfellebbezett elsőfokú ítéletet a terhelt távollétében tartott nyilvános ülésen bírálta el. A Be. 423. §
(4)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot - az
(5)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. E törvényi rendelkezés szerint tehát a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet nyilvános ülésre tűzte, és azt a terhelt távollétében tartotta meg. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása minden tekintetben törvényes volt, ugyanis az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője kizárólag enyhítés érdekében, míg az ügyész a terhelt terhére jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság akkor is törvényesen járt el, amikor erről a tényről a terheltet és a védőt a Be. 360. §
(3)bekezdésének megfelelően tájékoztatta, és a
(4)bekezdésben írt nyilatkozat megtételére is felhívta a figyelmet. A terhelt részére küldött értesítés a másodfokú bírósághoz
- október 28-án azzal érkezett vissza, hogy a címzett a postai küldeményt a részére
- október 9-én és október 16-án hagyott kétszeri értesítés ellenére a megadott címen nem vette át. A Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ennek ismeretében a tanácsülést
- november
- napján megtartotta, a terhelt és védője fellebbezését is elbírálva a határozatot részben megváltoztatta, a cselekmény minősítését pontosította, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte és a terheltet a közügyek gyakorlásától három évre eltiltotta, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati indítványnak a terhelt távolmaradásával, illetve a másodfokú bíróság eljárásával kapcsolatosan a Kúria a következőkre mutat rá. A terhelt értesítését illetően a Be.
- §
(1)és
(7)bekezdése az irányadó, amely szerint a bíróság hivatalos irata postai úton is kézbesíthető. A kézbesítés jogszabály történik. a a hivatalos 335/2012. iratok kézbesítésére vonatkozó külön (XII. 4.) Korm. rendelet - szerint A
(7)bekezdés szerint „A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.". Tényként állapítható meg, hogy T. E. terhelt a bíróságnak rendelkezésére álló címen, Sz., Zs. u.
- szám alatt valamennyi, a bíróság által küldött egyéb hivatalos iratot átvette. A terhelt védője által a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében iratellenesen hivatkozik arra, hogy a terhelt bejelentett lakcíme Sz., V. tér
- 2/
- szám volt, és ezt a lakcímet jelentette be az elsőfokú bíróságnak. Tény ugyanis, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság három alkalommal nyilatkoztatta meg a terheltet a lakcímét illetően, és valamennyi esetben a Sz., Zs. u.
- szám alatti lakást jelölte meg, nevezetesen
- november 16-án (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldala),
- február 15-én (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldala) és
- október 8-án (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldala), sőt
- október 12-én az elsőfokú ítélet ellen írásban bejelentett fellebbezésnek külzetén is ugyanezt a lakcímet tüntette fel. A Be.
- §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránt - idézésével egyidejűleg intézkedik. A 362. §
(3)bekezdése szerint azonban a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, s ha annak eredményeként megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A 362. §
(4)bekezdése szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. E rendelkezések értelmében a nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e, és a terhelt meghallgatása szükséges-e. Ez egyben - értelemszerűen - azt jelenti, hogy a szabályszerű kézbesítésre vonatkozó Be. 70. §
(4)bekezdése szerinti rendelkezés alapján a szabályszerű idézéshez kötődő eljárási következményeknek kellett érvényesülnie (kézbesítési vélelem), így a 362. §
(3)bekezdésének alkalmazására törvényes lehetőség nyílt meg. Következésképpen az adott helyzetben a másodfokú bíróság törvényesen tartotta meg a nyilvános ülést, részéről nem történt sem mulasztás, sem eljárási szabálysértés. A másodfokú bíróság eljárásnak törvényessége viszont az elsőfokú ítéletnek a terhelt terhére történő megváltoztatásának okán nem kérdőjelezhető meg, és annak sincs jelentősége, hogy a terhelt a másodfokú nyilvános ülés időpontjában milyen egészségi állapotban volt, az esetlegesen gátolta volna a védekezési szabadság gyakorlásában, vagy sem. Úgyszintén nem képezheti felülvizsgálat tárgyát a nyilvános ülésen részt vevő védő eljárásának vizsgálata, történt-e részéről bármilyen mulasztás, amely a másodfokú bíróság törvényes eljárását érinthette volna. A felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, miszerint a végrehajtandó szabadságvesztés a terhelt egészségi állapotára, két kiskorú gyermekes családos állapotára, tartásra szoruló hozzátartozójára figyelemmel méltánytalanul súlyos lenne, figyelembe nem vehető, ugyanis a jogerősen kiszabott büntetés neme és mértéke önmagában felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak akkor, ha az törvénysértő, amelynek kiszabását vagy a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy az anyagi büntető jog más szabályainak megsértése okozta. Jelen ügyben erre nem került sor, és maga a felülvizsgálati indítvány sem hivatkozott a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában felsorolt körülményekre. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem szereplő feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálata egyébként a Be. 423. §
(5)bekezdésében írtak szerint hivatalból kötelező - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott másodfokú határozatot a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a
(3)bekezdésén és 421. §-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán előadó bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró s.k. A kiadmány hiteléül: írnok BÉ