Mfv.III.10.664/2011/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság a dr. Baánné dr. Danika Klára ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága, mint a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jogutódja alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságon 4.M.1348/
- számon indított és a Pécsi Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 4.M.1348/2010/
- számú ítéletével befejezett perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Wendlerné dr. Pirigyi Katalin ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó beavatkozott - a jogerős ítélet ellen az alperesi beavatkozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Munkaügyi Bíróság 4.M.1348/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s A Pécsi Munkaügyi Bíróság a 4.M.1348/2010/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte a felperes rokkantsági nyugdíja megszüntetése tárgyában hozott elsőés másodfokú társadalombiztosítási határozatokat. Az ítéleti tényállás szerint az alperes az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) elsőfokú orvosi bizottságának szakhatósági állásfoglalása alapján
- augusztus
- napjától azért szüntette meg a rokkantsági nyugdíj folyósítását, mert a felperes egészségkárosodásának mértéke 53%, azonban rehabilitációja intézményes szinten javasolt, rehabilitációval foglalkoztatható. E határozatot a másodfokú szerv az ORSZI másodfokú bizottságának az elsőfokúéval egyező tartalmú állásfoglalása alapján hagyta helyben. A munkaügyi bíróság a felperes rehabilitálhatóságának tisztázása érdekében foglalkoztatási szakértőt rendelt ki. A bíróság ítéletében részletesen ismertette a szakvéleményben tett megállapításokat, rögzítve, hogy a szakvéleményre a felek és az alperes által beavatkozóként perbe hívott szakhatóság sem tett érdemi észrevételt. A bíróság a foglalkoztatási szakértő aggálytalannak ítélt szakvéleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rokkantság megállapításának a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 36/A. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontban írt feltételei a felperes esetében fennállnak: a felperes rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodásának mértéke is eléri a rokkantság fokát, ezért az ellátás megszüntetéséről hozott határozatok jogszabálysértők. A jogerős ítélet ellen a beavatkozó élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte a Pp. 177. §
(1)bekezdése és 182. §
(3)bekezdése megsértésére hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy a munkaügyi bíróság eljárása során elmulasztotta feloldani a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemények és a perben kirendelt foglalkoztatási szakértő szakvéleménye közötti, a rehabilitálhatóság kérdésében jelentkező ellentmondást. A beavatkozó utalt arra, hogy már a perben is sérelmezte, hogy a bíróság olyan foglalkoztatási szakértőt rendelt ki, aki ugyan szerepel a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében, de a névjegyzékről rendelkező a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken a szakértői tevékenység szabályozásáról szóló 10/2003.(VII.31.) FMM rendeletet (a továbbiakban: FMMr.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény módosításáról szóló
- évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009.(IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatályon kívül helyezte. Érvelése szerint a bíróságnak a szakvélemény elkészítésére megfelelő kompetenciával rendelkező szervet kellett volna kijelölnie, megfelelő szakértelem hiányában megalapozottan nem állapíthatta meg az alperesi beavatkozó szakvéleménye esetleges hiányosságait. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy a munkaügyi bíróság eljárási szabálysértés nélkül alapozta ítéletét a per során az alperes által utóbb nem kifogásolt, aggálytalan szakvéleményre. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján - tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 177.
(1)bekezdése szerint, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A Pp. 182.
(3)bekezdése szerint, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. A peradatok szerint a munkaügyi bíróság a szakvéleményt azzal a felhívással küldte meg a feleknek, hogy arra a kézhezvételtől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehetnek. Az alperes a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy „a szakértői véleményre figyelemmel" perbe hívja a beavatkozót, mert a szakértői véleményben foglaltak eltérnek a szakhatósági állásfoglalástól. A bíróság a perbehívási kérelmet és a szakvéleményt 15 napos határidő tűzésével, észrevételei előterjesztésére való felhívással, azzal küldte meg a beavatkozónak, hogy a határidő eredménytelen elteltével a bíróság úgy tekinti, hogy a szakvéleményben foglaltakat nem vitatja. A beavatkozó beadványában akként nyilatkozott, hogy a foglalkoztatási szakértői vélemény aggályosnak tekinthető, ennek indokaként pedig - a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakkal azonosan - azt jelölte meg, hogy a szakértő a Munkaügyi Szakértők Országos névjegyzékében foglalkoztatási rehabilitáció szakterület megjelölésével szerepel ugyan, a névjegyzékről szóló FMMr-t azonban a Kr. 668. §
(2)bekezdés
- pontja
- január
- napjával hatályon kívül helyezte. A beavatkozó kérte továbbá a tárgyalás távollétében való megtartását és hogy a bíróság döntését a per dokumentumai alapján hozza meg; az alperes a tárgyaláson nem kívánt észrevételt tenni beadványára. sem a szakvéleményre, sem a beavatkozó A munkaügyi bíróság az alperes és a beavatkozó fenti eljárási cselekményeit helytállóan értékelte akként, hogy azok a foglalkoztatási szakértő szakvéleménye aggályos voltát alátámasztani nem alkalmasak. A részletesen indokolt szakvélemény megállapításait érdemben sem az alperes, sem a beavatkozó nem tette vitássá, azt pedig, hogy a szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértő véleményét az FMMr. hatályon kívül helyezése okán a perben figyelmen kívül kellett volna hagynia a bíróságnak, a beavatkozó erről rendelkező jogszabály megjelölésével nem támasztotta alá. A perben eljárt szakértő szakvélemény adásra való jogosultsága a bejegyzés alapjául szolgáló jogszabály hatályon kívül helyezése okán nem vonható kétségbe; ezzel azonosan foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.III.10.487/2011/
- számú határozatában. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a munkaügyi bíróság eljárása során nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet - a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetéséről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.
- §-a alapján határozott. Budapest,
- december
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő