Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.810/2013/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
- február
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- október
- napján kihirdetett 51.Bf.637/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. II. r. vádlott terhére megállapított társtettesként elkövetett csalás bűntette az
- évi C. törvény
- §-ának
(1)bekezdése és
(4)bekezdésének a/ pontja szerint minősül. A közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette kísérletének [2012. évi C. törvény 342. §-a
(1)bekezdésének c/ pontja] minősíti. A vádlott feltételes szabadságra bocsátása lehetőségének legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. A ... Városi Bíróság ... számú ítéletével kiszabott 1 (egy) évi börtönbüntetés utólagos végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban 10 160 (tízezer-egyszázhatvan) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A Hajdúböszörményi Városi Bíróság a 2011. március 28. napján kelt 2.B.226/2007/119. számú ítéletével II. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318. §
(1)
(5)bekezdés a/ pont) mondta ki bűnösnek, és ezért 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a ... Városi Bíróság ... számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását. Vádlott-társai vonatkozásában az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. II. r. vádlottnak és védőjének a fellebbezése folytán a Debreceni Törvényszék 2012. október 25. napján kelt 51.Bf.637/2011/7. számú ítéletével megváltoztatta a Hajdúböszörményi Városi Bíróság ítéletét, és a II. r. vádlottat közokirat-hamisítás bűntettében (1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c/ pont) is bűnösnek mondta ki, mint közvetett tettest, ezért a büntetést - amelyet érintetlenül hagyott - halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát. A törvényszék az ítéletére jogerősítési záradékot vezetett fel, megállapítva ezzel az elsőfokú bíróság megváltoztatott ítéletének jogerejét. E jogerős ítélettel szemben II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A Kúria észlelte, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részében nem szerepel a Be. 386. §-a
(1)bekezdésének b/ pontja szerinti kioktatás, miszerint az érintett II. r. terhelt és a védője a határozat ellen fellebbezéssel élhet. Ilyen kioktatást a másodfokú nyilvános ülésről készített jegyzőkönyv sem tartalmazott. Mindezekre figyelemmel a Kúria a ... napján kelt ... számú végzésével a kiszabott és időközben foganatba vett szabadságvesztés végrehajtását félbeszakította, és II. r. vádlottat szabadlábra helyezte, majd ... napján kelt ... számú végzésével a felülvizsgálati eljárást megszüntette, az iratokat a ... Törvényszéknek megküldte. Felhívta a másodfokú bíróság figyelmét arra, hogy indokolt a jogerősítési záradék hatályon kívül helyezése, és a másodfokú ítélet kézbesítése a fellebbezésre jogosultak részére a Be. 367/A. §-ának
(3)bekezdése szerinti figyelmeztetéssel. A Kúria e határozatára tekintettel a ... Törvényszék ... napján hatályon kívül helyezte az ... számú ítéletére felvezetett jogerősítési záradékot, és a jogosultak részére kézbesítette a másodfokú határozatot. II. r. vádlott a Debreceni Törvényszék ítéletével szemben fellebbezést jelentett be, míg a védője nem élt a perorvoslati jogával. Az ügyész tudomásul vette a másodfokú bíróság ítéletét. A fellebbviteli főügyészség az átiratában mindenre kiterjedően rögzítette az előzményeket, egyben utalt arra, hogy a másodfokú bíróság nem helytállóan egészítette ki az elsőfokú ítéleti tényállás
- oldal
- bekezdését, miszerint a tulajdonos-változás is átvezetésre került
- december 19-i hatállyal az ingatlan nyilvántartásba (másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdés és
- oldal
- bekezdés utolsó mondata), ugyanis ezen megállapítások iratellenesek. Vitatta továbbá a közokirat-hamisítás kapcsán, hogy e bűncselekményt az érintett II. r. vádlott közvetett tettesként valósította volna meg, mint ahogy azt a törvényszék határozata tartalmazza. Kifejtette e körben, hogy a szerződő fél nem II.rendű vádlott, hanem I.rendű vádlott volt, aki az ügy I. r. vádlottja. A II. r. vádlott végig jelen volt a szerződéskötésnél, azt megelőzően is tudott arról, hogy a sértettek szerződési akarata nem azonos a fia (I. r. vádlott) szerződési akaratával, és mégsem akadályozta meg az ügyvéd tévedésbe ejtését, illetve azt, hogy az ügyvéd a szerződést benyújtsa a földhivatalhoz a bejegyzés céljából. Ennek következtében - álláspontja szerint - II. r. vádlott, mint nem szerződő fél pszichikai bűnsegélyt valósított meg az okirat-hamisítás kapcsán, nem pedig közvetett tettesként vett részt a bűncselekmény elkövetésében. Kifejtette továbbá, hogy tisztázandó körülmények merültek fel az ügyben, ezért teljes megalapozottságot már nem lehet megállapítani. Véleménye szerint tisztázni kell, hogy a ... Járásbíróságon folyó szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti polgári perben született-e már döntés, ha igen, annak mi az eredménye. E kérdésnek a polgári jogi igény megítélése szempontjából lehet relevanciája. Utalt továbbá arra, hogy a halasztási kérelemhez csatolt orvosi iratok alapján a büntetés kiszabást befolyásoló körülmények tisztázása szükséges. Emellett a Btk.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében fel kell deríteni a beszámítás miatt, hogy a II. r. vádlott a büntetés félbeszakításáig pontosan mennyi időt töltött büntetésvégrehajtási intézetben. Rámutatott arra is, hogy álláspontja szerint az elkövetéskori Btk. 67. §-a
(1)bekezdésének d/ pontját, illetve a jelenleg hatályos Bv. tvr. 18. §-a
(1)bekezdésének d/ pontját alkalmazva megállapítható, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének leteltétől számított 5 év eltelt, és a II. r. vádlott vonatkozásában jogerős ügydöntő határozat még nem született, ezért e büntetés végrehajthatósága elévült. Az elévülést a 4/
- BJE. határozat értelmében kizárólag a végrehajtást jogerősen elrendelő bírósági határozat szakítja félbe. Összességében a fellebbviteli főügyészség a másodfokú ítéletet megalapozatlannak találta, ezért annak hatályon kívül helyezésére tett indítványt új másodfokú eljárás lefolytatása céljából. Az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság - ilyen előzményeket követően - bírálta felül a Be.
- §-a értelmében a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet. A Be.
- §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság a perjogi szabályokat betartva folytatta le az eljárást. Az irányadónak tekintett tényállás a Be. 388. §-ának
(2)bekezdése értelmében - az iratok tartalmát figyelembe véve - akként helyesbítendő, hogy a földhivatalba benyújtott adás-vételi szerződés alapján a tulajdonos változás az ingatlan nyilvántartásba nem került átvezetésre, mivel az eljárást felfüggesztették a feljegyzett peres eljárás befejezéséig. Erre tekintettel az ítélőtábla mellőzi a másodfokú ítélet 2. oldal 5. bekezdését és az indokolásból a 3. oldal 1. bekezdésének utolsó mondatát. E helyesbítéssel - a Be. 388. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel - a megállapított tényállás a harmadfokú bíróság számára irányadó. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a vádirat 3. oldalának 5. bekezdésében írtak megfelelnek a Be. 2. §-ának
(2)bekezdésében megfogalmazott törvényes vádnak, így II. r. vádlott bűnössé nyilvánítása is törvényes a közbizalom elleni bűncselekményben. Tévedett azonban a másodfokú bíróság, amikor II.rendű vádlott nevefelelősségét az 1978. évi IV. törvény 20. §-ának
(2)bekezdésében írt közvetett tettesként állapította meg. II.rendű vádlott nevea vádlott-társaival, mint társtettes vett részt a csalás bűntettének elkövetésében, annak véghezvitelének minden részletében szerepet vállalt. Cselekményének ekkénti minősítése törvényes. Dr. Baranya György ügyvéd a jogügyletből adódóan nyújtotta be az aláírt adás-vételi szerződést a földhivatalhoz. Abban, hogy ez megtörténjen, a II. r. vádlott tevékenyen nem vett részt, erre az iratok semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatnak. A II. r. vádlott mivel tisztában volt a sértettek lakásának megszerzésére irányuló csalárd szándékkal, nyilvánvalóan tudott arról is, hogy az adásvételi szerződést be kell nyújtani a földhivatalhoz a tulajdonos-változás átvezetése érdekében. A II. r. vádlott nem szerződő fél, ezért az okirat-hamisításban való magatartása, mint pszichikai bűnsegély értékelhető. A nyomozati iratokban lévő földhivatali okmányból megállapítható, hogy a tulajdonosváltozás nem került átvezetésre. Ez az eljárás ugyanis felfüggesztésre került a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti III/
- sorszám alatt feljegyzett peres eljárás befejezéséig. Ebből következően II. r. vádlott a közokirat-hamisítás kísérletéért tartozik felelősséggel. A harmadfokú bíróság a fellebbviteli főügyészségnek a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványát nem tartotta megalapozottnak, mivel arra nem volt törvényes indok. E körben utalni kell a Be.
- §-ában írtakra, mely szerint abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. A polgári per állása a másodfokú ítélet után nem befolyásolhatja az ítéleti tényállás megalapozottságát. A törvényszék a döntését
- október
- napján hozta meg. Az érintett vádlott által a halasztási kérelemhez csatolt orvosi dokumentum kelte
- október 26-a. Így, az utóbb a bírósághoz benyújtott orvosi iratok sem adhatnak törvényes alapot a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, ahogy az sem indokolja ezen döntést, hogy tisztázni kellene - a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint - a „Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti beszámítási kérdés” kapcsán azt, hogy a büntetés félbeszakításáig a vádlott mennyi időtartamot töltött le a nem jogerős büntetéséből. E kérdés ugyanis különleges eljárás keretében (Be.
- §) orvosolható. Ezt követően az ítélőtábla abban foglal állást, hogy a vádlottal szemben a
- július
- napján hatályba lépett
- évi C. törvényt, avagy a régi büntető anyagi jogszabályt, az
- évi IV. törvényt kell-e alkalmazni, tekintettel a
- évi C. törvény
- §-ára. A bűncselekményt főszabály szerint az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha a cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, mert ebben az esetben az új büntető törvényt kell alkalmazni. Az ítélőtábla álláspontja szerint a bűncselekmények megítélésében, a büntetési tételekben nincs különbség, azonban a feltételes szabadságra vonatkozó új anyagi jogi rendelkezés miatt II. r. vádlott vonatkozásában a
- évi C. törvény (továbbiakban Btk.) a kedvezőbb, ezért a cselekményeit eszerint bírálta felül. Erre tekintettel tüntette fel a bűncselekmények új törvényhelyeit. A büntetés kiszabásakor irányadó súlyosító és enyhítő körülmények helyesen kerültek rögzítésre. A cselekmények jogi minősítésének változása folytán további enyhítő hatása van a közokirat-hamisítás bűntette kísérleti szakban maradásának, továbbá annak, hogy e bűncselekményben, mint bűnsegéd vett részt a vádlott. A bűnösségi körülmények pozitív változása ellenére a harmadfokú bíróság olyan nagy tárgyi súlyúnak ítélte a vádlott bűncselekményeit, azok egyre nagyobb mértékű elszaporodottsága miatt, hogy a kiszabott büntetés enyhítésére nem talált törvényes lehetőséget. E büntetés ugyanis igazodik II. r. vádlott társadalomra veszélyességéhez, a bűncselekmények tárgyi súlyához, bűnösségének fokához, összhatásában szükséges a Btk.
- §-ában írt büntetési cél eléréséhez, a társadalom védelméhez. A fellebbviteli főügyészség az átiratában kifejtette, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtására jelenleg már nincs törvényes lehetőség elévülés miatt. Az e körben írt jogi érveket - azok megismétlése nélkül - az ítélőtábla osztja, ezért a .. Városi Bíróság ... számú ítéletével kiszabott 1 évi börtönbüntetés utólagos végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. A Btk.
- §-a
(2)bekezdésének a/ pontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a legkorábbi időpontját, ezért a harmadfokú bíróság az ítéletének rendelkező részében ezt feltüntette, figyelemmel a Be. 258. §-a
(2)bekezdésének e/ pontjára. A kifejtettekre tekintettel a harmadfokú bíróság a törvényszék ítéletét - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta a Be.
- §-a alapján, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be.
- §-a folytán helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be.
- §-án alapul. Debrecen,
- február
- Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Debreceni Törvényszék 51.Bf.637/2011/
- számú ítélete a harmadfokú ítéletben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- február
- . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -