A határozat elvi tartalma: A hitelkérelem benyújtásához fennálló fel nem oldott ellentmondások miatt nem lehet kellő gondosságra hivatkozni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.539/2013/4.szám A Kúria a dr. Rézmovits Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adóés Vám Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május
- napján kelt 19.K.29.307/2013/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 19.K.29.307/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 195.500 (egyszázkilencvenötezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes, mint hitelező, valamint adós és adóstárs
- április
- napján kötöttek devizában nyilvántartott, lakóingatlan vásárlási kölcsönszerződést. Az adósok nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, ezért a felperes felmondta a szerződést és
- január 20-i keltezéssel a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005.(I.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) alapján a 1.955.185 forint összegben kérte az állami készfizető kezesség beváltását. Az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 117.§
(4)bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzés adataira tekintettel a kérelmet elutasította. Az alperes a 2469370232. számú határozatával – az indokolás megváltoztatásával - helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint az adós olyan munkáltatói jövedelemigazolást csatolt, amelyen nem a munkáltató cégszerű aláírása szerepel: ennek következtében nem hiteles okirat. Az adóhatósági adatbázis alapján az adósnak nem volt bejelentett munkaviszonya, jövedelmet részére az OTP Banknál vezetett folyószámlájára nem utaltak, az adóstárs pedig GYES-en volt. A hiteles okirat hiányában a felperes ügyviteli utasításában foglaltak sem teljesültek. Az adósok a hitelkihelyezés időpontjában nem voltak hitelképesek, amit – gondos és nem formális eljárás esetén – a felperes felismerhetett volna. Az alperes határozatát a felperes belső szabályzatára, a Korm.r. 2.§
(1)bekezdés c) pontjára, 7.§
(4)bekezdésére, a hitelintézetektől és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 78.
(1)bekezdésére alapította. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint az alperes nem azt állapította meg, hogy a felperesnek az ügyviteli utasításban megjelölt cégkivonat lekérésén túl más kötelezettsége lett volna, hanem a Hpt. 78.§
(1)bekezdésének sérelme kapcsán hivatkozott a felperes mulasztására. Az ügyviteli utasítás 2.1.4. pontja egyértelműen meghatározza, mikor áll fenn a hitelképesség. Az alperes objektív tényező – bevallást nem nyújtott be a munkáltató – alapján azt állapította meg, hogy az adósok nem voltak hitelképesek, így a Korm.r. 2.§
(1)bekezdés c) pontja alapján nem volt jogszerű a hitel kihelyezése. A hitelképesség objektív tényező, fennállta tekintetében irreleváns, hogy a felperes mulasztott-e vagy sem. A Korm. R. 2.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltétel a felperes mulasztása nélkül is érdemi feltételnek minősül. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Hpt. 78.§
(1)bekezdésére nézve a lakossági folyószámla kivonatok képezik a vizsgálat tárgyát: az alperesi megállapítás arra vonatkozott, hogy amennyiben a felperes vizsgálta volna a kivonatokat, úgy megállapíthatta volna, hogy az adósok nem hitelképesek. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát ezért kérte, mert az tévesen értelmezte a Korm.r. 2.§
(1)bekezdés c) pontját, 7.§
(4)bekezdését és a Hpt. 78.§
(1)bekezdését. Hangsúlyozta, hogy a hitelképesség vizsgálata során nem követett el mulasztást, nem róható terhére olyan körülmény – adósnak a munkáltatója általi be nem jelentése – amelyről a hitelbírálatkor nem tudott. Az ügyviteli utasítás szerint jövedelemről és a folyamatos munkaviszonyról az adós munkáltatói igazolást csatolt. A hitelképességnek a Korm.r. 2.§
(1)bekezdés c) pontjának megfelelően a belső szabályzat szerint kell fennállnia, nem pedig objektív tényezők alapján. Az ügyviteli utasítás szerinti jövedelem vizsgálatot pedig a felperes elvégezte, nem volt további ellenőrzési kötelezettsége. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Előadta, megállapítása azon alapult, hogy a felperes meg sem kísérelte feloldani az ellentmondást a hiteligénylő folyószámlája és saját jövedelemére vonatkozó nyilatkozata, a munkáltatói igazolás és az OTP Banknál vezetett számla adattartalma között. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. Az állami kezességvállalás intézményét a Kúria már több, a feleket is érintő ítéletében elemezte (pl. Kfv.I.35.479/2013/4., Kfv.VI.35.074/2013/6., Kfv.I.35.481/2013/4.szám). Az alperes eljárására mindegyik esetben az Art. 117.§
(1)és
(3)bekezdése az irányadó, melyek alapján az adóhatóság elutasítja az állami garancia beváltása iránti kérelmet, ha a hitelintézet eljárása nem felel meg az irányadó normák által meghatározott feltételeknek. A Korm.r. 1.§
(9)bekezdése szerint az állami kezességvállalás
(2)
(8)bekezdésében meghatározott igénybevétel feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet a hiteligénylő által benyújtott dokumentumok, nyilatkozatok alapján köteles ellenőrizni. A 2.§
(1)bekezdés c) pontja értelmében az állami készfizető kezességvállalás további feltétele, hogy az adós, illetve az adóstársak hitelképessége, jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint fennáll. Az állami kezesség vállaláshoz kapcsolódó jogszabályi feltételek megtartását szigorúan kell vizsgálni. Miként az elsőfokú bíróság is kiemelte, a Korm.r. 2.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti hitelképességnek objektív ismérvek alapján fenn kell állni. A hitelintézet belső szabályzata nem írhatja felül a Korm.r. követelményeit, azokkal összhangban kell állnia: az állami kezességvállalással biztosított hitelek kihelyezése során többlet követelményt támaszthat, kevesebb esetén kétséges a hitelintézet eljárásának jogszerűsége. A jogerős ítélet helytállóan elemezte, hogy az állami garancia beváltás iránti kérelem elutasításának alapvető indoka nem az volt, hogy a hitelbírálat nem felelt meg a felperes belső szabályzatának, hanem a Hpt. 78.§
(1)bekezdésével összhangban az, hogy – bár az adatok rendelkezésére álltak – a felperes nem észlelte az ellentmondásokat, így meg sem kísérelte azok feloldását. Ide tartozik az a körülmény, hogy az adós által benyújtott munkáltatói igazolás szerint munkaviszonya
- március 1-től folyamatos, az általa kitöltött személyi adatlap szerint jövedelme teljes egészében az OTP-hez érkezik, de a folyószámlára utalás csak
- márciusában, egyszeri alkalommal történt, a számla folyamatos fedezet hiányt mutat. Észlelni kellett volna, hogy a munkáltató által igazolt 76.472-73.925 forint nettó jövedelemmel szemben a felperes saját maga a „Részletes személyi adatok” nyomtatvány
- rovatában nettó 140.000 forintról nyilatkozott. Az adatok ellentmondásainak figyelmen kívül hagyása a Hpt. 78.§
(1)bekezdés sérelmét eredményezi. A felperes nem jelölt meg felülvizsgálati kérelmét megalapozó jogsértést, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alkalmazásával kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest, a beváltani kért 4.155.285 forint forint figyelembe vételével. Budapest,
- április
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné Éva sk. előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Oláh