Pfv.20521/2014/4 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet az aggálytalan szakvélemény és a peradatok alapján az 1959. évi III. tv. 206. § (1) bekezdésének megfelelően állapította meg, hogy a bérlő szénmonoxid mérgezés miatt bekövetkezett halálát a nyílászárók szigetelése, a szükséges égési levegő beáramlásának hiánya és a gáz-vízmelegítő készülék karbantartásának elmaradása együttesen eredményezte, amiért a bérbeadók felelőssége fennáll. 1993. LXXVIII. Tv. 7. § (1), 1993. LXXVIII. Tv. 7. § (2), 1993. LXXVIII. Tv. 13. §, 1952. III. Tv. 206. §, 1994. XLI. Tv. 33. § (3) Pfv.IV.20.521/2014/4.szám A Kúria a Pörzse Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pörzse Tamás ügyvéd) által képviselt II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű felpereseknek a dr. Kalocsai Ferenc ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Veszprémi Törvényszék előtt 7.P.21.354/2011. számon megindított perében a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.031/2013/3. számú jogerős részítéletével befejezett perében az alperesek által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t :
A Kúria a jogerős részítélet rendelkezését hatályában fenntartja. felülvizsgálattal támadott Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s A jogerős részítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az I.II.r. felperesek fia, a III.-VII.r. felperesek testvére, néhai .. az alperesektől bérelt társasházi lakásban található gázkészülék által okozott szénmonoxid mérgezés következtében 2008. június 3-án elhunyt.
A felperesek személyhez fűződő joguk, a család integritásához való jog megsértésének megállapítását kérték. Emellett az I.-II.r. felperesek személyenként 2.000.000 forint, a III.-VII.r. felperesek személyenként 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.
Álláspontjuk szerint a bérlőt terhelte a gázkészülék karbantartási kötelezettsége, ezért kártérítési felelősségük nem áll fenn.
Az I.r. felperes a per időtartama alatt elhunyt, ezért az elsőfokú bíróság az eljárás részleges félbeszakadását állapította meg.
Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a II.r. felperesnek 500.000 forintot, a III.-VII.r. felpereseknek személyenként 100.000 forintot, és ennek 2008. június 3-tól a kifizetésig járó késedelmi kamatát.
Ezt meghaladóan a II.-VII.r. felperesek keresetét elutasította.
A peres felek fellebbezése folytán eljáró ítélőtábla részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét a nem vagyoni kárpótlás iránti kereset vonatkozásában is részítéletnek tekintette, e körben azt részben megváltoztatta. Az alperesek által az elsőfokú ítéletben írt módon a II.r. felperesnek fizetendő nem vagyoni kárpótlás összegét 1.000.000 forintra és az elsőfokú ítéletben írt kamataira felemelte. A III.-VII.r. felperesek vonatkozásában a keresetet teljes egészében elutasította.
Mellőzte az alpereseknek a felperesek javára összesen 110.073 forint elsőfokú költség megfizetésében való marasztalását, és a II.-VII.r. felpereseknek, valamint az alpereseknek az állam javára történő kereseti illeték megfizetésére való kötelezését.
Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a releváns tényállást. Az alperesek szerződésszegése és ahhoz kapcsolódóan a kártérítési felelősségük fennállta tekintetében helyes jogi következtetésre jutott. Ugyanakkor nem osztotta azt az álláspontot, hogy néhai .. vonatkozásában felróható kármegelőzési kötelezettség lenne megállapítható, továbbá, hogy a III.-VII.r. felperesek alappal léphetnének fel a hozzátartozó elvesztése kapcsán nem vagyoni kárigénnyel. Az aggálytalan szakvélemény alapján megállapította: az alperesek által bérbe adott lakást légtechnikai szempontból egyterű helyiségnek kell tekinteni.
A szabálytalan állapot akkor következett be, amikor a külső nyílászárók szigetelése folytán megszűnt a szükséges égési levegő természetes utánpótlása. Ehhez kapcsolódott a készülék hőcserélőjének erős szennyezettsége, amely a sokéves karbantartási mulasztásra volt visszavezethető. Ezek együttes hatása vezetett a tragédiához. A szakvéleményből kitűnően a készülék szennyezettsége önmagában nem eredményezte volna a tragédiát, illetve az éves tisztítás megfelelő elvégzése esetén sem állítható, hogy nem következett volna be a baleset. A korábbi bérlők nyomozati eljárásban tett vallomása szerint a bérleti időszak alatt nem történt meg a gázkészülék tisztítása. A szakértő is megállapította, hogy a készülék szennyeződése lényegesen nagyobb fokú volt, mint ami egy év alatt keletkezhetett. Mindezekből megállapítható, hogy az ingatlan megvásárlása óta eltelt közel öt év szennyeződése vezetett a balesethez. Ebből következően a lakás a birtokba adásakor nem volt a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 7. §
Szakismeret hiányában a lángkép színének elváltozása, illetve a hatásfok leromlása csak egy korábbi állapothoz viszonyítottan lehet figyelemfelhívó jellegű. Arra nézve nem merült fel adat, hogy a készülék burkolatán is megjelenő kormozódás szükségképpen a balesetet megelőzően kialakult és észlelhető lett volna.
Nincs annak jelentősége, hogy a büntetőeljárásban az alperesek büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, mert az alperesek kártérítési felelősségét nem a foglalkozási szabály, hanem az Ltv. és a Ptk. rendelkezéseinek megsértése alapozza meg.
Megállapította, hogy az alperesek nem tették vitássá a felperesek által az elhunyt és közöttük ápolt jó rokoni kapcsolat, összetartozás fennállását, azonban a nagykorú, önálló háztartást alapított testvérek vonatkozásában a hozzátartozó elvesztése és az ahhoz kapcsolódó természetes gyászreakció önmagában, egyéb, a személyiségi hátrány keretében értékelendő körülmény hiányában nem alapoz meg nem vagyoni kárigényt. Megállapította az ítélőtábla, hogy a II.r. felperes javára megítélt nem vagyoni kárpótlás összege tekintetében eltérés áll fenn az ítélet indokolása és a rendelkező rész tekintetében, így a rendelkező részben írt összeget kell irányadónak tekinteni, azonban a II.r. felperes vonatkozásában meghatározott összeg nem feleltethető meg a káridőponti érték és az értékviszonyok alapulvétele mellett a bírói gyakorlatnak, ezért azt az ítélőtábla 1.000.000 forintra felemelte. Ezt meghaladó kárpótlás alkalmazását azonban a II.r. felperes személyes előadása sem indokolta.
Észlelte az ítélőtábla, hogy a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a személyiségi jogsértés tényének megállapítása iránt előterjesztett keresetről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, ezért határozata nemcsak a félbeszakadás miatt, hanem a II.-VII.r. felperes ezen keresete tekintetében is részítéletnek minősül. Erre tekintettel mellőzte a határozathozatalt a perköltség vonatkozásában.
A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - tartalma szerint - hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérték. Érvelésük szerint a Ptk. 339. § (1) bekezdése nem alapozza meg az alperesek jogellenes magatartását. Előadták, hogy az I.r. alperes részletes és jogszerű bérleti szerződésben felhívta a mindenkori bérlőt jogaira és kötelezettségeire, emellett személyesen adta át a lakást, amelynek során a berendezések, köztük a gáz-vízmelegítő is kipróbálásra került. Az igazságügyi műszaki szakértő a perben nem tudott arra vonatkozóan egyértelműen nyilatkozni, hogy a perbeli vízmelegítő gázkészülék esetén a „működőképes", illetve az „üzemképes" kifejezésről.
A szakértő tévesen állapította meg, hogy a gázkészülék köpenye kiégett, mert a készülék felülvizsgálatakor a szakemberek nem cserélték ki. Nem tért ki a kémény vizsgálatának eredményeire, erre nézve adat nincs.
Ellentmondásosnak tartották a szakvéleményt abban a tekintetben is, hogy a bérlő azért nem élt szavatossági jogával, mert laikusként nem észlelhette a készülék hibás működését. Az alperesek szerint a kormozódás, a láng sárga színe a laikus számára is észlelhető, ezek a jelenségek a készülék kipróbálásakor nem álltak fenn. Mindezek alapján a szakértői vélemény nem alkalmas a per eldöntésére. Hivatkoztak arra is, hogy a 11/2004. GKM rendelet alapján a szakértő értelmezésében a fogyasztót a tulajdonossal azonosította, holott a jogszabály nem a tulajdonost, hanem a használót érti e fogalom alatt, aki jelen esetben a bérlő. Az Ltv. 13. § (4) bekezdése szerint is a bérlő kötelezettsége a lakás karbantartása. Vitatták azt a megállapítást, hogy a készülék működött, de nem volt üzemképes.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül.
A perben a felperesek keresete alapján abban a kérdésben kellett a bíróságoknak állást foglalniuk, hogy az alpereseknek volt-e olyan jogellenes magatartása, amely a károsodás bekövetkeztével okozati összefüggésben áll.
Az Ltv. 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A (2) bekezdés szerint a lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban levő részei és a lakásberendezések üzemképesek.
Az Ltv. 13. § (1) bekezdése értelmében a lakás burkolatainak, ablakainak, ajtóinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és bérlő megállapodása az irányadó.
Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 33. § (3) bekezdése alapján a fogyasztó köteles gondoskodni a fogyasztói berendezés karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. A törvény 3. § p) pontja alapján lakossági fogyasztónak a lakás használója minősül. A 32. § (6) bekezdés szerint a gázkészülék rendszeres karbantartásának és biztonságos üzemeltetésének kötelezettsége terheli a használót és a tulajdonost is.
A gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló 11/2004.(II.13.) GKM rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonos, a használó, illetve az üzemeltető (a továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a csatlakozó vezetéket és a fogyasztói berendezést rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni, valamint a hatósági, illetve elosztói engedélyes ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Erről a kötelezettségről az elosztói engedélyes a fogyasztót tájékoztatni köteles.
Az ügyben eljárt bíróságok az alperesek kártérítési felelősségének elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatták, a tényállást a szakvélemény és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint állapították meg. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott arra, hogy a szakvélemény megalapozatlan és emiatt nem értékelhető, a döntés alapjául nem szolgálhat.
Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló adatok, különösen a szakvélemény alapján a kár bekövetkezésének okaként helytállóan állapították meg, hogy a fürdőszobai szellőzés hiánya és a gázvízmelegítő készülék karbantartási kötelezettségének elmulasztása, elhanyagolt állapota együttesen eredményezte a bérlő halálának bekövetkeztét.
A bérbeadó alperesek kártérítési felelőssége arra tekintettel állapítható meg, hogy a bérbeadáskor nem gondoskodtak a berendezés üzemképes állapotáról. A bérbeadóknak a rendeltetésszerű használat keretében biztosítaniuk kellett volna a gázkészülék biztonságos üzemeltetését. A szakvélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a készülék karbantartására éveken keresztül nem került sor.
Emellett pedig az ablakok szigetelése megakadályozta a szükséges égési levegő beáramlását. Helyesen mutatott rá a szakértő a működőképesség és az üzemképesség fogalmának különbségére és ezt helytállóan értékelte a jogerős ítélet is.
A peradatok alapján az nem állapítható meg, hogy a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő ismerte ezeket a körülményeket. Erre vonatkozó tájékoztatást az alperesektől nem kapott a bérleti szerződés megkötésekor. Ennek hiányában a laikus bérlőtől nem várható el, hogy felismerje a gázkészülék karbantartásának elmaradását, és annak esetleges meghibásodását, különös tekintettel arra, hogy mindössze három hónapja lakott a lakásban.
Tehát a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a külső nyílászárók szigetelése következtében, kellő égési levegő hiányában a készülék szennyezettsége okozta a kárt, ami az alperesek magatartására vezethető vissza.
Mindezek alapján a jogerős részítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
A Kúria a 4/2009.(XII.14.) PK véleménynek megfelelően mellőzte a felülvizsgálati eljárásban a II. r. felperes jogi képviseletének ellátásával felmerült perköltség és a felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről való döntéshozatalt.
Budapest, 2014. július 2.
Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül:
Vné tisztviselő