Kbf.34/2013/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés] emelt vád alól felmenti. Az eljárás során felmerült 5.523,- (ötezer-ötszázhuszonhárom) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2013. március 19. napján kihirdetett Kb.I.25/2011/5. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért egy évre próbára bocsátotta. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 5.523 ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson katonai ügyész a nyilatkozattételre három nap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.352/2013/1.-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással és kiegészítéssel tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészítse ki és helyesbítse, majd az ítéletet változtassa meg és a vádlott cselekményét a Btk.361.§

(1)bekezdés a) pontjába ütköző előljárói intézkedés elmulasztása vétségének minősítse, egyebekben azt hagyja helyben. Kifejtette azon álláspontját, hogy a tényállás részben hiányos, részben iratellenes. Álláspontja szerint azt a Be.352.§

(2)bekezdés a) pontja szerint ki kell egészíteni, illetve helyesbíteni szükséges oly módon, hogy: „A vádlott 2011. április 5-én 14.oo órától 22.oo óráig ... Rendőrfőkapitányság Bevetési Szolgálatának kiemelt főelőadójaként vezényléses munkarendben dolgozott. Feladatai közé tartozott a havi statisztikák, jelentések elkészítése, járőrök beszámoltatása, az eligazítás, valamint a szolgálat váltás ellenőrzésére. Munkaideje alatt 20.05 óra körüli időben a bevetési szolgálat ügyeletese ..., a ... Bevetési Alosztály épülete előtt összetalálkozott az alosztály állományába tartozó és egészségügyi szabadságon tartózkodó tanú1-el. A beszélgetés során tanú1 viselkedéséből ... arra következtetett, hogy ittas állapotban van, valamint tapasztalta, hogy motorkerékpárral közlekedett az alosztály épületéhez. Ezen körülményeket ... jelentette vádlottnak. Ezután a vádlott odament az alárendeltségébe tartozó tanú1-hez, aki azt mondta neki, hogy segédmotorkerékpárral érkezett és az állomány néhány tagjával van magán jellegű elintézni valója". A másodfokú ügyészség álláspontja szerint az ilyen módon kiegészített és helyesbített tényállás tekinthető megalapozottnak. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint azonban a módosított tényállás alapján a vádlottal szemben a Btk.361.§

(1)bekezdés a) pontjába ütköző előljárói intézkedés elmulasztásának vétsége állapítható meg, figyelemmel arra, hogy a vádlott, mint előljáró a tudomására jutott bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt az alárendelt felelősségre vonására a szükséges intézkedést elmulasztotta. A másodfokú ügyészség a büntetési célok elérése érdekében a Btk.38.§

(3)bekezdése és 87.§

(2)bekezdés e) pontja alkalmazásával a Btk.51.§

(1)és

(3)bekezdései alapján pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezést a másodfokú ügyészi átiratban írt módosítással tartotta fenn, melyet kiegészített azzal, hogy a felülbírálat során a 2012. évi C. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel arra, hogy az elbírálás idején hatályos Btk. rendelkezései - különösen a pénzbüntetés tekintetében lényegesen enyhébbek, mint az elkövetéskoriak. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem azért nem szondáztatta meg tanú1-t, hogy elengedje, hanem azért, mert ténylegesen nem látta közlekedni a segéd-motorkerékpárral. Utalt arra, hogy elképzelhető, hogy tévedett, hogy hibázott, de nincs arról szó, hogy ne akart volna intézkedni, és ténylegesen kezdeményezett is intézkedést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács megszegte a Be.278.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést, amikor az ügy érkezésétől számított jóval több, mint egy év elteltével intézkedett annak kitűzéséről. Ezen túlmenően megszegte a Be.279.§

(3)bekezdésében írt szabályt, mert az idézés és a tárgyalás között 8 nap nem telt el, valamint a Be.282.§

(3)bekezdésben írt rendelkezést is, mivel elmulasztotta nyilatkoztatni a vádlottat abban a tekintetben, hogy ennek ellenére kéri-e a tárgyalás megtartását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a felsorolt eljárási szabálysértések nem voltak lényeges hatással az eljárás lefolytatására, figyelemmel arra, hogy egyéb eljárási szabályok betartásra kerültek, a bizonyítás törvényessége biztosítva volt, illetve a vádlott részére a vádirat az érkezését követően rövid időn belül kézbesítésre került, így a védekezésre való felkészülése biztosítva volt. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének eleget tett. A vádlott ténybelileg nem vitatta a terhére rótt cselekményt, és úgy nyilatkozott, hogy jogi értelemben bűnösnek nem érzi magát, azonban nem vitatta, hogy lehet felelőssége a cselekménnyel kapcsolatban. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanúk többségének vallomása, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján, lényegében összhangban álló bizonyítékokra alapozv állapította meg. Nem tévedett, amikor tanú1 vallomását nem fogadta el a tényállás alapjául. Észlelte azonban a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert helytelen ténybeli következtetést tartalmaz. A történeti tényállás 2. oldal 7. bekezdésében a Rendőrségi törvényben, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatában írt intézkedési kötelezettség elmulasztását tartalmazza, miközben ugyanezen oldalon az 5. bekezdés a kötelezettség tulajdonképpeni teljesítését rögzíti. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 352.§

(1)bekezdés a. pontja alapján a

1. oldal
2. bekezdésében foglaltakat mellőzte a történi tényállásból. Ezen túlmenően az ítélőtábla katonai tanácsa a vádlottnak a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a személyi körülményeit annyiban egészíti ki, hogy: „A vádlottnak gyermeke született, jelenleg szülési szabadságát tölti". A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére, majd annak alapján más katonai bűncselekmény megállapítására irányuló indítványa nem vezethetett eredményre. Ugyanis sem a vádirat, sem az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem tartalmazza a más bűncselekmény megállapításához szükséges adatokat. A másodfokú ügyészségnek a tényállás helyesbítésére és kiegészítésére, majd annak alapján másik bűncselekmény megállapítására irányuló indítványa vádmódosításnak tekintendő, s arra a Be.310.§

(1)bekezdésében, valamint a Be.321.§

(1)bekezdésében, foglaltak szerint csupán az elsőfokú tárgyaláson, az érdemi határozathozatal céljából megtartott tanácsülésig van lehetőség. Összességében megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által helyesbített, illetve kiegészített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott bűnösségét a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében megállapította. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki őr, ügyeleti, vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszesitalt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. Az eligazítási lap és a munkaköri leírás szerint (16.,

1. sz. alatti nyomozati iratok) a vádlott a vádbeli napon szolgálatot látott el. Megállapítható azonban, hogy a katonai ügyész eredetileg, valamint az elsőfokú bíróság a vádlottnak nem valamely speciális szolgálati rendelkezés megszegését rótta fel, hanem mint szolgálatban álló rendőrnek az általános intézkedési kötelezettség elmulasztását. A Rendőrségről szóló
2. évi XXXIV.tv. 13.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha közbiztonságot, vagy közrendet, vagy az államhatárt sértő, veszélyeztető körülményt vagy cselekmény észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) (IRM.) 3. §-ában foglaltak szerint bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése, valamint közbiztonságot, a közrendet, az államhatár rendjét a polgárok személyét sértő, vagy fenyegető veszélyhelyzet esetén, illetőleg, ha ilyet hoznak tudomására, a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. A

(4)bekezdésben foglaltak szerint a meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú cselekmény esetén a rendőr meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, a rendőri intézkedés szükségességét azonban haladéktalanul köteles jelenti előljárójának, vagy a legközelebbi rendőri szerv ügyeletesének. A közbiztonságot, közrendet súlyosan veszélyeztető magatartás észlelése esetén intézkedést kell kezdeményeznie. A más jellegű - nem közbiztonsági vagy közlekedési - feladatot ellátó vádlottat, mint szolgálatban lévő rendőrt a rendőrségi törvényben, valamint a szolgálati szabályzatban leírt általános intézkedési kötelezettség terhelte. Közvetlen észlelése nem volt arra vonatkozóan, hogy tanú1 ittas állapotban, motorkerékpárral közlekedett. A vádlott szolgálatában nem aludt el, nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy szeszesitalt fogyasztott volna, illetve kizárható, hogy a rendeltetési helyét elhagyta. Az egyetlen körülmény, amelyet vizsgálni kell, az hogy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegte-e. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban az állapítható meg, hogy értesítette a ... Rendőrkapitányság ügyeletesét, és kezdeményezte, hogy amennyiben tanú1 a segéd-motorkerékpárjával közlekedik vonják rendőri intézkedés alá. A vádlott tehát eleget tett az intézkedési kötelezettségének, amikor intézkedést kezdeményezett tanú1-el szemben. (Történeti tényállás

1. oldal
2. bekezdése). Ezen túlmenően csupán az vizsgálható, hogy a vádlott szakszerűen járt -e el az adott esetben. Egységesnek tekinthető a kialakult katonai bírói gyakorlatban abban a tekintetben, hogy a szakszerűtlen rendőri intézkedés bűncselekményt nem valósít meg, az azért való felelősség csak fegyelmi eljárás keretében vizsgálható. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átirata
3. oldal
4. és
5. bekezdésében azt rögzítette, hogy a vádlott nem állt vezényelt szolgálatra vonatkozó rendelkezések hatálya alatt, így cselekménye nem minősül szolgálatban kötelességszegés vétségének. A másodfokú bíróság álláspontja viszont az, hogy konkrét rendelkezés megszegése nem róható a vádlott terhére. Az irányadó tényállás alapján a vádlott katonai bűncselekmény törvényi tényállási elemeit nem merítette ki, figyelemmel a korábban írtakra. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az ellene szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól a Be.6.§

(3)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel, a Be. 331.§

(1)bekezdése alapján - bűncselekmény hiányában - felmentette. A felmentésre figyelemmel a másodfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy a Be.339.§

(1)bekezdésben foglaltak alapján az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A Fővárosi Ítélőtábla katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§

(1)és

(2)bekezdésén, míg a fellebbezésre vonatkozó rendelkezés a Be.386.§

(1)bekezdés c) pontján alapszik. Budapest,

1. február
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró