A határozat elvi tartalma: A bejegyzés alapjául szolgáló okiraton a ügyletkötő minőséget is közölni kell. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.335/2013/4.szám A Kúria Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd által képviselt felperesnek, (...) jogtanácsos által képviselt Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala (alperes címe) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február
- napján kelt 7.K.26.981/2013/
- számon hozott ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.26.981/2013/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000.-(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A (...) zártkert (...) hrsz-ú ingatlan a (...) nevű szervezet tulajdona. Az ingatlanra a felperes és a tulajdonos mint adós, tartozáselismeréssel és tartozásátvállalással vegyes jelzálogjogot alapító szerződést kötöttek. Ennek bejegyzésére a felperes
- június 11-én kérelmet adott be az alpereshez. Az alperes elsőfokú szerve hiánypótlási felhívást adott ki a felek képviselői olvasható aláírásának, továbbá ügyletkötői minőségük feltüntetésére, majd újabb hiánypótlásában a megfelelő fordítás csatolására. A hiánypótlásnak részben eleget téve az ügyletkötői minőségre vonatkozó felhívásnak a felperes eleget tett, az olvasható névaláírást nem pótolta. Emiatt, és mert álláspontja szerint minősített fordításra lett volna szükség az idegen nyelven írt szövegre, a hatóság a kérelmet elutasította. Az alperes
- szeptember 17-i 30217-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában arra hivatkozott, hogy az ügyben nem elegendő az idegen nyelven kiállított okirat szakfordítói hiteles fordítása, minősített formájú fordítás szükséges. Megállapította továbbá, hogy a kérelmező által benyújtott okirat nem volt alkalmas hiánypótlásra, így a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül el kellett volna utasítani. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezésével a jelzálogjog bejegyzését illetőleg az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifogásolta az ügyletkötői minőségre felhívást, és a fordítással kapcsolatos előírásokat is. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította, indokolása szerint a fordítás megfelelő volt, a kérelmet tehát az ügyletkötői minőség feltüntetésének hiánya miatt el kellett volna utasítani. Annyiban azonban a bíróság alaposnak tartotta a keresetet, hogy a kérelemhez becsatolt fordítás megfelelő volt. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezésével keresetének megfelelő döntés hozatalát. Előadta, hogy a beadott fordítás, mint ahogy azt a bíróság is megállapította, megfelelő volt. A hiánypótlást neki kiadták, azt teljesítette, ezért az alperes a kérelmet nem utasíthatta volna el. Jogszabálysértésként a Pp.
- §-a
(1)bekezdésére, valamint 339/A. §ára hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Megismételte azt az előadását, hogy az aláírások azonosíthatatlanok voltak. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy el lehet-e utasítani az ingatlanügyi hatósághoz érkezett bejegyzés iránti kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratról hiányzik az egyik fél ügyletkötői minősége. Az ügyben a Kúria az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. §
(2)bekezdésének
- e)és
- g)pontját és az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 69. §-ának rendelkezését alkalmazta. A Vhr. 69. §-a értelmében a tv. 32. §
(2)bekezdésének
- e)és
- g)pontja, valamint 32. §
(5)bekezdésének alkalmazásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.). A felperes maga sem vitatta, hogy az ügyletkötői minőségét a kérelemhez benyújtott okirat nem tartalmazta. A kérelmező által benyújtott okiraton tehát az aláírás nem volt nyilvánvalóan azonosíthatónak tekinthető, ezért nem felelt meg az Inytv. 39. §
(2)bekezdésének
- e)és
- g)pontjában foglalt annak a feltételnek, hogy az aláírásnak nyilvánvalóan azonosíthatónak kell lenni. Minthogy ilyen aláírással a benyújtott okirat nem rendelkezett, az Inytv. 39. §
(3)bekezdésében az hiánypótlásra nem volt alkalmas. A felhozott rendelkezés kimondja azt is, hogy ilyenkor a kérelmet határozattal el kell utasítani. Helyesen állapította meg ezért a bíróság, hogy nem sértett jogszabályt az alperes a határozatával ezért a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt. E kérdésben a jogerős ítélet állást foglalt, ezért nem sérült a Pp.
- §-a, a Pp.
- §-át pedig az eljárt törvényszék nem sértette meg olyan mértékben, hogy a Kúria ne tudta volna az indokolást e körben pontosítani, ezért ez a kisebb súlyú jogsértés hatályon kívül helyezés indoka nem lehetett. A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján köteles megfizetni az illetékfeljegyzési jog folytán általa le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Budapest,
- november
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Dávid Irén s.k. bíró