DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.034/2014/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Czakó - Háger - Kálmán - Kozslik - Turnyánszky Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: Dr. Czakó Károly ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe, Cg..., adószáma: ...) felperesnek-, a Dr. Nagy Andrea ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe, Cg..., adószáma: ...) alperes ellen cégbírósági változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék
- november
- napján kelt, 13.../2013/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a
- május
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12 700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az elsőfokú bírósághoz
- július 9-én benyújtott keresetében a felperes a Miskolci Törvényszék Cégbírósága
- június
- napján kelt, Cg... számú változást bejegyző végzése - a felperes tagsági viszonyának az eredeti állapot helyreállításával történő hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a
- sorszámon hozott (fellebbezett) ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25 400 Ft perköltséget. Az ítéletben megállapított - a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - tényállás szerint az átalakulással létrejött, és a cégjegyzékbe
- február
- napján bejegyzett alperesi betéti társaság beltagja és egyben üzletvezetője T. L., kültagja pedig a felperes jogelődje a B. Rt. volt. Az alperesi cég jogi képviselője
- május 30.-án elektronikus úton változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Miskolci Törvényszék Cégbíróságához (a továbbiakban: cégbíróság), amelyben a tagok gyűlése ... számú határozata, valamint az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés alapján kérte a képviseletre jogosultak közül T. L. törlését, és Dr. H. Gy. ...-i lakos képviseletre jogosultként történő bejegyzését, a beltagok közül T. L. törlését, és Dr. H. Gy. beltagként történő bejegyzését, valamint a felperes jogelődjének a B. Rt-nek a kültagok közül történő törlését, és T. K. E. miskolci lakosnak kültagként történő bejegyzését. A cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívta a társaságot a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés 7/A. és
- pontjaiban észlelt elírások kijavítására, és a kijavított társasági szerződés változásbejegyzési kérelem elutasításának terhe mellett történő benyújtására. Az alperes a felhívásnak
- június
- napján eleget tett, a cégbíróság pedig a
- június
- napján közzétett végzésével: - a
- „A létesítő okirat kelte" rovatba
- sorszámon a módosítás időpontját
- április 30-ában bejegyezte, - a
- „A képviseletre jogosultak adatai" rovatba
- sorszám alatt bejegyzett adatot (T. L. üzletvezető) .../04/
- időponttal törölte és
- sorszám alatt a Dr. H. Gy. üzletvezetésre jogosult tag adatot oda ... hatállyal bejegyezte, - a II.
- „A beltagok adatai" rovatba
- sorszám alatt bejegyzett (T. L.) adatot ... hatállyal törölte, és oda
- sorszámon a Dr. H.Gy. adatot ... hatállyal bejegyezte, - a II.
- „A kültagok adatai" rovatból az
- sorszámú (B. Rt.) adatot ... hatállyal törölte, oda
- sorszám alatt a felperes adatot ... hatállyal, továbbá a
- sorszám alatt a T. K. E. adatot ... hatállyal bejegyezte. A felperes a keresetében arra hivatkozott, hogy a cégbíróság
- sorszámú végzése egészében törvénysértő, mert a meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek. Állította, hogy a kültag tagsági jogviszonya
- február
- napján nem szűnt meg, mivel M.Város Önkormányzata végrehajtást kérőnek a J. G. önálló bírósági végrehajtó által folytatott végrehajtási eljárásban arra vonatkozóan eszközölt rendes felmondása és a végrehajtó foglalása jogellenes volt. A változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló,
- április 30-án megtartott tagok gyűlésén hozott határozatok jogszabálysértőek, amit a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem elbírálása során észlelnie kellett volna. Az alperes a változásbejegyzési eljárásban elmulasztotta becsatolni azt az okiratot, ami igazolta volna, hogy M. Város Önkormányzata által gyakorolt rendes felmondás a felperes részére szabályszerűen kézbesítésre került, ennek hiánypótlására a cégbíróság sem hívta fel. Az alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a
- március 4-én meghozott 13.G.../2007/
- számú ítéletével a jelen per felperesét - egyebek között - a M. Város Önkormányzata részére 230 073 634 Ft tőke és 13 515 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A Debreceni Ítélőtábla a
- március 28-án kelt Gf.IV.../2012/
- számú ítéletével az önkormányzat javára megfizetendő perköltség összegét 7 000 000 Ft-ra leszállította, egyebekben a az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A
- június
- napján kiállított végrehajtási lap alapján a felperesi társasággal szemben .../
- számon indult végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő önkormányzat az
- évi LIII. törvény (Vht.) 132/A. §
(1)bekezdése alapján felmondta a felperesnek a társaságban lévő kültagsági jogviszonyát, amely felmondást az alperesi társaság
- november
- napján átvette. A felmondás alapján a kültagnak járó társasági részesedést a végrehajtó lefoglalta. A felperesnek a Debreceni Ítélőtábla - az ellene indult végrehajtás alapjául szolgáló Gf.IV.../2012/
- számú jogerős ítélete ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a
- október
- napján kelt Pfv.VI.../2012/
- számú végzésével az ítélet végrehajtását - a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig - felfüggesztette. A Kúria végzése a felülvizsgálati tárgyalásra szóló idézéssel együtt mind a végrehajtást kérő önkormányzat, mind pedig a felperes jogi képviselője részére
- november 15-én, illetve 14-én szabályszerűen kézbesítésre került, ugyanakkor nem lett megküldve az elsőfokú bíróságnak és az önálló bírósági végrehajtónak. Az önkormányzat végrehajtást kérő - felhívásra e-mailben -
- november 7-én küldte meg az önálló bírósági végrehajtó részére azt a nyilatkozatát, amelyben a felperes kültagsági jogviszonyát rendes felmondással megszűntette. A végrehajtó a részére postán is megküldött nyilatkozat megérkezésének napján,
- november 9-én felvett foglalási jegyzőkönyvvel foglalta le a kültagsági jogviszonya megszűnése folytán a felperesnek az alperes társasággal szemben fennálló mindösszesen 428 141 745 Ft összegű követelést. A Kúria a
- február
- napján meghozott Pfv.VI.../2012/
- számú ítéletével a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.../2012/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, és a felperest az ellenérdekű felek részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes az ellene indult végrehajtási eljárásban,
- augusztus
- napján végrehajtási kifogás benyújtásával - elfogultságra hivatkozva - kérte az eljáró önálló bírósági végrehajtó kizárását az eljárásból. Emellett kérelmet terjesztett elő a végrehajtás felfüggesztése, és az eljárás szünetelésének megállapítása iránt arra hivatkozva, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. J. G. önálló bírósági végrehajtó
- szeptember 7-én beterjesztette a végrehajtási iratokat a végrehajtást foganatosító Budai Központi Kerületi Bírósághoz, egyben nyilatkozva arról, hogy nem érzi magát elfogultnak. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- július 4-én kelt, és
- szeptember 17-én jogerőre emelkedett .../2012/
- számú végzésével a felperesnek az önálló bírósági végrehajtó kizárására irányuló végrehajtási kifogását hivatalból elutasította. A felperes keresetét elutasító döntés jogi indokolása szerint az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes kizárólag a változásbejegyző végzésnek a reá vonatkozó részét, az alperesi társaság cégjegyzékéből a kültagként történő törlését, továbbá a kültagok vagyoni betétjének együttes összegeként 2 800 000 Ft bejegyzés törlését támadhatta keresetével. A
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdése szerinti keresetindítási joga ugyanakkor nem terjed ki a változásbejegyzési végzés további, azaz a képviseletre jogosult beltag név és lakcímváltozásának a cégjegyzéken történő átvezetését, valamint T. K. E. kültagként történő bejegyzését rendelő részére. Ezért a keresetet ebben a részében kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el. A keresetet érdemben elutasító döntését pedig a következőkkel indokolta: A cégbíróság a per tárgyává tett változásbejegyzési végzésében az alperesi társaság cégjegyzékében a kültagok vagyoni betétje: 2 800 000 Ft - a keresetben sérelmezett és hatályon kívül helyezni kért - adat törléséről nem kérelemre, hanem hivatalból rendelkezett, mivel a Ctv. 27. §
(2)bekezdése - a korábban hatályos törvény az
- évi CXLV. törvény (régi Ctv.)
- §
(2)bekezdés c.) pontjától eltérően - már nem tette lehetővé a kültagok vagyoni betétjei összegének cégadatként történő nyilvántartását. Ilyen rovat a Ctv. szerint kialakított új cégjegyzékben nem szerepel. Nem sértett ezért jogszabályt a cégbíróság, amikor a Ctv. 27. §
(2)bekezdésével összhangban hivatalból rendelte el a cégadat cégnyilvántartásból történő törlését, ezért jogszabálysértés hiányában a végzés e részének hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem megalapozatlan volt. A cégbíróság végzésének a felperest és jogelődjét az alperes cégjegyzékéből kültagként törölni rendelő rendelkezés jogszabálysértő voltának elbírálásával kapcsolatosan az elsőfokú bíróság kifejtette: figyelemmel arra, hogy az irányadó tényállás szerint a Kúria a Pfv.VI.../2012/3. számú végzésével felfüggesztette a felperes ellen a Debreceni ítélőtábla Gfv.IV.../2012/10. számú jogerős ítéletével megállapított fizetési kötelezettség végrehajtása iránti eljárást, a Vht. 50. §
(1)bekezdés utolsó mondata értelmében e végzés meghozatalának időpontjától,
- október 31-től az önálló bírósági végrehajtó végrehajtási cselekményeket nem foganatosíthatott volna. Ezért a Vht.
- §-a folytán megfelelően alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése alapján (figyelemmel a következetes bírói gyakorlatra) a törvény erejénél fogva hatálytalannak minősülnek az önálló bírósági végrehajtónak a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt foganatosított végrehajtói intézkedései, így a végrehajtást kérő felhívása a felperes kültagsági jogviszonyát felmondó nyilatkozat megtételére, valamint a nyilatkozat alapján a felmondás
- november
- napján megtörtént végrehajtói kézbesítése a felperesnek, továbbá a felperes követelésének lefoglalása is. A leírtak alapján megállapította, hogy a felperes helytállóan hivatkozott arra, miszerint a kültagsági jogviszonya
- november
- napjától számított 3 hónap elteltével, azaz
- február
- napján nem szűnt meg, ez pedig azt jelenti, hogy a felperes részvétele nélkül
- április 30-án valóban nem kerülhetett volna sor az alperesnél „taggyűlés" megtartására sem. Mindezek azonban mégsem eredményezhették a cégbíróság változásbejegyzési végzése ismertetett részének kért hatályon kívül helyezését. A Ctv.
- § (helyesen
- §)
(3)bekezdése értelmében ugyanis a kereset csak akkor vezethet a változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezésére, ha a jogszabálysértést a cégbíróságnak már a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. Az eljárásra irányadó Ctv. 50. §
(1)bekezdésének utaló szabálya folytán megfelelően alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdése alapján pedig az adott esetben a felperes, mint kültag törléséhez - mint az alperes által kért adatváltozás bejegyzéséhez - a cégbíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1-
- számú mellékletében felsorolt okiratokat becsatolták-e, és azok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégjegyzékbe bejegyzett kültag törléséhez pedig az alperes társaság jogi képviselőjének kizárólag a Ctv.
- számú mellékletében I.
- pont alatt felsorolt változásbejegyzési kérelem formanyomtatványát, és a I/
- pontban megjelölt, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, valamint a tagok gyűlésének a változás alapjául szolgáló határozatát, továbbá a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan a Ctv.
- számú mellékletének II.
- sorszámában jelölt az ezt alátámasztó okiratot kellett becsatolnia. Az alperesi társaság jogi képviselője mindezeket az okiratokat hiánytalanul benyújtotta azzal, hogy kérelme mellékleteként csatolta a végrehajtást kérő által a Gt.
- §-a és a
- § d.) pontja alapján gyakorolt rendes felmondást, a végrehajtó Vht. 132/A. §-a alapján foganatosított intézkedését, az alperes felé továbbított foglalási jegyzőkönyvet, és a felmondás végrehajtó által történt kézbesítését bizonytó visszaigazolást. Ezek az okiratok a cégbíróság előtt kellően igazolták, hogy az alperesi társaságban a felperes kültagi jogviszonya
- február
- napján megszűnt. A változásbejegyzési eljárásban további okiratok vizsgálatára a cégbíróságnak - a Ctv.
- §
(1)bekezdés, 50. §
(1)bekezdése, és a törvény 1-
- számú mellékletei alapján - nem volt jogszabályi lehetősége. Ezért alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperesnek azt a kereseti érvelését, miszerint a cégbíróságnak be kellett volna kérnie azt az okiratot, amely a felmondás felperes részére történt kézbesítését igazolta, illetve, hogy fel kellett volna hívnia az alperest azon „taggyűlési" jegyzőkönyv benyújtására, amelyből megállapítható, hogy a felperes kültagsági jogviszonya megszűnt. A bejelentett adatváltozás bejegyzése iránti kérelemhez szükséges, és a fentiek szerint becsatolt okiratokból pedig a cégbíróság nem észlelhette, hogy a végrehajtást kérő felmondását a végrehajtó szabálytalanul - azaz a végrehajtás felfüggesztésének hatálya alatt kézbesítette az alperes részére, és ezért a felperes kültagsági jogviszonya
- február 15-én valójában nem szűnt meg. Emiatt a változásbejegyző végzés vonatkozó rendelkezésének a Ctv.
- §
(3)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésére nem látott jogszabályi lehetőséget. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, melyben kérte annak a keresete szerinti megváltoztatását. Perorvoslati kérelmének indokai szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetéseket vont le. Tévedett ugyanis abban, hogy a felperes kereshetőségi joga nem terjed ki az adott cégbírósági változásbejegyzési végzés teljes hatályon kívül helyezésére. A képviseletre jogosult üzletvezető és beltag név- és lakcímváltozásának cégnyilvántartási átvezetése, valamint a felperes helyett új kültag bejegyzése is sérti a felperes jogait, így a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján ezekre is kiterjed a kereshetőségi joga. A változásjegyzési végzés törvénysértő mivolta egyébként is csak a teljes változásbejegyzési végzés hatályon kívül helyezésével orvosolható. Téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja is, amely szerint a Ctv. 1-
- és
- számú mellékletei alapján a cégbíróságnak nem volt kötelezettsége, de jogszabályi lehetősége sem arra, hogy a felperes kültagként történő törléséhez további okiratokat is vizsgálat tárgyává tegyen. A Ctv.
- §-ának utaló szabálya folytán irányadó Cstv.
- §
(1)bekezdése szerint az adott esetben a változásbejegyzési kérelem elbírálásánál a cégbíróságnak elektronikusan számítógépes program útján ellenőriznie kellett volna, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a cég tagjai … vonatkozásában bejegyzést. A hivatkozott törvényi rendelkezéseket tehát helyesen úgy kell értelmezni, hogy a cégbíróság nemcsak formai, hanem tartalmi vizsgálatot is köteles végezni, amelyből az adott esetben mindenképpen ki kellett tűnnie annak, hogy „a cég sorsáról nem a cégjegyzékben feltüntetett tagok rendelkeznek". Ezért a reá irányadó jogszabály alapján a cégbíróságnak további iratok beszerzésére és csatolására kellett volna utasítani az alperest. Ebben az esetben pedig megállapíthatta volna, hogy a változásbejegyzési kérelmet megelőző eljárás törvénysértő volt, mivel J.G. végrehajtó részéről nem volt szabályszerű felmondás, mivel erről értesítenie kellett volna a felperest is, a bejegyzési kérelem mellékleteként olyan taggyűlési jegyzőkönyvet csatoltak, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a taggyűlésen a felperes nem volt jelen, arról értesítést sem kapott, és vagyonértékelés sem történt, amely nélkül pedig a tagváltozás bejegyzése nem lehetett szabályszerű. A fellebbezés szerint súlyosan gyengíti és korlátozza a jogállamiságba vetett hitet az, hogy noha a bíróság megállapította miszerint a változásbejegyzés elrendelésére semmis okirat (hamis taggyűlési jegyzőkönyv) alapján került sor, ennek ellenére elutasította a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak „jórészt" helyes indokaira hivatkozva. Álláspontja szerint a felperes a másodfokú tárgyaláson kiegészített fellebbezésében felhozottak - azon túl, hogy azokat részben vitatta - a jelen per érdemi elbírálása szempontjából nem relevánsak. Az alperesi társaság által a kérelmében bejelentett és a felperest érintő adatváltozások bejegyzéséhez ugyanis nem volt szükség a tagok gyűlésének összehívására, és nem volt szükség sem a társaság részéről, sem a végrehajtási eljárásban vagyonértékelésre sem. A végrehajtási kérelem alapjául szolgáló iratok nem hamisak. Amennyiben pedig a felperes jogai a végrehajtási eljárásban elkövetett jogszabálysértések miatt sérültek, úgy - az irányadó jogszabályok szerint - ennek orvoslása érdekében a végrehajtóval szemben a végrehajtási eljárásban kifogás előterjesztésének lett volna helye. Álláspontja szerint a felperes ezzel kapcsolatos sérelme nem lehet tárgya a jelen pernek. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzést elrendelő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - a felperes által „A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. §-ának
(2)bekezdésében írt jogvesztő határidőben benyújtott keresetében meghatározott körben - vizsgálható jogszabálysértések megállapításánál releváns tények tekintetében a tényállást feltárta és helyesen állapította meg. Ezért azt a másodfokú határozata meghozatalánál az ítélőtábla is irányadónak tekintette. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és túlnyomórészt osztotta az elsőfokú ítéletben kifejtett indokait is. A felperes fellebbezésében felhozottak nem alkalmasak a megalapozott érdemi döntés kért megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére. Az ítélőtábla - amiatt, hogy a fellebbezés a perbeli legitimáció részbeni hiányának megállapítása miatt is támadta az elsőfokú ítéletet - mindenekelőtt szükségesnek tartja rögzíteni, hogy az adott esetben az alperes cégjegyzékéből a
(06)1 „A kültagok adatai"-ra vonatkozó 2/
- rovatának a cégbíróság Cg.../
- számú végzésével törölt, B. Rt. adat a felperesre vonatkozó adat volt, mivel a felperes azonos az eredetileg a Miskolci Törvényszék Cégbírósága által vezetett cégjegyzékbe 19.. .06.08.-án bejegyzett ... cégjegyzékszámon nyilvántartott céggel azzal együtt, hogy székhelyváltozás következtében a Fővárosi Bíróság Cégbírósága által vezetett cégjegyzékbe ... cégjegyzékszámon 2... 08.23.-án közzétetten került bejegyzésre a B. Rt., majd Zrt. új cégnéven. Alaptalanul támadta a felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítéletet a keresetének részbeni, kereshetőségi jog hiányával indokolt elutasítása miatt. Ahogyan azt az ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette, az ügyben alkalmazandó Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helytadó bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására az egyéb feltételek megléte esetén - az ügyészen kívül - csak az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része tekintetében. Az ügyész korlátlan, a végzés teljes terjedelmével szembeni perindítási jogával szemben az egyéb jogosultak perindítási jogára vonatkozó törvényi rendelkezést a bírói gyakorlat megszorítóan értelmezi, és kizárólag akkor és annyiban ismeri el, amennyiben a bejegyző, változásbejegyző végzés keresettel kifogásolt rovata a felperes személyére nézve kifejezetten (nevesítve) tartalmaz rendelkezést. A felperes ezért kizárólag a változásbejegyző végzésnek a reá vonatkozó részét, a kültagként őt a cégjegyzékből törlő rendelkezését támadhatta keresetével. A Pp. 3. §
(1)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel nem volt keresetindítási joga a végzésnek a cégjegyzék egyéb - a 3.,
- és
- rovatát érintő - rendelkezéseivel szemben, mert az ezekre vonatkozó részében a felperesre nevesítetten rendelkezést nem tartalmazott. Helyesen indokolta ezért az elsőfokú bíróság a kereset e részének elutasítását a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultság hiányával. Nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság azzal, hogy a felperes keresetét érdemben kizárólag a változásbejegyző végzésnek a reá vonatkozó részét, őt kültagként az alperes cégjegyzékéből való törlését vizsgálta. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában helyesen fejtette ki, hogy a perbeli esetben benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság vizsgálatának körét a formai szempontokat illetően a Ctv. 45. §
(1)-
(2)bekezdése, az érdemi vizsgálatot illetően pedig a Ctv. 46. §
(1)bekezdése határozta meg. A Ctv. 46. §
(1)bekezdésében írt, a cégbíróság érdemi vizsgálatának kereteit meghatározó szabállyal összefüggésben az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az indokolásban kifejtett álláspontját, miszerint az adott esetben a felperessel szemben folytatott végrehajtás körülményei, annak jogszerűsége, vagy jogszabálysértő volta sem a cégeljárás tárgyát, sem a Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint a peres eljárás tárgyát nem képezhette. A felperes a keresetében és a fellebbezésében is tévesen hivatkozott arra, hogy az adott esetben az alperes által bejelentett adatváltozás cégjegyzéken történő átvezetéséhez vagyis a cégjegyzékbe kültagként bejegyzett felperes törléséhez - a cégbíróságnak a tagsági viszony megszűnését igazoló további okiratok benyújtására kellett volna a céget felhívnia, és annak teljesítése esetén ezen okiratok tartalmi vizsgálata alapján kellett volna megállapítania, hogy a változásbejegyzési kérelmet megelőző eljárás nem volt szabályszerű, sőt törvénysértő volt. Az adott változásbejegyzési kérelem benyújtásakor (
- május 30-án) hatályos és a cégbíróság által alkalmazandó „A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- számú melléklete II.
- pontja ugyanis közkereseti társaság és betéti társaság esetén a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan - a cégbíróság által kizárólag hiánypótlásra felhívó végzésben előírható módon - az ezt igazoló okirat mellékletkénti csatolását írja elő. A felperest érintő adatváltozás bejegyzése (törlése) iránti kérelem alperes által megjelölt alapja a felperes, mint kültag tagsági viszonyának felmondással történt megszűnése volt. Ahogyan azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította, a kérelmező igazolta, hogy a felperes tagsági viszonya felmondását a társasággal, illetve annak képviselőjével joghatályosan közölték. Nem vitás, hogy az alperesi társaság felé felmondási nyilatkozatot intéző M. Város Önkormányzata, mint végrehajtást kérő „A bírósági végrehajtásról" szóló
- évi LIII. törvény (Vht.) irányadó 132/A. §-a alapján a felperes tagsági viszonya felmondására jogosult volt. A tagsági viszony felmondása olyan címzett egyoldalú nyilatkozat, amely az érintett társasággal, illetve a társaság képviselőjével történő közléssel válik hatályossá. Az alperes által a változásbejegyzési kérelméhez csatolt okiratokból pedig kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes kültagsági jogviszonya joghatályos megszűnésének a kérelem benyújtásakor megvolt valamennyi feltétele. A cégbíróság eljárására vonatkozó cégeljárási szabályok szerint sem formailag, sem tartalmilag nem kellett vizsgálnia, hogy a végrehajtást kérő felmondása jogszerű volt-e, és így ennek megállapítása érdekében hiánypótlásra történő felhívás kiadásának sem volt helye. Az adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben kizárólag a cégbírósági eljárással azonos keretek között folyhat a bizonyítási eljárás. A támadott végzés jogszerűségét, illetve jogellenességét azon iratok alapján lehet vizsgálni, amelyeket a bejegyzési eljárás során a bejegyzést kérőnek rendelkezésre kell bocsátania. Emiatt a perbeli jogvita érdemi eldöntésénél az elsőfokú bíróság a M. Város Önkormányzata által a jelen per felperese ellen kezdeményezett végrehajtás törvényességét nem vizsgálhatta, az annak jogszabálysértő voltára vonatkozó felperesi állításokat nem értékelhette volna, mert ha az ellene folytatott végrehajtási eljárás során a felperes jogsérelmet szenvedett is, jogorvoslatra a cégbírósági eljárás keretei között nincs mód. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos okfejtéseit és megállapításait a jogerős ítélet indokolásából mellőzi. A felperes a kültagsági jogviszonya megszűnése miatti, azzal kapcsolatos vagyoni igényeit, így az alperesi társasággal szembeni elszámolási igényét nem ebben a perben érvényesítheti, illetőleg ebben a perben nem érvényesítheti. Ezért még valósága esetén sincs jelentősége annak, hogy a társasági vagyon változott, és hogy mennyi részesedés illeti meg a felperest a társaság vagyonából. A leírtak alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben megalapozott ítéletét - a fellebbezés szükségeltette fenti indokolásbeli pontosítással - a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
- évi III. törvény (Pp.)
- §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a másodfokú eljárásban is pervesztesnek minősül. Ezért a fellebbezésével összefüggésben a saját oldalán - fellebbezési illeték megfizetéséből és ügyvédi munkadíjból - keletkezett költségeit magának kell viselnie, a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján pedig köteles megtéríteni alperesnek az őt képviselő ügyvéd munkadíjából álló másodfokú perköltségét is, amelynek összegét az ítélőtábla - a meg nem határozható pertárgyértékű perben - "A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről" szóló többször módosított 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése szerint, az elsőfokú bíróság részéről elsőfokú perköltségként megállapított és a felek által nem kifogásolt összeg 50 %-ában (azaz a 27 %-os áfát is tartalmazó) 12 700 Ft-ban állapította meg, és annak a Pp. 217. §
(1)bekezdése szerinti határidőben történő megfizetésére kötelezve a felperest. Debrecen,
- május hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Dr. Riczu András sk előadó bíró, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó