A határozat elvi tartalma: A támogatási kérelem pontozása esetén eltérő megítélést igényel a forráshiány miatti elutasítás és a ponthatárt el nem érő kérelem. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eljárási konzekvenciái vannak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.35.440/2013/6.szám A Kúria dr. Krauss Ágnes Orsolya ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 6.K.26.978/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.26.978/2013/
- számú ítéletét és az alperes 1004637505 számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes a helyi vidékfejlesztési stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatás pályázati felhívása alapján nyújtott be civil szervezetek eszközbeszerzése célterületre
- november 15-én támogatás iránti kérelmet. Az alperes a kérelmet
- szeptember 3-án kelt határozatával elutasította. Az elutasítás indokát abban jelölte meg, hogy a felperes a rangsorolás során az elérhető maximális 160 pontból és a vonatkozó IH Közleményben meghatározott minimum 140 szakmai pontszámból 95 szakmai pontszámot gyűjtött össze. A támogatáshoz szükséges minimum pontszámot el nem érő pályázatokat pedig az alperesnek forráshiányra hivatkozással el kellett utasítania. A hatóság a felperes támogatási kérelmét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/
- (VII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az annak alapján kiadott ÚMVP LEADER fejezetéhez tartozó Pályázati Felhívás rendelkezései alapján bírálta el. A felperes keresete folytán eljárt Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a felperes keresetét
- április 19-én kelt ítéletével elutasította. Indokolása értelmében a felperes a támogatás alsó határaként meghúzott 140 pontot a keresetében megjelölt jogsértések fennállta esetén sem érte el, ezért a Bíróság eljárási jogsértések miatt nem látta indokoltnak az alperes jogsértésének megállapítását. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. A felülvizsgálati eljárásban keletkezett költségeire is igényt tartott. A felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének akkor, amikor forráshiányra hivatkozással, de a vonatkozó jogszabályi alap megjelölése nélkül utasította el a felperes támogatási kérelmét. Utalt arra is a felperes, hogy több partnerszervezete azonos tárgyú keresetlevelet nyújtott be a Bírósághoz, amelyeknek a Bíróság a felülvizsgálati kérelmében foglalt indokokkal helyt adott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - költségigényének megjelölésével a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között, a 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy lehet-e a támogatási kérelem elutasításának egyidejűleg megjelölt oka a felperes által elért alacsony pontszám és a forráshiány. A Kúria több alkalommal is vizsgálta ezt a kérdést az elmúlt időszakban. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 32. §
(1)bekezdés c) pontja, a 38. §
(7)bekezdése, valamint rendeleti szabályok és az ÚMVP IH által kiadott közleményben meghatározott pontszámok alapján megállapította, hogy az alperes a támogatási kérelmek rangsorba állításával döntött. Önmagában az elért pontszám nem, csak a rendelkezésre álló támogatási keret viszonylatában eredményezi a kérelem sikerességét. Az Eljárási tv. 38. §
(7)bekezdése értelmében „a forráshiány az alacsony pontszámmal szemben azt jelenti, hogy nem minden, az Irányító Hatóság (IH) Közleménye szerinti minimum pontszámot elérő pályázat támogatható, az ilyen pályázatokról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés” (Kfv.IV.35.246/2013/3.). Hasonló megállapításra jutott a Kúria a Kfv.IV.35.409/2013. számú határozatában is. A forráshiányra és az alacsony pontszámra hivatkozással történő elutasításnak eljárási konzekvenciái is vannak. Az Eljárási tv. 56. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjai értelmében „[f]ellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (…) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el, vagy az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el.” Következésképpen, ha az alperes az elért alacsony pontszámra tekintettel utasítja el a kérelmet, úgy fellebbezési jogot kell biztosítania az elsőfokú határozattal szemben. Míg ezzel szemben a forráshiányra alapozott kérelmet elutasító elsőfokú határozat a közigazgatási eljárásban nem vitatható. A perbeli esetben az alperes az Eljárási tv. 31. §
(1)bekezdés b) pontja, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
- (IV. 17.) FVM rendelet, az R.
- §-a, és
- számú melléklete, valamint az IH Közlemény alapján vizsgálta és pontozta a felperes támogatási kérelmét. A határozat értelmében a felperes 95 pontot ért el az IH Közleményben meghatározott 140 szakmai, összesen 160 ponthoz képest. Az alperes a határozat
- számú mellékletében részletezte a támogatási kérelem értékelését. A Bíróság ítéletének indokolásából kitűnően a felperes keresetében vitatott további 13 pont jogszerűsége sem eredményezte a minimumpontszám elérését. Mindazonáltal megállapítható, hogy a felperes támogatási kérelmét az alperes az alacsony pontszámra tekintettel utasította el. A forráshiány a Kúria gyakorlata értelmében arra az esetre vonatkozik, amikor az ügyfél elérte a támogatási minimumponthatárt, de a rendelkezésre álló keret nem elegendő a kérelem elfogadására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §
(1)bekezdés ef) pontja értelmében „[a] határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell (…) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta (…).” Az alperes határozata akkor lett volna jogszerű, amennyiben indokolásában megkülönbözteti az elutasítás fenti indokai közül azt, amely alapján elutasította a felperes kérelmét és az ahhoz kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket garantálja a felperes számára. Ehhez képest a Bíróságnak a kereset alapján meg kellett volna különböztetnie az elutasítás két okát és észlelnie kellett volna az alperesi határozat indokolásbeli és jogorvoslati hiányosságait olyan eljárási jogsértésként, amelyek kihatnak a kérelem érdemi megítélésére és a peres eljárásban nem orvosolhatók. E hiányosságok miatt a Kúria megállapította, hogy megalapozottan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 221. §
(1)bekezdésére, mivel az ítélet nem jelölte meg azokat az okokat, amelyek miatt a Bíróság a forráshiányra történő hivatkozást jogszerű indokolásnak fogadta el. A Pp. 275. §
(4)bekezdésére tekintettel ezért a Kúria a Bíróság ítéletét és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest kötelezte új eljárás lefolytatására. Az új eljárásban az alperesnek vizsgálnia és pontoznia kell a felperes támogatási kérelmét, elutasítás esetén meg kell jelölnie az elutasítás jogszabályi alapját. Az elutasítás határozatban konkrétan megjelölt okához igazítottan kell határozata ellen fellebbezési jogot biztosítania a felperes számára. A bírósági felülvizsgálatra csak a közigazgatási eljárásban garantált jogorvoslati fórumok kimerítése után kerülhet sor. Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme sikerre vezetett, ezért a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban keletkezett perköltségének megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték az alperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/1986.(VI.26.) IM r. 14. §-a alapján marad az állam terhén. Budapest, 2014. május 27. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró